Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
1981. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETLAPOK Öt nap E lőkészítő bizottság alakult megyénkben; a januártól esedékes ötnapos munkahét bevezetését alapozzák meg a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. Kereskedelmi, munkaügyi szakember, szakszervezeti vezető és jogász keresi a legjobb megoldást, hiszen a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása szerint a nyitvatartási időket úgy kell megállapítani, hogy azok a lehető legjobban alkalmazkodjanak a lakosság igényeihez, megnövekedett szabad idejéhez. Ugyanakkor az is előírás, hogy a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók sem kötelesek heti 42 óránál többet dolgozni és az ötnapos munkahét bevezetésével fizetésük sem csökkenhet. Szabolcs-Szatmár megye vállalatai, ÁFÉSZ-ei a helyi igényeket és a lehetőségeket is figyelembe véve maguk készítik el az ötnapos munkahéttel összefüggő munkatervüket. A nyitvatartási rendet is pontosan előírják. A bizottság azonban ezeket a terveket felülvizsgálja és szeptember 10-ig véleményezi, ha szükséges, változtat is rajtuk. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV is közreműködik a koordináló munkában. Bővebb információt csak szeptember közepén tudhatunk. De annyi máris bizonyos, hogy lesz olyan bolt, amely majd hétfőn tart zárva. Az egyszemélyes boltok nyitvatartásában nem lesz lényeges változás, az ilyen boltok vezetőinek nagy része nem hetente kap leváltót, hanem a szabadságuk hosszabbodik meg az előírt óraszámmal. -Már az is biztos, hogy az élelmiszerboltok szombaton az eddigi 16 helyett 14 órakor bezárnak, a ruhaboltok és az áruházak szombaton az eddigi 15 helyett 13 órakor zárják kápuikat. A vendéglátóhelyek, a szórakozóhelyek nyitvatartásában nem lesz lényeges változás. A szakszervezet érthetően védi a kereskedelmi dolgozók érdekeit. Mi, vásárlók és vendégek nem is kívánhatjuk, hogy a boltosok, a pincérek és a többiek elessenek az egyébként minden dolgozót és diákot érintő kedvezménytől. De a tervek készítőinek és a bizottság tagjainak elsősorban arra kell gondolni, hogy a lakosságnaK megnő a szabad ideje és bizonyos élelmiszereket nem lehet napokkal korábban beszerezni. Ha mérlegre teszik a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók érdekeit és a lakosság érdekeit, akkor láthatják, hogy az utóbbi felé billen a mérleg nyelve... Nábrádi Lajos Gép és ember A z idei aratás sem lesz könnyebb, mint bármely előző volt. Vegyük először a gépek javítását. A szemlék időszakát éljük, amikor már csak az elmaradások pótlását jegyzőkönyvezhetjük. Az új eszközök bejáratása mellett ugyanolyan fontos a javított gépek bejáratása is. Sok alkatrész és szerelvény került cserére, megbontásra, újszerelésre. Ezeket úgy kell tekinteni, mintha új gép lenne, és fokozottabb figyelemmel járassuk be őket. Az összekopá- sok utáni beállítások biztosítják az üzemszerű munkavégzés biztonságát. Nagy gondot kell tehát ezekre fordítani. Igen jelentős a várható meghibásodások esetére a gyors hibaelhárítás megszervezése is. A gépenkénti tartalék alkatrészeket a géphez tartozó ládába készítsük elő. A csoportos gépüzemvitelhez nagyobb egységek előkészítése válik szükségessé. Ez általában a gépcsoportot kísérő szerviz- vagy műhelykocsi felszerelésének legyen a része. Nem szabad elfeledkezni a tisztító, mosó felszerelésekről, a kenőanyagok szakszerű tárolásáról. így válik pazarlásmentessé a drága energia felhasználása Nem szorul bizonyításra az sem, hogy a tervszerű megelőző karbantartás időprogramozása teszi csak tervszerűvé és ütemessé az egész munkavégzést. Második igen fontos technikai feladat a társadalmi tulajdon védelmének megszervezése. Ez magába foglalja- a bizonylati rend előírásainak felülvizsgálatát és végrehajtásának feltételrendszerét. Fontos ezen a téren a tűzvédelem megszervezése. Ha elte- kitünk a villámcsapás okozta tűzkeletkezési okoktól, akkor kijelenthetjük, hogy minden más esetben a tűz okát a szervezést elmulasztó emberben kell keresni. Példaként csak annyit, hogy a tűzesetek okai között a leggyakrabban az elektromos tüzek mellett a szikrázó, kormos kipufogó szerepel. A gondos szervezés azt is jelenti, hogy a tarlótüzek tovaterjedését is meg kell előzni. Gyakoroltatni kell az eszközök használatát úgy az elsősegélynyújtás terén, mint a tűzoltásban is. Az aratásban részt vevők kenyeret biztosítanak számunkra olyan munkával, amely a legnehezebb munkakörülmények mellett végezhető csak. Ezért is kell biztosítani az egészséges és biztonságos munkakörülményt. Huszár István ■ A főnök mindhármukat magához hivatta, leültette őket, sokáig nézett rájuk, nagyot sóhajtott, és végül így szólt: — Sajnos, barátaim, egy eléggé kellemetlen hírt kell közölnöm önökkel. Határozat született arról, hogy egy fővel csök- kentenünk kell a létszámot az osztályukon. Nem szeretném magukra kényszeríteni az akaratomat, épp ezért kérem önöket, hogy maguk je- • löljék ki, hogy ki legyen az, aki távozik ... Szótlanul tértek vissza a szobájukba, szótlanul tették fel főni a teát, és egyetlen szó nélkül hosszan szürcsöl- ték és sóhajtoztak. — Ügy gondolom — szólalt meg Zuu —, hogy a legcivilizáltabb módon kell megoldani a kérdést... — Ezt hogy érted? — kérdezte gyanúsan Utász. — Gondoljuk végig, hogy ki dolgozik a legkevesebbet, és kinek a távozását viseli-el legkönnyebben az itt maradó két személy. Soroljuk fel egymás után, ki milyen fontos munkát végez az osztályon. — Nagyszerű gondolat! — kiáltott fel elragadtatással Huruuvcs. — Én, például... Generátor Nyírbéltekröl Gépkocsi-generátorok Nyírbéltekről. A Ganz Műszer Művek nyírbéi- teki üzemében NSZK-li- cenc alapján 130 ezer darab generátort és fordulatszámlálót gyártanak ebben az évben. Képünk: Király Jánosné műszerrel hitelesíti a generátorokat. (Elek Emil felvétele) BÁNYA SZÜLETIK Gyöngykavics Rozsályról Jobb mint az első osztályú Nyírségi selyem Ázsiában négy és fél ezer, Európában mintegy hétszáz, hazánkban pedig pontosan háromszáz éves múltra tekint vissza a selyemhernyó-tenyésztés. Mint azt a nyíregyházi Kenéz Kálmán nyugalmazott selyemtermelési főfelügyelőtől megtudtuk, Magyarországon Széchenyi István közreműködése nyomán lendült fel a selyemhernyó-tenyésztés. Az első világháború után óriásit zuhant a termelés, mindössze három feldolgozó üzem dolgozott tovább. A második világháborút követő évekre nemcsak az üzemek mentek tönkre, elavult a her- nyótenyésztési módszer is. Jórészt a megszállott szakembereknek köszönhető az, hogy fokozatosan emelkedni kezdett a negyvenes évek végétől a selyemtermelésünk. Jelentős szerepet vállalt ebben Szabolcs-Szatmár is, 1947-ben Nyíregyháza egy korszerű selyemtelep építésére 800 öles telket, eperfatelepítésre pedig egy tízholdas területet biztosított a tenyésztőknek. Ekkor a nyíregyházi felügyelőség gubóter- melése már meghaladta az 50 ezer kilót, amiből több mint százezer méter selyemszövetet állíthattak elő. Nyíregyházán a telepet létrehozták, elültették a fákat is, de ekkor eléggé szerencsétlenül átszervezték a selyemtermelők munkáját, s a termelés fokozatosan csökkent. Az ültetvények tönkrementek, s 1969- ben végleg megszűnt vidékünkön ez a tevékenység. Kár érte: szerte a világon növekszik az igény a természetes eredetű anyagok iránt, s a selyem is mindig divat lesz, akárcsak a gyapjú. B. G. Ezt nézzék meg! Ilyen finom sódert nem találnak könnyen. Ebben egy szem agyag sincs — mutatja Gáli Miklós a rozsályi határban. Hétágról süt a nap, a két gépkocsivezető sarkig tárja a fülke ajtaját, félpucéron, mezítláb védekezik a nagy meleg ellen. Csak a kotrógép kezelője, Kelemen Zoltán nem győzi törölgetni a verejtéket. Hántja a termőföldet, alig vesz le három métert, s alatta ott a kavics. Tíz éve kezdődött — Gyöngykavics ez a javából — állítja a másik méhte- leki gépkocsivezető, Kelemen Barna. — Nem kell már messzire menni sóderért, mert itt kapja meg a legjobb minőséget, aki építkezni akar. A rozsályi határban kavicsbánya születik. Látszólag egyszerű minden. A kutatófúrások kimutatták, hogy a termőföld alatt 15 méter vastag kavicsmező húzódik Ro- zsály és Méhtelek között. Ez adta az ötletet a bánya nyitására. — Csak éppen az ügyintézés nem volt ilyen egyszerű — teszi hozzá sóhajtva a termelőszövetkezet elnöke, Kicska György. — Tíz éve tárgyalunk már erről, ekkor vetődött fel először ennek a kavicsvagyon- nak a hasznosítása — tájékoztat Kállai Sándor, a megyei tanács építési csoport- vezetője. A gyenge termőhelyi adottságú, de különben is gyengélkedő rozsályi Rákóczi Termelőszövetkezet élére a múlt év elején került Kicska György. A biztosabb háttér megalapozására kapta az ötletet: nyissa meg a kavicsbányát, létesítsen jó jövedelmet hozó melléküzemet. — Tudtuk, hogy sok engedély kell, de nem hittük volna, hogy ennyit kell járni utána — folytatja. — Ám a lényeg, hogy már a kutatóárkok mélyítésénél tartunk, nincs akadálya a kavicsbánya megnyitásának. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a múlt év végétől végezte a kutatófúrásokat. A tavaszi zárójelentés megállapította, hogy mintegy 500 hektár területen 2,4 milliárd köbméter első osztályúnál is jobb kavics található. A teljes mennyiség 3,6 milliárd köbméter. A kavics minősége olyan, hogy házgyári betonelemek is gyárthatók belőle. Kotró Nyékládházáról Ennek a kavicsvagyonnak a nagysága olyan, hogy akár évtizedekig lehet nagymértékű bányászatot folytatni. Persze egyelőre még csak kicsiben kezdik. Egyszerű gazdasági társaságot hoz létre a rozsályi, a tisztabereki Petőfi és a méhteleki Űj Élet Termelő- szövetkezet, valamint a Kavicsbánya Vállalat. A szövetkezetek végzik a kitermelést és szállítást, míg a szakvállalat a nagy értékű kotrót adja. — Nyékládházáról küldünk egy évi százezer köbméter kavics kitermelésére alkalmas kotrót — mondja Szabó Miklós, a Kavicsbánya Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Ügy számítjuk, hogy a körzet egyelőre kisebb mennyiséget igényel, hiszen 40—50 kilométernél nagyobb szállítási távolságnál nem gazdaságos az itteni kavics felhasználása. Az első igénylők a környékbeli termelőszövetkezetek és magánépítők. De szerepel az igénylők között a TÜZÉP, az útépítő vállalat is, valamint a vízügyi igazgatóság. Kutatóárok — Huruuvcs egyszerre eltöp- kad meg, ha arra gondolok, rengett. Hunyorgott, kezével hogy ti ketten itt ültök majd dörzsölgette jobb füle cim- a csészétekben valami undo- páját, behunyta, majd kinyi- rító vacak löttyel... tóttá a szemét. — Én, pél- — Nem vitázom — vonta dául... — ismételte meg új- fel vállait Huruuvcs. — Ha ra, és a plafont kezdte el vitatkoznék, az azt jelentené, GURSZED: Létszámcsökkentés vizsgálgatni nagy figyelemmel. De az fehér volt és üres. — Jól van, gondolkozz — mondta elnézően Zuu —, amíg Utász barátunk nyilatkozik. — Félek, elvtársak, hogy nagyon nehezen tudtok majd meglenni nélkülem — mondta nagyot sóhajtva Utász. — Hiszen már régóta úgy alakultak a dolgok, hogy nálunk az osztályon én főzöm a teát. Nem szeretnék szerénytelen lenni, de nagyon jól tudjátok, hogy úgy ahogy én csinálom, kevesen tudják elkészíteni az igazi teát. Én spéciéi önként elmennék, de a szívem szahogy durván elferdítem a tényeket. Másrészt viszont ki tálalja fel nektek a teát? Kicsoda, kérdem én? A legelegánsabban — tette hozzá szaggatott sóhajjal. — Hát igen — bólintott szomorúan Zuu —, úgy látom, oda lyukadtok ki, hogy nekem kell elmennem. Tegyük fel. Tegyük fel. No de hármunk közül ki tudja oly nagyra értékelni a jól elkészített teát? Ki tud úgy örülni az élet apró örömeinek? Huruuvcs felsóhajtott. Utász szemei pedig árulkodóan csillogni kezdtek. Hisz lényegében ők jó emberek voltak. — És mi lenne, ha... ha sorsot húznánk? — kérdezte bizonytalan hangon Zuu. — Kitűnő idea! — támogatta Huruuvcs. — Nosza, vegyél elő három darab papírt ... — Miért én? — kérdezte érdeklődve Zuu. — Csinálja meg Utász a cédulákat. — Utász, mindig mindent Utasznak kell megcsinálnia, lélegzetet sem érek rá venni — motyogta Utász. — Végül is nem vagyok már gyerek, hogy mindent én csináljak meg helyettetek. Lám Huruuvcs milyen jó erőben van, csinálja ő ... — Én vagyok a legöregebb közietek — mondta méltóságteljesen Huruuvcs —, egyszerűen nem értem, h„ogy meritek a szátokat is kinyitni... — Jól van na — mondta Zuu —, valamennyien elfoglalt emberek vagyunk, egy másodpercnyi időnk sincs. Ügy gondolom, hogy civilizált módon kell a kérdést megoldani. — Ezt hogy érted? — kérdezte gyanúsan Utász. — Húzzunk sorsot, hogy ki csinálja meg a cédulákat... , Juhász László fordítása A kutatóárok nyitásához az Országos Földtani Hivataltól 600 ezer forintot kaptak. Innen már annyi kavicsot kitermelhetnek, amennyi az idei induláshoz szükséges. Ám a termelőszövetkezeteknek további terveik is vannak. Rendelkeznek markológéppel, pótkocsis teherautókkal a szállításhoz, de szeretnének helyi feldolgozást is megvalósítani. Van egy épület, ahol a betonelemgyártást meg lehet kezdeni. Ezzel 50—60 embernek állandó munkát adnak. — Természetesen a termőföld védelmére is gondolunk — jegyzi meg a határban Kicska György. — Itt zöldell a kukorica a kutatóárok mellett. Egy négyzetmetert sem hagyunk műveletlenül. Az első szakaszban ugyanis három hektáron indul a kavicsbányászat. A felső földréteget pedig az út túlsó oldalán lévő táblára viszik majd, amelyik mély fekvésű, gyakran belvizes. így hasznot hoznak a mezőgazdaságnak is, mert javítják a földet. A bányatavat pedig a későbbiekben halasítják. L. B.
