Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
1981. április 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Helyi törvény M egyénk üzemeiben is ezekben a hetekben készítik el a VI. ötéves tervre szóló kollektív szerződést. Megváltoztak az igények és a lehetőségek, néhány helyen alapos változásokra lehet számítani. Fontos, hogy a tágabb kollektívát érintő döntésekben benne legyen szinte valamennyi dolgozó véleménye, akarata. A kollektív szerződést helyi törvénynek is szokták nevezni. Valóban az, a Munka Törvénykönyvére épül, a helyi sajátosságokat figyelembe véve. Nem mindegy hát, hogy ez az írásos „anyag” mit foglal magába. Sok helyen, így például az építőipari vállalatoknál a bizalmiak testületi ülése elfogadta a végleges formába öntött kollektív szerződést. Általános tapasztalat, hogy a munkahelyeken eleget tettek annak a véleménynek, hogy az élet- és munkakörülményekre szánt kiadásokat ebben az ötéves tervben is legalább az eddigi szinten kell tartani. Magyarán: az üzemi étkeztetés, vagy például a munkásszállás színvonala nem csökkenhet. Azokat a költségeket sem szabad csökkenteni, amelyek a munka- és egészségvédelemhez kapcsolódnak. A közös kirándulások, focimeccsek költsége viszont már csökkenhet. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban például a tervidőszakban valamelyest növekedni fog az egy dolgozóra jutó jóléti alap. Az üzemben felszerelik az elszívóberendezést, még akkor is, ha annak költsége több lesz az eredetileg elképzeltnél. A segélyek elosztásánál továbbra is előnyben részesítik a többgyermekeseket és azokat, akik egyedül nevelik gyermeküket. A VOR nyíregyházi üzemében helyi függeléket mellékelnek a központilag elkészített és elfogadott kollektív szerződéshez. A függelék szorgalmazza a nyugdíjas korhatárt elért dolgozók továbbmaradá- sát. A gyesről a három év lejárta előtt visszajöttek- nek pedig egyenesen jutalmat és magasabb bért helyez kilátásba. Kiérződik, hogy ez az intézkedés kényszerből született, a munkaerőgondokon kíván enyhíteni. De helyesen a dolgozók érdekeit is figyelembe veszi a pluszpénz kilátásba helyezésével. A z 5. sz. Volán Vállalatnál több demokratikus fórumot végigjárnak a javaslatok, amíg május 6-án a bizalmiak testületé dönt. A vállalatnál most először — élve a rendelet adta lehetőséggel — nem készítenek teljesen új kollektív szerződést, hiszen a régi alapjában véve jó. Csupán módosításokat hajtanak végre rajta. A bizalmi csoportok húsz javaslatot terjesztettek elő a módosításhoz. Ezek közt szerepel, hogy a vállalati lakásépítési támogatás felső határa ne százezer forint legyen, hanem valamivel több. Az is javaslat: az előírt 191 órán felül minél kevesebb túlmunkát kérjenek, illetve engedélyezzenek. A helyi törvény sem szentírás. Jövőre is lehet módosítani rajta. De jó, ha az idei döntések is megalapozottak. (nábrádi) Az első műsort, amelyben Kóthy Judit a tévében, mint segédszerkesztő részt vett, ezt a címet viselte: Májusfa. Szórakoztató összeállítás volt gyerekeknek, Vitray vezette — valamikor a hetvenes évek közepén. És amiért a televízió néprajzosát megkerestem, beszélgetésünk további témája ugyancsak a májusfa. — A májusfa állítása a népi kultúrában pogány, valószínűleg germán eredetű, a zöld ág kultuszával függ össze. A régi szokás szerint a május elsejét előző éjszaka vagy hajnalban a legények csoporto- ■ san vagy egyenként kilopakodnak az erdőre, onnan fiatal fát vagy lombos ágat hoznak be, és még virradat előtt kitűzik szeretőjük vagy a lányos házak kapuja elé, a ház elé vagy a kapufélfára. Ez a nap a katolikus naptár szerint Leveles Fülöp és Jakab napja, ezért a Székelyföldön a májusfát Ja- kab-fának is nevezik, sőt hajnalfának is. Helyenként változik azután a májusfa feldíszítésének módja. Vagy a legények vagy a lányok díszítik fel. A régi szokás szerint pünkösdig tartják meg a májusfát, akkor „kitáncol- ják”, azaz énekes, táncos mulatságot rendeznek, úgy szedik le, és viszik ki , a falu végére. — A majálisok is a májusfához kapcsolódnak? — Eredetileg igen. Régen kizárólag május elsején tartották a majálisokat, ez többnyire a városi ember kirándulása volt a természetbe, a megújuló zöldbe. Május elseje és a majális is szoros kapcsolatba került a múlt század vége óta a munkásmozgalommal. A második Inter- nacionálé 1889-ben a munka ünnepévé tette május elsejét. Az első magyarországi munkásünnep 1890-ben volt. Majálisokat rendeztek, közös vidám együttléttel demonstrálták a munkásság egységét, mert a majálisnak mindig volt politikai tartalma! A Tanácsköztársaság tette először május elsejét munkaszüneti nappá, majd a felszabadulás óta hivatalosan is ünnep. A május elsejei felvonulások „májusfái”, a középen vitt lombos ág és a róla lelógó szalagokat vivő emberek, azt hiszem, legszebb példái az ősi hagyomány mai továbbélésének!... (T. A.) Virágtól a vízműig A Nemzeti Zászló csahold krónikája A tanácselnök szobájának egyik falán aranybetűs felirattal függ az országos elismerést szimbolizáló nemzeti zászló, vele szemben üveges vitrinben a dokumentáló oklevél. A vitrinben van egy korábbi oklevél is: a megyei tanács és a HNF megyei bizottságának elismerése az 1971. évi társadalmi munkáért, amelyet a megyei első helyezésükért kaptak. Nemsokára odakerül egy újabb oklevél is, 1980-ban ismét elsők lettek a kisközségek kategóriájában. Kívül a kapun — örülünk a zászlónak, okleveleknek, ezek további tettekre ösztönöznek ' — mondja Kovács Gusztáv tanácselnök. Azonban munkánk első meghatározója a saját gondjaink. Amikor 1975-ben a három község — Csaholc, Túrricse, Vámosoro- szi — egyesült, felmérő falugyűléseket tartottunk. A lakosság elmondta kívánságát, mi a lehetőségeket. Több tíz milliós jogos fejlesztési javaslat gyűlt össze: vezetékes víz, óvoda, iskola, kövesút, ifjúsági klub, pedagóguslakás, hogy csak a jelentősebbeket említsem, őszintén megmondtuk, a korábbi munkamódszerrel mindez az ezredfordulóig sem valósul meg. — Átgondolt, aprólékos, talán bürokratikusnak látszó módszerrel láttunk munkához. Első lépésként határoztuk meg: kihozni az embereket a kerítésen kívülre. A vámosoroszi lakosokkal kötöttünk elsőként szerződést az útszegélyek virágosítására. Ezért minden virágültetőnek, -gondozónak napi félórás társadalmi munkát írtunk jóvá. A virágpalántákat a tsz nevelte és ingyen adta a lakosságnak. így indultunk. Ezt követte a pedagógus szolgálati lakás építése. Falunézésre indultunk a tanácselnökkel. Közben találkoztunk Székely Béla pedagógussal. ö elsősorban a fiatalok megváltozott tettre- készségét dicséri. — A társadalmi munkának nagy jelentősége van a közösségi nevelésben, — summázza véleményét. — Mi már a cigány lakosság jelentős részét is megnyertük az önkéntes társadalmi munkára. Egy nyelven... A termelőszövetkezetben Sebestyén László párttitkár az együttműködést, a különböző' szervek egy akaratát tartja legfontosabbnak. „A munkában nincs különbség vezető, tsz-tag, párttag, helyi vagy ingázó munkások és értelmiségiek között, szabad időben, ha jól szervezzük, valamennyien egyformán dolgoznak”. Jólesett látni, hogy mindenütt az út két oldalán sorakoznak az egészséges ivóvizet adó kifolyók. Torma Gergely, a vízműtársulás elnöke azzal fogadott: „Már nemcsak szidnak, áldanak is minket, hogy kezdeményeztük a vízmüvet.” A három községben a tervezett 15 kilométer vízvezeték helyett 23 kilométert építettek, s 18 millió helyett 14 millióba került. Egy jó éve fejezték be a munkát, azóta az utcáról már 176 lakásba vitték be a vizet, a szerelők nem győzik a fürdőszobák építését. A művelődési ház mögött áll a lakosság összefogásából épült húsbolt, utána következik a gyönyörű óvoda, amelyre a vízmű után méltán a legbüszkébbek, ötven személyre épült, most közel hetven apróságot készítenek elő az általános iskolára. Lizák Tiborné, az egyik fiatal anyuka így szól: „Amikor kezdtük az építkezést, nem hittük, hogy ilyen nagyon nagy segítségünkre lesz az óvoda.” A milliókat érő társadalmi munka zömét a három község lakói végezték, de az állami költségvetésből juttatott jelentős összegek mellé sok olyan szervezői és kivitelezői szakmunkát is kaptak megyei és budapesti patronáló vállalatoktól, amely nélkül a nagyobb létesítményeket nem tudták volna megvalósítani. A sok vállalat közül mindenképpen meg kell említeni a Fővárosi Csatornaművet és a MÉLYÉPTERV-et: ezek a vízmű tervezésében, építésében, a megyéből a NYIR- BER-t, a METRIPOND-ot, a MEZÖGÉP-et — ezek az óvoda építésében segítettek. Iskola, tornaterem... így is sok minden hiányzik még a három községben. Vá- mosorosziban még osztatlan iskolában tanulnak a gyermekek. A következő évek' programjában első helyen szerepel egy iskola, egy tornaterem, valamint egy zöldségesbolt építése. A nemzeti zászló átadóünnepségen mondta az egyik felszólaló: „Nekünk is van jogunk úgy élni, mint az ország más részein”. A három község lakói a jog mellé a kötelességet állítják. Bizonyítják: az önzetlenül végzett társadalmi munka az egyén javát szolgálja. Csikós Balázs Új létesítmények Kétajban Újabb létesítménnyel gazdagabb Kótaj. Átadták rendeltetésének a közös fedél alatt lévő pártházat és tűzoltó szertárat. Az anyagi segítség mellett a község lakossága jelentős értékű társadalmi munkával járult hozzá a létesítmények elkészítéséhez. Az április 27-én megtartott kibővített ülést már itt rendezhette meg a községi alapszervezet, amelyen éppen a község hatodik ötéves tervének pénzügyi és társadalmi munkatervét tárgyalták. Megfelelő, korszerű helyiséget kaptak a tanács tűzvédelmi felszerelései, eszközei és nemcsak az épülettel, hanem az azt körülvevő parkkal is gazdagodott a község. Hordozható tanműhely Fehérgyarmatról Djakartába Modellelemekből összeállított tanműhelyt szállított Djakartába a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregysége. A telepíthető tanműhelyben esztergapad, marógép, fúró, élhajlító, keretes fémfűrész, villany- és autogénhegesztő felszerelés található. Tanári szoba, mosdó és W. C. is van a fémipari alapképzést segítő tanműhelyben. Most a hazai piac „meghódítására” törekedve készítenek belföldre e korszerű termékből. Újsághír: a XII. kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulójára indított településfejlesztési társadalmi munkaversenyben kimagasló teljesítménnyel Csaholc elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárát a múlt évben végzett kimagasló jó munkájáért az Elüzem címmel tüntették ki. Képünk: a korszerű nadrággyártó szalagon Lencsés Katalin műszakonként 700 nadrágot széltisztít az automata géppel. (Elek Emil felv.) U Összhang Amikor az iskola és a szülők kapcsolata esetenként nem harmonikus, amikor a televízió „Családi kör” műsorában mindkét felet meghallgatva az összhang kiépítéséhez ad tanácsokat, akkor érthető, hogy jó érzéssel olvastuk Nagy Angéla levelét Tiszavasváriból. Olyan iskoláról.— a helyi Vasvári Pál Általános Iskoláról — írt, melynek fejlesztésében, csinosításában nagy érdemeket szereztek a szülők. Kerékpártárolót építettek, az ablakokat, ajtókat kijavították, újra festették. Kezük nyomán megújult a kerítés. járda készült az iskolaudvaron. Csodát hiába keresnénk a tények mögött. A pedagógusok időnként szülői értekezleteken megbeszélik': ki, mikor, miben tud segíteni. Ennyi az egész! A nebulók anyukái, apukái szabad szombatjaikat áldozzák fel. Közben családiassá válik az iskola, a közös munka nyomán második otthonuknak érzik a tanulókon kívül a felnőttek is. S ami még fontosabb: a gyerek szülei példáját látva maga is a közösségért, a szülőhelyért önzetlenül cselekvővé serdül. (rg) Májusfa
