Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

ÜNNEPI MELLÉKLET 1981. május 1. Régi május elsejék Valami jobb ... , és a mai Nyírlugos. (Elek Emil felvételei) A nagy francia forradalom századik évfordulóján, 1889- ben megalakult II. lnterna- cionálé az első kongresszusán mondta ki, hogy 1890-től minden országban és minden varosban május első napján vonuljanak fel a munkások, és követeljék a nyolcórás munkanapot. Magyarorszá­gon is 1890-ben ünnepelték meg először május elsejét. Budapesten, a Városligetbe hatvanezer munkás vonult ki fegyelmezetten. A szocialista küldetéstudat töltötte el őket. A Népszava, a szociál­demokrata párt lapja az első május elsejei seregszemlét a következő sorokkal köszön­tötte: értünk — olvashatjuk a ko­rabeli tudósításban —, a fő­kapitány meglátta a vörös zászlót, odaugrott és kikapta elvtársunk kezéből, öntuda­tosságunknak köszönheti ez a barom, hogy el néni verr tűk érdeme szerint. De ünne­pünk így is sikerült.” Két évvel később, 1905-ben Szabolcs vármegye főispánja azt jelentette a belügyminisz­ternek, hogy Nyíregyházán május elsején az építőmun-- kások. gyűlést és tüntető fel­vonulást akartak rendezni, azonban nem engedélyezte. Mégis megtartották, mint ar­ról a Népszava 1905. május belügyminiszteri koppintás nyomán s remélhető, hogy a jövőbén nem fog annyira ki­rúgni a hámból...” A bel­ügyminiszter „engedékenysé­gét” az 1905-ös oroszországi forradalom hatására fellen­dülő munkásmozgalom ereje és az elhúzódó belpolitikai, kormányzati válság magya­rázza. A következő évek májusai sokkal csendesebbek voltak. Csak 1911-ből találkoztunk azzal, hogy a munka ünnepén Nyírbátorban a kőműves szakegylet 42 tagja „rendben felvonult”. 1914-ben a „bol­dog békeidők” utolsó máju­HÄRMAN MONDTAK, MÁS ÉS MÁS SZAVAKKAL NYIRLUGOSON UGYANAZT. VALAMI MEGVÁLTOZOTT AZ EMBEREKBEN, VALAMI JOBB LETT A KÖZSÉGBEN. LISZTES PÁL, A TANÁCS, HATVANI GYULA, A SZA­BADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZET ELNÖKE ÉS GÖNCZI GYÖRGY, A KISZ-BIZOTTSÁG TITKÁRA. A változás? Korábban a községből sokan mentek el, gyors iramban fogyott a la­kosság. A fiatalokat nem tud­ta megtartani a falu. A ter­melőszövetkezet. évekig ver­gődött. két éve végre- nyere­séggel zárt, tavaly majd négymillió forintos nyeresé­get ért eh Politikai tényező Hatvani Gyula: — A nehéz évben elért eredmény többet jelent, mint amit a számok mutatnak. Szorgalmas, dolgos nép ez. Dolgoztak akkor is, amikor veszteségesek voltunk. A si­ker nemcsak úgy siker, hogy valaki többet keres, hanem úgy, hogy kezdenek büszkék lenni az eredményekre. Én hiszem, hogy a munkához jó­kedv kell, az otthon az em­berekben épül meg előbb, amikor otthont akarnak te­remteni. Lisztes Pál: — Az, hogy egy termelő- szövetkezet milyen ágazato­kat fejleszt, vagy nem fej­leszt, hogyan szervezi a ma­ga munkáját, ez a szövetke­zet ügye, de az elért ered­mény már községpolitikai té­nyező. Nem azért, mert így többet tud segíteni bizonyos feladatok megoldásában, ha­nem azért, mert mások az emberek, könnyebben mozgó­síthatók a jóra. Egészen más hangulatú például egy ta­nácsülésünk most, mint két- három éve. Gönczi György: — Egészen tömören azt mondanám, hogy most jó itt fiatalnak lenni. Van mit ter­vezni, és kedve is van az em­bernek a tervezéshez. Mon­dok egy példát. Szeretnénk egy ifjúsági lakóteiepet. Van egy terület a Zrínyi és a Zal­ka Máté utca között, ott van a víz, a villany, csak az kell, hogy a földhivatal hozzájá­ruljon a belterületté nyilvá­nításához. Hatvani Gyula: — Az, hogy fiataljaink le­gyenek. létkérdés a szövetke­zetben. Szakemberek, szak­munkások nélkül nem lehet eredményeket elérni. Ügy tervezzük, hogy a legjobban dolgozóknak jutalomképpen adnánk ott házhelyeket. Ez az évi három-öt házhely a jövőnk.,. Lisztes Pál: — Már kértük a belterü­letté minősítést... Ha már történelem Nyírlugoson ma már törté­nelem : az állami gazdaság al­mást telepített. Az igazgató nem őrizte szigorúan a cse­metéket, mondván, hogy nem baj, ha lopnak belőlük, ha begyalogolják a kicsi fák a falut, mert megváltoztatják az embereket. Lisztes Pál: — Valamikor a villany be­vezetése volt a faluk nagy közös ünnepe. Most a vízve­zeték az. Jellemző: mi most kénytelenek vagyunk még egy kutat fúratni, mert a fo­gyasztás nő, és ez az életfor­ma változása. Az almacseme­ték példáját azért szeretem, mert ez mással is így van. A megye határán így „gya­logolt” át a málna, de ugyan­így terjed a mezőgazdasági nagyüzemből minden új is­gozik a művelődési ház. itt nálunk van egy klub, és épül egy ifjúsági ház féle. ők már hazajönnek Fekete József, az iskola igazgatóhelyettese, a községi pártbizottság titkára mondta Nyírlugosról: — Itt az a jó, hogy min­denki tervez, mindenki akar valamit. Szép a kultúrházunk, a könyvtárunknak lehet, találunk jobb helyet, és :ik- kor ott szeretnénk egy kis tájmúzeumot. Cserhágón az állami gazdasággal koope­rálva megoldjuk a vízellátást. Hogy mondjam? Talán úgy, hogy nemcsak a termelőszö­vetkezet lett erősebb, hanem rájöttünk a teremtés, a mun­ka ízére, örömére. Mert vé­gül is mindent a munka te­remt. Az, ha időről Időre Egy darabka múlt... meret. módszer. Érdemes megnézni a kertjeinket, hogy hány helyen van fóliasátor. És érdemes megnézni a por­tákon a jószágokat. Hatvani Gyula: — Az, hogy milyen mögöt­tünk a falu, kimondom így, munkaszervezési kérdés. Nem mindegy, hogy aki itt dolgo­zik, milyen lakásba megy ha­za, nem mindegy, hogy mit és hogyan termelnek a ker­tekben, vagy milyen legelőre jár a csorda. Most fogunk majd átadni a falunak egy feljavított legelőt.. Gönczi György: — A fiataloknak igényeik vannak, ahhoz pedig pénz kell. Persze, hogy nem mind­egy, mit termelünk otthon. És- az sem, milyen körülöt­tünk a falu. Valamikor nagy különbség volt az, hogy itt kint a telepen, bent Lúgoson, vagy éppen Cserhágón lakik- e valaki. Most ez nincs így külön. A munkahely össze­hozta az embereket. A köz­ségben most nagyon jól dol­örülhetünk valaminek, ha si­kerélménye van a falunak, energiákat szabadít fel az új teljesítményekhez. Családok sorának gondját oldotta meg a napközi bőví­tés, emberek életén könnyít, hogy a termelőszövetkezet­ben megszervezték az üzemi étkezést, hogy a Szabadság­telepen 90 palackos gázcsere­telepet terveznek, hogy új autóbuszt vesz a szövetke­zet ... Hatvani Gyula: — Nem mindig csak a nagy dolgok teremtenek jó hangu­latot. Lisztes Pál: — Tudunk örülni is együtt. Hatvani Gyula: — A jövő- a jól gépesített, sok szakembert foglalkoztató termelőszövetkezeteké. Lisztes Pál: — A jövő az összkomfortos falu ,.. Bartha Gábor MAJÁLIS ÉS MÁJUS ELSEJE. MA MÄR ÖSSZEFONÖDNAK, BÉKÉSÉN MEG­OSZTOZNAK MÁJUS ELSŐ NAPJÁN. TAVASZKÖSZÖNTÖ ÜNNEPNAP ÉS A MUNKA ÜNNEPE. A RÉGMÜLTRA VISSZAVEZETHETŐ NÉPSZOKÁS ÉS 1890 ŐTA A HARCBA INDULÓ MUNKÁSOSZTÁLY NEMZETKÖZI ÜNNEPE. VIDÁM SZÓRAKOZÁSOK, SZABADTÉRI MULATSÁGOK ÉS TÜNTETŐK, KARDLAPOS RENDŐRÖK HALOTTAKAT KÖVETELŐ VÉRES ÖSSZECSAPÁSAINAK NAPJA. NÉZEGETVE A KUSZA SOROKKAL ÍROTT KORABELI RENDŐRI JELENTÉSE­KET, az Államgépezetet állandó éberségre intő táviratokat, az ÜJSÁGOK LELKESÍTŐ ÉS ELÍTÉLŐ HÍREIT, ÖSSZEÁLL — HA TÖREDÉKESEN IS — A RÉGI MÁJUS ELSEJÉK TÖRTÉNETE. Otthonteremtő nyírlugosiak „Egy hang vonult át a vén Európán,/ Zászló alá hí­vandó híveit,/ Eped ve egy szent üdvös cél után.” Megyénkben ekkor még nem került sor megmozdulá­sokra. Bár a kis létszámú munkásság várható akcióira már az 1890-es években is fi­gyelmeztette a belügyminisz­ter a főispánt, ekkor még sem Szabolcs, sem Szatmár, sem Bereg megyékben nem voltak gyűlések, zavargások. Ám a harcos megmozdulá­sok nem várattak sokáig ma­gukra. A Népszava 1903-ban az országos eseményeket át­tekintve egyedül Nyíregyhá­záról adott hírt incidensről. A munkások felvonulását a főkapitány betiltotta, ennek ellenére mégis gyülekeztek. A rendőrség felszólította őket, i rendőrség Nyíregyházán is permanenciában van májas 1-én. A »Njirvidt'li« tudósítójától.; j Május 1-én a rendőrség az egész országban, igy Nyiregyliá/áti is permanenciában van. Városunkban | teljes a nyugalom Os május |-én is, eltekintve az önkéntes immka- szünettől, semmi sem mutat arra, hogy politikai mozgolódás volna. „Permanenciában a rendőrség” — írja az újság. 4-i számában beszámolt: „A nyíregyházi szervezett mun­kások tüntető nagy körrrie- nettel ünnepelték meg május elsejét.” Kisvárdán az iparos mun­kások szintén engedély nél­kül tartottak népgyűlést és felvonulást. A rendőrség a tömeget szétoszlatta, a veze­tők és a résztvevők ellen el­járást indítottak. ■ 1906-ban sem volt könnyű engedélyt szerezni az ünnep­XUX. tslOÍy.m. too Hire. A „Nyírvidék" első oldala 1928. májusában. hogy oszoljanak. Erre kette­sével, egymás után sorban ki­mentek a Sóstóra. Amikor a városháza előtt — a mai Kossuth téren — elvonultak, úgy háromszázan lehettek. A menet élén nagy vörös lobo­gót vittek a következő fel­irattal: „Éljen a világot meg­váltó szociáldemokrácia!" A felvonulók lelkes hangulat­ban értek ki a gyógyfürdőhöz, ahol estig ünnepeltek. Az­után visszaindultak a város­ba. „Mikor a városházához séghez. A Népszava a követ­kezőket írta: Nyíregyházán „...a helyi hatóságok... le­hetetlenné akarták tenni a felvonulást s a májusi ünne­pély megtartását oly mérték­ben, hogy kénytelenek voltak .(a munkások) távirat útján a velügy minisztertől orvoslást kérni, aki maga sem helye­selte ... alantasának basás- kodását s táviratilag utasí­totta az engedély megadásá­ra. Különösen a rendőrkapi­tánynak nyúlt meg az orra a sában a nyíregyházi szocialis­ták is ünnepeltek. Rendzava­rás nem történt. „A Hatzel téren tartott beszédek komo­lyak voltak és ezáltal kíván­ták a szónokok a nap méltó­ságát kifejezni.” — írta a Nyírvidék. Majd megindult a „hatalmas, gyönyörű, Nyír­egyházán ritkán látott em­bertömeg” a város főutcáin . át a sóstói majálisra. A duaJ lizmus kori Magyarországon május elsejéken a nyolcórás munkanapot, a munkásvédő törvényeket és az általános választójogot követelték. A korábbiakhoz nem mér­hető hatalmas ember- és anyagi áldozatot követelő el­ső világháború alatt hatósá­gilag tilos volt május 1. meg­tartása. Az első szabad má- . jus elsejét 1919-ben ünnepel­hette meg a munkásság. Az ellenforradalmi rend­szer alatt a szociáldemokra­ta párt és a szakszervezetek majálisokat, helyi szakmai 0} ünnepségeket rendeztek szer­te az országban. Központi ünnepélyt a hatóságok csak egyes években engedélyeztek. Megyénkben és Nyíregyházán is állandó rendőri, csendőri készültség ügyelt a „rend­bontó” munkásokra. „Váro­sunkban teljes a nyugalom és ... eltekintve az önkéntes munkaszünettől, semmi sem mutat arra, hogy politikai mozgolódás volna.” — írta a Nyírvidék 1928. május 1-i számában. * A dolgozók azonban titok­ban mindig megemlékeztek a munka, a nemzetközi szoli­daritás ünnepéről. Ma emlék­mű jelzi a sóstói erdőben, a Hármasdombon azt -a helyet, ahol évről évre összegyűltek a nyíregyháziak ezen az ün­nepnapon. A szociáldemok­rata jelszavak, az illegális kommunista párt röplapjai mindig a munkásosztály konkrét feladataira utaltak: az elnyomás, a munkanélkü­liség megszüntetésére buzdí­tottak, rámutattak a növekvő fasiszta veszélyre. A felszabadulás után ünne­pelhettek * hazánkban újra szabadon május elsejét. Nyír­egyházán 1945-ben azon a na­pon „vörös drapériák és nem­zetiszínű zászlók lobogódí­sze” fogadta a tömeget. Az ünnepség a Lenin téren volt,, ahol ..sok ezernyi torokból szállt a dal, a szabad szó az ég felé” — olvashatjuk az akkori újságban. Az idei a harminchatodik igazi, szabad május, melyen képzeletben kezet fogunk a világ dolgo­zóival és régi május elsejék hajdani felvonulóival. Reszler Gábor / KM o ytta. 19» asiju» 3./ Csütörtín JSÍYÍRVIDEK. m<SSí“1“*" jw*» <­«»»«*♦,*-r* *; 0-1 gggg»^- -» Ans* fljnflMH]níSjíSas 4MfcMK> jctra «. £ t-v »« t'ri­­yiU tsásae «w H MM* SVkío:.n * aacyíCTfcSjir trc«r»it* r-,­-o-v. I O. 3£ V tói*« is» ki V fef. * iMi­mm > i»a «a* ■ . t, SUb-aer fct-í —.»'í' * •.: ór< I ü-.-TV* < *- ■ - ■ -*5»r ‘--í ; » • *-,***• vr U «ni*?-»-* st* ir. -ív***» C*£ .= . I-.. * •­• ­***** « ■ *«*. * ««*»*;*** * '*£*' ■ - ' -.»-.tó m<&. mi ■ nil títfTOfhtt. >*gt» :*S***ii> ■ JVt • ***­yjasjra «sm«xMúft* a* * m >-*« » •••«***. A sr ftwart «/.tó* * utói**** EB* » kW«*** te****­ui ti «#-* rar-**» Ä «4*jr tos*«**:** t* Li ■liH* «M* tt/.iYi i nt % 4- tu pm-*. t ..•**» arvt t* -vj. ; -Wr*.* tó.-rt- I cyvaa *r Tu­-=r*r. v-r-K- io» rm­srr*. fi-'.yaeú • ft. JbtówL • «n A mcs*ttru4*> • «Ä I StMSStÄ.“* , ■. ' knártó i~ i , «- ...,v' . ‘tji ? :i . j ■ lüBi BiWew *z ItilUnatk bdvAtM.«.- «ti MH M««aCBai r onqr. rrtraftt. ^ y 1 iyt«cjtaü mMmi tsatl ictsrtunm hi II '• t •-*' • * -«'s». «iWe x «C*-* > ■?. i*?:-, * ■*» » «MMkt£rtkU&X «»■tiBirt 40 # mit l*r*& Kkm «er boltetó’ F'k»­mmm K«*r«T t»ru fc-A-ü-'. > c«ö«ur*í A S-i*-- nrr. '# .ft«*, kW*« perz-i '*"* « ‘V. ■* -*• ' ‘-«4?­X»c ftftir. * Ttaáft. A Z-lfKísba* saasáier ft* iarttóor mit. !«•■> V­C0& fejraa* Oaftr IX&ir m s&zäM lrw0tri jMft-M. EWkWó.. ftaí* íft; ftt »<•-** «3 M, tMRftB* >ft*B -nit—M Bob.tójtó «rin ti W- J6 ok tttsi tára« rTíít-M. sM 2**4­T»{tn máfu** ormi $4— «a, jalác». af« ’■*' i \ »*"rCr (jjm ... ». -ólpr:-**" '*&*£ ’- *:*■* . r-otyap tr-is i*; ri* .A • *: : ■> 5 * * -<vc ‘ *»-£*'*«•-* r í íxar u -őr • r > ,-«* '“-Síi « «««r ■> r . UhI,-f . lift mft ■*iT' je t -c v<> í*íV»r’»» > jSx-ie-» t> ntójft. — íjtswí ; «kfctóBpitóatt; M s» ***** ftwMftk «n .•c^ráAa te 5» *ntsft- tá* i ü tk*r* A >Ú*M! swasadtóe*. fcä «4 a -eöiútíAatr­Irtto «üti' A tója. ri*r<£ » rr* b-w-iafc** tejft i « A ttó* 1 bnp » «TI» ■vrte r~ * ^ i Wrwaft tattrftT* Ui UB Uaftlfta inftot Viftt»x* iA NfinMB* te .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom