Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
Tovább gyarapítjuk eredményeinket Havasi Ferenc ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban Hazánk felszabadulásának 36. évfordulóját ünnepeljük, amelyre nagyon sokan személyes élményként emlékezünk, de a fiatalabbaknak már csak történelem 1945 tavasza. Bármely korosztályba tartozzunk is, a 36 évvel ezelőtti április negyedikét ismernünk, s arról méltón' megemlékeznünk mindannyiónknak kötelessége, hiszen így érthetjük meg a jelent, s tudjuk a maga valóságában értékelni az eddig megtett utat. Az ünnep alkalmából tisztelettel gondolunk a szovjet népre, amely a legtöbb áldozatot hozta a fasizmus elleni" küzdelemben. Hálával és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták a szabadságért, akik kevés híján kétszáz napig magyar földön küzdöttek hazánk felszabadításáért. Száz és százezrek estek el a küzdelemben, s immár örökre magyar földben nyugszanak. Tisztelettel gondolunk a népünk szabadságáért küzdő bolgár, román és jugoszláv harcosokra, azokra az angol és amerikai katonákra, akiket a Hitler-ellenes koalíció hadseregeinek tagjaként itt, a magyar tájakon ért utol a halál. Tisztelettel adózunk a magyar ellenállók emléke előtt is, akik a budapesti, komáromi, sopronkőhidai börtönökben, vagy a határainkon túli koncentrációs táborokban már nem érhették meg a szabadság, a béke hőn óhajtott pillanatát. A bátraknak méltán kijáró elismeréssel tisztelgünk a magyar partizánok és azok emléke előtt, akik fegyvert fogtak az első magyar önkéntes alakulatokban, és részt vettek a szovjet csapatok oldalán a további harcokban. — Üj világot hozott az a tavasz a magyar nép számára. Először teremtődtek történelmileg olyan új feltételek, amelyek lehetővé tettek egy második honfoglalást: a nincstelen parasztok százezrei verhették le a földosztáskor a nagybirtok koporsószögeit jelentő l ?.rókat ősi jussukba, a magyar földbe; s lehetővé vált az is, hogy népünk saját tulajdonába vegye a bányákat, a bankokat, a gyárakat is. Felszabadulásunkra gondolva, az eltelt 36 évre visszatekintve az első, amiről szólni kell, hogy nagy és történelmi utat tettünk meg. Az ország egész arculata megváltozott. Nemcsak a háborús sebeket gyógyítottuk be, hanem új népgazdaságot teremtettünk, amelynek egyik-másik ágazata nemzetközi mércével mérve is rangos helyen áll. -Népünk a műveltség magasabb fokára emelkedett, újszerűén gondolkodik, ismeri a haza és a világ dolgait, szereti hazáját, tudja becsülni más országok népeit. Hazánkról, Magyarországról elismeréssel, tisztelettel szólnak a világ különböző tájain, a baráti országok közösségének pedig megbecsült, egyenjogú tagja vagyunk. A magyar munkásosztály politikai érettségét, realitásérzékét — s tegyük hozzá, keze munkáját is — egyre inkább megismeri a nagyvilág. A szocialista útra tért parasztság szakmai hozzáértéséről és sok szép eredményéről olyan nagy nemzetközi jelentőségű tanácskozáson, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, elismerően szóltak. A szellemi foglalkozásúak* az alkalmazottak, a tehetséges, alkotni vágyó és tudó értelmiségi dolgozók nagy többsége becsülettel vállalja a szocialista haza, a nép szolgálatát, gyarapítja alkotásait. Az út, amin járunk, régebben sem volt sima, és ma sem az. Voltak tévedések és súlyos hibák is. A tanulságok levonása, a régi hibák kijavítása nem volt könnyű, de immár 25 év tapasztalatainak birtokában joggal mondhatjuk, hogy a választott utunk helyes és jó irányú. Mai tudásunkkal sok mindent bizonyára másképp, jobban oldanánk meg, mint ahogy korábban tettük. Mégis joggal mondhatjuk: eredményeinket annak köszönhetjük, hogy politikánkat folyamatosan szembesítettük a gyakorlattal, bátran szembenéztünk a valósággal. Ezt a szemléletmódot, a józan politika az elmúlt negyedszázad alatt formálta ki, gyakran bonyolult körülmények között. Ma már ez a felfogás is egyik építőköve, összetartó eleme népünk nagy művének, az erős szocialista nemzeti egységnek. — Egy évvel ezelőtt a megtett útról, helyzetünkről, jö- vőnkről tanácskozott pártunk XII. kongresszusa. Ott a további munkához irányadó, jó döntések születtek, s ma már ezek a megvalósítás szakaszában vannak, mert népünk megértette és cselekvőén támogatja a párt politikáját. Központi Bizottságunk legutóbbi ülése joggal állapíthatta meg, hogy minden gond és nehézség ellenére megvalósítjuk e kongresz- szusi útmutatásokat, tovább gyarapítva ezzel az elmúlt negyedszázad eredményeit. ' A 36. évfordulót olyan időszakban ünnepeljük, amikor a nemzetközi helyzet kedvezőtlenebbé vált, felerősödött néhány, a régi, rossz időkre emlékeztető hidegháborús szólam. — Ebben a helyzetben még jobban kirajzolódik a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusán jóváhagyott békeprogram jelentősége. A szovjet kommunisták, folytatva a XXIV. és XXV. kongresszusukon elfogadott békeprogramot, a mai helyzet követelményeihez igazítva azt, újabb békekezdeményezéseket és javaslatokat tettek. — A magyar nép is azon százmilliók táborához tartozik, akik azt várják, hogy a javaslatokra az érdekeltek adjanak érdemi és konstruktív válaszokat, hogy még most, amíg nem késő, hárítsunk el minden akadályt a béke, a biztonság, az együttműködés, az alkotó munka útjábóL Mi kis nép vagyunk, egy, a népek tengerében. Hangunk, törekvésünk egybeesik azonban a népek nagy családjának többségével. Ezért is hallatjuk igazunkat, meggyőződésünket mindenütt, ahol kell, mivel bízunk abban, hogy ez támogatókra, bátorítókra, szövetségesekre talál. Felszabadulásunkra emlékezve, a megtett útra gondolva, jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az áldozat hazánk felszabadításáért. A hősökre maradandó emlékmű, egy új társadalom, a szocialista Magyarország emlékeztet. Az ünnepen is — amikor az elesettek sírjaira egy szál virágot helyezünk — népünkkel együtt hitet teszünk, hogy tovább haladunk a bevált, s helyesnek bizonyult úton. Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából Nyíregyházán ünnepi nagygyűlést rendeztek, amelyen részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi életének vezetői, köztük Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Tóth Géza, az SZMT titkára, Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Lendvai- né Juhász Gabriella, a KISZ megyei bizottságának titkára. Az elnökségben helyet foglaltak a hazánk felszabadulása 36. évfordulójának megyei ünnepségeire érkezett testvérmegyei delegációk. A szovjet küldöttséget Vaszilij Jarosovec, Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi Bizottságának másodtitkára, a román delegációt Constantin Stanca, a Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságának titkára vezeti. Részt vett az ünnepségen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselője is. Ünnepi zászlódíszben fogadta a vendégeket a megye- székhely új városnegyedében A nagygyűlés résztvevői Varga Gyula ünnepi beszédét hallgatják. (Elek Emil felvétele) az ipari szakközépiskola: üzemek, szövetkezetek munkásait, intézmények dolgozóit, a veteránok, és az ifjúság képviselőit. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Tóth Zoltán, az ipari szakközépiskola tanulója szavalta Garai Gábor: Uj kor nyitánya című versét. Ezt követően Harcsa Zoltán, az iskolai pártvezetőség titkára nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnepi nagygyűlés Nyíregyházán (Elek Emil felvétele) Éljen április 4.! XXXVIII. évfolyam, 80. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. április 4.. szombat
