Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 25. ' 2 T&anwz/t'j.ns 0®Q0©0 FIZESSE A T. VENDÉG Munkás- és ifjúmunkáskórusok fesztiválja Záhonyban Negyedik alkalommal ren­dezik meg a hét végén, április 25—26-án Záhonyban a mun­kás- és ifjúmunkáskórusok megyei fesztiválját, melyet az idén országos minősítéssel is egybekötöttek. A záhonyi MÁV szakszervezeti művelő­dési házban április 25-én, szombaton 15 órakor nyitják meg a találkozót. A két nap során huszonegy kórus lép fel. Nyíregyházáról nyolc utazik a rendezvény színhelyére: a KPVDSZ Mű­velődési Ház női kara, az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház és a 107-es szak­munkásképző női kara, a 110-es szakmunkásképző if­júmunkás fiúkórusa, az egészségügyi szakiskola női kara, a Konzervgyár vegyes kara, az SZMT Móricz Zsi Művelődési Ház és az élelmi­szer-ipari szakmunkásképző vegyeskórusa, az SZMT mű­velődési ház férfikara, vala­mint a vakok és gyengénlá- tók kamarakórusa. Részt vesz a megyei fesztiválon a fehér­gyarmati ruházati szövetkezet leánykara, a kisvárdai „Vas­öntő” ifjúmunkás vegyeskó­rus, a mátészalkai szakmun­kásképző intézet vegyeskóru­sa és a BFK mátészalkai üze­mének női kara. A MOM és a nyírmeggyesi Petőfi Tsz ifjúmunkás női ka­ra, a nyírbátori szakmunkás- képző és cipőgyár közös le­ánykara, az Alkaloida és a ti- szavasvári szakmunkásképző ifjúmunkás vegyes kara mel­lett fellép a bútorgyár és a hodászi Béke Tsz ifjúmunkás vegyes kara, a mándoki köz­ségi vegyes kar és a tiszaszal- kai Ifjú Gárda Munkáskórus is. A fiatal csengeri cipőüzem két kórussal, női és ifjúmun­kás vegyes karral szerepel. A vendéglátók a záhonyi MÁV szakszervezeti művelődési ház vegyes karával neveztek be. Vasárnap ünnepélyes ered­ményhirdetéssel és a verseny­ző kórusok összkari számává L ér véget a munkás- és ifjú­munkáskórusok megyei fesz­tiválja. Nyíregyházi stúdiószínpad: Bemutató Miskolcon Több városban jó a visszhangja a nyíregyházi Stúdió Színpad produkciójának. Az első meghívást Miskolcról kap­ták, az egyetemvárosból, ahol április 25-én mutatják be He­mingway: Bérgyilkosok című novellájának feldolgozását. To­vábbi előadásokra folytatnak tárgyalásokat debreceni, toka­ji, békéscsabai és budapesti bemutatkozásra. Az együttes húsvétvasárnap is telt házas közönsége előtt játszott Nyír­egyházán, a Szabolcs presszóban, ahol április 26-án este hat­kor lépnek fel legközelebb. Libresszó Mátészalkán Literatúra — azaz iroda­lom, meg eszpresszó — vagy­is gyorskiszolgáló kisebb ven­déglátóhely: ez együtt a lib­resszó. Mátészalkán így ne­vezték el azokat a rendezvé­nyeket, melyeken irodalmi témájú előadások hangzanak el, a Márka presszóban, ha­vonta egyszer. Néhány napja tehetséges fiatal költőjelöltek mutatkoztak be a libresszó- ban, valamennyien a szálkái gimnázium ifjúsági klubjá­ban szervezett önképzőkör tagjai. Hogy lesz-e közülük valaki igazi költő, arra még korai volna választ keresni, mindenesetre dicséretes az irodalmi presszó megteremté­sének szándéka. Nyíregyhá­zán viszont irodalmi matiné­nak nevezik a libresszót, ugyanis havonta egyszer, va­sárnap délelőttönként rendez­nek itt irodalmi programokat. Április 26-án 10 órakor Ratkó József, József Attila-díjas köl­tővel és műveivel találkoz­hatnak az érdeklődők a Sza­bolcs presszóban. Filmmúzeum Szabolcsban A megyei moziüzemi vál­lalat is szeretne hozzájárul­ni a megye nyári lakosságá­nak nyári kulturális prog­ramjához, a szabad idő tartal­mas eltöltéséhez. Ezért eb­ben az évben először 12 rész­ből álló filmmúzeumi soroza­tot indítanak megyénk váro­saiban. A tervek szerint jú­nius 12. és szeptember 3. kö­zött a nyíregyházi Krúdy mo­ziban, illetve a szabolcs-szat- mári városok filmszínházai­ban minden héten egy film kerül műsorra a filmmúzeu­mi adások keretében. Nagy a sikere Féner Tamás fotóművész Tükörrepülés című kiállításának a nyíregyházi városi művelődési központ Lenin téri kiállítótermében. (EE.) Schmidt Sándor: Az életfa. A vásárosnaményi fafaragó népi iparművész eddigi leg­szebb munkáját a közelmúlt­ban a kisvárdai kiállításon mutatták be. A 2 méter 40 centiméter magas, bükkfába vésett monumentális táblát a tervek szerint a vásárosna­ményi házasságkötő terem­ben helyezik el. (Fotó: Elek Emil) SZÁZ KÖTET — KIADVÁNYOK FELÁRON Könyvheti előzetes Kereken száz könyv jelenik meg idén az ünnepi könyvhétre, az Akadémia, a Corvina, az Euró­pa. a Gondolat, a Kossuth, a Közgazdasági és Jogi. a Magvető, a Medicina, a Móra. a Népszava, a Szépirodalmi és Zrínyi Kiadó, valamint a Képzőművészti Alap Kiadóvállalata és a Zeneműkiadó gondozásában. A legnagyobb ter­meléssel a Magvető Kiadó jelent­kezik, ezt követi az Európa és a Szépirodalmi Kiadó. A könyvhét idején néhány kö­tet a szokásos áron, azaz 50 szá­zalékos kedvezménnyel kerül for­galomba. A Szép versek ’80. az trószemmel 1980. a Körkép ’81, a Rivalda 79—80 mellett a Hol lé­szen szállásunk című antológiát — ez utóbbi összeállításhoz szov­jet írók új elbeszéléseiből válo­gattak — árusítják féláron. Május 29-én kezdődik a könyv ünnepe és június 6-ig tart. Ez idő alatt megyénkben is sok helyen rendeznek ankétokat, író-olvasó találkozókat, rendhagyó irodalom­órákat. Egy mondatban i: Írországba utazik a jövő hét elején a megyei művelődési köz­pont fenntartásában működő Nyíregyházi egyesített vegyes kar. egy nemzetközi kórusfesz­tiválra ... • A nyíregyházi születésű Ba­logh Géza festményeiből nyílt kiállítás április 2á-én a sátoralja­újhelyi művelődési központban, melyet egy hónapon át tekinthet­nek meg az érdeklődők . . . * Az Éneklő ifjúság című rádiós énekkari vetélkedő megyei bemu­tatóját az úttörőkórusok részvé­telével április 26-án tartják a nyír­egyházi 107-es számú szakmun­kásképző intézetben ... Vendéglátás, de mennyiért ? Az Omniában, a Drinkbár­ban és a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglá­tó Vállalat több más egységé­ben április 1. óta számos ter­méket drágábban árusítanak. Az áremelésekről először Be­regszászi Károlyt, a vállalat árcsoportfelelősét kérdeztük meg. Szabad árforma — A vállalat saját hatás­körű árintézkedése keretében a II. osztályú üzletekben és az I. osztályú Omniában emeltük április 1-től az ára­kat. A másodosztályú helye­ken a borokat 10, az égetett szeszes italokat 5—7, a hor­dós. illetve palackozott sörö­ket 3—4 százalékkal adjuk drágábban. Az Omniában csak a palackozott sörök ára nőtt szintén 3—4 százalékkal, míg a Drinkbárban a fekete 1, az üdítők pedig 2 forint­tal kerülnek többe, mint ed­dig. Az áremelésekre az ad alkalmat, hogy 1979 óta a II. és az I. osztályú, valamint az osztályon felüli helyeken sza­bad árformával dolgozunk. Az idén azért éltünk ezzel a le­hetőséggel, mert a múlt esz­tendőben jelentősen növeked­tek'a költségeink. — Április 15-től újabb ár­emeléseket hajtottunk végre az Országos Anyag- és Árhi­vatal engedélyével a III. osz­tályú üzleteinkben is. Ezek­ben az egységekben a borok lettek drágábbak 18 százalék­kal. Tavaly január 1-én ter­melői árrendezés zajlott le, de akkor az intézkedéssel párhuzamosan mi nem emel­tük a borok árát. „Nem kifizetődő...1' A tájékoztatás után meg­kerestük a megyei tanács ke­reskedelmi osztályát, hogy véleményt kérjünk az áreme­lésekről. Nemes András osz­tályvezető-helyettes az aláb­biakban foglalta össze véle­ményét: — Egyetértünk a vállalat döntéseivel, s az indoklás a birtokunkban van. De ez ügy­ben nem az árfelelőst (?), ha­nem az igazgatót kellett vol­na megkérdezni. Végh János, a vállalat igazgatója a következőket mondta: — Röviden összefoglalva: nagyon megemelkedtek a költségeink. .Az előfizetéses étkeztetés megnőtt: ma már 15 ezren veszik igénybe üz­leteinkben. Az előfizetéses ebédeltetés nem kifizetődő a vállalatnak. Növelni akarjuk a hidegkonyhai termékek áru­sítását. Ezek viszonylag ol­csó áruk: 105 százalékos ha­szonkulccsal adjuk, holott al­kalmazhatnánk 20 százalék­kal magasabbat is.. Hit adnak érte? — Gondot jelent, hogy je­lentős ártámogatásokat meg­szüntettek. Míg 1979-ben 17. tavaly csak 13 millió forin­tot kaptunk e címeken. A 4 milliós -veszteséget beépítjük az árakba. Hogy mit kínálunk cserébe? Üzleteinktől megkö­veteljük a jó minőségű éte­leket s azt, hogy a vendéglá­tás sajátos hangulatát nyújt­sák a fogyasztóknak. A Drinkbárban választékbőví­tést tervezünk: többféle kávé kerül itt pultra, köztük lesz olcsóbb is. Mindez sovány vigasz most, mikor a Drinkbárban a ká­Hinden negyedik ivatt Baleset... baleset. Közel 85 ezer gépjár­mű, 150 ezer kerékpár. 30 ezer segédmotor, 15 ezer állati erővel vont és egyéb lassú jármű vett részt a forgalomban szinte naponta 1980-ban Szabolcs-Szatmár me­gyében, s bái- csúpán a gépjárművek száma kö­zel 10 százalékkal volt több mint egy évvel ko­rábban, több mint 15 százalékkal csökkent a sérüléssel járó közúti balesetek száma. Erről a kedvező, s immár tendenciának is nevezhető helyzetről adhattak számot pénteken a megyei közleke­désbiztonsági tanács ülésén, hiszen 1977 óta minden esz­tendőben kevesebb volt a baleset, kevesebben haltak meg a közutakon, s csökkent a súlyos és a könnyű sérül­tek száma is. Történt mind­ez azokban az években, ami­kor nagyjából azonos mér­tékben, mintegy háromezer­rel emelkedett évenként a gépjárművek száma, s — ugyancsak évente — közel 3 ezren szereztek jogosítványt Szabolcs-Szatmár lakói kö­zül. Furcsa, de igaz: a halálos és a súlyos |?alesetek szá­mának a csökkenése mégsem értékelhető egészen kedvező jelenségként, mert ha szám szerint kevesebben haltak is meg, az arányok a súlyo­sabb, vagy végzetes eredmény felé tolódtak. Igaz, hogy 1977- ben 1086 balesetből nyolc- vanketten haltak meg, tavaly pedig hetvenen, ám ekkor csak 838 baleset történt, így 7,6 százalékról 8,3 százalékra emelkedett a halállal végző­dő közlekedési balesetek ará­nya. Az értékelésből az is kide­rült, hogy a balesetek száma a városokban kisebb mérték­ben csökkent, mint a falvak­ban, sőt Nyíregyházán nem is csökkent, hanem növekedett. Ez elsősorban a megye töb­bi részéhez viszonyított rend­kívül nagy jármű- és gyalo­gosforgalomnak tulajdonít­ható, s annak is, hogy itt él a megye lakosságának csaknem 20 százaléka, sokan járnak be kocsival ügyeiket intézni, vagy vásárolni, s többen nem rendelkeznek kellő helyisme­rettel. Tavaly 100 baleset közül 33-at személygépkocsi, tizen­ötöt kerékpár, tizennégyet motorkerékpár, nyolcat se­gédmotor-kerékpár okozott. Bár számszerűen nem nőtt a gyalogosok által okozott bal­esetek száma, az arányokban növekedés tapasztalható: míg 1979-ben minden hetedik, ad­dig 1980-ban már minden ha­todik balesetet okozta gyalo­gos. Különösen feltűnően nőtt az idős korúak — főleg ‘60 éven felüliek által okozott •balesetek száma. A baleseteknek mindössze 4 százaléka vezethető vissza a járművek műszaki hibájá­ra, vagy az úttest hibáira. Továbbra is a sebesség nem megfelelő alkalmazása, az irányálváltoztatási, a kanya­rodási szabályok figyelmen kívül hagyása és az elsőbb­ség meg nem adása okozza a •legtöbb balesetet. Szám szerint csökkent, ará­nyaiban azonban nem az it­tasan okozott balesetek szá­ma: 1980-ban is szerepe volt az alkoholnak minden ne­gyedik balesetnél. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy a legtöbb sérülés szeptember­ben, októberben, ' november­ben gs decemberben történt, s ez'Tazt jelzi, hogy a jármű­vezetők a nyári vezetés után nem alkalmazkodnak megfe­lelően az ősszel bekövetkező, s a közlekedést nehezítő útvi­szonyok változásaihoz. (b. j.) vét 6, a kólát 7 (!) forintért adják. Véleményünk szerlht a költségnövekedést a vendég­látóiparnak sem a fogyasztó­ra kellene hárítani, hanem szervezettebb gazdálkodással kivédeni... Az illetékes válaszol RENDSZERES SZÁMLÁZÁS „Nyugdíjasokat terheli” címmel szóvá tették, hogy Nyíregyházán a nyugdíjasok házában lévő lakások áram­díját halmoztuk, s ez a nyug­díjból élőknek megterhelő. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy egy új létesítmény — lakóház, tömblakás — fo­gyasztói áramszámlájának el­készítése (a számítógépes számlázásra való tekintettel), valamint a körzeticsoport­beosztáshoz igazodva, első alkalommal ilyen késéssel kapják áramszámlájukat, de a további időszakban kétha­vonkénti fogyasztás kerül számlázásra. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Nyíregyházi Üzemigazgatósága Hat deci tömény után Elvette tőle a kést Rendszeresen és nagyobb mértékben fogyasztott szeszes italt Horváth László 32 éves nyíregyházi lakos. Október 13-án a sóstói Alföldi biszt­róba ment kora reggel, s in­ni kezdett. Itt ismerkedett meg Kupás Ferenccel és B. J. nyíregyházi lakossal. Horváth ekkor hat deci pálinkát ivott meg. B. J. később eltávozott a bisztróból, eközben a két it­tas ember, Horváth és Kupás összeszólalkoztak. Kupás még kést is vett elő, azzal fenye­getőzött. Mikor B. J. vissza­tért, elvette Kupástól a kést és eldobta. Ezt később Hor­váth vette föl. Kupás hamarosan elindult az ifjúsági park irányába, Horváth és B. J. pedig követ­ték őt. Mikor Kupás közelé­be értek, Horváth előre lépett, majd amikor Kupás megfor­dult, Horváth őt nagy erővel, ököllel álion vágta. Az ütés­től Kupás hanyatt esett. Horváth ekkor a jobb kezé­be vette a kést és Kupáshoz hajolva, nagy erővel a hasá­ba szúrt. A kés behatolt a hasüreg­be és ott súlyos belső sérülé­seket okozott. E sérülések életveszélyesek voltak, gyó­gyulásuk csaknem egy hóna­pig tartott. Horváthot emberölés kísér­lete miatt vonta felelősségre a Nyíregyházi Megyei Bíró­ság dr. Benőcs Endre tanácsa, s ezért őt négy év börtönre büntette, továbbá négy évre eltiltotta a közügyektől. A bí­róság elrendelte, hogy Hor­váth alkoholizmusa miatt a szabaságvesztés tartama alatt végre kell hajtani kény­szergyógyítását. Az ítéletet mind az ügyész, mind a vádlott és védője tu­domásul vették, így az jog­erős. <k>

Next

/
Oldalképek
Tartalom