Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
1981. május 23. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Közlekedésbiztonsági HÍRADÓ Változás H a négy évvel ezelőtt összehasonlításokat végeztünk Szabolcs-Szatmár megye közúti baleseti statisztikáiban, úgy tűnhetett: szélmalomharcot vívnak mindazok, akik a járművek növekvő száma mellett kevesebb balesetre számítanak. Azóta szerencsére változott a helyzet, s évről évre kevesebb a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléssel végződő balesetek száma. Jobb képzést kapnak a járművezetők? Jobbak lettek megyénk közútjai? Szigorúbb lett az ellenőrzés? Kevesebb a járművekben a műszaki hiba? Fegyelmezettebbek lettek a gyalogosok, a kerékpárosok, a lófoga- tosok? Csaknem valamennyi kérdésre igen lehet a válasz, s e kedvező változásban nagy szerepük volt a közlekedésbiztonsági tanácsoknak, akik szervezték, összefogták, s irányították mindazokat, akiknek tevékenysége bármilyen módon is összefügg a szállítással, a közlekedéssel. Ha szakszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk: az MKBT szervezeti keretei tovább szilárdultak, folyamatosabbá, s tartalmasabbá vált a munka, tömegbázisuk is tovább szélesedett. Ma ötvennyolc párt-, állami, társadalmi, gazdasági és hatósági szerv képviseletében 108-an vesznek részt a tanácskozó testület munkájában, s 19 tagú elnökség dolgozik az alapvető célok megvalósításáért. Rendszeresen elemezték és értékelték a megye közlekedésbiztonsági helyzetét, a megelőzés érdekében tett intézkedéseket, s folyamatosan beszámoltatták a szakbizottságokat és a járási közlekedésbiztonsági tanácsokat. Nem maradt ki munkájukból a megye nagyobb gépjárműparkkal rendelkező vállalatainak beszámoltatása, segítése s kiemelten foglalkoztak a balesetmegelőző munka szélesítésével. Törekedtek a lehetőségek jobb kihasználására, a társadalmi összefogás erősítésére. Javították kapcsolatukat a közlekedés biztonságáért felelős állami szervekkel, üzemekkel,, vállalatokkal, s szerződésekben, megállapodásokban rögzítették a közlekedési morál javítására tervezett intézkedéseket. Eredményes volt a megyei, valamint a járási közlekedésbiztonsági tanácsok munkáját segítő szakbizottságok tevékenysége. A propaganda és megelőzési szakbizottság oktató-nevelő tevékenységét javította az idősek, az óvodások és a tanuló ifjúság körében, amelyhez szilárd bázist jelentett számukra a pedagógus szakreferensi hálózat, valamint a pedagógusokból e célból szervezett önkéntes rendőri állomány. Közel 1500 előadást szerveztek és tartottak, s 913 alkalommal vetítettek közlekedési, oktató filmeket a moziüzemi vállalattal és az SZMT Munkavédelmi Felügyelőségével együtt szervezett előadásokon, vetélkedőkön. A TIT-tel „Közlekedési akadémia” címmel előadássorozatot szerveztek, kivették részüket a közlekedési parkok építéséből, a tanárképző főiskolán pedig a szakreferensi képzéshez nyújtottak segítséget. A verseny és rendezvény szakbizottság is megfelelően fogta össze a megyében rendezett különböző szintű közlekedésbiztonsági vetélkedőket, versenyeket. Eredményes munkájukat jelzi például, hogy a megyénket képviselő segéd-motorkerékpáros csapat az országos versenyen harmadik, a kerékpáros általános iskolai csa- pat második helyezést ért el. Második lett az „Iskolák a közlekedés biztonságáért" versenymozgalomban a Gá- vavencsellői 2-es számú Általános Iskola, ezért elnyerték az OKBT díszoklevelét és a vele járó húszezer forint versenydíjat. Közreműködött a bizottság az Autó- Motor által szervezett „Keressük a legjobb gépjárművezetőt” országos elődöntőjének lebonyolításában. A versenyen a megyénket képviselő gépjárművezetők első és harmadik helyezést értek el. A forgalomszervezési szakbizottság folyamatosan fi- figyelemmel kísérte és véleményezte a forgalmi rendet, s több esetben tett észrevételt és javaslatot a baleseti veszélyforrások megszüntetésére. Munkájuk eredményét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az utóbbi évben egyetlen olyan sérüléses közúti baleset sem történt, amely a rossz forgalomszervezéssel, vagy az útpályaforgalom technikai fogyatékosságával függne össze. Az értékelő, elemző és okkutató szakbizottság a KSH megyei igazgatóságával együttműködve készít kimutatásokat a sérüléses balesetekről. Negyedévenként értékeli, elemzi a megye baleseti helyzetét és javaslatokat tesz a balesetek megelőzésére. Az eredmények azt mutatják: jól dolgozott az elmúlt időszakban a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, s jól segítették munkáját a szakbizottságok is. Elbizako- dásra ennek ellenére sincs ok, mert a javuló statisztikák ellenére is sokan halnak még meg figyelmetlenség, olykor felelőtlenség, vagy ittasság miatt a közutakon. Nyolcvannégyezer gépjármű Szabolcs-Szatmárban Nagyobb fegyelmet a közutakon! Gondoljunk erre, mielőtt szabálytalankodunk. A ZIL tehergépkocsi vezetője egy, az út szélén álló gépkocsit került ki. Későn vette észre a vele szemben 70 kilométeres sebességgel szabályosan közlekedő személygépkocsit. A személygépkocsiban utazó három utas meghalt, a gépjárműből ez maradt ... Az utóbbi években folyamatosan nőtt a gépjárművek és a forgalomba bekapcsolódó új gépjárművezetők száma, emelkedett a közúton szállított személy- és áruszállítás. A forgalom növekedése — különösen a nyári és őszi időszakban — tovább terhelte úthálózatainkat, és egyre nagyobb feladat elé állította a közúti közlekedés zavartalanságáért, biztonságáért és a balesetek megelőzéséért felelős hatósági és társadalmi szerveket. 32 ezer személykocsi A közúti közlekedés fejlődését jelzi, hogy a megyében forgalomban lévő gépjárművek száma az 1979. december 31-én nyilvántartott 77 219-ről 1980. december 31-ig 84 588- ra — mintegy 9,54 százalékkal — nőtt. A közúti gépjárműállományon belül továbbra is a személygépkocsik száma emelkedett a legnagyobb mértékben, számuk 29 780-ról 35 379-re változott. A forgalom dinamikus növekedése mellett nagy eredmény, hogy 1980-ban is tovább csökkent megyénkben a személyi sérüléses közúti balesetek száma, alapvetően javult a közlekedés biztonsága és a közlekedési fegyelem. A közlekedésbiztonsági tanácsokban szervezetten folyó megelőző munkának és a rendőri szervek hatékonyabb fellépésének együttes hatása pozitívan tükröződik a baleseteket jelző számokban. 1977—1980-ban a megye közútjain együttesen 3996 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, amelynek 8 százaléka halálos, 45 százaléka súlyos, 37 százaléka könnyű sérülést okozott. Ezek következtében 319 ember életét vesztette, 2025 súlyos, 3016 könnyebb sérülést szenvedett, 1977-ben 1086, 1978-ban 1080, 1979-ben 992, 1980-ban 838 volt az ösz- szes sérüléses közúti balesetek száma. A legsúlyosabb, a halálos balesetek aránya már kevesebb: 1977-ben 82, 1978- ban 82, 1979-ben 71, és 1980- ban 70 esetben történt tragikus végű közúti baleset. Több súlyos sérülés A számszerű csökkenés ellenére nőtt a súlyos sérüléses balesetek aránya. 1977-ben 467 esetben 43,0 százalékos arányban, 1978-ban 484 esetben 44,8 százalékos, 1979 évben 450 esetben 45,3 százalékos és 1980 évben 391 alkalommal, 46,7 százalékos arányban következett be súlyos sérüléseket eredményező baleset megyénk közútjain. A könnyű sérüléses közúti. események számszerűségükben és arányaikban is csökkentek: 1977-től 1981-ig folyamatosan 537-ről 377-re. A balesetek egyharmada a városokban, a kétharmada községekben következett be, legtöbbször a lakott területeken. A megyeszékhely közlekedésbiztonsága külön értékelést kíván, hiszen az összes balesetek 50—55 százaléka rendszeresen itt, illetve a nyíregyházi járás terülétén következett be. Ez elsősorban a megye többi részéhez viszonyított rendkívül nagy jármű- és gyalogosforgalomnak is tulajdonítható. Itt él a megye lakosságának 19 százaléka, de a város nagymérvű vonzásából adódóan igen jelentős a helyi ismerettel alig, vagv egyáltalán nem rendelkező idegenforgalom. Hasonló a helyzet a kisvár- dai járás területén. A megyében bekövetkezett összes balesetek 20—23 százaléka évente itt fordul elő. Különösen az almaszállítások idején duzzadt többszörösére a forgalom. Az ország más tájegységeiből is ide érkeznek a gyümölcsszállító tehergépjárművek. A többi járásban — lényeges eltérés nélkül — változó a balesetek száma és aránya. Veszélyes szakaszok A balesetek elemzése, értékelése folyamán a közlekedési szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak az olyan veszélyes útszakaszok forgalombiztonsági és forgalomtechnikai jellemzőire, amelyeknél éves átlagban legalább 3 sérüléses közúti baleset történt azonos, vagy közel azonos körülmények közrehatása folytán. Ilyen veszélyes helyek leginkább a megyeszékhelyre vezető útvonalak bevezető szakaszain alakultak ki, a 41- es, 4-es, 38-as és 36-os számú fő, illetve mellékútvonalakon. Ezt egyébként egyértelműen jelzik a — sajnos sokasodó — közúti tragédiák helyszínét jelző virágcsokrok, koszorúk és fejfák is! A balesetek időbeni alakulását tekintve az a tapasztalat, hogy a forgalom növekedésével összefüggésben elsősorban szeptemberben és októberben, valamint a nyári hónapokban fordult elő a legtöbb baleset. A mezőgazdasági termények betakarítása, az elszállítandó áruk tömege ebben az időszakban teremti a legnagyobb forgalomsűrűséget. A napok közül hétfőn; pénteken és szombaton, a napszakok közül 16—21 óráig terjedő időben történt a legtöbb baleset. A statisztikai adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a csökkenés ellenére igen magas a járművel okozott balesetek száma és aránya. A balesetek túlnyomó többségét — évente 75—85 százalékát — járművel okozták é? mintegy 30—35 százaléknál személy- gépkocsi volt az elkövetési eszköz. A személygépkocsivezetők növekvő részaránya mellett jelentős részük nem rendelkezik kellő gyakorlattal, megfelelő alkalmazkodási készséggel. Kerékpáros, motoros Az idő és útviszonyok hirtelen ’ változásához, a forgalom heterogén összetételéhez való alkalmazkodásuk, problémamegoldó készségük és a közlekedési fegyelmük még sok esetben a kívánt szint alatt van. Magas a két keréken közlekedők részaránya. Átlagosan 100 baleset közül 15-öt kerékpáros, 14-et motorkerékpáros, 8-at segéd-motorkerékpáros okozott. Számszerűen nem, de arányaiban jelentősen rosszabbodott a gyalogosok helyzete. Például 1978- ban minden kilencedik, 1979- ben minden hetedik és 1980- ban minden hatodik balesetet gyalogos okozott. Ezen belül legrosszabb a 14 éven aluliak és a 60 éven felüliek közlekedésbiztonsági helyzete. A 14 éven aluliak által előidézett balesetek száma az 1979 évi 59-ről 52-re csökkent 1980-ban, de a részarányukat tekintve 5,9 százalékról 6,2 százalékra változott a baleseték gyakorisága. Figyelmeztető tény az is, hogy a megyében 1980-ban öt 14 éven aluli gyermek halt meg közúti baleset következtében! Hasonló a helyzet az idős korúaknái is. A legutóbbi két évben 28-ról 27-re csökkent az- általuk okozott balesetek száma, de a részarányuk 2,9-ről 3,2 százalékra nőtt. Statisztikai és tapasztalati tény, hogy a gyalogosok egy része nincs tisztában a KRESZ előírásával, nem ismerik fel a szabálytalan és felelőtlen közlekedésük élet- veszélyes voltát. Ittas gyalogosok Tapasztalat az is, hogy a gyalogosok körében fokozottabb mértékben játszott szerepet az ittasság mind az esetek számát, mind az ittasság mértékét illetően. Évek óta megyénkben a legmagasabb az ittas állapotban okozott balesetek száma. A 25—26 százalék gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden negyedik balesetnél befolyásoló tényezőként közrehat az alkohol. Ez az arány még rosszabb a kisvárdai és nyíregyházi járások területén! Kedvező, hogy a hivatásos gépjármű- vezetők körében csökkent az ittasan okozott balesetek száma. A balesetek okainak részletesebb értékelése azt mutatja, hogy azok döntő többségét — például 1980-ban a balesetek 96 százalékát —az emberek fegyelmezetlensége, a közlekedés szabályainak megszegése okozta. Az események mindössze 4 százaléka vezethető vissza az útpálya, vagy a járművek műszaki hibájára. A balesetek főbb okainál továbbra is a sebesség nem megfelelő alkalmazása szerepel első helyen, s ez 1979-ben és 1980-ban is az összes balesetek 33 százalékát tette ki. Az 1979-ben bevezetett sebességkorlátozás is csak rész- eredményeket hozott, a gép- járművezetők egy része a korlátozást figyelmen kívül hagyja, bár a fő baleseti ok továbbra is az, hogy nem a látási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetnek. 105 kilométer lakott területen! A megengedett sebesség jelentős túllépése miatt a TRAFFIPAX-nak gyakran akad dolga. Előfordult, hogy lakott területen belül készült olyan felvétel, amely bizonyította, hogy a személygépkocsi vezetője 105 kilométeres sebességgel haladt... Ilyen esetekben a vezetői engedély bevonásától sem tekinthet el a rendőrség. Az irányváltoztatás, haladás, bekanyarodás szabályainak megszegésével 147 esetben idéztek elő sérüléses balesetet. Ezen belül a legjellemzőbb a kerékpárosok szabálytalan balra kanyarodása! A forgalom megfigyelése és a baleseti adatok bizonyítják, hogy legtöbbjük helytelenül az úttest jobb oldaláról, körültekintés és irányjelzés nélkül kezdi meg a balra kanyarodást, miközben a gyorsabb gépjármű már előzésben van. Az ilyen jellegű balesetek rendszerint a kerékpárosra nézve jelentenek fokozott veszélyt. Az áthaladási elsőbbség szabályainak durva megsértése 125, az előzés feltételeinek hiánya, a kockázatos előzések veszélyeinek vállalása 66 sérüléses balesetet okozott. Az adatok és^ az utóbbi évek tapasztalatai arra utalnak, hogy a megye közlekedésbiztonsági helyzete, a közlekedési fegyelem még tovább javítható. De ez a közlekedőktől nagyobb fegyelmet, a közlekedés biztonságáért dolgozótól következetes munkát, széles körű összefogást kíván. Harangozó András rendőr főhadnagy ALKOHOL ÉS DROG Az elmúlt harminc év alatt nyolc alkalommal szerepelt nemzetközi konferenciák témájaként az alkohol, a drog és a közlekedés biztonsága. A legutóbbi, Stockholmban megtartott konferencián erről a témáról két magyar felszólalás is elhangzott. Somogyi Endre: „Alkohol és drog hatása alatti vezetés” címen ismertette az ez idő szerint érvényben levő véralkohol-ér- tékeket, és közölte, hogy Magyarországon a véralko- • hol-vizsgálat elvégzése minden felmerülő esetben kötelező. Tájékoztatta a konferenciát, hogy 1979-ben közel 2 millió jármű járt az utakon, több mint kétszerese a 10 év előttieknek. Ezek közül személygépkocsi kb. 800 000 és az 1972—1979 közötti 7 évben a vezetők alkoholfogyasztása 8,9 százalékról 20 százalékra emelkedett. 1979. január és október között 2963 olyan közúti baleset történt, amelynél felmerült a gyanú, hogy a járművezetők alkohol hatása alatt vezettek. A statisztikák kimutatják, hogy évente kb. 10 000 jogosítványt vonnak be 1—10 évig terjedő időtartamra, vagy véglegesen. Megemlítette továbbá, hogy néhány, Magyarországon gyártott gyógyszer szedése befolyásolja a vezetés biztonságát. (Andaxin, Trioxazin, Pipolphen, Haloperidol stb.) Bálint István: „Az alkohol szerepe közúti baleseteknél Magyarországon” címmel tartott előadást, amelyben ismertette az alkoholizmus hazai elterjedését, néhány epidemiológiai adatot közölt az önkéntesen és a kötelező kezelésbe utaltak számával kapcsolatban. összehasonlította az 1977, 1978-ban bekövetkezett közlekedési balesetek arányát és megállapította, hogy a statisztikai adatok szerint a balesetek száma évenként 18 és 20 ezer között van, amelyek közül alkoholos befolyásoltság hatása alatt 1977-ben és 1978-ban 16,6 százalékuk jött létre.
