Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 28. Gomba C siperke, vargánya, tinó- ri —a laikus akár kínainak is tarthatja e fenti szavakat, de a hozzáértők tudják, a legfinomabb gombafajtákról van szó. De hányán vannak vajon, akik az erdőt-mezőt járva biztonsággal képesek kiválogatni őket a rengeteg ehetetlen gomba közül? Ezen is próbált segíteni a TIT, mikor egy jó hónappal ezelőtt gombaismertető tanfolyamot hirdetett Nyíregyházán, a társulat Szabadság téri székházában. Egyetemi tanárok, neves gombaszakértők vezetik az elméleti és gyakorlati- órákat, amiket minden páratlan hét első napján tartanak este öt és . nyolc óra között. A tanfolyam végeztével a hallgatók vizsgát tesznek majd, s lehetőség lesz arra is, hogy gombaszakértővé váljanak. Persze, ehhez további ismeretek megszerzésére lesz szükség, de a féléves tanfolyam is ígér annyit, hogy a résztvevők tudják, a csiperke, a vargánya nem kínai szó, ehető gombát takar. S talán azt is ígéri, kevesebb lesz a gombamérgezésről szóló hír a megyében ... B. G. Román kulturális napok megyénkben Április 24—26. között hetventagú kulturális delegáció járt megyénkben a romániai Szatmár megyéből. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban szatmári képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás, a népművészeti együttes pedig Mátészalka, Vásárosnamény és Nagykálló színpadán szerepelt nagy sikerrel. A tasnádi művelődési ház Codrelutul (Er- dőcskej és a negresti művelődési ház Oasul (Avas) népi együttesei színpompás avasi mennyegzőt mutattak be, bükkaljai, csa- holyi, Szamos menti, máramarosi táncokkal, s több kitűnő szólista közreműködésével. Magas színvonalú, jól szerkesztett műsoruk nagy közönségsikert aratott. Felvételünkön a nagykállói előadás egyik részlete. (Both Pál Ambrus felvétele) Május elsején Nyíregyházán Forgalomkorlátozás Fogadónap a gyámügyön Kallódó emberek PERPATVAR UTÁN ÄLLAMI GONDOZÁS Május 1-én a felvonulás ideje alatt forgalomkorlátozás lesz Nyíregyházán a felvonulás útvonalán és a gyülekezési helyeken. A forgalom- korlátozás reggel 8 órától a felvonulás végéig, körülbelül délután 1 óráig tart: ez alatt az idő alatt semmilyen járművel nem lehet behajtani az Iskola utcára, a Felszabadulás térre, a Kereszt utcára, a Szarvas utcára, a Kiss Ernő utcára, a Benczúr térre, a Széchenyi utcára, a Szabolcs utcára, a Makarenko utcára, a Bessenyei térre és a Toldi utca déli oldalára. A felvonulási útvonalat — a Lenin teret, a Zrínyi Ilona utcát és a Kossuth teret — valamint az elvonulási útvonalakat — a Dózsa György utcát, a Tanácsköztársaság teret, a Rákóczi utat és a Jókai teret is lezárják a forgalom elöl. A városon átmenő forgalom elvezetésére a körútrendszer a legalkalmasabb: a 4-es fő közlekedési útvonal a Marx tértől a Kun Béla, az Északi körút, a Mező út, a Vasgyár út, a Petőfi út, a Huszársor és a Móricz Zsigmond utcán kerülhető ki, a 41-es fő közlekedési útvonal, valamint a Mátészalka, Nagykálló felöl bevezető útvonal forgalma a Leningrád utcán és a Család utcán vezethető el a Marx tér felé, a 4-es fő közlekedési út pedig az Incédi soron, a Kert utcán érhető el a Móricz Zsigmond utcai felüljárónál. A forgalomelterelés a felvonulás ideje alatt természetesen az autóbuszokra is vonatkozik, ezért reggel 8 órától mind a 8-as, mind a 8/A-s, mind a 7-es autóbuszok kikeTavaly februártól júliusig a helyi ÁFÉSZ szeszfőzdéjének vezetője volt Gombos László 34 éves dombrádi lakos. E munkakörben többek között az volt a feladata, hogy a bérfőzésből előállított pálinkák után a főzetőktől beszedett szeszadót az államnak, a főzetési díjat pedig az ÁFÉSZ-nek befizesse. Június 9-én a pénzügyőrség vizsgálatot tartott a szeszfőzdében. Megállapították, hogy Gombos 43 762 forint szeszadót nem fizetett be. Gombos az eljárás során átadott a hatóságnak 13 500 forülik a városközpontot, útvonaluk a Kun Béla utca, Északi körút és a Vasgyár utca lesz. A 12-es járat a Marx tértől az Északi körúton, a Mező utcán és a Vasgyár utcán közlekedik, az 5-ös jelű autóbuszok a Marx tér, a Pa- zonyi út és a Család utca érintésével a 11-es autóbusz vonalán közlekednek Jósa város és a kórház között. A vidéki járatok szintén terelő útvonalakon jutnak el a végállomásra: a Sényő felöl jövő autóbuszok a Kun Béla utcán és az Északi körúton, a Nagyhalász felöl közlekedő autóbuszok az Erdősoron és az Északi körúton közelítik meg a Petőfi téri végállomást. A Tiszavasvári, valamint a Nyírtelek felöl közlekedő buszok az Északi körúton, a Kossuth utcán és a Sóstói úton jutnak el a Tölgyes csárdái végállomáshoz. Az autóbuszállomásra érkező helyközi autóbuszok közül a Kálmánháza felöl érkező járat a Huszársoron, a Petőfi utcán, az Északi körúton, a Marx téren és a Sarkantyú utcán keresztül jutnak el a végállomásra, az Üjfehértó, Nagykálló és Oros irányából közlekedő buszok pedig a Váci Mihály, a Kert illetve a Család utca, Pazonyi út, Marx tér, Sarkantyú út útvonalon jutnak be a Jókai térre. A Nyírszőlősről közlekedő buszok a Kótaji útról az Északi körút, a Marx tér, majd a Sarkantyú utca érintésével érkeznek a végállomásra. A felvonulás Után a Volán vállalat sűrített autóbuszjáratokat indít Sóstóra. rintot, hogy ennyi maradt a beszedett, de be nem fizetett szeszadóból. Gombos ellen eljárás indult, állásából pedig elbocsátották. A volt szeszfőzdevezető a nyomozás során és később is tagadta, hogy elsikkasztotta volna a szeszadót. — A kérdéses összeget kétségtelenül beszedtem a főzetőktől, és Kiss Árpád munkatársamnak adtam át, hogy fizesse be, aki egyébként nekem keresztkomám. Az a véleményem, hogy ő sikkasztotta el a pénzt. — Volt olyan, hogy én adMár senki sem beszél arról a veszekedésről a Nyíregyháza környéki tanyán, mely öt éve egy 9 tagú családot dúlt szét. Az anya szedte a cók- mókját és megszökött, a kicsik állami gondozásba kerültek. Azóta kibékültek a haragos szülők, de most sincsenek együtt. Az apa börtörv- ben ül, mert nem fizette gyerekei után a gondozási díjat. A feleség most újra magához akarja venni csemetéit. — Először a nagyfiamat hoznám haza — magyarázza a városi tanács gyámügyi csoportján. — Hamarosan Nyíregyházára költözünk, addig is velem dolgozna a kertészetben. Túlkorosán került intézetbe a most 17 éves fiú. Hét osztályt járt, jelenleg udvari munkás. Elszántan állítja: dolgozni akar és elvégezni a nyolcadikat.: — Hozzon igazolást a vállalattól, hogy alkalmazzák a gyereket. S ha a lakásuk alkalmas a fiú nevelésére — ezt környezettanulmány dönti el — akkor megszüntetjük az állami gondozást — mondja Molnár Lászlóné, gyámügyi csoportvezető. Ki legyen a gondnok? A férfit első látásra akár igazgatónak is nézhetnénk. Dőlnek belőle az idegen szavak, de hamar kiderül: „fel- készültsége” csak látszólagos. — Elég szenzibilis, túlérzé- keny ember vagyok, ezért is tartok állandóan ügyvédet. Depresszióban szenvedek. Tetszik tudni mi az? Kedélytam fel a csekkeket — mondta Kiss Árpád a tárgyaláson, — és ha ezzel bízott meg Gombos^ én mindig fel is adtam. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Gombost egy év börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől, továbbá elrendelte, hogy alkoholizmusa miatt a büntetés tartama alatt kényszergyógyításnak vesse alá magát. A bíróság kötelezte Gombost.az elsikkasztott szeszadónak az ÁFÉSZ részére történő megtérítésére is. Az ítélet jogerős. (k) betegség — néz készségesen Molnárnéra. Pár éve a férfi egy leányanyával kötött házasságot. Akkor azért járt a gyámügyön, mert nevére vette a házasságon kívül született gyermeket. Közben egészsége romlott: többször kezelték Nagykállóban. Most azért ügyfél a tanácson, mert mint korlátozottan cselekvőképes személyt gondnokság alá helyezték. H — Tudom, elsőként a nejem jöhet számításba, mint gondnok. De külön vagyunk, válunk, elvitte a közös gyerekünket. Édesanyám viszont vállalja a gondnokságot. Itt a papír róla. Hamis könnyek...? Ifjú cigányasszony lép be az ajtón. Két nagyobb gyermekét a nagymama neveli, mert a szülők nem gondoskodtak róluk. Az apa pár hete szabadult a börtönből. Most a két legkisebb lány sorsáról van szó. — Vegyék állami gondozásba őket, mert nincsenek biztonságban. Az élettársam üt- ver bennünket. A körzeti védőnő jegyzőkönyve szerint az asszony sem szent: „A gyerekek általában egyedül, hideg szobában vannak, ahol 2 fekhely, 2 szék és egy tűzhely a berendezés. Az apának többnyire nincs munkahelye, alkoholista. Most Budapesten csavarog, de hét végén hazajár és brutális a családjával. A mama is többnyire csavarog, vagy napraforgómagot árul.” —• Isten őrizz, hogy örökre intézetbe adjam őket! Mindig megyek majd látogatni. Fáj. de nem tehetek mást. A lakást leadom, de amint lehet kihozom a gyerekeket. Az anya sír, de Molnárné csak legyint: — Nem ragaszkodik ő igazán a kicsikhez, hiszen az intézet helyett más megoldást is kereshettünk volna. Vagy 18 éves korukig rájuk sem néz. vagy pillanatnyi fellángolásában egy-kétszer felkeresi. s ezzel csak megzavarja őket. S közben biztosan tovább szaporítja az intézeti gyerekek számát ___ * Fogadónap a gyámügyön. Jelenleg 830 akta sorakozik az iroda polcain ... Zsebre vágta a szeszadót Akármennyire töröm a fejem, sehogyan sem tudok rájönni, miféle pedagógiaipszichológiai megfontolás állhat a Bűn című, „oknyomozó” sorozat feldolgozási módszerei mögött. Már ami — túl a társadalmi érvényű erkölcsi tanulságokon — a meginterjúvoltak további sorsának egyengetését, jobbra fordítását illeti. Pedig a sorozat készítőinek, elsősorban természetesen Regös István szerkesztő-riporternek ez iránti jó szándéka kétségbevonhatatlan. Most hadd ne írjak arról, hogy a fiatalkori bűnözés társadalmi mikroklímájának a bemérése lehetne elemzőbb is, hiszen riportsorozatról van szó, nem tudományos feldolgozásról. Csakhogy azt már nem hihetem, a kedden késő este látott Marianna- sztori kapcsán, hogy — a mesebeli tündér szerepét játszó televízió jóvoltából — a megtévedt fiatal leánynak éppen a nagystílű életbe való belekóstoltatása lenne különlegesen nevelő célzatú ... A luxusebéd a Hiltonban módfelett érdekes, látványos volt, de azért túlzásnak tűnt ezt a tisztességes élet csábjaként villantani fel az igen dekoratív leány előtt. Ehhez ezután valóban csak könnyed csevegés passzolhatott, furcsa kontrasztban a nagyon is súlyos problémákkal. A modern amerikai dráma egyik legnagyobb élő alakja, a nálunk is sokat játszott Arthur Miller (Az ügynök halála, a Salemi boszorkányok, a Pillantás a hídról szerzője)-’ 1965-ben írt Közjáték Vichyben c. darabjából készült magyar tévéjáték vasárnap esti bemutatása volt — szerintem — a múlt hét egyik legnagyobb élménye a tv előtt. A nácik népirtó gaztetteit torokszorító művészi erővel elevenítette meg a darab, mély a mai közép- és fiatalabb nemzedék számára már történelem. A németek által hivatalosan soha meg nem szállt Dél-Franciaország, az agg Pétain marsall bábállama valóságos hatalmi viszonyai tárultak fel a hátborzongató játékban, melynek tétje 1942-ben, a történet idején, csak kivételesen az élet, tömegesen a halál volt a nem „tiszta árja” származásúak számára. A náci fajőrületben fogant deportálások kiterjesztése a „szabad” Franciaországra — a történelmi vádirat kiegészítése. Az áltudományos embertani ismérvek alapján, az utcáról összeszedett üldözöttek egy csoportjának őrizetes felülvizsgálata során élesre metszett jellemek tárultak föl, húsvér emberek mutatkoztak meg a remekül felépített, percről percre fokozódó feszültségű darabban, s a kiszolgáltatottságukban egymással való ütköztetésükben sem volt nehéz felfedezni a közöset: az élethez való jog magasabb erköl- csiségét. „Nem vehetek komolyan olyan darabot, melynek csupán egyéni pszichológiai jelentősége van, amely önmagáért íródott.” — Vallotta egyszer az író társadalmi drámáiról. Ez teljes mértékben vonatkozik erre a tv-játékra is, melyről nem tudom, hogy népes magyar, stábjából kit: dicsérhetek inkább: a rendező Hajdufy Miklóst, a vezető operatőr Nagy Józsefet, vagy a jobbnál jobb színészi alakításokat. (Az utóbbiakra is hajlanék, csak nincs helyem a felsorolásukra.) Merkovszky Pál Egy gyár 2 évtizedes útjáról, fejlődéséről harminc percben szólni csak vázlatosan lehet. A bika jegyében című műsor készítői (a nyíregyházi stúdió munkatársai: 'Antal István, Haskó József és Gönczi Mária riporterek, Ágoston István szerkesztő) á nyíregyházi Taurus gumigyárról szólva olyan megoldást választottak, amelyet a legegyszerűbben azzal lehet kifejezni, hogy: emberközpontú. A számokkal való bűvészkedés, játszadozás helyett (természetesen megemlítve a legszükségesebb adatokat) arra helyezték a hangsúlyt, hogyan fejlődtek az emberek. Mi lett azokból, akik a háztartásból, a mezőgazdaságból, vagy esetleg egészen másfajta munkaterületről jöttek ide dolgozni? A legtöbbjük át tudott váltani, igaz, voltak nem is kevesen, akik elmentek, de a gyár is fejlődött, hatalmasat. A húsz évvel ezelőtti alig több mint százötvenes létszám ma: háromezer. Azonban nem ez a legfőbb lényeg. Hanem sokkal inkább az, hogy igen sok munkásnak ma már többféle gépre, munkára van a gyárban szerzett képesítése, vizsgája, tehát szükség esetén könnyen tudják más gépre, más munkára átirányítani. Lehetne még mást is mondani a lényeges dolgok közül. Például azt, hogy nem hagyják veszendőbe menni azt az értéket, amit a dolgozók találékonysága hozhat „a konyhára”: bevezetnek minden használható újítást, amellyel gyártmányaikat korszerűbbé, kelendőbbé tehetik. Ugyanis a megszerzett piacokat meg kell tartaniuk, ha meg akarnak élni.’ Vagy például azt is á''lényeges, igen lényeges tulajdonságok közt kell számon- tartani, hogy az itt dolgozó szakmunkások, betanított munkások közül soknak szélesebb a látóköre azért, mert a budapesti gyárban képezték ki őket, és van alapjuk az összehasonlításhoz, észreveszik, hogy itt még kisebb a munkatempó, s ezen igyekeznek is javítani. Ehhez önmagukat is meg kell változtatni. Az emberi értékek gyarapodásának szentelt riporteri és szerkesztői figyelem volt a legdicsérendőbb vonása ennek a műsornak. Közismert, hogy a tánccal milyen sok mindent — érzelmeket, eseményeket, tényeket — ki lehet fejezni. De hogy a tánc magát a táncoló embert is milyen érzékletesen képes jellemezni, azt a Szivárvány vasárnapi műsora nagyon élvezetesen foglalta össze. Egyedül az idegek táncát járó családról (a fiatalasz- .szony, az apósa és a férj) készült riport „lógott' ki” az összképből. De nagyon ám! Még csak ellenpontnak sem lehetett elfogadni. Seregi István Házi Zsuzsa IJKÉPERNYŐllmr A HUM MELLETT
