Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 28. EnníStl A uSlÁffi IiaIaiIa amaSiiaI m InmuiAMlf aiaa ihílmI— ■ ■ * * m ■ Kadhafi Moszkvában Államfőnek kijáró katonai díszpompával fogadták hét­főn Moszkva vnukovói repü­lőterén . Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének meghívá­sára érkezett hivatalos baráti látogatásra. A szovjet és líbiai zászlók­kal díszített repülőtéren a gépből kiszálló vendéget első­ként Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nöke üdvözölte. Jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, a szovjet kor­mány, az SZKP KB több más képviselője. A vendéget a diplomáciai képviseletek A Szovjetunióba érkezett Moamer el-Kadhafi ezredes. Képünkön: a líbiai forrada­lom vezetőjét a moszkvai re­pülőtéren Leonyid Brezsnyev fogadja. (Kelet-Magyaror- szág telefoto) vezetői is üdvözölték, s ott voltak a repülőtéren — a Lí­biai Arab Szocialista Népi Állam zöld zászlaját lobogtat­va — a Moszkvában tanuló líbiai diákok képviselői, Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnökségé és a minisztertanács hétfőn este Moszkvában vacsorát adott Moamer el-Kadhafi, a ljbiai forradalom vezetője tiszteletére. A meleg, baráti légkörű va­csorán Leonyid Brezsnyev és Moamer el-Kadhafi mondott pohárköszöntőt. (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyházáért mozgalomban és a jósavárosi napok ren­dezvényein. A múlt évben ötezer órát dolgoztak társa­dalmi munkában szűkebb környezetük csinosításáért. A szövetkezet saját karbantar­tó részlege közel 11 millió fo­rint értékű munkát végzett. A kitüntetést Banner László, a MÉSZÖV elnökségének tagja adta át Diczkó József­nek, a szövetkezet elnökének. Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kitüntetést kapott Halász Lászióné szervezési előadó. * Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelte ápri­lis 27-én az ÉRDÉRT máté­szalkai gyáregységének kol­lektívája. A korábban ve­gyesipari vállalat néven dol­gozó üzem alig ötven ember­nek adott munkát, ma hét- százan dolgoznak itt. A gyár­egység eddigi történetének legeredményesebb évét zárta 1980-ban, amikor csaknem 300 ezer köbméter fát fogad­tak, s ennek felét helyben dolgozták fel. Ezzel a válla­lat 21 gyáregysége között a második helyen végeztek, a vele járó oklevelet Schmal Ferenc, az ÉRDÉRT vezér- igazgatója hétfőn adta át a mátészalkai gyáregység veze­tőjének, Kása Barnabásnak. (Folytatás az 1. oldalról) ezeket a fiatalokat is a kö­zösségi munkába. Végezetül a beszámoló méltatta azt a gazdagodó kapcsolatot, me­lyet megyénk fiataljai a Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete komszomolistáival erő­sítenek évről évre. Űttörők köszöntötték a küldöttgyűlést, majd megkez­dődött a vita. Vita a beszámoló felett A KISZ megyei bizottsá­gának beszámolója fölött nyi­tott vitában húszán jutottak szóhoz. Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta: A KISZ X. kongresszusát megelőző taggyűléseken és küldöttgyűléseken szerte az országban és Szabolcs-Szat- már megyében is izgalmas és életszerű vitákban szóltak a fiatalok az ifjúsági szövetség helyzetéről, holnapjáról. Szükséges ez az önkritikus, kritikus légkör, hogy egy­mást is felvértezzük a ta­pasztalatokkal. Az ifjúsági mozgalom munkájának meg­újulásához egyaránt kell a jó fölött érzett jogos öröm, és a holnap nagyobb feladatai iránt érzett felelősség, a fia­talos hév. Pártunk azért biz­tatja erre a KISZ tagságát, mert az MSZMP negyedszá­zados politikájának legna­gyobb vívmánya a társadalmi stabilitás, aminek megőrzésé­hez ma már többre, minősé­gileg másra van szükség, hi­szen a nemzetközi és a hazai követelmény is alaposan vál­tozik munkánk iránt. Az if­júságnak nagy szerepe van abban, hogy segítsen vigyáz­ni értékeinkre, ugyanakkor tudjunk minőségileg váltani, tevékenységünket magasabb szintre emelni. Számtalan újításra — jelképesen sok bűvös kockára — van’ szük­ség minden munkapadnál, a mezőgazdaság legkülönbö­zőbb területein, az iskolák­ban, az intézményekben, min­denütt. Tudjuk, ez nem egy­szerű feladat, hiszen az újra a jobbra való törekvés sokszor munkahelyi falakba is ütkö­zik — mondta —, de a sok pozitív példa bátorít. Az újra való törekvés viszi előre éle­tünket, a harc jobbítja min­dennapjainkat. Ezt várjuk a szabolcsi fiataloktól is, akik­nek munkája, tevékenysége eddig is és a jövőben is meg­határozó módon jelentkezik megyéjük életében. Ez a fajta munkamorál, magatar­tás segítheti hazánkat abban, hogy joggal kivívott nemzet­közi tekintélyünket — amely­ben hosszú évek szívós mun­kája testesül meg — tovább növeljük. Berecz János az izgalmas vitákra, az ezt követő együt­tes cselekvésre, küzdésre hív­ta fel Szabolcs-Szatmár ifjú­ságát. A megyei pártbizottság ne­vében Gulácsi Sándor megyei titkár köszöntötte a küldött- gyűlést, általuk Szabolcs egész ifjúságát. — A kommu­nisták pártja megalakulásá­tól kezdve nagy figyelmet fordít a felnövekvő nemze­dékre, a párt ifjúsági szerve­zetének tevékenységére. Meg­győződésünk, hogy a fejlett szocialista társadalom építése csak a nemzedékek közös erő­feszítésével valósítható meg — mondta Gulácsi Sándor, aki ezt követően hangsúlyoz­ta: a KISZ-kongresszusra tör­ténő felkészülés Szabolcs- Szatmárban is fokozta a fia­talok aktivitását, a párt irán­ti bizalmát. — A nyílt, őszin­te eszmecsere során bebizo­nyosodott, hogy megyénkben a fiatalok cselekvőén támo­gatják a párt politikáját. Ugyanakkor sok helyütt kri­tikusan tették szóvá a gyor­sabb előrehaladást akadályo­zó fogyatékosságokat is. Beszélt a felszólaló a me­gye sok irányú fejlődéséről az i elmúlt fél évtizedben, majd azt hangsúlyozta: a sikerek- bén jelentős" részük van a fiataloknak, a KISZ-nek is, amiért köszönetét fejezte ki. Ezután az új követelmények­ről beszélt az iparban, a me­zőgazdaságban, a szocialista demokrácia élőbbé tételében. Fontos, hogy a jövőben az ifjúságpolitikai munkában kapjon nagyobb szerepet az eszmei-politikai nevelés. Ér­zékenyebbnek kell lenni a fi­atalokat foglalkoztató kérdé­sek iránt. Ne sajnáljuk az időt, a fáradtságot a fiata­lokkal történő találkozásra, kérdéseik megválaszolására — mondta, majd elismeréssel szólt arról, hogy — főleg a dolgozó fiatalok köréből — nyolcezerrel nőtt a KISZ-ta- gok száma Szabolcsban. Az Kommentár V asárnap szavazott Az FKP 15,35 százaléka alat- Franciaország és — ta maradt a közvélemény-ku- amint ez előrelátható tatások utolsó heteiben jel­volt — a tíz jelölt közül zett és remélt eredménynek, egyik sem szerzett abszolút ami visszaesést jelent a ko- többséget az elnökválasztás rábbi képivselő- és közigaz- első fordulójában. így az gatási választásokon kapott ország új elnökét a május szavazatokhoz képest. Nem 10-én sorra kerülő második teljesültek Chirac pártjának fordulóban választják meg. A reményei sem: 1968-ban az döntés — ez sem meglepetés RPR például 22,62 százalékot — a két legtöbb szavazatot ért el az első fordulóban, s szerzett jelölt, Giscard d’Es- Chirac azt remélte, hogy a taing és Francois Mitterrand mostani elnökválasztásokon között történik majd. is 20 százalék felett végez. A Giscard, a lelépő elnök és kisebb jobb- és szélsőbalol- Mitterrand, a szocialista párt dali jelöltek néhány százalé- jelöltje közel azonos ered- kos eredményei viszont sem- ményt ért el. Az első követ- miféle meglepetést nem hoz- keztetés tehát, amely a vá- tak. lasztási táblázatból szembe- A baloldal emléletileg ösz- tűnik, hogy a jobb- és a bal- szesíthető szavazatai esélyt oldal küzdelme Giscard és adnak Mitterrandnak egy Mitterrand személye körül esetleges győzelemhez a má- polarizálódott. Az egymást sodik fordulóban. Ám Gis- szorosan megközelítő ered- card mostani kis fölénye mények papírforma szerint ugyancsak lehetőséget nyújt lényegében egyenlő esélyt ad- elnöki megbízatásának újabb nak a két jelöltnek a máso- hét évre szóló megújításához, dik fordulóban. A négy nagy Éppen ezért az első forduló francia politikai áramlat má- után a következő két kulcs- sik két pártja, a Francia kérdés merül fel: kire adják Kommunista Párt és a ga- voksukat a kommunista sza- ulleista párt nem kapta meg vazók a második fordulóban a remélt számú szavazatot, és mi lesz az RPR vezetősé­gének álláspontja Giscard iránt? Ami az első kérdést illeti, az FKP KB mai ülésén vizs­gálja meg a szavazatok visz- szaesésének okait. Georges Marchais főtitkár egy rövid nyilatkozatából, Pierre Ju- quinnak, a párt KB titkárá­nak a szavazást követő tv- fórumon tett kijelentéséből és a L’Humanité hétfői ve­zércikkéből néhány állásfog­lalás már ismert. A L’Huma­nité a minden eddiginél éle­sebben antikommunista pro­paganda hatásán kívül abban látja a szavazatvisszaesés egyik legfőbb okát, hogy so­kan féltek a baloldal szétfor- gácsolódásától és az esélye­sebbnek ítélt Mitterrandra voksoltak. Az FKP szerint csak egy baloldali egységkor­mány lenne képes azokat a változásokat végrehajtani, amelyeket a dolgozó tömegek remélnek Franciaországban, s továbbra is szükségesnek látják a kommunisták rész­vételét egy ilyen kabinetben. Ami a jobboldalt illeti, Giscard tábora is órákig fe­szült nyugtalanságban volt, mert Chirac és vezérkara a szavazási eredmények ismer­tetése után kétértelmű, sőt változatlanul erősen kritikus magatartást tanúsított a je­lenlegi elnökkel szemben. Hétfőn azonban Chirac már kijelentette, hogy csakis Gis- cardra szavaz, s a dialógust a két párt között helyre kell állítani. Magyarul: az RPR a legmagasabb árat követeli azért, hogy a második fordu­lóban segítő kezet nyújtson Giscardnak, akinek az RPR szoros támogatása nélkül aligha van esélye a győze­lemre. Valamivel világosabb a helyzet az apróbb csoportok tekintetében. A baloldal kis pártjai már nyilatkoztak, hogy . szavazatukat Mit­terrandra adják a második fordulóban, a „környezetvé­dő” Brice Lalonde voksai pe­dig várhatóan fele-fele arányban oszlanak majd meg a két jelölt között. Giscard d’Estaing minden valószínű­ség szerint számíthat még Debré és Garaud támogatásá­ra. A francia politikai élet mostani örvénylésében azon­ban az összeadási műveletek egyáltalán nem elegendőek a biztos következtetéshez. A szavazótömegekben minden­esetre két ellentétes meggon­dolás birkózik egymással. Az egyik a változás vágya, egy szociálisan igazságos társada­lom óhaja. A másik — ez fő­leg a nagyszámú középréteg­re jellemző — egy radikáli­sabb átalakulástól és a vele járó politikai, gazdasági ösz- szecsapásoktól való félelem, hogy melyik meggondolás ke­rekedik felül, azt csak má­jus 10. után lehet megmon­dani, amikor eldől, ki lesz Franciaország elnöke a kö­vetkező hét esztendőben. R. L. eredmények és az erőfeszíté­sek ellenére gond ma még, hogy a KISZ megyénkben sem tevékenykedik eléggé ru­galmasan, nem alkalmazko­dik kellően a változó körül­ményekhez; a vezető testüle­tek nem mindig elég fogéko­nyak az ifjúság problémái iránt. Állandó megújulásra, frisseségre van szükség ah­hoz, hogy igazodni tudjunk a változó valósághoz. Ennek figyelembevételével kell ki­alakítani a KISZ programját, fejleszteni munkastílusát — mondta végezetül Gulácsi Sándor. Tóth László, a nyíregyházi városi KISZ-bizottság titkára 18 ezer ifjúkommunista ne­vében szólt a megyeszékhely fejlődéséről, mely jobb felté­teleket nyújt a fiataloknak is. A nagyarányú fejlődés mellett gond viszont a sza­badidős-programok, létesít­mények hiánya, a „csöves” fiatalok növekvő száma, a lé­zengő, unatkozó, olykor pe­dig randalírozó fiatalok ha­tása. A KISZ sokat tehet ezek megelőzéséért. Zsenyei József, a VSZM kisvárdai gyárának ifjúsági titkára beszámolt azokról a kedvező változá­sokról, melyek a fiatalok szo­ciális ellátása terén tapasz­talható üzemükben, városuk­ban — például a lakásjutta­tásban. Elmondta: szegényes viszont a szabad idő kitölté­se. Boros Vilma nyírbátori di­ák az ifjúság közhasznú munkájából kiemelte a nyári építőtáborozást, . melyben Szabolcs-Szatmár fiataljai kiemelkedő sikereket érnek el. Ugyanakkor gond, hogy több helyütt rosszul ellátot­tak ezek a táborok, fejetlen­ség tapasztalható a munka- szervezésben, rendezetlen az ipari tanulók részvétele. Űj ösztönző formákra van szük­ség e téren is. Márkus Gyula, a SZÁÉV KISZ-bizottságának titkára szerint sok tekintetben javult a fiatalok helyzete, de a bé­rezés még mindig nem elég­gé ösztönző és nem differen­ciált az építőiparban. Sokan panaszolják a fiatal műsza­kiak közül, hogy csupán ali­bi munkát végeztetnek velük. Többet kell törődni minde­nütt a pályakezdőkkel. Lippai Gergely, a megyei úttörőelnökség titkára 80 ezer kisdobos és úttörő helytállá­sáról, a KISZ- és az úttörő­szervezet javuló kapcsolatá­ról, a KISZ-tag ifivezetők nö­vekvő szerepéről beszélt. Hajdú Sándor (a KISZ-iskola igazgatója, Sóstó) a fiatalok marxista—leninista nevelésé­ről, a politikai képzés kedve­zően változó módszeréről be­szélt. Szóvá tette, hogy több gazdasági vezető csak a sta­tisztika kedvéért küld hall­gatót a KISZ-iskolára. Milák István, a vásárosna- ményi fiatalok képviselője elmondta: a megyében élő 38 ezer cigány jelentős része fiatal, rájuk is nagyobb gon­dot kell fordítani a jövőben. Kárpáti Tibor (Mátészalka) a fiatal műszaki értelmiség fo­kozottabb megbecsülését sür­gette. Rákóczi András, a záhonyi KISZ-bizottság titkára el­mondta: nagy szükség van a KISZ munkastílusának kor­szerűsítésére, a túlzott bürok­rácia megszüntetésére, a for­mális tervezés kiküszöbölésé­re, a kádermunka javítására. Varga László (Fehérgyar­mat) szólt a KISZ tekintélyé­nek megóvásáról, erősítésé­ről: többet kell foglalkozni minden szinten a fiatalok „kis ügyeivel”. Elmondta: a mozgalom „potyautasai”, a nemtörődöm ifjúsági vezetők ártanak legjobban a KISZ tekintélyének. Házi György (nyíregyházi járás) a fiatal agrárértelmiség fokozódó sze­repét hangsúlyozta. Fekete Tibor, a KISZ KB osztályvezetője elismerően szólt a szabolcsi fiatalok munkaszeretetéről, országos rendezvények sikeres lebo­nyolításáról, a tanulmányi mozgalom, a nyári építőtábo­rok visszatérő szabolcsi bra­vúrjairól. Felemlítette a Sza­bolcsban is tapasztalható ne­hézségeket: a bürokratizmust az ifjúságpolitikai munkában, az uniformizálódást a külön­böző rendezvényekben, ami ellen sikerrel lehet felvenni a küzdelmet. Horváth László (Metripond, Fehérgyarmat) az egészséges életmódról, a testedzésről be­szélt. Jükubinyi Béla, a magasabb egység parancsno­ka a KISZ kiemelkedő szere­péről beszélt a katonafiatalok nevelésében. Juhász Ferenc, a tanárképző főiskola KISZ- bizottságának titkára elmond­ta: közel kétezer KISZ-tag dolgozik 84 alapszervezetük­ben, túlnyomórészt eredmé­nyesen. Mégis előfordul, hogy néhány KISZ-tagnak sok az utóvizsgája. Gond, hogy az ösztöndíj nem mindig ösztö­nöz. Céljuk vitafórumok te­remtése, egészséges, politizá­ló légkör kialakítása. Svéda Tünde, a 107-es szakmunkás- képző intézet tanulói nevében vázolta a bejáró diákok ne­hézségeit, az iskola elvégzése utáni tevékenység elszürkü- lését. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke több fontos kér­dést vetett fel. Hangsúlyozta: nagy erőfeszítéseket tesznek már most is a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A követ­kező öt évben 47 ezer fiatal lép keresőképes korba, s ha figyelembe vesszük, hogy a VI. ötéves tervben kisebb mértékben létesülnek új munkahelyek, máris érezhető a feszültség, amit meg -kell oldani. Beszélt a veszélyezte­tett környezetben élő fiata­lokról és arról, hogy milyen feladatokat ad.itt Szabolcs­ban az ifjúkon'bűnözés elle­ni küzdelem, a megelőzés. Vá­zolta azokat a törekvéseket, melyekkel a cigány fiatalok helyzetén igyekeznek javíta­ni, majd a megyében dolgozó fiatal értelmiség növekvő sze­repéről szólt. Magyar László nyírteleki tanácselnök a területi alap­szervezetek javuló munkájá­ról, nyolcezer ingázó fiatal napi gondjainak megoldásáról beszélt. Ezt követően Nagy László foglalta össze a vitát, majd a küldöttek egyhangú­lag jóváhagyták a tanácsko­zás elé terjesztett dokumen­tumokat. Délután megválasztották a 17 tagú KISZ megyei bizott­ságot. Tagjai lettek Nagy László, Bihari Albert, Lend- vainé Juhász Gabriella, Milei Lajosné, Tóth László, Zsenyei József, Czakóné Reményi Ka­talin, Torna Zoltán, Nagy György, Toronicza István, Halmágyi János, Házi György, Kiss Pál, Szőke Judit, Bá­nyász Judit, Tóbiás Agnes, Fekete Mária. A bizottság ülést tartott és a KISZ me­gyei bizottság első titkárává ismét Nagy Lászlót, titkárai­vá Bihari Albertet és Lend- vainé Juhász Gabriellát vá­lasztották. A megyei pénz­ügyi ellenőrző bizottság el­nökévé Asztalos Miklóst, tit­kárává Jóni Józsefnél vá­lasztották. A KISZ X. kongresszusán Szabolcs megyei küldöttek lesznek: Horváth László, Zsenyei József, Nyíri Bálint, Milák István, Bodó József, Szabó Anna, Buttkai Ildikó, Mórucz Ilona, Tardi Pálma, Takács Anikó, Vass Tibor, Szabó Erzsébet, Csősz Sándor, Gölöncsér Pál, Buga József, Márkus Gyula, Blau György- né, Zám Katalin, Magyar László, Házi György, dr. Ger- zon József, ifj. Kiss Gyula, Szűcs Andrásné, dr. Hajnal László, dr. Kővári László, Nagy László, Bihari Albert, Erdei Zoltán, Cservény Vil­mos, Fekete Tibor, Némedi Erika, Fórián Sára, Kulcsár Ilona, Zeleznik Ágnes, Meny­hért Éva, Boros Vilma, Dobó Katalin, Murguly Valéria, Szabó Ágnes, Rákóczi And­rás, Juhász Ferenc, Torna Gyula, Svéda Tünde és Török Alfréd. KISZ megyei kuldottgyules Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom