Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 6. ZiiiaiaBaBaBBBBaaiaBaaBVBcaBaBBaBBB*BBaBBaaBaaaaBBBBaBaaaaBBBBBBBBavasBBaaB«a»BaBBBaaaBBBaaaaaBBBBBaaaaB ■■■BBBBBaaaBBBBBBBBBBBaBBBBBaaBaBBBSSBBBBBBBBBBBBaBaaaBBaaBBBoaaBBaaaBBBaBBaBOBBBaBBBaBBaBBaBBBaBBBaaaBa ÍmSíííiííímíim .................................................................................................................................................................................... NYÍRBÁTORBAN Egy kicsit merésznek tűnt, amikor az V. ötéves terv elején a nyírbátori tanács és a városi népfrontbizottság 25 millió forint értékű társadalmi munkát tervezett 1976 és 1980 között, mert ez több mint négyszer akkora érték volt, mint amennyit a város lakói dolgoztak lakóhelyükért a IV. ötéves terv időszakában. A tervidőszaknak vége, s az értékelés azt mutatja, hogy öt éve nem is voltak túl merészek, hiszen a város lakói 600 ezer forint híján 40 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Fokozatos emelkedés Az 1976-ban végzett 4 millió 800 ezer forint értékű munka 1977-ben 6 millió 300 ezerre emelkedett, 78-ban pedig már meghaladta a 10 milliót. 1979-ben az előző évhez képest megtorpanás látszott, ekkor 8 millió 140 ezer volt az elvégzett munka értéke, de 80-ban már újból 10 millió fölé emelkedett a lakosság, a vállalatok és az intézmények által végzett társadalmi munka értéke. 2,7 millió forintot új létesítmények építésére költött a tanács, a költségvetési pénzt kímélő társadalmi munka értéke pedig több mint 35 millió volt. Mi valósult meg ebből a jelentős — egy lakosra jutó értékben jóval a megyei átlag fölötti értékű — társadalmi munkából? Hétezer méter járda épült a Szűk, a Csajá- ghy, a Bocskai, a Honvéd, a Szőlő, az Édesanyák, a Széchenyi, a Vágóhíd, a Hunyadi, a Rákóczi, a Rózsa Ferenc és az Ady Endre utcában, a város lakóinak munkájával végezték el az új piacnál a földfeltöltést, a térbetonozást, a leánykollégium tereprendezését, parkosítását, a fürdő területének parkosítását, de társadalmi munkában készül- • tek játszótéri elemek, a labdarúgópálya kerítése és a lelátó is. Épült öregek napközi otthona, ifjúsági park a Csepel Művek Fúrógépgyára előtt, két autóbuszváró, játszótér a Vörösmarty és Károly utcában, 2500 négyzet- méter park a Madách téren, a József Attila utcán és a dohánybeváltó előtt. Sokán a lakótelepek környezetének rendezésében, a fásításban, a virágültetésben vettek részt, csupán a „Tiszta Nyírbátorért” akcióban hétezernél több fát és cserjét ültettek el. Vállalati dolgozók áldozták szabad idejüket gyermekjátékok készítésére, üzemeiken belüli sport- létesítmények kialakítására, földutak karbantartására, árkok és vízelvezető csatornák kialakítására, a műemléki környezet rendezésére, az illegális szemétlerakó helyek megszűntetésére, a lomtalanításra. „Ifjúság a városért'1 A kiemelkedő eredmények eléréséhez jelentős mértékben járult hozzá az „Egy üzem — egy iskola”, a „700 perc 700 éves városunkért”, valamint „Ifjúság a városért ----város az ifjúságért” mozgalom szervezése. Ezek az akciók növelték legnagyobb mértékben a vállalatok és intézmények aktivitását, de ezek szervezésekor vált érzékelhetővé, hogy milyen mértékben erősödött a társadalmi összefogás, a városért érzett felelősség. Az V. ötéves tervben elért kiemelkedő eredmény adta a bátorítást arra, hogy a VI. ötéves terv időszakára a tanács és a népfront testületé 55 millió forint értékű társadalmi munkát tervezzen. A korábbitól kisebb pénzügyi lehetőségek kevesebb fejlesztésre adnak lehetőséget, ezért számítanak a város lakóinak minden eddiginél nagyobb társadalmi munkájára, mert csak így fejleszthető a gyermekintézmény-hálózat, csak összefogással lehet enyhíteni a belvíz által okozott gondokon. „Virágos Nyírbátor Ebben az évben a sporttelep területének továbbalakí- tása, a Szabadság téri park korszerűsítése, a Hunyadi, a Váci Mihály és a Fürst Sándor út közötti földterület és játszótér létrehozása, a lakótelepek környékének rendezése, a járdaépítés továbbfolytatása, a fásítás, virágültetés, a „Virágos Nyírbátor” akció szervezése, autóbuszváró építése, a földutak karbantartása, vízelvezető árkok ásása, a meglevők tisztítása és karbantartása, szanálásra kijelölt épületek bontása és terület-előlkészítés, a műemléki környezet továbbépítése, parkolók kialakítása, a szabadtéri színpad felújítása, a parkerdő továbbépítése, a játszóterek játékainak javítása, az oktatási intézmények karbantartása, a szemléltetőeszközök pótlása és gyermek- játékok készítése szerepel, amelyek értékét 10 és fél millió forintra becsülik. Főbb vonalaiban meghatározták a tervidőszak végéig minden évre a legfontosabbnak tartott társadalmi munkákat, s azt is, hogy a vállalatok, intézmények által befizetett pénzösszegeket milyen új létesítmények építésére fordítják. Ha Nyírbátor városszerető lakói elvégzik a tervezett 55 millió forint értékű társadalmi munkát, évente egyenként 750 forinttal járulnak hozzá a város fejlesztéséhez. A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében Gulyás János készre szerelt fékdobokat fest. Műszakonként negyven fékdob festésével készül el, amelyeket Mátészalkára szállítanak, s ott szerelik pótkocsikba. Áz üzemekből jelentjük A Nyírbátori Ruházati Szövetkezetben lehetővé tették, hogy a kismamák reggel fél nyolctól negyed ötig dolgozzanak. A kismamaszalag dolgozói 15 ezer bőrkabátot gyártanak szovjet megrendelésre. Tablónézőbea Új utcanevek Üj utcák elnevezéséről hozott határozatot a közelmúltban a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amit az urbanizációs törekvések indokoltak. Három új utca nyitását tette ugyanis szükségessé a város növekedése. Az Erzsébet és a Sóhordó utcák közötti területen családi házak építéséhez kellett telkeket kialakítani. A javaslatok, a döntés alapján az Erzsébet és Sóhordó utcákat összekötő szakasz Szende Pál nevét viseli, aki Nyírbátorban született 1879-ben. A polgári radikálisok egyik vezető egyénisége, illetve a polgári demokratikus forradalom idején pénzügyminiszter volt. A Szende Pál utcából az Erzsébet utca felől haladva balra nyíló első utca neve Almáskert lesz, ugyanis ezen a részen korábban almáskertek helyezkedtél el. Az összekötő új utcából ugyanebben az irányban nyíló második utcát Császár Péterről nevezték el, aki az 1631 nyarán kirobbant antifeudális felkelés vezére volt. (A felkelés egész Eszak-Magyarországra, megyénkre is kiterjedt. A felkelők seregét Nyírbátor mellett verték szét.) A város gazdag történelmi múltjának, a kiemelkedő személyiségeknek való emlékállítás, valamint a táj, a környezet hangulata által ihletett utcanévadás során az itt élők a jelenlegi kulturális törekvéseket is szem előtt tartották. segít a lakosság 700^ Kritikusan, jó szándékkal Egy tanácstag portréjához OLÁH JÁNOS Nem hivatkozott bokros teendőire, rengeteg elfoglaltságára, azonnal tudott időt szakítani a beszélgetésre. — Jó időbeosztással sok mindent meg lehet oldani — fogad derűsen mosolyogva Oláh János, a nyírbátori 51- es számú választókörzet tavaly nyáron megválasztott tanácstagja. Munkahelyén kerestem fel, a Magyar Nemzeti Bank nyírbátori fiókjánál, ahol a fiókvezetői feladatokat látja el közel húsz éve. — Mit jelent önnek a tanácstagi munka, milyen új feladatkörrel ismerkedett meg az elmúlt fél év során? — Tagadhatatlanul nagy megtiszteltetés számomra a választók döntése, jelölése. Jólesett a bizalmuk. Hogy milyen új feladatokat látok? Tulajdonképpen ilyen alig akad, hiszen ismerem a körzet valamennyi lakóját régről és a problémáink is közösek. Huszonhárom éve élek itt, mégpedig az 51-es körzethez tartozó Kossuth utcán, így érthető és természetes ez. — A nemrég megtartott tanácstagi beszámoló milyen eredményekről, gondokról adott számot? — Arra törekedtem már a beszámolómat megelőző hetekben is, hogy azok is nyíltan, egyenesen hangoztassák véleményüket az általuk kritikusnak vélt kérdésekkel kapcsolatban, akik inkább csak félrehúzódva szoktak keseregni. Személyesen látogattam el az emberekhez, kérve őket, hogy minél többen vegyenek részt a gyűlésen. Magam is meglepődtem aztán a nagy létszám, a nagy érdeklődés láttán. Ennél jobban már csak a hozzászólásokban, javaslatokban elhangzottaknak örültem. — Mi foglalkoztatja leginkább a körzetben lakókat? — A belvíz és a por... A Kossuth utca nyugati oldalán lévő lakóházak közül nyolctíz épület esetében igen sok gondot okoz a pincéket 'és szennyvízderítőket is elárasztó belvíz. Sajnos ezt a problémát a szűkös fejlesztési pénzből nem tudjuk egyhamar megoldani. Én azonban bízom abban, és nap mint nap tapasztalom is, hogy az emberek belátják a környezetvédelem rájuk háruló feladatait, szükségességét. Egyre kevesebb hulladék, szemét kerül az udvarokra, hogy legalább mi ne szennyezzük tovább a portánkat. — A Vasvári Pál utcán élők gondja a poros, illetve sáros út. Ezen a nagyforgalmú utcán sokak életét megkeserítik a még rendezetlen útviszonyok: itt közlekednek a rendőrség épületéhez igyekvő járművek és a csecsemő- otthon előtt is naponta többször fordulnak meg a mentőautók. Remélhetőleg problémájukon már a közeljövőben tudunk enyhíteni. — Elégedett-e az elmúlt időszak eredményeivel? — No, ezt nem mondhatnám. Még több összefogásra, aktivitásra lenne szükség, bár sok pontban beváltak számításaink. Az egyik ilyen a társadalmi munkára mozgósítás, amiről elmondhatom, hogy igen jelentős előrelépés tapasztalható. De talán nem is a mozgósítás sikeréről lehet itt beszélni, hanem az emberek szemléletváltozásáról, megértéséről. Tekintélyes összeget ér a lakók társadalmi munkában végzett város- rendezést segítő munkája: a járdák tisztán tartása, parkok csinosítása, virágok ültetése. Erre az is ösztönzi persze őket, hogy a választókörzet tulajdonképpen a város centrumához tartozik, és ez érthetően mindenkinek szívügye. N. K. Létszámuk 643 Kisiparosok a városban, a környéken Az V. ötéves terv időszakában Nyírbátorban és a járás területén 643, az öt évvel korábbinál 70,5 százalékkal több kisiparos dolgozott. Igaz a növekedésben a közigazgatási határ módosítása miatti létszámnövekedés is szerepel, de folyamatosan bővül a munkaviszony melletti és nyugdíjas kisiparosok száma is. Nyírbátorban a létszám 31 százaléka — 166 — kisiparos rendelkezik telephellyel. A kisiparosok jól igazították tevékenységüket a változó körülményekhez. Különösen jellemző ez a vasipari szakmában, ahol a szakmán belüli tevékenységi kört bővítették, új tevékenységek végzését kezdték meg. Ugyanez vonatkozik a villanyszerelőkre, akik a hálózatszerelés mellett egyre nagyobb részt vállalnak a háztartási gépek javításából, az elektromos fűtőberendezések bekötéséből. A számítások szerint a kisiparosok által teljesített termelési érték 1980-ban elérte a 116 millió forintot, amelyből a lakossági szolgáltató tevékenység értéke 91 millió forint. Az árutermelés a vasiparban jellemző termékek és hiánycikkek gyártására vonatkozik. A kapacitás intenzív növelése érdekében jól hasznosította a KIOSZ a közelmúltban épült szolgáltatóház adottságait. Kapcsolataik a városi és községi tanácsok szakigazgatási szerveivel, valamint a gazdasági egységekkel a kölcsönös segítségnyújtáson alapulnak. A kisiparosok a társadalmi munkavégzésben is jelentős tényezői a városnak és a járásnak. összefogásukkal olyan nagyobb jelentőségű munkák megvalósítására került sor, mint Nyírbátorban áz öregek napközi otthona, a Váci Mihály utcán 450 méter járda, Kislétán sportöltöző, Nyírbélteken orvosi lakás és rendelő, Nyírpilisen az öregek napközi otthona. Társadalmi munkája elismeréséül az elmúlt két évben tizenhét kisiparos részesült kitüntetésben. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF
