Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 22. Megkezdték a beköltözést a lakók a kisvárdai főtéren épített munkáslakásokba. Elek Emil felvétele FOGADNI KELL NYÍRBÁTORBAN IS... JÖN AZ IDEGEN „Házigazdának akkor jó lenni, ha örülni tud az ember a vendégnek. Baj, ha szorongva örül, mert székkel se tudja megkínálni...” „A távlati terv: egy nagy vendéglátó-kombinát itt Nyírbátorban. Azt mondhatnám: átmeneti állapot ez, de tény: az adott körülmények között nagyon nehéz házigazdának lenni...” „Lehetőségeink szűkre szabottak, a város elhagyott minket, és ez nem a vendéglátásban dolgozó embereken múlik. Abszurdum kimondani, de ha elég asztalunk, székünk, termünk lenne, akkor máról holnapra legalább harmadával emelkedne az ételforgalom. Félek a nyártól...” Hit írnak rólunk? % Berecz Miklós az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának a vezetője, Rácz Mihály a vendéglátás ügyvezetője, Kovács Béla kereskedelmi főosztály- vezető. Szakemberek. Mondataik összecsengenek. Nyugtalanok? Május van, nyárkezdet. Idegenforgalmi szezon. Szeptember végéig a forgalom hétről hétre emelkedik. Nyírbátornak idegenforgalmi vonzása van. (A januári vendéglátó forgalom kétmillió-háromszázezer, az augusztus— szeptemberi közel ötmillió forint.) Enne, inna Jön hát az idegen, felfedezni a műemlékekben gazdag várost, ráfeledkezni a múzeumra, jön a szakember a fejlődő iparhoz, jön a kutató, mert ugrásnyira van innen Bátorliget. Jön, és mert ember, természetes, hogy enne, inna... Nyírbátor vendéglátására a fejreállított számok a jellemzőek. Szinte mindenütt a világban az a gyakorlat, hogy a negyedosztályú italboltok, kocsmák „hozzák” a pénzt, a harmadosztályú egységek biztosítják önmaguk fejlesztését, a rangosabb helyek viszont ráfizetésesek. Nyírbátorban két étterem van. Mind a kettő régi, mind a kettő kicsi, az egyik harmad-, a másik másodosztályú. A két osztályos étterem tud évenként 19 millió forintot. Háromszorosát annak, amit az összes többi vendéglátóipari egység. Magyarul: az osztályos helyek szükséges eleganciájához nincs ahol megkeressék a pénzt. Hely a Kakukkban Az ÁFÉSZ, Nyírbátor vendéglátásának meghatározója, erején felül vállal. A Kakukk étterem, szükséges tatarozásai néhány év alatt többe kerülnek, mint amennyibe egy új étterem kerülne. Délben nincs hely, az idegen, akinek órákat kellene várni az ebédjére, de még arra is, hogy leüljön, továbbmegy. A hajdani Utasellátó delente ugyanezt a sorsot tűri. Csúcsforgalomban nincs hely, csúcsforgalom múltán nincs kinek eladni a különben kitűnő konyhában készült ebédet. Mindehhez hozzájárul, az ipar fejlődése tette, hogy az ÁFÉSZ-nek természetszerűleg részt kell vállalnia a közétkeztetésből. A vállalatok támogatásával létesítenek egy másfél ezer adagos konyhát. Ezzel párhuzamosan a vállalatok megépítik a maguk melegítőkonyháit, mentesítvén valamennyire ezzel a vendéglátóipart. Mindez igaz, de áz alapvető képlet nem változik. Nyírbátorban a vendéglátás megoldatlan. Többre lenne képes és nyilvánvalóan többre is lesz képes. Valamikor. Amíg nincs kombinát Szakemberek kérdezték tőlem, hogy vajon mitől lett már-már országos hírű a hajdúböszörményi Múzeum presszó, miért van egyre nagyobb keletje a kis, nem túlméretezett, de egyéni ízeket adni tudó vendéglátóipari egységeknek? Az újságíró nyugtalansága: mi történik addig, amíg nem készül el az a bizonyos kombinát? Ha elkészül, akkor megoldhat-e az mindent? Nos, a kombinát elkészültéig nincs más megoldás, mint azt mondani a kedves vendégnek, hogy gazdag történelmű ez a város, nagyszerű ez a környék, de ebédet, sajnos, csak estefelé tudunk adni... Ebben vari valamennyi túlzás, de nem sok. A közelmúltban az ÁFÉSZ 19 millió forintot fordított a vendéglátóegységek fejlesztésére. Ügy tűnik, mintha egérutat keresnének, mert nagyszerű csárdát építenek Nyírbogá- ton, korszerű presszót Nyír- császáriban, a néhány kilométer távolságban léyő községekben fejlesztenek. így legalább egy autóbusszal Nyírbátorba érkező csoportot ebéddel kínálhatnak Nyírbo- gáton. Ez azért mégsem megoldás. Csak az újságírói töprengés mondatja velem, hogy azért valamiképpen meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy akár szükségmegoldásként is, olcsón megvehető házakban, uram bocsáss pincékben, a város sajátos ízéhez illő kis vendéglátóipari egységeket létesítsenek. Napjaink igazságából való, hogy sok mindenre kevés a pénzünk. A kombinát megépülté- ig éppen ezért keresni kellene a kispénzű lehetőségeket. Hadd tegyem ehhez gyorsan hozzá, hogy nemcsak az ÁFÉSZ-nek, akinek a gazdálkodása éppen a lehetőségek behatároltsága miatt korlátozott, hanem a vendégeit szívesen fogadó városnak. 1. Melyik magyar kormány került hatalomra 1919. augusztus 1-én? b. Peidl-kor- mány. 2. Melyik évben kötötték meg a Bethlen—Peyer- paktumot? a. 1921. 3. Melyik pénznemet vezették be Magyarországon 1926-ban? b. pengő. 4. Melyik fasizálódó országgal kött először barátsági szerződést Magyarország? (1927-ben) b. Olaszország. 5. Melyik párt alakult meg 1925. április 14-én? b. MSZMP. 6. A „Zója” brigád tíz éve A Mátészalkai ÁFÉSZ 2. sz. ABC-áruház KISZ KB Kongresszusi Oklevéllel kitüntetett „Zója” nevű szocialista brigádját mutatja be a Szövetkezet c. hetilapban az újságíró. Említsünk meg néhányat azokból a módszerekből, amelyekkel az első helyet vívta ki magának a közösség a Mátészalkai ÁFÉSZ 36 szocialista brigádjának versenyében. A zavartalan áruellátás érdekében közvetlen kapcsolatot teremtettek a tejipari vállalat, a Füszért és a termelőszövetkezet egy-egy szocialista brigádjával. Rendszeres termékbemutatókkal növelték a forgalmat. A felvásárlásból származó zöldség- árukat tisztára mosva, előre csomagolva árulják. Jó eredményt értek el a könyvterjesztési versenyben és a sportrendezvényeken. 39 új tagot szerveztek a szövetkezetbe, eredetileg 22 szerepelt vállalásukban. Ami a szabolcsi háztájiból kikerül A szabolcsi háztáji gazdálkodásokból évente átlagosan 11 ezer vagon áru került az utóbbi esztendőkben az üzletek polcaira — olvastuk a Népszava május 7-i számában. A skála nagyon széles: a zöldségféléktől a sertésig, a baromfitól a gyümölcsig, a nyúltól a gyógynövényig terjed. Az eredmények mellett vannak gondok is. Az alma átvételi ára változatlan maradt, ennek következményeként néhol nem ápolják kellőképpen, sőt kivágják az almafákat, s a területet burgonyával vetik be. Űj almásokat egyre kevesebb helyen telepítenek. Az ÁFÉSZ vezetői szerint mostanában kevés a naposbaromfi. Megesik, Melyik kormány kötött egyezséget Hitlerrel Csehszlovákia feldarabolására? a. Darányikormány. 7. Mikor vezették be az első zsidótörvényt? b. 1938. 8. Melyik évben csatolták vissza Észak-Erdélyt Magyarországhoz? b. 1940. Mi volt a Volksbund? b. A magyarországi németek hivatalos szervezete. 10. Kinek az emlékművénél tüntetett a háborúellenes tömeg 1941. október 6-án ? b. gr. Batthyány Lajos. hogy egy-egy községben két- három ezer darabot rendelnek, gyakran 40—50 asszony is várja a kocsit, de egyelőre csak néhány száz csirkét tudnak szállítani. Közérzet, kötődés, közélet A vásárosnaményi városijárási értelmiségi aktíva tapasztalatait összegzi Rác T. János a Népszabadság április 25-i számában. Miért volt rendhagyó a vásárosnaményi aktíva? — teszi fel a kérdést az újságíró. Mert résztvevői e teljes körben először találkoztak egymással. Mert kiderült, hogy napjaink differenciált értelmiségével nem lehet úgy általában foglalkozni, mert az csak az elkülönülést fokozná. A naményi kezdeményezésnek az volt a célja, hogy megkeressék azokat a hidakat, amelyek képzettségtípus, életmód és egyéb sajátosságok felett átívelve kötik össze a különböző hí4 vatások képviselőit. Van mire építeni. A területen élő diplomások mintegy fele társadalmi tisztséget visel; 37,3 százalékuk párttag; negyedrészük közvetlen közművelődési tevékenységet lát el; és 26,7 százalékuk politikai végzettséget is szerzett. A közömbösség és az elvágyódás ellen, a közérzet és a kötődés állandó fejlesztéséért, a közéleti szerepvállalás növej lése céljából a kulcsfeladat a demokratizmus növelése — állapították meg az aktíva résztvevői. MSZBT-munka a tanárképző főiskolán Hazánkban az elsők között kezdték meg a barátsági munkát a jelenlegi formában a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Az elmúlt évtized eredményeit foglalja össze Danes Sándor a Felső- oktatási Szemle áprilisi számában. Emeljünk ki néhány formát, módszert, melyekkel erősítik a magyar—szovjet barátságot. Fényképek, plakátok, kiállítások, előadások és különféle rendezvények formájában igyekeznek felvonultatni azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista rend hozott létre. Nevelői céljaikat legjobban segítették a „Szibériai hetek”, a „Szovjetunió ma”, a „KárpátUkrajna—Szabolcs-Szatmár megye kapcsolata”, a „Hatvan év hatvan képben” című kiállítások. Nagyszerűen működik a nagyrészt orosz szakos hallgatókat tömörítő „Druzsba Klub”. Repültek, mint a madarak Ép bőrrel megúszták, de... Nem mindig a legdurvább szabályszegések okozzák a legsúlyosabb baleseteket. Egy alkalommal például Mátészalka város bejárata közelében a körülbelül 80 kilométeres sebességgel haladó személygépkocsit oly nagy sebességgel előzte egy motor- kerékpár utasával, hogy — a személygépkocsi vezetőjének előadása szerint — úgy érezte, mintha ő állna a motor- kerékpárhoz képest. Az előzés után egy derékszögű kanyar következett, amelyet a motorkerékpár úgymond kiegyenesített, s a fák lombja között repülve tűnt el a szántóföldek irányába. A személy- gépkocsi utasai meglepetésre halottak helyett nagyon is virgonc, a motorkerékpárjuk újra üzemeltetésével foglalatoskodó, józannak alig nevezhető, két fiatalemberre találtak. Egyáltalán nem látszott rajtuk, hogy csodálkoznának azon: épp bőrrel megúszták. Szokták mondani, hogy az ittas embernek külön őrangyala van. Inkább azt hiszem, néha meg nem érdemelt szerencséje. A gépjárművezetők körében durva szabálysértésnek egyáltalán nem tekintett, követési távolság meg nem tartása jelent egy olyan állandó és nagy veszélyt, amelynek kimenetele, ismét csak a szerencsétől függ. Egyik napon felszabadult és boldog érzéssel haladt Vá- sárosnamény felé személy- gépkocsijával, a hátsó ülésen biztonságosan elhelyezett pár hónapos gyermekével egy fiatal házaspár. Gyér forgalom volt. Egy vegyes használatú gépkocsit utolérve a személy- gépkocsi vezetője annak előzését határozta el. Fokozatosan és szorosan felzárkózott, s miután a szemben jövő és mögöttes forgalom megengedte, a gázpedálra lépve, balra kezdett kormányozni. Ezalatt a vegyes használatú gépkocsi vezetője megpillantva a mezőgazdasági munkából hazafelé tartó két gyalogos ismerősét, minden előzetes körültekintés nélkül, szinte vész- fékszerű lassulással megállt. E váratlan helyzetre nem számító mögöttes személygépkocsi vezetője hátulról a fékező gépkocsiba ütközött, s ezzel a pici gyermek élete végéhez is érkezett. E mély szülői gyászhoz párosuló felelős- ségrevonás a tragédia betetőzése volt. E balesetből is könnyen felismerhető mély tanulság következményeként az „új” Kresz már szigorúan tiltja az indokolatlanul gyors fékezést. Nem csökkent természetesen a követési távolság betartására vonatkozó rendelkezések kötelező volta sem. Ismét egy közlekedési balesetcsoport, amely az emberi magatartás függvénye, s amely a vonatkozó közlekedési szabályok betartása esetén teljes mértékben kiküszöbölhető volna. Jó felidézni azt a hasznos tudnivalót, hogy a követési távolság helyes mértéke, az alkalmazott sebesség fele — méterekben. Rossz látási vagy útviszonyok között e távolság természetesen akár a többszörösére is kell, hogy nőjön. Or. Demeter Ferenc megyei közbiztonsági tanács elnökségi tagja Bartha Gábor Az „Igaz ez a szép“ brigádvetélkedő 2. feladatlapjának megfejtése Kakaóscsiga díszdobozban Májusban: képviselőfánk az utóbbi időben mind többször jelentkezett új termékek forgalomba hozatalával a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Üjabban — }Ő hónappal ezelőtt — kakaóscsiga és sós teasütemény próbasütését végezték. A kielégítő eredmény alapján jelentős rendelés érkezett a Fűszért nagykereskedelmi vállalattól. Megérkezett a forgalomba hozatalhoz való díszdobozszállítmány is. így vált lehetővé, hogy a kétféle űj teasüteményből az első 20 mázsa tétel már kereskedelmi forgalomba került. Megfelelően sikerült a kép- -viselőfánk próbasütése is. Ezzel a sütőipari vállalat a háziasszonyok konyhai munkáját kívánja könnyíteni. A jó- savárosi üzemben sütik a tésztát. A képviselőfánk rendszeres forgalomba hozatala — előreláthatóan — még május hónapban elkezdődik. Hat darab kerül együtt légmentes csomagolásban, 80—85 dekagramm súlyban; eltarthatósági ideje 7 nap. S otthon a háziasszonyok tetszés szerinti töltelékféleséggel tehetik tökéletesebbé az iparilag sütött tésztát. Az ezermester bognár Állatfigurák fából Keményre taposott földút visz be az utcáról a portáig. A kapu mellett egy tábla köszönti a vendéget, vagy „kuncsaftot”: Soós János bognár. — Tudom, hogy a kocsikerék jobban mutatna, de a faluban, Székelyben már mindenki ismer — mondja. — Különben is csak elvétve akad mostanában igazi bog- nármúnka. Kapanyelet, ásónyelet rendelnek nálam, néha faragott fejfát. Az udvaron körülnézve úgy tűnik, mindennek pontos helye van, nincs ami megtörné az összhangot. Az apró épületeket mintha kockákból rakták volna. A lakás is alapos gazdáról árulkodik. Az egyik szobában stílszerűen hatalmas ■kocsikerék csillár lóg. A falon faragott ostornyelek, fokosok, a polcokon fából kihámozott állatfigurák. A sarokban két díszesen mintázott citera. — Egy mesterembernek ennyi mindenhez kell értenie? — Nem kell, de nem árt. Ahogy ma mondják, ez a hobbim. Már gyermekkoromban is szerettem fúrni-faragni, ami a családban nem volt hagyomány. Apám azt akarta, hogy én is a föld esztergályosa legyek. Én annál kevésbé. Amikor ekekapáztunk, a lovat mindig rávezettem a sorra. Kaptam érte. de legalább szakmát tanulhattam. — A citerakészítés fogásait kitől leste el? — Erre senki sem tanított. Kértem egyet kölcsön, levettem a méreteket. Az első nem a legjobban sikerült, de később egyre inkább ráéreztem. Fontos, hogy a fa jó száraz legyen, de még fontosabb a hangok pontos bejelölése. — A fokosfaragások saját ötletei ? — Igen. Ha megtetszik valami az életben, azt próbálom fába vésni. Az ostor és á fokosnyélbe nem könnyű, mert körbe kell felvinni a mintát. Ha a tv-ben láttam egy érdekes, állatról szóló filmet, és ha időm is volt, megpróbáltam az elefántot, vagy az oroszlánt kifaragni. — Még van pár évem a nyugdíjig. Azután remélem több lehetőségem lesz a farigcsálásra. Néha fáj a karom meg a hátam a sok munkától. Ha kicsit jajgatva is, de azért csinálja az ember... F. 8.
