Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

1981. június 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Korszerűbb termékek a szövetkezeti ipartól Szolgáltatástól az igényes exporttermékig terjed az ipa­ri szövetkezetek munkájának skálája Nyíregyházán. Egy- milliárd forintért termel, ihletve szolgáltat tizenegy szövet­kezetben öt és fél ezer dolgozó. Mindenütt működik párt- szervezet; munkájukat a másfél esztendeje alakult ipari szö­vetkezeti pártbizottság hangolja össze. A közelmúltban a termékszerkezet korszerűsítésének tennivalóit vitatta meg a pb, ennek tapasztalatairól, a várható intézkedésekről beszél­gettünk Kordán Mihállyal, a zövetkezeti pártbizottság titká­rával. — Nagyon gyorsan válto­zott az elmúlt tíz évben a szövetkezetek többségének munkája — mondta Kordán Mihály. — A IV. ötéves terv­időszakban szinte csaknem minden termék belföldi üze­mekhez, üzletekbe került, de közben már építkezésekkel, ^rekonstrukciókkal foglalkoz­' tak a szövetkezetek. Főleg ez utóbbi eredménye, hogy az utóbbi öt évben már az ex­port dinamikus növekedése volt a jellemző. Feltehetőleg az általában jellemző biztos piac, a megfelelő nyereség lett aztán az oka egy bizo­nyos kényelmesebb szemlé­letnek, ami abban nyilvánult meg, hogy kevés helyen fog­lalkoztak a távlati tervekkel, a termelés gazdaságosságá­nak vizsgálatával. Ez sürgette tehát, hogy az alapszervezetek és a pb is foglalkozzék a termékszerke­zet korszerűsítésének felada­taival? — Alapvetően ez, s mint a tapasztalatok igazolták, ér­demes időről időre megnézni lehetőségeinket, mert példá­ul mostani elemzéseinknél már a felkészülés időszaká­ban is számos új gondolatot hasznosítottak a szövetkeze­tekben. De nemcsak ezt vár­tuk a termékszerkezet vizs­gálatától. Nagyon lényeges, hogy a megvalósított fejlesz­téseknek komoly eredményei legyenek. Több szövetkeze­tünk korszerű üzemmé lépett elő — érdemes megnézni a vasipari, az Elekterfém, a Tempó, a bútoripari vagy az építőipari szövetkezet új te­lephelyeit. üzemrészeit. Több helyen már a legkorszerűbb technológiával dolgoznak. Megindult tehát egy folya­mat, a továbbfejlesztéshez mit ajánl a pártbizottság? — Számban és minőségben is fokozni a jó tapasztalato­kat, mindenekelőtt ezt sze­retnénk elérni. Az utóbbi két évben már csökkent az anyaghányad a termelésen belül, tehát igényesebb, érté­kesebb munkát végeznek szö­vetkezeteink, ezt a tendenci­át szükséges folytatni. A ru­házati iparban a szövetkeze­tek nagyrészt tőkés bérmun­kát végeznek, amely jövedel­mező. és hozzá korszerű tech­nológiát, munkaszervezést is adnak a megrendelők. így eb­ben az ágazatban folyamato­san nőtt a termelékenység, korszerűsödött a termelés. Ezeknek a szövetkezeteknek azt ajánliuk, hogy komoly tapasztalataikat, minőségi munkájukat kissé nagyobb arányban állítsák a belkeres­kedelem szolgálatába, fordít­sanak gondot (főként a jövő érdekében) a hazai választék- bővítésre, a biztos megrende­lésekre. Többször került szóba a korszerűség. Tulajdonképpen mihez viszonyíthatnak szö­vetkezeteink? — A szövetkezetek termé­keinek és szolgáltatásainak a városban lényegében nincs konkurrenciája, s ez egyben gondot is jelent, a verseny- képesség megítélésében ke­vés információval rendelkez­nek. A piacra és a hosszabb távú tervezésre kell ezért lé­nyegesen nagyobb figyelmet fordítani a következő évek­ben. Szövetkezeteink jelenleg az 1975. évi termékszámnak csak mintegy kétharmadát gyártják, de nemcsak keve­sebb az itt készülő gyárt­mány, ezek között is sok az új. Ezek kiválasztása külö­nösen fontos. Van néhány olyan termék, mint az olaj­radiátor, transzformátor, hu­zal, mokasszincipő, stb. ame­lyek hosszabb távú szerződé­sekkel még évekig piacra ke­rülnek, nyereségesen gyárt­hatók. Érdemes viszont azt is megjegyezni, hogy éppen azok a szövetkezetek foglal­koznak most is a legtöbbet a termékszerkezet alakításával, amelyek már évek óta fel­ismerték ennek fontosságát: a vasipari, Elekterfém, cipő­ipari, népművészeti és házi­ipari szövetkezet. Milyen pluszt adhatnak eh­hez a munkához a szövetke­zetek pártalapszervezetei? — Elsősorban a munka jobbítása a cél. Pártszerveze­teinknek jobban meg kell is­merni munkahelyük egészét, s fontos, hogy aktívabban ve­gyenek részt a döntés-előké­szítésben, szorgalmazzák a hosszabb távú szerződéseken alapuló tervek kidolgozását, a helyi tartalékok feltárását. Szeretnénk elérni, hogy az emberek alkotókészségét, jó javaslatait mind többször ka­rolják fel és iuttassák ér­vényre. A következő évek feladata, hogy mindenütt vé­gezzék el a fő termékek gaz­daságossági vizsgálatát, szor­galmazzák a gazdaságtalan termékek megszüntetését és segítsék az exporttevékeny­ség fokozását, tegyenek töb­bet a szolgáltatások minősé­gének javításáért. M. S. „Kasza alá„ érik... Azt mondják az öregembe­rek, ha fejet hajt az árpa, kasza alá érett. Nem sok kell már ehhez. A jó meleg, aztán a csapadék megtette a magá­ét. Meg különben is, nyakun­kon már Péter-Pál, az ara­tás hagyományos kezdete. Az aratásra készülődés ér­ződik a levegőben. Pedig ma már nem úgy megy, mint régen. Akkor a falu apraja és nagyja pirkadatkor a ha­tárba indult, s csak napnyug­takor hagyták abba a kaszá­lást, marokszedést, kévekö­tést. Igaz, most is korán reg­gel, a harmat felszáradása után már indulnak a kombáj­nok és késő estig vágják a gabonát, az „életet”, de ez korántsem hasonlít az egyko­ri aratásokra. — Nem bizony — mosolyo­dik el a milotai Üj Élet Ter­melőszövetkezet elnöke, Ko­csis Bálint. — Hol vagyunk már attól, hogy százak vé­gezzék az árpa meg búza vá­gását. A faluban lakók, meg maguk a téesztagok is csak a naptárból és a szemszállí­tásból látják; aratnak. Most tizennyolc-húsz ember elvég­zi azt a munkát amit évtize­dekkel ezelőtt százak és szá­zak csináltak. A kalászosoknál minden munkafolyamatot gépesítet­tek a mezőgazdasági nagy­üzemekben. A vetéstől a be­takarításig emberi kéz érin­tése nélkül jut el a szem. Mi- lotán is készítik már a kom­bájnokat, szemszállító gépe­ket és a szalmabetakarítókat. Javítják, felújítják a masiná­kat Ballagó szakmunkások között — Legyenek képesek az átállásra. Amikor a nevelési-oktatási terv a szélesebb alap megszer­zését fogalmazza meg követelményként, akkor a rugalmasabb szakmai alkalmazkodást tekinti célnak. Várkonyi István, a 115. számú szakmunkásképző in­tézet igazgatója szavai kí­vánkoznak az írás elejére, amelyben arra keressük a választ: hogyan készít fel a szakmunkásképző a nagy váltásra, a munkássá válás­Gál Vilmos ra? Az idén 195-en végeznek a tiszavasvári intézetben: me­zőgazdasági gépszerelők, ve­gyianyaggyártók, villanysze­relők, hegesztők, esztergályo­sok, géplakatosok. A padok­ban ülőkkel, a tanműhelyek­ben foglalatoskodókkal ha­marosan gyárakban, üzemek­ben találkozhatunk. Érdekek találkozása frissíteni. A tapasztalatot, ru­tint adó egyedi esetek kint a gyakorlatban várnak Gál Vil­mosra is. Szülőfalujában, Ti- szabábolnán a termelőszövet­kezetben mezőgazdasági gép­szerelőként helyezkedik el. Tervezi, hogy a miskolci gép­ipari szakközépiskolába technikusminősítőre megy. — A magasabb végzettség több elhelyezkedési lehető­ség. Ipari üzembe is átkerül­hetek. Idővel szeretnék vá­rosba költözni fejtegette Gál Vilmos. — Hogy miért? Jobbak az életkörülmények, az ellátás, több alkalom van szórakozásra, kulturálódásra. Ki mennyit ér? A szakmai gyakorlatokon a bázisüzemekben olykor ta­lálkoztak a szakmunkástanu­lók rossz példával is. Ha­nyagsággal, tessék-lássék munkavégzéssel. A képzés alatt nem szűrhetők ki ezek a negatív hatások, de a „ste­ril nevelés” nem is lenne he­lyes. Így formálódhat a ta­nulók reálisabb életszemléle­te, emberismerete. taikat igyekeznek átadni. S az is, mennyire igényesek ön­maguk fejlesztésében — je­gyezte meg Gál Vilmos. Harsányi Katalin választott szakmája felelősségteljes: ve- gyianyaggyártóként a gyógy­szeriparban akar elhelyez­kedni. — Eddig az idősebb szak­munkásokról csak jó tapasz­talataim vannak. Az Alkaloi­da KISZ-alapszervezete há­rom éven át patronált min­ket. Ha hozzájuk kerülök dolgozni, bizonyára meg­Virág Sándor — A hangsúly az általá­nos képzés felé tolódik el — folytatta Várkonyi István. — A speciális ismereteket a ki­kerülő szakmunkás a mun­kahelyén mélyíti el, szerzi meg. Az üzemek idegenked­nek ettől. Nekik olyan mun­kás kell, aki az adott mun­kafolyamatot kezdettől fogva ismeri, jól végzi. — A-mai gazdasági hely­zet, a gyorsabb termékváltás, a nagyobb piaci rugalmasság követelményei mégis az új nevelési-oktatási tervet iga­zolják — kapcsolódott a be­szélgetésbe Horváth József műszaki igazgatóhelyettes. — Nem beszélve az egyén érde­keiről, aki szélesebb szakmai kitekintéssel könnyebben megtalálhatja azt a munka­kört, ahol képességei legjavát adhatja. öt-tíz év alatt egész gép­parkok cserélődnek ki a me­zőgazdaságban. A tanultakat új meg új ismeretekkel kell Harsányi Katalin — Munka közben lehet igazán megismerni, ki meny­nyit ér emberileg. Árulkodik a hangnem, ahogy az idősebb szakik beszélnek velünk, ahogy a szakmai tapasztala­könnyítik majd a beilleszke­désemet. Míg a vegyianyaggyártók készítményeivel embereket gyógyíthatnak, addig Virág Sándor a központifűtés-sze­relő szakmában azt tartja szépnek, hogy általa környe­zetünk otthonossá, közérze­tünk kellemessé tehető. A le- ninvárosi Gyár- és Gépszere­lő Vállalattal már elsősként társadalmi szerződést kötött. „Számítok a kollektívára..." — Jó érzés, hogy leendő munkahelyemnek érdeke a színvonalas szakemberkép­zés, és ezért tesz is. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat Tisza- vasváriban társadalmi mun­kában huszonnégy lakás köz­ponti fűtésének szerelését vál­lalta, hogy a szakmunkásta­nulók helyben eleget gyako­rolhassanak — mondta Virág Sándor. — Hetven hektár őszi ár­pánk van, meg negyven hek­tár zab — mondja Kelemen Kornél üzemgazdász. — Ez­előtt még betakarítjuk a húsz hektár zöldborsót, s utána kezdhetjük a búza aratását, majd a rizs vágását. — A zöldborsó aratását ké­zi kaszával tervezzük — foly­tatja az előbbi gondolatot Kosán András főagronómus. — Az egyik SZK-négyesün- ket alakítjuk át borsócséplő­vé. Különben négy kombáj­nunk van, két rizs- és két SZK—4-es. Nem mondható a legkorszerűbb gépparknak ez, hiszen az SZK 11—12 éves. Ennek ellenére nem lesz probléma aratáskor. A kör­nyező termelőszövetkezetektől megvásároltunk és kaptunk ilyen típusú arató-cséplő gépe­ket. Sok mindent tudunk ezekből hasznosítani. S ha mégis gond lenne a betaka­rítás, akkor a közeli tiszabe- csi termelőszövetkezet siet segítségünkre, ugyanis velük szerződést kötöttünk, s így két becsi gép dolgozik majd nálunk. Remélhetőleg nem lesz fennakadás a milotai aratás­ban. Régi gépekkel aratnak ugyan, de kipróbált, jól be­vált masinák ezek. Valahogy olyanok, mint az öreg Tra­bantok, amelyek még mindig futnak az utakon. Az előle­gezett siker részesei a szö­vetkezet gépészei, akik nagy igyekezettel és hozzáértéssel végzik munkájukat. — Egy kissé megköti a ke­zünket a meglévő géppark — folytatja az elnök. — A lánc­talpas rizsarató kombájnok­kal például csak vizes, esős időben lehet dolgozni, külön­ben tönkremennek a lánctal­pak. Persze inkább legyen na­pos, száraz idő, mintsem, hogy a tíz-tizenkét napra tervezett betakarításunk a duplájára nyúljon. Jövőre már újakkal szeretnénk megkezdeni a be­takarítást. Sípos Béla — Kikerülve az iskolából azt várom, hogy munkám alapján egyenrangú társként fogadnak el, és átsegítenek a kezdeti nehézségeken. A munkafolyamatok aprólékos megismerésében is számítok a munkahelyi kollektívákra. * Hogy is mondta az egyik oktató? A szakmunkáskép­zőt a közepesek iskolájaként könyvelik el. Arról a kitartó pedagógiai munkáról már kevesebbet beszélnek, mely- lyel a hiányos alapokról si­kerül a tanulók többségét harmadévre felhozni, szak­mai tudásuk mellé általános emberi értékeket adni. Hogy a ballagó szakmunkástanu­lóknak elég e a három év alatt szerzett útravaló? Majd a gyakorlat lesz ennek az igazi bírája. Reszler Gábor Hí a véleménye? Nemes András, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának helyettes vezetője. flz ellátásról — Szabolcs-Szatmár megye kiskereskedelmi forgalma az országos ütemet jelentősen meghaladó mértékben — az V. ötéves tervben is több, mint 60 százalékkal — nőtt. A forgalom és a hálózat összhangjának biztosítására több intézkedést tettünk. A IV. ötéves tervben 76 ezer négyzetméter, az V. ötéves tervben 56 ezer négyzetméter hálózatot építettünk, ezt ki­egészítettük az Intenzív mód­szerek széles körű elterjeszté­sével, például a nyitvatartási idő bővítésével, a gépesített- ségi színvonal növelésével, rekonstrukciók megvalósítá­sával, a környezeti kulturált­ság javításával. Mindezek el­lenére még ma is nagy a fe­szültség, hiszen az ezer lakos­ra jutó hálózati alapterület mindössze 80 százaléka az or­szágosnak. — Az áruforgalom mérsé­keltebb növekedése mellett fejlesztési lehetőségeink is szűkösebbek, mint a korábbi ötéves tervekben. Ezért is fontosnak tartom, hogy to­vább keressük azokat az esz­közöket és módszereket, ame­lyek mérséklik a hálózat és forgalom közötti feszültséget, segítik a kereskedelmet fel­adatai megoldásában, a la­kosság jobb ellátásában. — Ilyen módszerként emlí­tem meg a megyénkben még nem ismerős, de a SKÁLA- EXPO néven Budapesten már egyízben „bemutatkozott” új értékesítési módszert, a „disz­kont” értékesítést. Ennek a módszernek az a lényege, hogy szerényebb kínálati feltételek között, nagyobb fo­gyasztói kiszerelésben, rend­szeresen alacsonyabb árakon vásárolhatják meg a fogyasz­tók az egyes termékeket. — Megyénkben ennek a módszernek az elterjesztése új feladatot jelent, elsősor­ban a vas-üveg áruk, mező- gazdasági termelést elősegítő cikkek forgalmazási körében. Azt tervezzük, hogy a vas­műszaki nagyker. vállalat és a hozzá kapcsolódó más keres­kedelmi szervek együttesen ez év augusztusáig Nyíregy­házán létrehoznak segítsé­günkkel egy ilyen áruházat. Ezt kell tovább folytatnunk legalább Mátészalka, Fehér- gyarmat, esetleg Kisvárda környékén is. — Lehetőséget látok arra, hogy elsősorban Nyíregyhá­zán, majd egy-két kiemelt városunkban megvalósítsuk a zöldség-gyümölcs „nagybani” értékesítési rendszerét. Itt valamennyi zöldség-gyümölcs féle kiváló minőségben, ol­csóbb áron, nagyobb tételben állna rendelkezésére a fo­gyasztóknak. Üj lehetőséget kínál az élelmiszer- és ve­gyiáru nagyker. vállalat le- rakatainak önkiszolgáló rend­szerű értékesítési raktárainak kialakítása. Ez a módszer a „kis” egységek közvetlen igényét elégítheti ki, a ma­gánkereskedelem és a most elterjedőben levő szerződéses rendszerű üzletek mellett. Balogh József „Fogadjanak társként...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom