Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 4. Mobil előszínpad, tévérendszer, korszerű elektronika Előrelátó« harminc évre Tiszai kikötőt terveznek térségének rendezési terve A növekvő áruszállítás azt jelenti, hogy a jelenlegi mennyiség másfélszeresére, 25—30 millió tonnára lehet számítani harminc év múlva. Ehhez a vasút fejlesztése szükséges. A záhonyi átrakó- körzetben már az V. fejlesz­tési programon dolgoznak, olyan beruházásók készülnek el, amelyek nagyobb gépesí­téssel számolnak. Kevesebb új területre van szüksége ez­után a vasútnak — Fényes- litkén az északi rendező pá­lyaudvar építése folytatódik, Záhonyban rekonstrukciót hajtanak végre — s helyette tért hódít a modern techni­ka, vágányfékek, számítógé­pes irányítás, újabb daruk és átrakó berendezések üzemel­nek. Uszályokkal hajózható Távlatokban arra is lehet számítani, hogy a megnöve­kedett mennyiségű áru egy része vízi úton jut el rendel­tetési helyére. A Tisza Domb- rádig ezertonnás uszályok­kal hajózható, de a kikötőt Komoró mellé érdemes meg­építeni, ahová a széles nyom­távú szovjet vágányok is el- vezethetők. A tiszai kikötő hasznosítása pedig több célú lehet. Mellette épülhet meg az a raktárbázis, ahol az im­portból érkező árukat tárol­ják, s juttatják el a megren­delőkhöz. A térség közlekedését je­lentősen javítja majd a Dombrádnál megépülő Tisza- híd, amelynek a terveit az ezredforduló körül lehet meg­valósítani. A vízgazdálkodásban a Tisza vízrendezése mellett — amire a hajózás miatt is szükség van —, Szabolcsve- resmart határában egy víz­tározó megépítése adja az egyik programot, a másikat a felső-szabolcsi öblezet komp­lex vízrendezése jelenti. Ez a térség az, ahol a Ba­rátság kőolajvezeték, a 750 ezer voltos villamos távveze­ték áthalad. Valószínű, hogy a későbbiekben újabb veze­tékeket építenek még. Ezek­hez külön „folyosót” alakíta­nak ki. Elütötte, továbbhajtott Október 29-én este a gesz- terédi Kossuth utcába bal­esethez hívták ki a rendőr­séget. A baleset színhelyén egy elütött gyalogos néhány ruhadarabját találták, mert a gyalogost elvitte a mentő, a baleset okozója pedig el- szelelt. A 66-os számú ház előtt közlekedett gyalogosan az it­tas Pulinka István. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy ez a rész meglehetősen rosszul van kivilágítva. A község belterülete felől robogott Pulinkéval azonos irányban egy gépkocsi kb. 70 kilométeres óránkénti sebes­séggel, tompított fényszóró­val. Feltehetően későn látta meg a sötétben a gyalogost, — meg túl gyorsan is haladt, — ezért fékezés nélkül el­ütötte, majd megállás nélkül, nagy sebességgel továbbhaj­tott Bököny irányába. A gyalogost életveszélyes sérüléseivel mentő szállította kórházba. A rendőrök Pulinka néhány ruhadarabján kívül csupán a gépkocsiról lepergett kék szí­nű festékdarabokat találtak a helyszínen. Érdeklődtek a környéken, hogy kinek van kék kocsija. Amikor megje­lentek Horváth Béla 22 éves geszterédi lakos la­kásán, Horváth Béla azt mondta, hogy a kocsija egy barátjánál van, de zavart vi­selkedéséből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy a balesetet ő követte el. Amikor a Zsi­gulit a bökönyi barátnál meglátták a rendőrök, Hor­váth be is ismerte a baleset elkövetését. Őrizetbe vették. Pulinka nyílt combcsont­törést, lábszár- és bordatö­rést szenvedett, továbbá agy- zúzódást, és csak a baleset miatt bekövetkező sokkhatás elmúltával lehetett megmű- teni. Sérülései összességében körülbelül egy év alatt gyó­gyulnak meg teljesen. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Horváth Bélát köz­úti baleset okozásá­nak vétsége, továbbá segít­ségnyújtás elmulasztása mi­att vonta felelősségre, s egy év és két hónap börtönre büntette, továbbá három évre eltiltotta a gépjárművezetés­től. Az ítélet jogerős. (k) Üdülőterületté alakítható Kisvárda szépen gyarapodó város, de ugyanezzel a stá­tussal számolhat a jövőben Záhony is. A regionális terv további népességgyarapodást tételez fel. Ehhez Kisvárdán mintegy háromezer, Záhony­ban pedig ezer új lakás épí­tése tartozik. A vízellátásban már üzemel a záhonyi regio­nális rendszer első szakasza, az egységes rendszer kiépíté­se a biztonságot teremti meg. További feladat, hogy a víz­ellátást kövesse a szennyvíz- tisztítás kiépítése is. A na­gyobb központok — Kisvár­da, Záhony, Mándok és Dombrád — kereskedelmi el­látásának javítása a jelenle­gi hálózat másfélszeresére való növelését kívánja meg. A regionális terv még az üdülés és pihenés lehetősé­geivel is foglalkozik. Kisvár­da szabadidő-központ lesz, Záhonyban az aktív pihenést elősegítő kiskerteket lehet bővíteni, a Tisza mentén Szabolcsveresmart, Dögé, Kékese, valamint a dombrádi rész üdülőterületté alakítha­tó. . L. B. Épül, vagy inkább szépül a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Mert valóban úgy látszik, mintha az egész épü­letet szétszedték volna, ám csak az első pillantásra. Az Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben épített és 1960-ban felújított épület csaknem tel­jesen megmarad eredeti for­májában, a kisebb belső át­alakítások az épület egészé­nek jellegét nem változtatják meg. A rekonstrukció lénye­ge ugyanis az, hogy az önál­ló társulat fogadására alkal­mas, korszerű berendezések­kel felszerelt színháza le­gyen megyeszékhelyünknek. Megnyugtatóan hangzik, hogy a június 30-ra kitűzött ha­táridőnek megfelelően jó ■tempóban haladnak az első ütem munkálataival. Nyolc alvállalkozó dolgozik itt, úgy­nevezett társ generál kivite­lezőként, a bonyolító, a KOMBER. A főbejáraton át belépve a néző az előcsarnokba, majd a ruhatárakhoz érkezik, me­lyek eredeti helyükön ma­radnak. Piszkei vörösmár­vány, illetve narancsszínű szőnyegpadló kerül a közön­ségforgalmi helyekre. tJj köntöst kap a nézőtér. A tex­til falburkolat a barna teljes színskáláját vonultatja fel, a világostól a kávébarnáig. Itt is narancsszínű a szőnyeg- padló, a székek vörösesbe ját­Megmarad az szó rozsdabarna plüss kárpi­tot kapnak. A színpad méretei: 12-szer 9 méteres, a nyílása 7,20 mé­ter. Mobil előszínpad kerül a régi mellé, így a színpad mé­rete az előadástól függően változtatható. Két oldalról egy-egy új színészbejárót véstek ki a falból. A színpad nyílását vörösesbarna függöny zárja, elé kerül az új eloxált aranyosszínű vasfüggöny. így az egész belső tér együtt ele­gáns vörös-arany-barna ha­tást nyújt — a korábbinál kétszer nagyobb fényárban. Ami a legjelentőseb a re­konstrukcióban, arról fog a közönség a legkevésbé érte­sülni, azaz csak közvetve — az előadások technikai szín­vonalából. Kicserélik a szín­padtechnikai berendezése­ket, új fényszabályozó és akusztikai elemeket szerel­nek fel. A nézőtérre is kü­lönféle akusztikai elemeket helyeznek el a falba építve. A" kilencvenhat áramkörös eredeti külső. (GB) szert az ügyelő- és a külöft- böző helyiségek között. Megmaradnak a korábbi öltözőhelyiségek, de újabba­kat is alakítanak ki az eme­leten, a földszinten pedig he­lyet kap a fodrász- és a sminkszoba. Az apróbb hibá­kat a benti barkácsműhely- ben gyorsan javítják. Kívülről aligha látszik, hogy öt „szint” húzódik egy­más fölött az épületben. Alul a pince a fűtési és elektro­mos rendszerrel, a hang ér­rendszerével, majd a föld­szint a színpaddal és a néző­térrel, az első és második emeleten az öltözőkkel, tár­salgókkal, technikai helyi­ségekkel, illetve a színpad fe­letti munkahíddal. Legfelül pedig három emeletnyi ma­gasságban a zsinórpadlással, ahonnan felgördítik majd a függönyt. BE. A Nyíregyházát átszelő új négyes fő közlekedési út újabb szakaszának építését kezdte el nemrégen a Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lat. A forgalom elől lezárt, hatszáz méter hosszú Inczé- di soron jelenleg a közművek építése folyik, melynek befe­jezése után kerül sor a 14 méter széles, kétszer két sá­vos osztott pálya kialakításá­ra. Elkészültével lehetővé te­szik, hogy a négyes — a már megépült felüljárón és a Vá­ci Mihály utcán át — helyet adjon a Vásárosnamény felé irányuló forgalomnak. A vá­roson átmenő útszakasz mintegy 200 millió forint tel­jes beruházási összegéből mindössze 14 milliót vesz el ez az augusztus 20-ra elké­szülő rész. Ugyancsak au­gusztus 20-ra tervezik átad­ni. a bujtosi hidat, amelyre már csak a pályalemezeket kell elhelyezni. A kétmillió A főúttá átalakuló Inczédi soron már készülnek a köz­művek. (J. L. felv.) forintból készülő, mindössze 20 méter hosszú híd — a gyalogjárókkal együtt — 35 méter széles lesz. A másik nagy KPM-beru- házás, a tunyogmatolcsi Sza- mos-híd — a mintegy öt ki­lométer hosszú csatlakozó úttal együtt — ugyancsak 200 millió forint értékű munka. Ennél a beruházásnál az ár­téri és a Holt-Számos rész pilléreire már a pályaeleme­ket is elhelyezték. Hátravan még a mederrész hídpillére- inek az elhelyezése, amely 26 millió forint költséggel a Ganz-MÁVAG kivitelezésé­ben készül el. A híd és az út átadását a jövő év szep­temberére tervezi a generál Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, de a Ganz máris ké­sésben van néhány hónapot. A következő évtizedekben is a növekvő átmenő áru­forgalom lesz a jellemző Zá­hony és Kisvárda térségére. Ennek a zavartálan lebonyo­lítása érdekében szükséges a területet fejleszteni, ehhez igazodik a lakosság életkörül­ményeinek javítása. Átrakó és ipar tirisztoros fényszabályozó berendezés a legkorszerűbb technika alkalmazását teszi lehetővé, s ami még szintén fontos — 20 évre mutat előre ez a technika. Zárt láncú té­vérendszert szerelnek fel, ez­zel is segítve a próbákat, ki­építik a belső utasítórend­Új főút nyárra Tovább épül a Szamos-híd Nagy távlatra, egészen 2010-ig jelölte meg a közel­múltban a kisvárdai járást magába foglaló térség regio­nális rendezési tervét az Ál­lami Tervbizottság. A meg­különböztetett figyelem (ilyen kis területre átfogó tervet ritkán készítenek) annak szól, hogy az itt folyó munka nem­csak egy járás vagy megye ügye, hanem az egész nép­gazdaság fejlődése szem­pontjából fontos. A rendezési tervben meg­határozott fejlesztési irányok újból leszögezik, hogy a vas­úti átrakókörzet működésé­nek biztosítása továbbra is elsődleges feladat. Ám ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az export-import anyagok­hoz kapcsolódó ipar fejlesz­tését szintén elősegítik. Mind­ez feloldja a korábbi ipar- fejlesztési tilalmat Záhony térségében. Ugyancsak szo­rosan tartozik az előbbiek­hez, hogy a mezőgazdaságban az intenzív termelésre szük­séges áttérni, meg kell olda­ni a vízrendezést és a gazda­sági fejlettséggel lépést kell hogy tartson a lakásépítés, közművesítés, az életkörül­mények javítása. Későn látta meg... Kiskereskedők Lángos és pertli N égyszázhuszonhét ré­gebbi jogosítvány­nyal rendelkező kis­kereskedő kezdte ezt az évet megyénkben: több­nyire olyan kis faluban, vagy tanyán, ahová az ál­lami, vagy szövetkezeti kereskedelem nem jut el. ötvennégy vegyes fű­szeráru-kiskereskedő van falvakban, „eldugott” la­kóhelyeken, és városszéle­ken, náluk gyűszű, tű és cérna is kapható. Boltja­ikban a pertligumitól, a női táskáig, a liszttől az ecetig szinte minden meg­található. A gyümölcs-zöldség áru­sok nagyrészt helyi tér melvényeket értékesíte­nek, a virágárusok az év minden szakában tarta­nak valamilyen friss virá- • got családi ünnepségekre. Legnépesebb mégis a vásározók tábora. A leg­különbözőbb rövid-, di­vat-, bőr- és bazáráruval járják a megyét, vásár náluk nélkül szinte el­képzelhetetlen. Vannak, kik lófogattal, néhányan tehergépkocsival járják a megyét, s értékesíthető hulladékot vásárolnak. Idén, az első negyedév­ben huszonnyolcán váltot­tak a megyében kiskeres­kedői engedélyt: divat­árus működik Csengerben, Vaján, Baktalórántházán, vegyesáru-kiskereskedői engedélyt adtak ki Csen- gersimán, lángossütőit Ér­patakon. (ab) Példa lehetne... A Kisvárdán kiállí­tott túrkevei Kevi kör tagjainak mun­káit nézegetve mindunta­lan eszembe jut: miért nem lehetne ezt a mi me­gyénkben, vagy egy-egy városunkban megvalósíta­ni. A Kevi kör tagjai va­lamennyien amatőrök, s megtalálható benne Túr- keve minden rendű, rangú embere. Értékeset alkot­nak, hisz sajátos eszkö­zeikkel — véső, ecset, ko­rong, toll, ceruza, fény­képezőgép, filmfelvevő stb. — folytatják és fo- galmazák újra a város és a Kunság népművészeti hagyományát. Megyénknek, s városa­inknak is vannak népmű' vészeti, művészeti, törté­nelmi hagyományai. E felbecsülhetetlen értékek megmentése, megyénk s városaink mindennapjai­nak megörökítése köteles­ségünk a jövő nemzedéke számára. Vannak is, akik ezeket a hagyományokat sajátos eszközeikkel ápolják s mentik, amit tudnak. De róluk, amatőrökről szer­vezetten senki sem gon­doskodik. Nem ártana, ha a szabad idejüket feláldo­zó, amatőröket városaink­ban, illetve a megyénkben egy kisebb alkotói közös­ségbe tömörítenék. Hogy volna haszna, arra egyér­telműen bizonyíték az ugyancsak Kisvárdán megrendezett fiatal ama­tőrök kiállításának anya­ga­v. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom