Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

6 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. május 23. Kitüntetett aktivisták Akik a legtöbbet tették Bárdos Katalin Balogh Károly Demjény József Dr. Demeter Ferenc Hagyomány immár, hogy a közlekedés biztonságáért legtöbbet dolgozók elismerésben részesülnek, amelyet minden évben az ápri­lisban, vagy májusban megtartott plenáris ülésen adnak át. Ebben az évben az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács javaslata alap­ján miniszteri dicséretben részesítették Bárdos Katalint, a TIT me­gyei szervezetének titkárát, az MKBT propaganda szakbizottságának tagját, dr. Demeter Ferenc közlekedési bírót, az MKBT elnökségi tagját és Hoszták János gávavencsellői pedagógust, az MKBT ver­seny- és rendezvények szakbizottságának tagját. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács emlékplakettel és dísz­oklevéllel jutalmazta Balogh Károlyt, a Volán 5. sz. Vállalat fehér- gyarmati kirendeltségének vezetőjét, JKBT elnökségi tagot, Dem­jény Józsefet, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz munkavédelmi vezetőjét, JKBT elnökségi tagot, Fehér Lászlót, az Állami Biztosító megyei igazgatóját, MKBT elnökségi tagot, Harsány! Istvánt, a Ra- kamazi Nagyközségi Tanács V. B. titkárát, szakbizottsági tagot, Kertész Lajos nyugdíjast, szakbizottsági tagot, Tóth Jánost kisvár- dai általános iskolai igazgatót JKBT-tagot és Vajda Istvánt, a nyír­bátori járási hivatal elnökhelyettesét, JKBT elnökségi tagot. Tóth János Hoszták János Vajda István Harsányi István Fehér László Martha, Puch, Lancia, Cadillac... Á szabolcsi sofőr-matuzsálem Az utcán pillantottam meg. Éppen indulni készült Aus­tin 850-es combi kocsijával. — Tudja, a szokásos bevá­sárlás! — Dehát nem veszélyes ez ilyen forgalmas utcákon ... ? — Hány éves tetszik lenni? — Nos elárulom: az elején taposom a kilencedik ikszet. így indult beszélgetésünk Mihalkó Gyulával, aki min­den bizonnyal Szabolcs-Szat- már megye legidősebb gép­kocsivezetője. — Hol is kezdjem? — mor­fondírozott. Már 1922. május 25-én Budapesten sikeres so­főrvizsgát tettem, egy Leit- ner Jenő hivatalos szakértő úr előtt, s amely vizsga fel­jogosított 16 lóerőnél erősebb benzinüzemű autómobil veze­tésére. — Milyen kocsival kezdte? — Egy külső kulisszás Martha tipuson — megtettem az első lépéseket. A jármű csak annyiban hasonlított a mai autókhoz, hogy az is négykerekű volt. — S később? — Egy Weisz nevű keres­kedő Puch kocsiján, majd a királyteleki gróf Lancia-Lan- dája következett. Két év múl­va már a taxinál dolgoztam. Ezt követően Rolls-Royce, Cadillac, DKW kocsik követ­keztek. .. Az idők távlatából moso­lyogva beszél a vicclapok há­lás témájáról — a kurblizás- rók.— amely számára is oly sok bosszúságot okozott. Régi elsárgult papírokat, oklevelet őriz. Mindez egy valóságos regény, a hosszú, gazdag életút dokumentálá­sára. Amióta nyugdíjas, csak saját kocsiját vezeti. Számí­tása szerint az ötvenkilenc év vezetése során két és fél mil­lió kilométert vezetett — amely szinte csodálattal hangzik — egyetlen baleset nélkül! Talán erre a legbüsz­kébb. — Ez hogy lehetséges, Gyu­la bácsi? Megtörli a szemüvegét, majd mosolyogva mondja: — Soha nem közlekedtem gyorsabban, mint nyolcvan kilométer, a szabályokat pe­dig mindig betartottam. — Mit tud kocsija, az Aus­tin? — Remek kis jószág, éppen ilyen nyugdíjasnak való. Rendszeresen ápolom, s a tö­rődést meg is hálálja szegény. Szeretem, nehezen tudnék megválni tőle. — Gyula bácsi! Egy ké­nyes kérdés. Meddig érvé­nyes a jogosítványa? — Az év elején, január ötödikén voltam időszakos orvosin, két évre megújítot­ták. Tehát az egészségem, a közérzetem mellett, papírja­immal is rendben vagyok. Az időtől megsárgult, mú- zeális értékű első jogosítvá­nya kerül az asztalra. — Milyenek a mai közleke­dők? — Nálunk a közlekedésben részt vevő lakosság döntő többsége a KRESZ-szabálya- it, egymás jogait tiszteletben tartja. S hogy ez így legyen, ahhoz sok-sok ember türel­mes nevelőmunkájára volt szükség. Persze akadnak olyanok is, akik megszegik a szabályokat, közlekedési bal­eset okozóivá válnak. Ezek az úgynevezett agresszív hajla­múak, a renitenskedők. Cse­lekedeteik megakadályozása, kiszűrésük igen nehéz. — Hallhatnánk egy-egy példát? — Itt van elsőként a gyors­hajtás, amely leginkább elő­fordul, s amely legtöbbször. a temető ravatalozójához ve­zet. Minden közlekedő jár­művezető tudja — tudnia kell —, hogy mennyit enged a törvény e tekintetben. A személyautó például nyolc­van, a motorkerékpár hetven kilométeres sebességgel köz­lekedhet lakott területen kí­vül. Ezzel szemben mi törté­nik? Aki betartja ezeket a korlátozásokat, azt magát is korlátoltnak tekintik, az or­szágúton ha nincs rendőr, a legtöbb autó és motor száz- százhúszas tempóban halad. — Mi lenne a megoldás? — Tudom, hogy létezik egy furcsa nevű, a gyorshajtást ellenőrző készülék. Ez talán jobb is volna, ha nem lenne, mert ahol észreveszik a jár­művezetők, ott lassan hajta­nak, egy-két kilométerrel tá­volabb azonban igyekeznek a késést bepótolni... A jelen­leginél szigorúbb felelősség­re vonásra lenne szükség! — Mi a véleménye az itta­san vezetőkről? — Sajnos a letöltött sok­évi börtön után sem támaszt­hatók fel az áldozatok. Ezen a téren a törvény vasszigorá­ra lenne szükség, hogy köny- nyelműen, bűnösen, felelőtle­nül ne oltsanak ki emberéle­teket az útjainkon. Tény, hogy e téren még mindig li­berálisak vagyunk. A nagy többség érdeke megkövetel­né, hogy az ittasan vezetők az őket megillető elbánásban részesüljenek, ne szerezhes­sen újra jogosítványt az a személy, akit a meglehetősen ritka alkoholszondás ellenőr­zés éppen tetten ért. Ha pe­dig ezen változtatni nincs szándék, kárba vész a sok jó­indulatú tevékenység. — Miben lehetne még ja­vítani? — Mit is mondhatnék így kapásból? Jöjjenek talán a legfontosabbak. Itt van a jár­művek kivilágításának a kér­dése, a gyalogosok fegyelme­zetlen magatartása, a forgal­mi lámpák színeinek semmi­be vevése. Külön-külön mind igen fontos szabály. Csak az a baj, kevesen igyekeznek azokat betartani. Aztán itt van a közúti ellenőrzés. Ke­vésbé lehet hatékonyságról beszélni, ha a rendőr, a fon­tos forgalmi szabályok betar­tatása helyett, a tilosban par­koló járművekkel, a hiányzó vontatókötéllel vagy éppen a kocsira ragasztott színes matricával bíbelődik. Ez idő alatt gyorshajtók, ittas veze­tők, ámokfutók nyernek egér- utat! Amint látjuk, akad bő­ven tennivaló a ma közleke­désében. Az IB 11—22 rendszámú sárga Austin tulajdonosa boldog és elégedett ember. Ha újra kezdené az életét, akkor sem cselekedne más­képpen. Nyolcvankét eszten­dős. Élete egy autóstörténe­lem. Kovács György Hogy a járművek műszaki hibája miatt alig-alig történik baleset, abban nagy szerepe van az autójavító vállalatok szerelőinek, korszerű műszereinek. A képen látható Tra­bantot diagnosztikai műszerekkel ellenőrzik. san is szabad haladni, fel­téve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza? (A forgalmi sávokat azonban a gyorsabb haladás érdekében kis tá­volságon belül ismételten változtatni tilos.) — hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas út­testen tilos az úttest felező­vonalát — a balra bekanya- rodás, illetve a megfordulás esetét kivéve — a járművel átlépni, tilos két járműnek ugyanabban a forgalmi sáv­ban egymás mellett haladni és tilos kijelölt gyalogos-át­kelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt álló másik jármű mel­lett elhaladni? — hogy előzni abban az esetben szabad, ha az elő­zés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy — figyelemmel az előzni kívá­nó és megelőzendő jármű sebessége közötti különb­ségre — az előzés a szem­bejövő forgalmat nem za­varja; ha az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg; ha az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sáv­ban haladó másik jármű előzési szándékot nem jel­zett; ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot le­het tartani; ha a vezető az előzés befejezése után a jár­művel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni? — hogy tilos előzni a ki­jelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt; villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik; be nem látható út- kanyárulatban, illetve buk- kanóban, kivéve, ha az út­testen egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés an­nak érintése nélkül végre­hajtható; vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt; útkereszteződésben és közvetlenül az útkereszte­ződés előtt, kivéve, ha a forgalmat rendőr vágy fény­jelző készülék irányítja, és az előzés az úttest menet­irány szerinti bal oldalának az igénybevételével nem jár; ha a járműnek a ke­resztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben elsőbbsége van; körforgalmú úton; ha a jár­művel csak jobbról szabad előzni? — hogy járművel irányt változtatni, azaz terelővona­lat átlépni, forgalmi sávot változtatni, vagy a korábbi haladási iránytól eltérni csak úgy szabad, hogy azaz egyenesen haladó járművet ne veszélyeztesse? — hogy hangjelzést adni csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése érde­kében, valamint lakott te­rületen kívül az előzési szándék jelzése céljából sza­bad? — hogy az olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van, azaz a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten — néhány kivételtől eltekintve — a külső (jobbszélső) forgalmi sávban kell közlekedni, más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra kanyaro­dás, illetve megfordulás céljából szabad? — hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a kül­ső forgalmi sávba kell visz- szatérni? (Ha azonban sze­mélygépkocsival vagy — la­kott területen belül — tá­volsági, illetve gyorsjáratú autóbusszal a vezető tö£>b járművet kíván előzni, meg­maradhat a belső forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban hala­dó járművek közlekedését nem akadályozza. Ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sáv­ba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban a fel­sorolt járművekkel folya­matosan is szabad haladni.) — hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a kétsávú, párhuzamos közlekedésű útra előírt sza­bályok szerint kell közle­kedni azzal az eltéréssel, hogy a második forgalmi sávban is szabad bármely járművel közlekedni, míg a harmadik és további (belső) forgalmi sávra vagy sávok­ra — a balra kanyarodás esetét kivéve — ráhajtani csak személygépkocsival szabad? — hogy lakott területen levő, párhuzamos közleke­désre alkalmas úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jellel meg van­nak jelölve, személygépko­csival a belső forgalmi sáv­ban (sávokban) folyamato­Kertész Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom