Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
2 KELET-MACYARORSZÁG 1981. június 10. ................................................................... — .................................................................... .............................................*.......I::::::::::::::.:.;;:;.::::;:::::;:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■ ■■■■■•■■■■■• .......»■•■<■■...........•■■■■■■•.................................................................... Elosztás helyett gazdálkodás Elkészült a tanács új lakásrendelete ZEHE, ZENE, ZENE Tizenötödik alkalommal rendezik meg Nyírbátorban augusztusban immár az ország rangos zenei eseményei közé tartozó nyírbátori zenei napokat. Az előzetes elképzelések szerint augusztus 20-án Verdi-ora- tóriumot hallhatnak az érdeklődők, 22-re pedig Liszt nagyzenekari műveit tűzik műsorra. A zenei napok részletes programja még ezekben a napokban készül, de ebben az évben is katonazenészek szolgáltatják majd a toronyzenét és emlékbélyegzést is végez majd az alkalmi posta. Jelentős szerepet vállalnak a zenei napok idején a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor résztvevői. Az augusztus 3-tól 20-ig működő zenei tá- borhan ezúttal Szenthelyi Miklós, Gyermán István, Gál Károly, Vass Ágnes, Nagy Sándor, Ádám Károly, Weninger Richárd, Saru Károly, Bakki József, Szenthelyi Judit, Kárpáti Iván, Nagy Gábor, Nemes Ferenc és Kämmerer András vesz részt, a tábor vezetőségének Ruha István, a vonós szekció vezető tanára, Jancsovics Antal vezető karnagy és Szabolcsi Miklós zeneiskolai igazgató lesz a tagja. A zenei táborban I Bach, Vivaldi, Händel, Paganini és Vántus műveiből dolgoznak fel. — _______ Távfűtés és alagútzsalu Nyírbátor sem fér már korábbi „bőrébe”: igaz, hogy a földszintes házak egy részének helyét emeletes épületek foglalják el a város központjában, a növekedéssel a terjeszkedés is együtt jár. A mostani és a következő ötéves tervek során a Fáy András utca környéke ad helyet a városfejlesztésnek. Az Árpád és az Édesanyák utca folytatásában nyíló új lakónegyedben földszintes, egy-, két-, sőt háromemeletes lakások is épülnek majd: a nemrég jóváhagyott terv szerint 600 család talál ezen a részen otthonra. A lakásokkal nagyjából azonos időben 16 tantermes általános iskola, nyolc tantermes kisegítő iskola, 150 személyes óvoda és bölcsőde is épül. Kereskedelmi és szolgáltató- egységek kialakítására mostani ötéves tervünkben pénz híján nem lesz lehetőség, de a városközpont közelsége miatt az alapvető ellátási igények kielégítésével nem lesz gond. A VI. ötéves terv beruházásai közül egyik legfontosabb a kazántelep megépítése, amely biztosítja az alagútzsalus építési technológiával épülő lakásokat, a HAJDÜVÁZ- ból és a hagyományos építési technológiával épülő közintézmények fűtését és melegvíz-ellátását. A terület mély fekvésű, ' ma még vízállásos déli részén park épül majd, a zöldterületekre a különböző korosztályok pihenő-, játszóterei és sportpályái kapnak helyet. Mindössze két éve, hogy a városi tanács rendeletet alkotott a lakások elosztásáról és a lakásigények társadalmi elbírálásáról, ám az élet máris túlhaladta azt. Az eltelt rövid idő alatt sokat változott a városlakók — köztük a lakás igénylők — anyagi és szociális helyzete, új kormányrendelet is életbe lépett január 1-én, de a tanácsnak is kevesebb pénze van lakásépítésre, s ez az igénylők és az állam között arányosabb teherviselést követel. A módosítások közül lényeges, hogy a lakásigény elismerésénél ma már nem kizáró ok a gépkocsi, a bér- és szociálpolitikai törekvésekkel összhangban reálisan emelkedtek az egy főre jutó átlagjövedelmek, de helyet követeltek maguknak a rendeletben a szanálásokkal és kisajátításokkal kapcsolatos rendelkezések. A lakáselosztás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lakásgazdálkodás, amely a minőségi és lépcsőzetes lakáscserék lehetőségét is megteremti, de mérsékli a vidékről beáramlás lehetőségét is. Szanálás és kártalanítás Az új tanácsrendelet előírja, hogy a végrehajtó bizottságnak kétévenként lakáselosztási tervet kell készíteni, amelyben a beruházások miatti szanálást, az avult, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások felszámolását, a városfejlesztési, városrendezési célok megvalósítását szolgáló kártalanítási igények kielégítését, valamint a minőségi lakáscserére fordítható lakások számát is meg kell határozni. Az évenként elosztásra kerülő új tanácsi lakásoknak legalább 30 százalékát lépcsőzetes la- káscerék céljára kell biztosítani. A lakásügyi hatóság a lakásügyi társadalmi bizottság közreműködésével évenként készít lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzéket, ahol a bérlakások 90 százalékának elosztása szerepel. A fennmaradó 10 százalékot rendkívüli esetekre (elemi csapás, életveszélyes lakásból történő kiköltöztetés, három- és több gyermekes lakásigénylők) tartalékolják. Megszabja a tanácsrendelet azt is, hogy a lakásoknak legalább 70 százalékát fizikai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozóknak kell kiutalni. A jövedelemhatár 2200 forint A rendelet szerint tanácsi bérlakásra az az állampolgár jogosult, akinek nincs lakása, ideértve azt is, aki más lakásában családtagként, vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. Jogosult az is, akinek van ugyan lakása, de az vagy meghaladja, vagy nem éri el a lakásigényét, életkörülményének jelentős változása következtében lakása már nem felel meg, vagy műszaki, egészségügyi, esetleg komfortfokozat szempontjából nem megfelelő. Tanácsi bérlakásra az jogosult, aki jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt más lakásellátási formában nem tudja igényét kielégíteni. Tanácsi bérlakás bérlője másik bérlakásra csak akkor jogosult, ha meglévő lakását a tanács rendelkezésére bocsátja. Nem ismerhető el lakásigénye, akinek és a vele együtt a lakásba beköltözni szándékozónak (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek) összesen 50 százalékos, vagy azt meghaladó tulajdonában, résztulajdonában, tartós használatában vagy haszonélvezetében az ország területén bárhol lakóháza, beépíthető telke, hétvégi háza, illetve üdülője, vagy üdülőtelke van. Akkor sem ismerhető el a lakásigény, ha az igénylő három éven belül az előbb felsorolt vagyontárgyakkal rendelkezett és a kapott ellenérték a 100 ezer forintot meghaladta. Az új tanácsrendelet az egy főre jutó havi átlagjövedelmet 2200 forintban állapította meg, fiatal házasoknál, idősebb egyedülállóknál, nyugdíjasoknál, a 35 évesnél idősebb gyermek nélkül élő házaspároknál és az egyedülálló családfenntartóknál 2700 forintban állapította meg. Azok az igénylők, akik meglévő lakásukat magasabb komfortfokozátú és nagyobb szobaszámú lakásra cserélik, volt lakásukat tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a lakásügyi hatóságnak leadni. A tanácsi értékesítésű lakásoknál a rendelet az egy főre jutó havi átlagjövedelmet 2700 forintban, fiatal házasoknál 3300 forintban, a harminc évnél idősebb egyedülállóknál. nyugdíjasoknál, a 35 évesnél idősebb gyermek nélkül élő házaspároknál és az egyedülálló család- fenntartóknál 3700 forintban állapította meg. Az OTP vagy a lakásépítő szövetkezeti lakásoknál az egy főre jutó havi átlagjövedelem ötezer, az egyedülállók esetében hétezer forintnál nem lehet magasabb. Előny a több- gyermekeseknek Az igényjogosultság elbírálásánál előnyben részesülnek, a legalább három éve Nyírbátorban lakók közül azok, akiknek a lakásában — a megfelelő elkülönítés lehetőségének hiányában — több személy van kitéve tartós betegség veszélyének, a három, vagy annál több gyermekes lakásigénylők, a zsúfolt körülmények között lakók, a rossz műszaki állapotú lakásban lakók, az alacsonyabb jövedelmű dolgozók, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a korábbi lakásigénylők. Azonos körülmények között élőknél a fizikai dolgozók, a kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetettek, a szocialista brigádok, vagy törzsgárdatagok részesülnek előnyben. * Nyírbátorban ebben az ötéves tervben lényegesen kevesebb lakás épül, mint amennyi az igénylők száma. Éppen ezért lesz különös jelentősége annak, hogy a lakásokat elosztó társadalmi bizottság lelkiismeretesen a napokban alkotott tanácsrendelet betűjének és szellemének megtartásával döntsön abban, hogy kik és milyen lakást kaphatnak Nyírbátorban. Nyírbátor legforgalmasabb pontja az ABC-áruház sarka. Itt váltanak szót, akik vásárolni jöttek, vagy buszra várnak. (Elek Emil felv.) Űj villogó lámpákat szereltek fel Nyírbátor legveszélyesebb csomópontján: azóta sárga villogó fény figyelmezteti a Debrecen, az Ófehértó, a Nyíregyháza és a városközpont felől érkezőket egyaránt a közlekedés szabályainak megtartására, az óvatos vezetésre. Tápanyagellátás és virágköltemény Kertbarátok a terméseredmények javításáért Tíz évvel ezelőtt, 1971 februárjában alakult a nyírbátori kertbarátok klubja, hogy a mezőgazdaság, a kertészet, a kisárutermelés iránt érdeklődőket szervezetbe tömörítse. A klubtagok — tsz-tagok, nyugdíjasok, gyári munkások, tanárok — közösen keresik az utat ahhoz, hogy miként lehetne a kiskertekben, a házak körül is közelíteni a hasznosat a széphez. A városban élő kistermelők segítésére évente rendszeresen szerveznek ismeret- terjesztő előadásokat, szak- tanácsadásokat, melyek előadóiként a témákban jártas, neves szakembereket kérnek fel. Többek között az almafák tápanyagellátása, az őszibarack permetezése, a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésének lehetőségei, illetve a növényvédőszer-mérge- zés esetén szükséges elsősegélynyújtás szabályai és metszési bemutatók kerültek napirendre. A találkozókon, megbeszéléseken rendszeresek a filmvetítések, így képekkel is illusztrálhatják a soron lévő témákat, vagy idegen tájak mezőgazdaságát, eredményeit mutathatják be. Nemrég a japán virágkötők munkájáról kaptak így ízelítőt. A nyírbátori kertbarátok különösen kedvelik az ikeba- nát, amit a tavalyi virágkötészeti versenyre komponált „költeményeik” igazoltak is. Az elmúlt években változott, formálódott a tagság érdeklődési köre is: megszűnt a mezőgazdasági centrikusság és megteremtődtek a többoldalú, tartalmasabb klubélet feltételei. A klub működésének szezonális jellegét megszüntették, az elméleti és gyakorlati bemutatók helyes arányban segítik a klub munkáját. Gyakoriak a kertlátogatások és szakmai tapasztalatcserék is: a közelmúltban Tokaj-Hegyaljára látogattak el a nyírbátori kertbarátokkal közösen, ahol a szőlőművelés új útjaival ismerkedtek. Fennállása óta az elmúlt év folyamán negyedik alkalommal rendezett a klub borversenyt, ahol szak- és társadalmi zsűri bírálta a számos benevezett borát. A versenyeknek köszönhetően sikerült a nyírségi borokkal szemben kialakult negatív véleményeket megváltoztatni, hiszen a résztvevők szakszerűen kezelt, tisztán tartott, zamatos borokat ízlelhettek. Az 1981. évi munkatervüket a korszerű termelési eljárások terjesztése érdekében állították össze. Céljuk annak elérése, hogy a tagok kertészeti kultúráikat szakszerűen ápolják, javuljon a termelés eredménye és a termékek minősége. N. K. Kárrendezés 3 nap alatt Az Állami Biztosító Nyírbátori járási-városi Fiókjának jól összekovácsolódott kollektívája az elmúlt évi munkája elismeréseként a megyei munkaverseny első helyezettje lett, s elnyerték a tizennyolc évvel ezelőtt útjára bocsátott vándorserleget. 1980-ban 2 millió 700 ezer forinttal növelték a meglévő biztosítási állományt. Az eltelt öt év alatt a lakossági biztositások díjbevételében 224 százalékos volt a fejlődés. Az adatok szerint 30 104 esetben kötöttek határozatlan időre szóló lakossági biztosításokat. A járás, város valamennyi mezőgazdasági nagyüzeme rendelkezik vagyonbiztosítással, de a gazdaságok legtöbbje különböző kiegészítő biztosításokat is kötött. Faludi János, nyírbátori fiókigazgató elmondta: nem mindenki előtt ismeretesek még a biztosítási lehetőségek, nem tájékozódik mindenki kellően arról, hogy a megkötött biztosítások alapján mely esetekben és mennyit fizet a biztosító. Egyébként a kárrendezés területén elért eredmények is tükrözik a lakosságot szolgáló tevékenységük színvonalát: jelentősen lecsökkent az az idő, amely a kárbejelentéstől a kárösszeg kifizetéséig telik el (az elmúlt évben átlagosan 3,2 nap alatt rendeződtek a károk.) Rendkívül felelősségteljes és körültekintő munkát kíván ez, hiszen tavaly a lakossági kifizetett károk megközelítették a 10 millió forintot, a gazdasági üzemeknek pedig — túlnyomórészt a súlyos belvízkárok miatti — 99 millió forintos kárigényét rendezték. Egyre bővül a biztosítások köre, módosulnak, kiegészülnek a lehetőségek. A legújabbak közé tartozik a „Nyugdíjkiegészítő, rokkantsági és betegségi biztosítás”, amely az előrelátó takarékosság mellett a biztosított és családja nyugalmát szolgálja. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF
