Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

1981. június 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Nyugalom Ezen a héten két leve­let is közlünk, két olyan levelet, melyekben csend­jüket, jogos nyugalmukat szeretnék megvédetni ol­vasóink. Kettőt közlünk csak, holott ezzel a témá­val akár teljesen meg is tölthettük volna az olvasói levelekre szánt helyet. Mondhatnánk úgy is, alkotmányos jogaik érde­kében emelnek szót az ol-< vasók, már mint azok, akik írnak erről, de köztudott: a túlnyomó többség nem ragad tollat, csak magá­ban morgolódik csendesen, néha nem is olyan csende­sen. Nem futballpálya az ut­ca — fejtegeti egyikük, a másik pedig egy egész la­kóterület érdekében emel szót, amikor a játszótér, a nyugalmat adó padok hi­ánya, a fák, bokrok kiirtá­sa, az életveszélyes busz­megálló miatt irt levelet. Látszólag távol áll egy­mástól a padok és mond­juk a focival falat döngető gyerekek ügye, de kissé elgondolkozva a dolgokon, egyértelmű lesz az össze­függés: mindegyik levél a megérdemelt nyugalom ér­dekében íródott. Mert nem szorul sok magyarázatra, hogy nem csupán a zaj roncsolja az idegeket, de nyűvi azokat az iskolába menő gyerekek miatti félsz is, vagy az a csendes mérgelődés, ami­kor a pihenni, levegőt szívni vágyó a város bel­területén — az új lakóte­lepek környékén különö­sen — nem talál a nyugo­dalomra alkalmas teret. Érdemes erről szót vál­tani azért is, mert egyál­talán nem megoldhatatlan gondokról van szó, olya­nokról inkább, melyek né­mi jóakarattal, figyelem­mel kijavíthatok. A panaszosok egy része ugyanis hajlandó is lenne tenni valamit az ügy ér­dekében, ami — hangsú­lyozni kell — jószerint az egész város ügye is, hi­szen a városkép gondos kialakítása végső soron mindenkit érint. Facseme­tét, növényt kérnek a Sza- muely-Iakótelepen élők, és az ültetést, a terep rende­zését társadalmi munká­ban is elvégzik. Több minden azonban az illetékes szervekre, ha­tóságokra vár. Padot ki­helyezni, az aszfalton va­ló focizást, nem csak" za­jos, de életveszélyes volta miatt is megszüntetni, az ő feladatuk, csakúgy, mint a MAV-bérház oldalán lé­vő volt játszótér területén lévő szemét, építési kellék elszállíttatása. Egy szó, mint száz, ösz- szefogásra van szükség, és nemcsak azokon a helye­ken, lakóterületeken, ahol most papírra vetették a gondokat. Mindnyájunk nyugalmáról van szó, és ennek érdekében mind­nyájunknak kell tenni va­lamit. Ha kell, figyelmez­tetni a rendbontókat, de ha a szükség úgy hozza, erőinket sem szabad kí­mélni annak érdekében, hogy élhessünk a nyuga­lomra, pihenésre, eseten­ként pedig a testi épsé­günk védelmére vonatko­zó jogainkkal. Speidl Zoltán KÖSZÖNET A KIRÁNDULÁSÉRT A városmajori nyugdíjas­klub tagjai nevében Bánkövi András klubvezető köszöne­tét mond a MEZŐGÉP válla­lat vezetőségének, hogy saját autóbuszuk, és természetesen gépkocsivezetőjük költségté­rítés nélküli „kölcsönadásá­val” lehetővé tették a május 31-i szép kirándulást. Az idős klubtagok számára felejthe­tetlen marad a gyönyörű út, Miskolc, Lillafüred, Tapolca, Tokaj megtekintése. AZ UTCA NEM FUTBALLPÁLYA Nyíregyházán a Zrínyi Ilo­na uca 8—10. sz. alatti sáv­ház lakói arra panaszkodnak, hogy a sávház és az Iskola utca közötti betonos területet a gyerekek fuballpályának használják. Az állandó foci­zás, a labdák puffogása, a nagy kiabálás nagymérték­ben zavarja az itt élők nyu­galmát. A panaszosok — mint leve­lükben írják — nem értik, hogy az Iskola utcai házak udvara miért lehet csendes? Mert — kérdezik — az ma­gánterület? A sávház lakói úgy érzik, hogy az ő nyugalmuk ponto­san annyit ér, mint az Iskola utcai házak lakóinak nyugal­ma. Ugyanakkor azt is kér­dezik, hogy hol játsszanak a mozgást igénylő gyerekek. Ügy vélik, hogy az IKSZV- nek, és a városi tanácsnak kellene minél gyorsabban megoldani a sokakat érintő problémát. HOL JÁTSSZANAK A GYEREKEK? Sürgős segítséget kérünk önöktől. Vészesen közeleg az év vége, s mi Szamuely-lakó- telepi lakosok itt állunk ját­szóterek nélkül, nem tudjuk gyermekeinket hová játszani küldeni. A Szamuely téren nincs elegendő játékszer és pad. A MÁV-bérház oldalán lebon­tott játszótér helyét a mai napig sem alakították át, üre­sen tátong a terület. Renge­teg építkezési kellék, kő, cső, vas, árokmaradvány tarkítja az üres területet, sok helyen életveszélyessé téve azt kis­gyermekeink számára. A fel­újítás alkalmából tönkretett növényeket, fákat sem pótol­ták, pedig ha hoznának, az árokmentét akár társadalmi munkával is rendbetennénk. Elvitték padjainkat, nincs hol megpihenni az idősebbek­nek, pedig a meleg beálltával szívesen szellőznének ők is. Gyermekeink dühöngőfal­nak használják a házak olda­lait. Tessenek megnézni a Toldi u. 85. sz. ház oldalát, most lett felújítva, de a fal már kopott, az odarúgott labdáktól, és sok ablak is be­törött. De kérdezzük, ha nem itt, akkor hol játsszanak? Buszmegállóinkban is jó len­ne pad, de még a járdateret sem vehetjük igénybe min­denkor, mert a gaz oly sok és nagy, hogy az úttesten kell várakozni a buszra, ez viszont különösen a gyerekek számá­ra életveszélyes. Érdemes megnézni az állomás mellet­ti részt is, ahol a MÁV sze­métbányát nyitott. Tisztelettel kérjük, hogy gyermekeink érdekében segít­senek. Több száz szülő kéré­se, hogy tegyék végre mél­tóbbá a Szamuely-körzetet. Tisztelettel: A Szamuely téri, a Toldi utcai és a Lehel utcai lakosok HIÁNYCSIPTETÖ — Ezek a férfiak elkerékpároz­zák az összes ruhaszárító csi­peszt!!! (Kiss Ernő rajza) Az utóbbi időben több ol­vasónk is panaszolta, hogy egy apró, ám a kerékpárral közlekedők számára fontos cikk, a nadrágcsiptető — ha tetszik, a ruhacsipesz —, a hiánycikkek sorába lépett. Leheti hogy ez valóban apró­ság, de hiánya a kerékpáro­sokat veszélybe sodorhatja, hiszen a küllők közé csípődő nadrágszár balesetet is okoz­hat. SEGÍTSÉGET KÉR ötéves kisfiam születésétől fogva kissé mozgássérült. Tud járni, szaladni, de többnyire lábujjhegyen, sután. Minden­hol azt a tanácsot kaptam, hogy ússzon, gyógytornázzon, mert így mozgáshibája né­hány év múlva alig lesz ész­revehető. Debrecenben fel is vették e célból, de mivel na­gyon anyás (és közösségbe sem jár), haza kellett hozni. Itton azt mondta az orvos, hogy tornáztassam én a gye­reket. Ehhez sajnos nem ér­tek, úszni pedig nem is tu­dok. Szeretném, ha valaki el­vállalná kisfiam úszástanítá­sát, természetesen térítés elle­nében. Kérem, segítsenek: ki­hez, hová menjek? Nagyon fontos lenne, hiszen nem sze­retném, ha kisfiamnak a ké­sőbbiek során kisebbségi ér­zéssel kellene küszködnie. Szabó Józsefné, Nyíregyháza, Népkert u. 1. fsz. 2. JÓSA ANDRÁS EMLÉKE Vígh Gáborné Budapest, Árpád fejedelem út 42. sz. alatti lakos a közelmúltban Nyíregyházán járt, és kiment az Északi temetőbe is. Mint írja, hozzátartozói sírjának felkeresése után megnézte dr. Jósa András sírját is, és döbbenten tapasztalta, hogy mennyire elvadult, gondozat­lan állapotban van megyénk nagy szülöttjének síremléke. Levélírónk érthetetlennek tartja, hogy Jósa András em­lékét Nyíregyháza még any- nyira sem méltatja, hogy leg­alább a sírját rendben tartas­Szerkesztői üzenetek Ifi. Domokos Józsefné újdombrádi olvasónk 1972- től f. év február hónapig gyermekgondozási szabad­ságon volt. Gyermekének betegsége miatt kérte a gyermekgondozási szabad­ság idejére járó renc„ szabadságának kiadását, amire a munkáltató nem is válaszolt, ezért jelen­leg fizetés nélküli szabad­ságon van. Olvasónk leveléből kitű­nik, hogy határozott időre alkalmazták időszakos munkára. Olvasónknak el­sősorban munkaviszonyá­nak fennállását kell tisz­tázni. Amennyiben a munkaviszonya ez alatt az idő alatt fennállott, úgy gyermekenként egy-egy éves időtartamra az alap­éi pótszabadsága megilleti. Ha azonban a szerződést nem hosszabbították meg — attól függetlenül, hogy gyermekgondozási segély­ben részesült — munkavi­szony hiányában részére rendes, vagy fizetés nélkü­li szabadság nem jár. V. Z. orosi levélírónk panaszával a városi ta­nácshoz forduljon. Bancsi Árpádné ara­nyosapáti pedagógus kö­szönetét a pedagógus szol­gálati lakás felépítésében nyújtott segítségért ezúton közvetítjük Záhony MÁV Vontatási Főnökség Zalka Máté Szocialista Brigád­jának és Bartha Bertalan olcsvaapáti kőművesnek, akik a szolgálati lakás munkálatait társadalmi munkában végzik. Raduly Sámuel gáva- vencsellői lakos kérdését az illetékeshez továbbít­juk. Nagy Zsigmond tyukodi lakosnak üzenjük, hogy a háztáji egészében számít be, mert közös háztartás­ban élnek. Áz illetékes válaszol ÁRDRÁGÍTÁS? A Kelet-Magyarország má­jus 27-i cikkére válaszolva: A vendég az Utasellátó III. osztályú büfé-eladási helyén szándékozott 2 kg kenyeret megvásárolni. Az üzem nincs kijelölve a kenyér és tej va­sárnapi, bolti áron történő értékesítésére. így az eladó az osztályba sorolásnak megfe­lelően csak szeletelve, hurka, kolbász és egyéb ételfélesé­gekhez árusíthatja, és a mű­szak végén 2 kg-os kenye­renként 16,50 Ft-tal kell neki leszámolni a vezetőnek. A szolgálatos dolgozó nem árulhatja és nem is árulta a kilós kenyeret 8,30 forintért, így nem valószínű, hogy a vendég megvásárolta ezen az eladási helyen a 2 kilogram­mos kenyeret. Utasellátó Vállalat Hajdú-Szabolcs megyei Területi Igazgatósága nevében Andirkó János igazgató Műszakpótlék, Szabó Sándor mátészalkai olvasónk nyolcéves munka- viszonyát követően lakhelyéhez közelebb kívánt kerülni. Erre lehetőséget biztosított az egyik vállalat, amely áthe­lyezéssel alkalmazta volna. A régi munkáltató azonban a munkaviszonyát felmondatta és a munkakönyvébe „fel­mondás a dolgozó részéről” bejegyzést alkalmazta. Olva­sónk az új munkáltatójának kikérője alapján remélte, hogy volt munkahelyén év végi részesedésben részesül. Ezen túl­menően szocialista brigádnak is tagja volt; a brigád fe­jenként 650 forint jutalomban részesült, neki viszont csak 400 forintot küldtek postán. Olvasónk kérdése az, hogy a munkáltató köteles-e az áthelyezéshez hozzájárulni, miért nem illeti meg nyere­ségrészesedés a ledolgozott tíz hónap után és milyen cí­men csökkentették a neki járó jutalmat? A munkáltató csak abban az esetben köteles a dolgo­zó áthelyezéséhez hozzájárulni, ha államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervhez kérik az áthelyezését nem ilyen intézménytől, illetve ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg és a munkaügyi vitát elbíráló szervek a munkaviszonyát helyreállították, de a dolgozó nem kíván régi munkahelyére visszamenni és az új mun­káltató kikéri, illetve a munkáltató nagyobb mérvű lét­számcsökkentést kénytelen végrehajtani. Áthelyezés esetén olvasónkat megillette volna az idő­arányos év végi részesedés, de ez esetben a kollektív szer­ződés előírásai szerint nem, mert a hatályos jogszabály a kollektív szerződésnek ilyen lehetőséget biztosít. A szocia­lista cím elnyerésével együtt járó pénzjutalom mértékét jogszabály rendezi, ennek megfelelően a különböző címek­kel együtt járó jutalmat a brigád éves átlaglétszáma alap­ján kell kifizetni. Ebből azonban nem következik, hogy az elért jutalomból mindenkinek időarányosan részesülnie kell. A személyenként járó jutalom mértékében a döntés joga a brigádot illeti meg. Jakab Mihály nyíregyházi olvasónk két műszakban ka­zánfűtőként dolgozik az egyik intézmény egységénél. Kérte a munkáltatót, hogy a második műszakban eltöltött idő után műszakpótlékot fizessen részére. Ezt a munkáltató az­zal utasította el,-hogy a központ ezt a munkakört egy mű­szakként tartja nyilván, ezért műszakpótlék folyósítására nincs lehetőség. Olvasónk megalapozottan kérheti a műszakpótlék fo­lyósítását, mert a jogszabály alapján megilleti. Elutasítás esetén kérelemmel forduljon a munkáltató mellett mű­ködő munkaügyi döntőbizottsághoz, melyben kérje a mű­szakpótlék 1978. VII. 1-től visszamenőleges kifizetésének elrendelését. Hunyadi Lajosné nagyecsedi olvasónk azt kérdezi, hogy a háromévenként kötelező béremelés időpontját milyen esetekben lehet megváltoztatni, mert mint írja, tudomása szerint 1981. január 1-ével lett volna esedékes, de annak folyósítását a munkáltató megtagadta. Olvasónk munkaviszonya 1963. május 16-án kezdődött. A munkakörére előírt bérforma szerint alapbér + korpót­lék illette meg. A korpótlék mértéke ötévenként emelke­dett. Ez a bérforma 1971. június 1. napjával úgynevezett háromévenként kötelező alapbéremelés bérformára vál­tozott. E rendelet értelmében aki 1973. vagy 1974. január 1-én ért volna el magasabb korpótlékot, azt első ízben 1973. január 1-én, ezt követően háromévenként meghatá­rozott összegű kötelező alapbéremelésben kell részesíteni. Ennek megfelelően olvasónk 1973-ban, ezt követően 1976, majd 1979 évben részesült kötelező béremelésben. A kö­vetkező béremelés időpontja tehát 1982. január 1. 1979. ja­nuár 1-től szeptember 15-ig tévedésből nem számfejtettek részére havi 150 forint kötelező béremelést, amit az Illet- ményhivatal pótlólag teljesít. Valu Katalin kisvárdai olvasónk azt kérdezi, hogy hány főhöz lehet kinevezni egy csoportvezetőt, illetve a dolgozók személyi besorolási bérét minek alapján kell megállapítani, mert mint írja, az ő órabére 12 forint, a társaié 15,50. A termelővállalatok saját szervezeti felépítésüket maguk határozzák meg. Ennek megfelelően a középveze­tők számát és munkakörét, valamint az irányításuk alá tartozó dolgozók számát a végzett munka sajátosságára való figyelemmel a vállalat határozza meg. A fizikai fog­lalkozású dolgozók besorolását keretjogszabály rendezi. A jogszabályok figyelembevételével a munkáltató köteles a fizikai foglalkozásúakat, az általuk ellátott munkaköröket és munkákat minősíteni és ennek alapján a rendeletben közölt bércsoportba besorolni. Az ágazati miniszter a mun­kaügyi miniszterrel a minősítésre és a besorolásra további előírásokat állapíthat meg. A munkakörök minősítésére és besorolására vonatkozó részletes előírásokat és korlátozá­sokat a kollektív szerződésben kell megállapítani. A rendeletben közölt tarifatáblázat alsó és felső bér­határokat állapít meg, amelyen belül a személyi besorolási bért a munkáltató határozza meg. Az alsó és felső bérha- tárolf közötti különbség lehetőséget ad arra, hogy azonos munkakörön belül a ténylegesen elvégzett munka meny- nyisége és minősége alapján a munkáltató differenciáltan állapítsa meg az egyes dolgozók személyi besorolási bérét. Az olvasónk levelében közölt eltérő személyi órabér nem csak lehetséges, de kívánatos is. Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa Wv.v.w vv.' .V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.VXV.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V vXvX-X ^B W »"rrrrrr i v.v.v. ,%• vlv.v.v.v. '.v.v.v. mmSaBm iflgligWgB—fc iaMBgWMBafc Hm ,v Hk ,•>.•.• ■.V.v.v.v BB» v IBM BN v. In v. v.v.v.v.v ;.j|j£jjj.v.; IBB ^^B |j|j jj^H í*#***#*#*#*#**1 * #%* 0. •**! •*•*•*•*•*•*•%*•*< :,I*X,X*X<^w.^wX'X,Xw:<wXw:^*;*:*:wXwX*XÍ*X*X*X*>:*:,XwX,>>X,X*XvXvX*Xíw>x*X,IvXvftnX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom