Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

Jó exportlehetőség Irány a Szovjetunió, Olaszország, Libia Elsősorban a jelentős rozste­rülettel rendelkező gazdasá­gok igénylik a segítséget, mert a hét eleji vihar arra int, a még lábon álló kalászo­kat nem lebecsülendő veszély fenyegeti, súlyos károkra le­het számítani, ha késleked­nek. Akad azért jó példa is a megyében: a tiszaberceli kombájnok már napok óta vágját a gabonát a szomszé­dos buji termelőszövetkezet­ben. Ez utóbbi gazdaság egyéb­ként élen jár az aratást kö­vető tarlóhántásban, a levá­gott területek felét már meg­művelték. Az elmúlt években a me­zőgazdasági nagyüzemek 5—6 ezer hektáron vé­geztek másodvetést. Az idén elmaradnak ettől, hi­szen a Vetőmagtermeltető Vállalattól csupán 4500 hek­tárra elegendő magot . vásá­roltak, pedig a tavalyi Ínsé­ges takarmányhelyzet arra figyelmeztet, érdemes minél nagyobb területen alkalmaz­ni a kalászosok után a tarló- vetést. A tanácskozáson hang­zott el, hogy az aratás idejé­(Folytatás a 4. oldalon) Eredményes fél évet zárt a Szabolcs-Szatmár megyei Ál­latforgalmi es Húsipari -Vál­lalat. A tervezettnél két szá­zalékkal több sertést vettek át a termelőktől, összesen 82 ezer 848 darabot. Ennek a hatvan százalékát hizlalták mezőgazdasági nagyüzemek­ben. így jelentős a kisterme­lőktől felvásárolt mennyiség. A vállalat a Szovjetunióba szállít élő sertést, s a terve­zettnél többet exportáltak. Az állatforgalminak három hizlaldája van: Csengeren, Nyírmadán és Felsősimán. A csengeri hizlaldát a közeljö­vőben átalakítják, s hízó alapanyag-előállító teleppé fejlesztik. Ennek az a. célja, hogy a telep kétezer kocája az évi 30—35 ezres szaporu­lattal biztosítsa a másik két hizlalda malacellátását. Egyébként a vállalat tavasz- szal 3160 vemhes kocát adott át kistermelőknek tenyésztés­re. A felmérések szerint még kétezer kocára van igény, amit a második fél évben át­adnak a termelőknek. Hasonló mértékben teljesí­tették túl a vágómarha-fel­vásárlást is. A tizenhatezer szarvasmarhának a hetven százaléka származik a nagy­üzemekből. Az első fél évben jó volt az exportlehetőség is, hiszen a legnagyobb meny- nyiségben a Szovjetunióba, ezenkívül Olaszországba, Lí­biába és más országokba szál­lítottak élő állatot. A kocák­hoz hasonlóan hamarosan megkezdik a vemhes üszők kihelyezését a kistermelők­höz. Az előzetes igények sze­rint, akár ezer darab elhelye­zése sem gond. Juhból 37 ezer háromszáz volt a felvásárlás. Belföldre továbbadják hizlalásra, ex­portáruként pedig Olaszor­szágba és az arab államokba értékesítették. A vállalat ló­felvásárlással is foglalkozik mégpedig úgy, hogy két bá­zistelepet létesítettek. Az egyi­ket a nagykállói Zöld Mező, a másikat pedig a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Az átvett lovakat itt hiz­lalják, nyugatra exportálják. A sertéseket — az export kivételével — a vállalat nyír­egyházi üzemében dolgozzák fel. A marhának csak a ne­gyedrészét vágják itt, mert a többit exportálják és társ- vállalatoknak szállítják. S. B. Kert közben négy új tanterem Megfiatalodnak az iskolák Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Nicaraguába A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos ve­zetősége meghívására csütörtökön párt- és kormányküldött­ség utazott Nicaraguába, élén Rácz Sándorral, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjával, a KB osztályvezetőjével, a forradalom győzelmének második és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Managuában rendezendő ünnep­ségre. Az időjárás kissé esősre fordult ugyan, de a beta­karítás- nem állt meg a földeken. A nyírteleki Dó­zsa Termelőszövetkezetben 40 hektár bab aratását kezdték meg, melyet fo­lyamatosan a Nyíregyházi Konzervgyárba szállítanak feldolgozásra. (J, L.) l)j búza a malomban Nyáron szokásos állagmeg­óvási munkálatokat végzik Nyíregyháza tizenkilenc ál­talános, tizenöt középfokú is­kolájában és huszonhat óvo­dájában. Erre a célra tízmil­lió forintot fordíthatnak az idén. Nagyobb szabású re­konstrukcióra pedig huszon­négymillió jut. A rendszeres karbantartási munkák során a „természe­tes kopás” következményeit tüntetik el. Kijavítják az aj­tókat, ablakokat, a tantermek berendezéseit, bútorzatát. Frissen meszelt falak, az esz­tétikai és egészségügyi köve­telményeknek megfelelő, tisz­ta tantermek, ebédlők várják majd ősszel a gyerekeket. A legnagyobb kivitelezők között találjuk a nyíregyhá­zi építőipari illetve a deme- cseri szövetkezetei és a taná­csi építőipari vállalatot. A határidők betartását a széles körű előkészítés garantálja. A kivitelezőkkel a városi tanács illetékesei már tavaly ősszel megkötötték az előszerződése­ket. így a nyár folyamán minden olyan munkát elvé­geznek, ami fennakadásokat okozhatna a tanévkezdéskor. A határidők pontosítása, a rendelkezésre álló anyagi esz­közök takarékos és teljes ki­használása még fontosabb a nagyobb felújításoknál. A rekontrukciós keretből leg­többet — huszonnégymillió­ból tizenhét és fél milliót — Hz eső ellenőre kedvező ütemben haladnak az aratással a nyíregyházi Kossuth gim­názium helyreállítására hasz­nálnak majd fel. Az általános iskolák közül a legnagyobb munkát az 1. sz. Kert közi ál­talános iskolánál végzik. Ez az oktatási intézmény 4 új tan­teremmel bővült. Ezzel pár­huzamosan kétmillió forin­tért a régi épületet is felújít­ják. Külső, belső tatarozással az új szárnnyal egységes for­mát kap az iskola. A Kert közi iskolán kívül még 16 oktatási intézmény­ben kerül sor kétszáz-, hat­százezer forintos felújítások­ra. Főleg a tetők, tetőszerke­zetek kijavításával a beázá­sok megszüntetésével igye­keznek a további állagrom­lásnak elejét venni. A fel­újítási keretből azokat a leg­fontosabb hiányosságokat pó­tolják, amik évközben zavart okozhatnának a nevelő-okta­tó munkában. Legutóbbi ülésén még ar­ról számolhatott be a megyei szervezési bizottság, hogy Szabolcs-Szatmárban kedve­ző ütemben aratnak a mező- gazdasági nagyüzemek. Mos­tani, csütörtökön megtartott tanácskozásukon azonban már azt hallottuk, hogy a hét eleji esőzések megakasztották a nyár legfontosabb munká­ját, a kalászosok betakarítá­sát. Esett kedden, s szerdán is, állásra kényszerítve a kombájnokat. A ked­di vihar több helyen fá­kat csavart ki tövestül, Nyírpilis és Piricse kö­zött telefonvezetékeket rongált meg, s jeget is hozott. A piricsei termelőszövetke­zetben például 30 hektár do­hányt vert el, de károkat je­lentettek Záhony, Pátroha, Nyírmeggyes, Zsarolyán kör­nyékéről is. A kétnapos aratási kény­szerpihenőt megérezte a ga­bonaforgalmi és malomipari vállalat is, szerdán és csü­törtökön a szokásos napi 8—9 ezer tonna gabonánál jóval kevesebbet vettek át. A vállalat telephelyeire eddig mintegy 70 ezer tonna búzát szállítottak a szabolcsi me­zőgazdasági nagyüzemek, ez a tervezett felvásárlásnak már jóval több mint a fele. Általános tapasztalat, hogy az eddig betakarított bú­za sikértartalma, hekto­litersúlya jobb mint a ta­valyi, bár néhány helyen gyakori a tavaszi száraz­ság okozta szorult szem. kívánatos lenne, ha a fel­szabaduló kombájnok nem maradnának munka nélkül. Helyettes K eresem az intéz­mény vezetőjét. Szabadságon van. „Csak a helyettese van bent” — mondj g a titkár­nő, olyan hangon, mintha azt sugallná: azzal nem sokra megy... Nem egye­di tapasztalat, hogy a he­lyettesekkel olykor nehéz szót érteni. S ez éppúgy vonatkozhat gyárra, tsz- re, tanácsi szervre, vagy intézményre, mint bármi másra. Töprengek, vajon ho­gyan alakult ki a főnök­helyettesi posztnak e sok­szor lehangoló zöngéje, ami valójában több mint zönge. A helyettesek egy tekintélyes része — a fő­nök távollétében — nem mer, vagy nem akar vé­leményt nyilvánítani, in­tézkedni — olykor nem is világrengető kérdésekben. Talán a kényelem is te­szi: könnyebb megvárni az első számú főnököt, ne­hogy a helyettes elrontson valamit és szemrehányást kapjon. Miért nem sikerül ész­szerűen megosztani a ve­zetés gondjait, feladatait, anélkül, hogy elmosódna az egyéni felelősség, a döntés joga, a főnök te­kintélye? Ez nem csupán arra az időszakra vonat­kozik, amikor az első szá­mú vezető távol van, tan­folyamon, értekezleten, szabadságon, vagy éppen beteg. Akkor is szükség lenne arra, amikor mind­két főnök jelen van a munkahelyen... Tudunk olyan vezetők­ről, akik mindent a ke­zükben igyekeznek tarta­ni, a legcsekélyebb dönté­si, intézkedési jogot se ad­ják meg helyettesüknek. Ilyen munkahelyen való­ban tétlenségre, alibi cse­lekvésre, legjobb esetben „bábuszerepre” ítélik a helyetteseket, ami néhol már szinte szánalmassá válhat. Ahol viszont jól kiala­kultak a munka- és fele­lősségmegosztás formái, módszerei — az első szá­mú vezetők nem féltik a presztízsüket, bíznak he­lyetteseik értékítéleteiben —, ott csaknem egyenlő intézkedési és jogkör il­leti meg a helyetteseket is. így van ez jól, hiszen a jó vezető olyan helyette­sekkel igyekszik körülven­ni magát, aki a lényeget tekintve ugyanúgy el tud­ja látni vezetői tenniva­lóikat, mint ő, az első szá­mú vezető. hhez azonban le kell vetkőzni az el- ___ fogultságot, a félté­kenységet, a pozícióféltést. Természetesen az is szük­séges, hogy a helyettesek — akiknél ilyen van — ne azért igyekezzenek minél jobban ellátni helyettesi feladatikat, h'ogy gondolat­ban már magukat ültes­sék az első számú vezetői székbe. Sok esetben persze ez a természetes módja és rendje a megüresedő ve­zetői helyek betöltésének. Az a jó, ha nem tűzoltó- munkával kell keresni az új vezetőt, hanem van mi­ből, kikből válogatni. De ehhez a helyetteseket hagyni kell vezetni, hogy bizonyíthassák rátermett­ségüket, vagy netán veze­tői alkalmatlanságukat. De ha csupán az érkező ven­dégek kávéval való meg- kínálására van joguk és lehetőségük, az kevés en­nek bizonyítására. P. G. Több sertés, szarvasmarha Magyarország A búza aratása kedvező ütemben halad — a csaknem ötvenezer hektáros terület­nek közel 70 százalékával vé­geztek eddig a gazdaságok, de több helyen, mint Tiszaber- celen is, már befejezte az aratást — gondok vannak vi­szont a rozsnál. E jellegzetes nyírségi növény 25 ezer hek­táron várja a kombájnokat, be is érett, azonban a terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok még az egytizedével sem végeztek. Sürgető feladat a szerve­zettség színvonalának javítá­sa. Jó néhány gazdaság 2—3 nap múlva befejezi az ara­tást, s A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet melléküzemé­ben műtőkéseket készít Reszoly Gyuláné. (Jávor László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom