Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
1981. február 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á pártszervezet cselekvő részvételével Vitában született tervek A képen balról jobbra Racskó Tiborné, Sinka Ferenc, Varga József, Szemján Tibor és szerkesztőségünk munkatársa. A gazdálkodás szigorúbb feltételei reális és megalapozott terveket, ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást, következetesebb végrehajtást igényelnek — fogalmazta meg az idei gazdaságpolitikai feladatok között a megyei pártbizottság. Milyen eszközökkel segíthetik az egyes munkahelyeken e cél megvalósítását a pártszervezetek, melyek a tervezőmunka eddigi tapasztalatai? — erre kerestünk választ kerekasztal-beszélgetésünkön, amelyen részt vett Racskó Tiborné, a KEMÉV 8. számú pártalapszervezetének titkára, Sinka Ferenc, a Vas- és Fémipari Szövetkezet párttitkára, Szemján Tibor, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára, Varga József, a Nyíregyházi Konzervgyár pártvezetőségének titkára. Szerkesztőségünket Marik Sándor képviselte. A vállalkozás baszna Exportnövelő hitel a szabolcsi mezőgazdaságnak Elmúlt az idő, amikor a magyar agrárexportot a szegedi szalámi, a tokaji bor és a kalocsai paprika fémjelezte. A skála igen szélessé vált, különösen azóta,' hogy megszilárdultak a nagyüzemek, és a belföldi ellátáson túl egyre több külföldön is értékesíthető árut termelnek. A népgazdaság egyensúlyának további javításában növekvő szerepet kap a mezőgazdasági export. Ehhez államunk külön beruházási hitelt nyújt. E hitel igénybevételének lehetőségeiről, módjáról Bacsóka Árpádtól, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató-helyettesétől érdeklődtünk, aki az akció lényegét az alábbiakban foglalta ösz- sze: 30 milliót helyben — A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő követelménye a népgazdaság belső és külső egyensúlyának további javítása, szilárdítása. Ebből fakad, hogy az MNB hitellel segíti azokat a vállalatokat, gazdálkodó egységeket, amelyek vállalkozni tudnak minden piacon jól értékesíthető konvertibilis deviza szerzésére alkalmas többlettermékek termelésére. Annak érdekében, hogy a hitelezés az eddiginél is zökke- nőmentesebb lehessen, az MNB hozzájárult ahhoz, hogy a megyei igazgatóságunk 30 millió forint összegig beruházási hitelt engedélyezzen saját hatáskörben. A mezőgazdasági üzemek eddig is éltek a fejlesztés lehetőségeivel. Jelenleg ötvenegy mezőgazdasági üzemmel állunk konvertálható beruházási hitelkapcsolatban. Ebből — az eddigi ajánlatok alapján — nagyrészt a növénytermelés hozamainak emelkedését várjuk, több mint 40 ezer hektáron. Konvertálható fejlesztést hiteleztünk az állat- tenyésztésben, de ilyen hiteltámogatással valósultak meg az almasűrítmény készítésére alkalmas üzemeink is. 3—5 év megtérülés Igazgatóságunk 30 millió forint összegig további beruházási hitellel támogatja a kenyér- és takarmánygabona, olajos növények, vágómarha és vágósertés, juh-, nyúl-, baromfitermékek termelésének bővítését. Természetesen meghatározott követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy az üzemek konvertálható hitelhez jussanak. Ezek lényege: a növénytermelés fejlesztését célzó beruházásoknál az előző három év átlagos termeléséhez, míg más esetekben az előző év termeléséhez viszonyítva üzemi szinten a többlettermelés biztosítása. A vállalt többletterméket a beruházási hitel fennállása teljes időszakában meg kell termelni. További követelmény, hogy a növénytermelésben három, az állati termék termelésben a fejlesztés öt éven belül térüljön meg a nettó devizahozamból. A mezőgazdasági üzemekben követelmény, hdgy a beruházás eszközarányos nyereségi szintje elérje a nyolc százalékot. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a már felsoroltakon túli áru termelésére is vállalkozhatnak az üzemek konvertálható fejlesztési hitellel, melyet az MNB-köz- pont engedélyez az illetékes megyei fiók előterjesztése alapján. Ez minden olyan cikk termelésére kiterjedhet, amelyre hosszú távú értékesítési lehetőség van, a konvertibilis devizaszerzés célját szolgálja. Ilyen például — ami ma is aktuális — a haltermelés fejlesztése. A nyíregyházi Halászati Termelő- szövetkezet 150 tonnáról 700 tonnára növelte az export- haltermelést. Szeretnénk, ha a fehérgyarmati Halászati Termelőszövetkezet is bekapcsolódna ebbe az exportba. Amennyiben az üzemek újabb cikkeket ajánlanak fel, segítségükre leszünk tájékoztatással, információt nyújtunk a hosszú távú piaci lehetőségekre. Importmegtérülés — Meg kívánom jegyezni azt is, hogy az exportfejlesztő hitelek mellett továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk az import megtakarítást elősegítő befektetéseknek. E vonatkozásban szélesebb körben a kiegészítő tevékenység fejlesztéséről lehet szó, ami megyénk mező- gazdasága helyzetének ismeretében ugyancsak nagy jelentőségű. Mi, az MNB dolgozói vállalkozunk arra, hogy az üzemi ajánlatok összeállításához, a számítások elvégzéséhez segítséget adjunk. Ezt a célt szolgálja az a kezdeményezés is, amelynek keretében a TESZÖV-vel és a megyei tanáccsal közösen március 2-án Mátészalkán, az érdekelt mátészalkai, fehér- gyarmati, vásárosnaményi járás tsz-ei, március 4-én Nyíregyházán, a nyíregyházi, nyírbátori, kisvárdai járás tsz-ei részére adunk tájékoztatót a konvertálható fejlesztési lehetőségekről — .fejezte be tájékoztatóját Bacsóka Árpád. Cs. B. Ahogy az idő engedi, a szabadban is dolgoznak a Tarpai Esze Tamás Tsz gépműhelyének szerelői. A K—700-as traktort Varga Béla és Debreceni Sándor javítja. (Elek Emil felv.) II társadalmi ellenőrzésről _ Kováts Imréné, nyíregyházi lakos A társadalmi ellenőrzés a szakszervezetek támogatásával végzett munka. Feladatunk, hogy a hivatásos ellenőrökkel együtt megvalósítsuk a fogyasztói érdekvédelmet. A társadalmi ellenőrök, kereskedelmi egységek, piacok, vendéglátóhelyek munkájának ellenőrzésére jogosultak. Munkánk, melyet minden ellenszolgáltatás nélkül, legtöbbször munkaidőn kívül végzünk, természetesen megyei tanács vb kereskedelmi osztályának felügyelőségével összehangolt tevékenység. De éves munkatervünk végrehajtásához a társadalmi ellenőr és munkahelye jó kapcsolata is elengedhetetlen. Néha szükség van rá, hogy napközben végezzünk el például egy-egy próbavásárlást, mert az előírások szerint az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az a vevők kiszolgálásában fennakadást ne okozzon. A munkahelyek ezt többé kevésbé megértőén veszik tudomásul, s általában biztosítják az ellenőr számára az. ellenőrzéshez szükséges időt. Sokan azt hiszik rólunk, hogy az ellenőrzött helyekre hibát megyünk keresni. Ez nem így van. Egy folyamatot ellenőrzünk. S ennek a folyamatnak az eredménye hatással van a vevőre, a fogyasztóra. Például, ha próba- vásárlást végzek, megnézem, hogyan mér, mennyit számol az eladó, mennyit blokkol a pénztáros, stb. Ha hibát találok, javaslatot tehetek kijavítására, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet pedig a tanács illetékes osztályára kell továbbítanom. De nem a hibákról, hanem a tapasztalatokról készül a jegyzőkönyv, tehát ha mindent rendben találok, azt is leírom. A társadalmi ellenőrök munkájára szükség van. Általában nem az a jellemző, hogy az eladó be akarja csapni a vevőt, de tévedni tévedhet. Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenütt kiküszöbölik az ellenőrzéseink során feltárt hibákat. Ez a fogyasztók, de az eladók érdeke is. A társadalmi ellenőrök, bármennyi hivatásos ellenőrrel együtt sem végezhetnek mindenható munkát. Nagyon sok múlik a fogyasztón. Hiszen neki is van ellenőrzési joga. Ha ezzel valóban mindenki élni is fog, akkor válhat a mi munkánk igazán hatékonnyá. Csendes Csaba Hi a véleménye? — Hatékonyság, minőség, termékszerkezet; az utóbbi években kulcsszavak lettek ezek, meghatározták a tervezést is. Mi a helyzet most, politikai eszközökkel hogyan segíthetik a pártszervezetek a termelőmunkát? SZEMJÁN TIBOR: — Lényegében 1978-tól foglalkozunk a VI. ötéves terv előkészítésével, és már a kezdet kezdetén megfogalmazódott annak nyitottsága, programjellege. Ami a munka minőségének javítását illeti, pártbizottságunk szakított a mennyiségi szemlélettel, hiszen 88 gazdálkodó egység évi 14 milliárdos termelési értékét figyelembe véve, nem is lehet számokban általános érvényű követelményeket megfogalmazni. A lehetőségek feltárásán van a fő hangsúly: kapcsolódjanak be mindenütt aktívan a párt- szervezetek a tervező munkába és a helyi sajátosságok ismeretében érvényesítsék a politikai célokat. VARGA JÖZSEF: — A vállalati terv az egyik legfontosabb" dokumentum, én mégis azt mondom, hogy a pártszervezet gazdaságpolitikai munkája nem ezen, hanem az egyes üzemekre, munkahelyekre lebontott terveken múlik. Ha az egyes kisebb kollektívák tudják, hogy a nagy terven belül nekik mi a feladatuk, jobban lehet mozgósítani. Különösen fontosnak tartom, hogy a pártszervezetek készítsék fel tagjaikat a gazdasági tervek érdemi vitájára. — Sok fórumon tárgyalják meg a terveket. Hogyan illeszkednek e folyamatba a pártszervezetek; és a megbeszélések során végül is változnak-e a tervek? SINKA FERENC: — A „sarokszámokban”, tehát a tervek fő adataiban nálunk általában nincs változás, a pártvezetőség munkaprogramja a gazdasági tervekre épül. A tervek kidolgozásában már a konkrét tervező munka előtt is részt veszünk. Vita a lebontás körül van, az ütemezésről, az üzemek közötti munkamegosztásról, a megvalósítás módjáról sokszor felvetődik, mi lesz, ha egyik-másik elképzelés „nem jön be”, tudunk-e menet közben változtatnti. SZEMJÁN TIBOR: — A városi összegezett adatok is hasonló tapasztalatokat jeleznek. A tervek fele egyébként a társadalmi viták után nem változik fő számaiban. Különösen stabilnak látszanak a tervek létszám- és béradatai. Figyelemre méltó azonban, hogy a legtöbb helyen mindössze egy változatban készülnek a tervek, tehát a társadalmi vita kissé egyoldalú. Jó lenne az is, ha bátrabban nyúlnának a vállalati vezetőségek a korszerűbb tervezési módszerekhez, például a számítógépekhez, ami azt is eredményezné, hogy eleve több változatot ajánlhatnának megvitatásra. VARGA JÓZSEF: — Eddig elegendő volt a nyersanyag és a munkaerő oldaláról megközelíteni a terveket. 1979 óta azonban egyre inkább figyelembe kellett venni a piacot is, megkezdődött á verseny a belkereskedelem megrendeléseiért is. Sok új észrevételre van így szükség, ezért mindenütt pezsgőbbek voltak a tervekkel összefüggő viták. — A szigorúbb gazdálkodási körülmények között hatékonyabb vállalati szervezetekre van szükség. Hogyan vesznek részt ezek kialakításában a pártszervezetek? RACSKÓ TIBORNÉ: — Nálunk jelentős átszervezések voltak. A szabályozó rendszer a költségcsökkentésre ösztönöz, s a jelenlegi helyzetben már gyökeresen új megoldásokra van szükség. Mi á technológiai folyamathoz alakítottuk a vállalati szervezetet. Ez sok embert érintett, egzisztenciálisan is. Pártszervezetünk egyik legfontosabb feladatának tartjuk az emberek meggyőzését, tehát a közvetlen hozzájárulást az új szervezet jó működéséhez, hogy ki tudjuk használni azokat a tartalékokat, amelyektől a jobb munkát vártuk. SINKA FERENC: — Ha a pártszervezet részéről közelítjük meg a munkahelyi tennivalókat, mi újabban kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert az ipari szövetkezetek pártbizottsága révén jobban hasznosíthatjuk más szövetkezetek tapasztalatait is. Nálunk különösen hatékony, rugalmas szervezetre van szükség. Ennek egyik oka az, hogy kevés önálló terméket készítünk, többnyire részegységeket gyártunk, vagy késztermékeinkbe mások által készített alkatrészeket építünk be. A pártmunkában ez azt követeli, hogy az egyes kollektívák részfeladatainak megvalósítására mozgósítsunk elsősorban. Kifogástalan minőségre van szükség, hogy bárhol, bármelyik piacon partner lehessen szövetkezetünk. — Mi segítheti legjobban a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkáját? RACSKÓ TIBORNÉ: — Ha konkrét, jól részekre bontható gazdasági tervek vannak, határidőkkel, felelősökkel. Ezek megvalósítására lehet igazán mozgósítani — — akár pártmegbízatásokkal is —, a nagyobb, vállalati célok elérése érdekében. VARGA JÓZSEF: — Legjobb, ha a nyitott kérdésekről (amilyenek minden tervben vannak), ott vitatkoznak, ahol végül is meg kell oldani azokat. Én például ilyen gazdaságpolitikailag fontos helyszínnek nevezem a szocialista brigádokat. SINKA FERENC: — A bizalom. Ha mindenki őszintén feltárja gondjait is, terveit is, akkor alkotó az eszmecsere. SZEMJÁN TIBOR: — A korszerűség, az új iránti .érzékenység. A kezdeményezőkészséget is fontosnak tartom. Pártszervezeteink sokat tehetnek azért, hogy a vállalati vezetés a gazdasági partnerekre, azok elképzeléseire is jobban figyeljen a tervezésnél.
