Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 47. szám
1981. február 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Eszi, nem eszi... □ belkereskedelmi miniszter teljes nyilvánosság előtt nevezett meg néhányat olyan termelőhelyek közül, amelyek nem hajlandók szállítási szerződést kötni, vagy ha igen, akkor nem tartják meg az aláírt feltételeket. Az országos bejkereskedelmi tanácskozáson említette a miniszter például a Hódi- kötöt, amely csak értékre hajlandó szerződni. Vagyis vállalja, hogy negyedévenként ennyi meg ennyi forint értékű pulóvert, kardigánt szállít, de hogy mi lesz a szállítmányban — milyen színű, milyen fazonú, milyen méretű, milyen árú pulóver —, erre nézve már nem kötelezi el magát. Azt szállít, ami éppen lekerül a gépekről, amihez éppen van nyersanyaga, fonala. Más termelők — ezek között említette a miniszter a Csavarárugyárat — a szükséges árumennyiségnek csak egy töredékére kötnek szerződést. Az Elzett, a Lam- part, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Halasi Kötöttáru- gyár a miniszteri beszámolóban azok között szerepelt, akik az egyszerűbb megoldást választják: megkötik a szerződést, de nem teljesítik. Mit tehet a kereskedelem a maga és a fogyasztóközönség érdekében? Eszköztára meglehetősen gazdag, de a jelek szerint nem elég hatékony. Ha a termelő nem tartja meg ígéretét — a szállítási szerződést —, akkor a kereskedelmi vállalat kötbért követelhet. Ezt olykor meg is teszi, ám a kötbér nem kárpótolja a hoppon maradt vásárlót, csupán a rosszul teljesítő termelőt bünteti. Máskor azonban a kereskedelem még a kötbért sem igényli, mert nem akar rossz viszonyba kerülni szállítójával. Vagy azért nem, mert valamilyen tekintetben maga is „sáros” — mondjuk korábban egy szerződött szállítmányt nem vett át —, tehát tart a viszontszank- cióktól. A kéz kezet mos rossz gyakorlata érvényesül. Más esetekben viszont akkor jár el helyesen a kereskedelmi vállalat, ha nem veszi át a szállítmányt. Olyankor, amikor annak összetétele eltér a megrendelttől, amikor a termelő nem azt küldte, amibe megállapodtak, amire a fogyasztóközönségnek szüksége van. Az ilyen, várhatólag eladhatatlan árut helyesebb — és jogos! — nem átvenni, akárcsak a rossz minőségűt. Inkább legyen átmenetileg hiány valamiből, minthogy teljes áron silány terméket kínáljanak! Ez a Belkereskedelmi Minisztérium álláspontja. És mit lehet tenni akkor, amikor valamelyik termelő nem hajlandó szállítási szerződést kötni? Ha olyan termelőről van szó, amely egyébként rendszeresen szállítója a kereskedelemnek, csupán nem. óhajtja magát szerződésben elkötelezni, akkor gazdasági bírság kiszabását lehet indítványozni. n átszólag mindenre van tehát orvosság, szankció. Lelalábbis jogi természetű. Azt mondja erre a fogyasztó: mit nekem a jog, a vállalat büntetése — nekem az áru kell! Igaza van — és nem is. Bár a kötbérből, a bírságból nem lesz áru, a kereskedelem keményebb fellépése, jogos igényeinek érvényesítése mégis a vevő pozícióit erősíti, és a termelő gazdasági erőfölényét mérsékli: Vagyis hozzájárul olyan állapotok kialakulásához, amelyek előbb-utóbb mégis rákényszerítik a termelőt, hogy alkalmazkodjon a vásárlói kereslethez. G. Zs. A BFK mátészalkai gyára a szatmári településeken élő lányok-asszonyok százainak biztosít munkalehetőséget. Oláh Lajosné és Tóth Gusztávné a készülő termékekhez a gallérokat ragasztja össze. (Both Pál Ambrus felvétele) Beruházás nélkül, szervezéssel Újfehértón Siker — kockázattal A CÉRNAORSÖKKAL TELT LÁDA OTT ÁLL A GÉP MELLETT. NEM PONTOSAN A KIJELÖLT HELYEN, DE NINCS ÚTBAN. CSAK ÉPPEN KÉT LÉPÉST KELL KERÜLNI, AMIKOR A MÁSIK GÉPHEZ MEGY A KEZELŐ. CSAKHOGY EZ A KÉT LÉPÉS EGY MŰSZAKBAN MÁR KILOMÉTEREKET JELENT, S A MUNKÁSNŐ TALÁN NEM IS SEJTI, HOGY EZÉRT FÁRAD EL MŰSZAK VÉGÉRE, EZÉRT NEM OLYAN A MINŐSÉG, AHOGY SZERETNÉ. A fonógépnél a típustól függően zöld vagy piros a kis leszorító henger színe. Az egyik átmérője alig egymil- liméterrel nagyobb a másikénál. Szinte nem is látszik a különbség, ám ha gyakrabban szakad a szál, akkor ez esetleg ennek tudható be. Milliókat jelenthet Apróságnak tűnő példák Újfehértóról, a gyapjúszövőgyárból. Csakhogy az ilyen „apróságok” megismeréséhez sokszor még a szakmai gyakorlat is kevés. Egy külső szemlélő jobban észreveszi a különbséget, könnyebben javasol változtatást. Ezt tette a Könnyűipari Szervezési Intézet is, amikor az Újpesti Gyapjúszövőgyár felkérésére kidolgozta az új szervezési módszereket. Mondják, sokszor leírták, hogy a szervezés milliók megtakarítását jelentheti, ha jól alkalmazzák. Amikor 1979-ben hozzákezdtek az újfehértói gyár megismeréséhez, akkor ebből az alapállásból indultak ki. A szervezők minden esetben a gyáriakkal konzultáltak, amikor valamilyen változtatást javasoltak. S a felmérés igen gondosan kiterjedt a gépek állapotától a munkások felkészültségéig mindenre. Hiszen még annak az okát is vizsgálták, hogy miért tartózkodnak a műszak végén kevesebb ideig a gép mellett, mint a kezdéskor. A kimutatások perceket rögzítettek, azonban ezek a percek a termelésben a fonal tonnáit jelentik adott esetben. Van valami más... Az újfehértói szervezést a közelmúltban indították. A számok, amit eredményként várnak, imponálóak. A fonodában a korábbi 90 százalék helyett 94 százalékos nyers- anyag-kihozatalt terveznek, a termelékenység közel negyedével emelkedik. Az orsó- zóban és a cérnázóban még ettől is_ jobb eredményekre számítanak. Mindennek az összege 10—12 millió forintot jelent, a kiadás pedig nem több, mint amit a szervező intézetnek fizetniük kell a javaslatokért. Mindez eddig nem sokban különbözik a hagyományosnak mondható szervezési eljárásoktól. Mi több, valóban nem is törekedtek különlegességre azok, akik ezt a munkát elindították. Csakhogy van valami más, amit szintén érdemes figyelembe venni. A gyár és a szervezők nem valami idealizált elképzelést alakítottak ki, nem a jövő század technikájára és gyártási eljárására gondoltak, hanem a meglevő lehetőségeket vették figyelembe. Ebben pedig benne szerepel a kisebb szakképzettség, a kevesebb szakmai gyakorlat éppúgy, mint a hazai anyag- és alkatrészellátás nehézsége, vagy a törekvés a magasabb szintű vezetésre a művezetőtől a gyár felső irányításáig. Az indítás sikere pedig azon múlott, hogy a munkásokat mennyire lehetett megnyerni ennek a programnak. Nem csodaszer, de... A januári eredmények bíztató kezdetet mutatnak. A fonodában a korábbi napi négyezer kilós termelés helyett 4800-nál tartanak. A siker lelkesíti a munkásokat is, mert látják, hogy a tavalyinál többre képesek. A sikerben viszont benne van a szervező intézet kockázata is. A megállapodás ugyanis úgy szólt, hogy csak az alapdíjat, 850 ezer forintot kapják, ha a tervezett termelékenységemelkedés nem következik be. Átn ha a terveknek megfelelően alakul a termelés, javul az egész gyár szervezettségi szintje, akkor még 1 milliót kaphatnak a szervezők. Sokszor elmondták már, hogy a szervezés nem csodaszer. Különösen divat volt a hazai intézeteket szidni, mert kis eredményeket érnek el. Ám az újfehértói példa az ellenkezőjét mutatja. Itt sem csodát műveltek, helyette a meglevő tartalékokat igyekeztek feltárni. Még azt is tudják, hogy ezzel az intézkedéssel nem jutottak a szervezés végére, később tovább lehet lépni. Alkalmazkodni az új helyzethez Ami a helyi példán túlmutat, arról sem árt szólni. A megyében ugyanis a korábban már megindult folyamat ezekben az években erősödik meg. Nevezetesen kevésbé lehet' számítani új beruházásokra, új termelő berendezések üzembehelyezésére, sokkal inkább előtérbe kerül a meglevő eszközök jobb hasznosítása. Mindez az intenzív gazdálkodás erősödését jelenti minden téren. Az alap erre megvan, hiszen többségében korszerű berendezésekkel termelő új üzemek jöttek létre — különösen így van ez a textiliparban. Az, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak az új üzemek a változó körülményekhez, hogy mennyire tudnak jobbat előállítani, mint korábban, sokszor a szervezésen múlik. Ennek az eredményeit ezért érdemes megmutatni ott, ahol nemcsak fellángolásról van szó, hanem gyakorlati lépésekről. Lányi Botond Új szabályok szerint Pedagógusok pályakezdése HÁROMSZOBA ÖSSZKOMFORT SEM bizonyult elég vonzerőnek. Üresen maradt a lakás, betöltetlenül az állás. Az elmúlt tanévben Tolna megyében 14 középiskolai állást hirdettek meg, s ebből összesen csak egy helyre akadt jelentkező. A példát a Művelődési Minisztérium sajtótájékoztatóján hallottuk, úgynevezett háttérinformációként ahhoz, ami a pályázati rendszer felülvizsgálatát és egyes pontjainak megváltoztatását szükségessé tette. Elhangzott például az is, hogy korábban az egyetemi tanári szakokon végző pedagógusoknak csak 35—40 százaléka helyezkedett el képesítése szerint, a töb- biekről egyszerűen -nem tudják, hová kerültek, mivel foglalkoznak. A pályázati rendszer viszont számos kötöttsége miatt váltott ki nagy ellenszenvet. A három évig tartó korlátozást röghözkötöttségnek értelmezték, a régi szabályozás több olyan formális elemet tartalmazott, amely nem elősegítette, inkább gátolta a munkaadó és a munkavállaló egymásratalálását. Azt is tapasztalták, hogy a végzősök közül többen nem helyezkedtek el, mert a szülői ház közelében nem találtak munkahelyet, s a fiatal lányok nem akartak a családtól idegenbe szakadni. A Művelődési Minisztérium terv- és közgazdasági főosztályának szakembereit hallgatva ’ a legszímpatiku- sabbnák ai tűnt, hogy áz üj jogszabályban az előírások, kikötések között nem vész el az ember, sőt, az eddigieknél hamarabb tájékozódhatnak lehetőségeikről a felsőoktatási intézmények „személyre bontott” tervei alapján. Átfogó ellenőrzés előzte meg az új rendelet elkészítését. Megállapították, hogy az 1977-ben kiadott pályázati jogszabály bizonyos elemei akadályozták a fiatalok munkahelyválasztását. Például az az előírás, hogy a pályakezdők három évig elméletileg nem változtathatnak állást, nem helyettesítette a munkáltatóknak azokat az intézkedéseit, melyek maradásra késztették volna a fiatalokat. A pályakezdők elhelyezkedését szabályozó miniszteri Pincér rendel.. S zakácsok, pincérek, csaposok, konyhalányok, segédmunkások ügyes-bajos dolgait intézi, mint szakszervezeti bizalmi. Sőt, közéleti munkájával az ezerkétszáz fős vállalat valamennyi dolgozójának élet- és munkakörülményeit befolyásolja. Szb-elnök is és egyben a bizalmi testület elnöke. Pedig mindössze huszonhat éves. Szakmai és mozgalmi tevékenysége több tíz ezer embert érint kedvezően, vagy kedvezőtlenül, hiszen központban lévő forgalmas vendéglátóhelyen dolgozik. Ilecskó Lajos, a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat nyíregyházi Borsodi Sörözőjének pincére fiatalon cseppent a cseppet sem könnyű szakszervezeti munkába. Azt vallja: ha a vendéglátásban jók a munkakörülmények, „csendes” a lég kör, annak a vendégek is hasznát veszi! Persze fordítva is igaz. A szívesen visszatérő, jó hangulatban lévő vendégek javíthatják a személyzet munkakedvét. ' Három szakszervezeti funkcióval is „felruházott” fiatal pincér mit tehet, mit tesz a vendégekért és a személyzetért? A sörözőétterem a korszerű vendéglátóhelyek közé tartozik. De hosszabb idő után szinté valamennyi itteni dolgozó egészsége károsodik. A konyhán mindennap égnek a gáztűzhelyek. Kevés volt az oxigén, a tiszta levegő a konyhai dolgozóknak. A bizalmi közbenjárására a vállalat tmk-sai készítettek egy elszívó berendezést, fel is szerelték a meny- nyezetre. Tisztább lett a múlt évben a levegő, de észrevették, hogy a megkönnyebbülést jelentő berendezést labilisán függesztették fel, akár le is zuhanhat. Szintén a bizalmi közreműködésével védőrács került a berendezés alá. Az egészségvédelmi, munkavédelmi előírások megtartása és megtartatása egyik legfontosabb feladata a bizalminak. Az ide tartozó harminc ember álló-talpaló munkát végez. A védőruhák, védőfelszerelések hiánya itt is beláthatatlan károkat okozhat. Hiába az elszívóberendezés, a dohányzó vendégek „jóvoltából” állandó füstfelhő lengi át az éttermet és a szomszédos helyiségeket. A szakmában dolgozók egy része rövi- debb-hosszabb idő után asztmás lesz. Fontos a kikapcsolódás, a jó levegő. A vállalati szak- szervezet tavaly ezért is bérelt Aggteleken üdülőt. A bizalmi segít abban, hogy a kisgyermekesek a lehető legjobb időbeosztást kapják. A jellegzetesség miatt viszonylag nagy itt a fluktuáció. Szakszervezeti feladat is a törzsgárda kialakítása. Az egyik itteni fizikai dolgozó tavaly decemberben a bizalmi segítségével jutott lakáshoz. Egy kórházban fekvő kolléga feleségének segítették beszerezni a téli tüzelőt. A jutalék visszatartott 20 százalékát havonta az üzletvezető és a bizalmi közösen osztja el. Ilecskó Lajos levelezőn érettségizett, a szakszervezeti iskolán elvégezte az szb-el- nöki tanfolyamot, most marxista középiskolába jár. Mint mondja, még így sem tud mindent, de az szb tapasztaltabb tagjai segítik munkáját. Választói kérésének nem mindig tud eleget tenni. Munkatársai „rendelését” nem tudja azonnal „hozni”, mint például a levest, vagy a kólát... N. L. rendelet a jövőben egy-egy tanév biztonságát igyekszik megteremteni. Az új tanév előtt augusztus közepéig lezárul a pályakezdő pedagógusok elhelyezkedése és a pályán lévők munkahely-változtatása. Az a cél, hogy augusztus 15-től június 30-ig csak előre nem látható okok miatt történjék változás a tantestületben. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatain végző pedagógusok tehát ezentúl is pályázat útján helyezkednek el. A munkáltatók pályázati felhívásukat a tanácsokon keresztül a Művelődési Minisztériumhoz továbbítják, ahonnan legkésőbb április 15- ig elküldik a felsőoktatási intézményekhez. A pályázók a felhívás közzétételétől számított 18 napon belül nyújtják be jelentkezésüket, legfeljebb három helyre. A főiskola, egyetem a határidőt követő 10. napon küldi el a pályázatokat az állást meghirdető munkáltatónak. Az eddigi rangsorolás helyett a kiváló tanulók jellemzését ajánlással egészítik ki. Nem továbbítják a pályázatot akkor, ha a végzős hallgató olyan állásra nyújtotta be, amelynek betöltéséhez képesítésétől eltérő képzettség szükséges. A beadott pályázatokat a munkáltatók két héten belül elbírálják. JÚNIUS 8—AUGUSZTUS 14. KÖZÖTT a pályakezdők, illetve a már munkaviszonyban lévők részére meghirdetett, de betöltetlen állásokra közvetlenül is alkalmazhatnak pályázókat a munkavállalók. Augusztus 15-től a tanév végéig, június 30-ig pedig pályázat nélkül is alkalmazhatnak pályakezdőket a művelődésügyi osztályok, illetve a szakmai felügyeletet ellátó szervek egyetértésével. Nem lehet viszont augusztus 15. után sem a megyeszékhelyen nagy számban alkalmazni pedagógusokat, amíg vidéken betöltetlen állások vannak. Helyettesítésre is hirdethetnek pályázatot a munkáltatók — ez is új vonása a jogszabálynak. . Ilyenkor egy naptári évre kell szavatolni a helyettesítők munkaviszonyát. B. E.
