Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 11. A Nyíregyházi Építő- és Szerelőipari Vállalat kivitelezésében 16 tantermes általános isko­lát, plusz tornatermet építenek Mátészalkán. (Elek Emil felvétele) értelmiség Korszerűbbet ajáilanak inr&iHANGi A szálkái gyógyszertárról Lápunkban megírtuk, hogy közel egy éve üresen áll az új mátészalkai gyógyszertár. A bírálatra Szabó Imre, a me­gyei gyógyszertári központ igazgató-főgyógyszerésze vá­laszolt. Többek között a kö­vetkezőket írja: „A berende­zések megrendelése 1980. ja­nuár 22-én történt. A Szikszói Asztalosipari Szövetkezet a munkát két részletben vállal­ta, az első részt félmillió fo­rint értékben június 31-ig tel­jesítette. A munka másik részének határideje november 7. volt. Ezt anyaghiányokra történő hivatkozásokkal két ízben ha­lasztotta el, most 1981. már­cius 5. a határidő. Ez a gyógy­szerkiadó helyiség 490 ezer forint értékű bútoraira vo­natkozik. A másik szállító, a Békési Sportszergyártó Szö­vetkezet a vállalt szeptember 30-i határidő helyett (az ár­víznél végzett munkára tör­ténő hivatkozással) novem­ber 15-re szállított. A lapban megjelent cikk egyes kisebb bútorod hiányá­ról tájékoztat, holott a teljes kiadóhelyiség bútorzatáról van szó, ami akadályozza a megnyitást. A határidő rövi­dítése érdekében karbantartó részlegünk anyagkészletéből a szövetkezetnél hiányzó anyagokat is átadunk.” * Megjegyzésünk: Tényszerű választ kaptunk. A bírálaton azonban ez keveset változtat. A bútorzatot ugyanis nem elegendő akkor megrendelni, amikor a kész létesítmény kulcsa is a tulajdonos birto­kában van, ami a közületi beruházásoknál ritkán for­dul elő. Ezért nem jellemző, hogy új létesítmények üre­sen állnak, mint a mátészal­kai gyógyszertár, amelynek műszaki átadása 1979. decem­ber 21-én volt. Nem minden iskolás rajong a matematikáért, Fekete Zol­tán viszont — aki Mátészal­kán lakik és nyolcadikos a Hősök terén lévő iskolában — el sem tudja képzelni életét a számok nélkül. Zoli kétszeres matematika győztes — városi-járási szin­ten hetedikben és ebben az évben is első lett a szaktár­gyi versenyen — és már al­só tagozatos korában megsze­rette a számtant. Ebben sokat segített édesapja, aki a TI- TÁSZ-nál technikus. Aján­dékként többször is egy-egy matematikai feladatokat tar­talmazó könyvet vásárolt fiá­nak. — Akkor nem tudhattam, de ennyi tanulás után úgy érzem, hogy a feladatokban a logikát, az összefüggést ke­restem akkoriban is — emlé­kezik vissza Zoli. — Szeren­csém lehetett, mert a felső tagozatban az „új” matema­tika már ismerős volt nekem, mivel az aputól kapott köny­vek feladatai ugyanazokra a logikai elvekre épültek, mint a tankönyv — csak magasabb szinten. — Az iskolában nagy gon­dot fordítunk erre a fontos Tízéves az MTESZ máté­szalkai városi intéző bizottsá­ga, amely a szatmári térség műszaki szakembereit tömörí­ti. A szervezet együtt válto­zott a városfejlesztéssel: meg­alakulásakor három tudomá­nyos egyesületi csoport (ag­rártudományi, faipari, elek­trotechnikai) működött a vá­rosban. Jelenleg nyolc egye­sület kínál programot Máté­szalkán; a korábbiak mellett kibontakozott a gépipari, az építőipari, az energiagazdálko­dási szakembereket összefogó három csoport, megkezdte működését az SZVT, s most teszi a kezdeti lépéseket a városban a Közlekedéstudo­mányi Egyesület helyi cso­portja. Például ai Ecsedi-lápon A terebélyesedő tudomá­nyos egyesületi életet a ki­lenctagú városi intéző bizott­ság hangolja össze, amelynek vezetői ismert műszaki, gaz­dasági szakemberek: az el­nök Kun István, a Szatmár Bútorgyár igazgatója, a titkár FEKETE ZOLTÁN tantárgyra — mondja Szabó Gáborné tanárnő —, a verse­nyen induló 35 kis matemati­kus között az élmezőnyben volt még Uj Jutka és Nyíri Csaba is, mindhárman te­hetségesek. Ebben az évben először indult matematika szakkör, ahol a tantárgyi kö­vetelményeken túl már a va- lószínűségszámítással, kom­Kristin György, az ISG má­tészalkai gyárának igazgató­ja. Szakmai előadásokkal, ta­pasztalatcserékkel kezdődött az egyesületi munka, amely a letelepülő gyárakkal, a meg­honosodó új iparágakkal nagy lendületet kapott. A városban tevékenykedő értel­miségiek száma is jelentősen megnőtt, jelenleg mintegy hatszáz, s minden negyedik műszaki-gazdasági szakem­ber. Az eleinte többségben lévő tájékoztató rendezvények után a gyakorlati munkában hasznosítható tanulmányok készítéséhez is hozzáláttak az egyesületekben tömörült szakemberek. Ezek a térség legjelentősebb feladatainak megoldásához adtak javasla­tokat. Így például az Agrár- tudományi Egyesületben fo­gant jó gondolatokat haszno­sították az Ecsedi-láp térsé­gében végzett meliorációs munkák tervezésében, a sza­kosított állattenyésztési tele­pek létrehozásánál, a korsze­rű gyepgazdálkodás meg­valósításánál, a téli alma tá­rolási feltételeinek megte­binatorikával, geometriai té­telek bizonyításával, valamint logikai feladatok megoldásá­val foglalkoznak a mostani nyolcadikosok. A legfonto­sabb, hogy a felsőbb intéz­ményekben is megállják a helyüket, ezért a mércét is magasabbra emeltük. — Ezek a szakköri példák sokszor izgalmasak, nem is mindig lehet félbehagyni a munkát — veszi át a szót a győztes kisdiák — addig gon­dolkozunk, míg meg nem lesz a megoldás. Tévedés lenne azt hinni, hogy Zoli csak a matek vilá­gában él. Ö is tizenéves, járt cselgáncsozni, érdekli a ter­mészet, sőt az úttörőcsapa­tok versenyében társaival a Természetkutató elnevezésű vetélkedőn is kitűnően szere­peltek. Tovább tanulni mindenkép­pen a matematika vonzáskö­rében szeretne. S hogy a számok bűvköréből ne sza­kadjon ki, a napokban kapott értesítést az Iskolarádiótól: a „Törd a fejed” feladatát he­lyesen oldatta meg és további jó megoldásokat várnak tőle. Zsoldos Barnabás Fotó: Szilvássy Lajos remtésénél, a repülőgépes nö­vényvédelem kiterjesztésénél. Munkája során az egyesületi csoport rendszeres kapcsola­tot alakított ki a debreceni, a gödöllői és a keszthelyi egye­temmel, valamint a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskolá­val. Az egyesület a térségben jól betölti szerepét, sőt kisu­gárzó hatása van a szomszé­dos járásokra is. Elismerik a bútoriparban Mátészalkán hagyományai vannak a faiparnak, főleg az ÉRDÉRT és a bútorgyár ré­vén. Ha hozzávesszük, hogy nem messze, Vásárosnamény- ban faforgácslapgyár épült, kitűnik, hogy a faipar egy­másra épülő ágazatai működ­nek, s ezek kapcsolatát kitűnő­en építheti a tudományos egyesület. Főként technikai, technológiai problémák meg­oldását tűzték célul, s mun­kájukban kiemelkedik az ok­tatás, továbbképzés szervezé­se. A tudományos egyesület­nek is része van abban, hogy a Szatmár Bútorgyár tíz év alatt elismert része lett a ma­gyar bútoriparnak. Az ipartelepítéshez kapcso­lódott az Elektrotechnikai és az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület is, hiszen az épülő új üzemek, a távfűté­ses lakások villamos- és hő­energiái kiszolgálása sok új feladatot jelentett, s ma is igényli újabb lehetőségek fel­tárását. Letette a névjegyét A városfejlesztés feladatai­nak megoldása az Építőipari Tudományos Egyesület aktivi­tását igényelte, s része volt abban, hogy a várossá nyilvá­nítás tizedik évfordulója al­kalmából itt rendezett orszá­gos ankéton a szakmai köz­véleménnyel megismertethet­ték a szatmári térség, Máté­szalka jelenét, jövőjét. Sok új módszer elterjesz­téséhez is hozzájárultak a tu­dományos egyesületek. A gép­ipari például a Dolgozz hibát­lanul munkarendszer beve­zetése, az üzemszervezés, fenntartás területén végzett kiemelkedő munkát, az SZVT a fiatal ipar számára a mun­kahelyi vezetőképzéssel tette le a névjegyét. A közelmúltban tartott in­téző bizottsági értékelésen — amelyen meghatározták a következő öt esztendő tenni­valóit is — egy jól megala­pozott munka minőségi to­vábbfejlesztését tűzték célul. Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR .................... ----­Á matematika győztese Egy kis kombinatorika KISZ-program 4000 fiatalnak Ötlet és nyitott kapu NÉGYEZER fiatal programját szervezik a KISZ alapszervezetei Mátészalkán: ennyi ugyanis az itt lakó, illetve naponta a városba járó KISZ-fiatalok, diákok, ifjúmunkások száma. Természetesen az ifjúsági szövetség májusi kongresszusára készülődés adja most a fő tenni­valókat az alapszervezetekben. A KISZ-esek sok érdekes kezdeményezése azonban egész évre szól, változatos programot ajánlanak az érdek­lődőknek, sokszor nem csak a fiataloknak, hiszen akcióik többsége a munkát, a tanulást segíti. Nagy gondot fordítanak a tapasztalatcserékre, a jó módszerek elterjesztésére. A KISZ városi-járási bizottsága a művelődési központtal közösen tovább gazdagítja az „if­júsági brigádvezetők klubját”. A fiatal műszakiak számára ötletnapokat rendeznek, amelyek az idén főleg az anyag- és energiatakarékosságra irányulnak. A korábbi években jól kamatozott a fiatal agrár szakemberekkel kialakított együttműködés, ezért az idén is megszervezik a pályakez­dő akrárosok tanácskozását, segítik a most munkába álló­kat a beilleszkedésben. A KISZ-szervezetek más területe­ken is nagyobb gondot fordítanak a fiatal értelmiségiek munkahelyi beilleszkedésének meggyorsítására: segítik, hogy képességeiket bizonyíthassák, képzettségüknek meg­felelő munkát végezzenek és bekapcsolódjanak a KISZ-be is. Fiatal jogászok bevonásával szervezi a KISZ Máté­szalkán az „Egy óra jogi tanácsadás — fiataloknak” ak­ciót. Hetenként tartják, s a fiatal jogászdoktorok tanácso­kat adnak a szakterületüknek megfelelő kérdésekről fiata­loknak, s különböző fórumokon tájékoztatókat tartatlak: a megjelent és az ifjúmunkásokat, diákokat érintő jogszabá­lyokról. Az idén tavasszal is meghirdetik a tanáccsal közösen a várospolitikai pályázatot, melynek célja, hogy jobban a városhoz kösse az itt élő fiatalokat. Az idén a városköz­pont, a lakótelepek szebbé tételét, az ipari üzemek fejlesz­tését célzó pályázatokat, ötleteket, javaslatokat várnak a résztvevőktől. A közművelődés céljait szolgáló idei egyik legnagyobb akciójukat, a „Szatmári ifjúsági hetek”-et már meghirdet­ték. A művelt ifjúságért akarnak többet tenni és a sokféle rendezvényt magában foglaló eseménysorozatra a fiatalok nagy tömegeit hívják, minden alapszervezetnek lesz prog­ramja, tennivalója. Az eseménysorozat zárása és értékelése augusztusban, a szatmári ifjúsági találkozón lesz. „Városunk a felszabadulás óta” címmel helytörténeti pályázatot is hirdettek. Azt szeretnék elérni, hogy a pá­lyázat anyagából színvonalas üzemtörténet-feldolgozások, a város nevezetességeit sokoldalúan ismertető füzetek, tú­ravezető forgatókönyvek, fotósorozatok kerüljenek a város birtokába. SZOROSABB KAPCSOLATOT ALAKÍTANAK KI a üzemi KISZ-szervezetek az úttörőcsapatokkal. „Nyitott ka- puk napját” szerveznek sok helyen, s lehetővé teszik az út­törők számára, hogy megismerkedjenek lakóhelyük ipari, mezőgazdasági üzemeivel. Több KISZ-tag vállalkozik ifi­vezetői munkára és a KISZ-szervezetekben már most ké­szülnek az úttörőszövetség megalakulásának 35. évforduló­ja alkalmából tervezett ajándékok. Ezeket a csapatoknak közös rendezvényeken adják majd át. Gyorsabban □ tanácsi ügyintézés 30 napos határidejét so­kan általánosan el­fogadottnak ismerték, hiszen azt egy 1957-es törvény is rögzítette. A gyakorlati tá- pasztalatok azonban azt bi­zonyították, hogy ennél sok­kal rövidebb idő alatt is el lehet intézni jó néhány ügyet. Erre évek óta törek­szenek és a jó tapasztala­tok alapján most a rövi­debb ügyintézést szeretnék általánossá tenni Mátészal­kán is, ahol évente több mint húszezer ügyet intéz­nek a tanácson. Elkészült és a tanácson megtekinthető az a jegyzék, amely az ügyintézési határ­idők rövidítését mutatja. 29 olyan ügytípust jelöltek meg, amely azonnal intéz­hető. Ide tartozik sokféle tanácsi igazolás kiadása, ötféle ügyet három napon belül kívánnak intézni ez­után. Nyolc napot igényel­nek például a helyszíni szemlét feltételező hatósági bizonyítványok kiadása, ta- tarozási ügyek, lakáscserék; összesen mintegy 10—12 fé­le gyakrabban előforduló állampolgári ügy. Számot­tevő az a csoport is, amely tizenöt napot határoz meg az ügyintézésre, így csak a legbonyolultabb, több érde­kelt meghallgatását, hely­színi szemléket, szakértői véleményeket igénylő ügyekben marad meg a ko­rábban szélesebb körben (bár eddig sem kizárólago­san) alkalmazott 30 napos határidő. A fő cél most is az érdemi, gyors ügyintézés — függetlenül az elintézés­re ajánlott határidőtől. Ritka példány az az Omega típusú zsebóra, amelyet Ki­rály János mátészalkai órás vett át javításra a napokban. A jó állapotban levő szerke­zet súlya 48 dekagramm, át­mérője 15 centiméter és egy­szeri felhúzással nyolc napig jár. (Varga Sándor felvétele) Hibátlanul A hír egy mondat: a MOM mátészalkai gyárában tavaly 88 ezer vízmérő órát gyártot­tak, s egész esztendőben egyetlen reklamációt sem kaptak a vízművektől. Mond­hatnák, hogy így természe­tes. Ám az ilyen hír még nem olyan gyakori, hogy szó nélkül elmehessünk mellette. Annál is inkább, mert nem ajándékként kapták a jó mi­nősítést, hanem kemény mun­ka van mögötte: kísérletek, munkaszervezési intézkedé­sek sora, a gyári kollektíva összefogása eredményezte a hibátlan készterméket. És a gyárban azt mondják: az idén már ez lesz a mérce. IMHMMIMlHi^UjMiiiiiiiiiilllllMimilllllllllllMllllllllllimil A Éjül MÁTÉSZALKÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom