Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

Fehérgyarmaton is úttörők köszöntötték a Zalka Máté munkásőrszázadot. Feltétel Befejeződtek a munkásőrgyülések megyénkben Kitüntetések 20 évi szolgálat után Az elmúlt hét végén két évzáró-évnyitó munkásőr- egységgyűlést tartottak me­gyénkben. Szombaton a fe­hérgyarmati városi-járási egység gyűlésén részt vett Alexa László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, az SZMT vezető titkára. A vasárnap megtartott megyei törzs gyűlésének munkájában részt vett Túri Gyula, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese. Mindkét eseményen érté­kelték a munkásőrök múlt évi munkáját, meghatározták az idei feladatokat és kitün­tetések átadására is sor ke­rült. Ezzel megyénkben vé­get értek az idei munkásőr- egységgyűlések. Az egységgyűléseken átad­ták a Szolgálati Érdemérem 20 év után kitüntetéseket is. Ezt a kitüntetést kapta Dakó József, Moravszki András, Szilágyi János. Mindhárom a megyei törzs munkatársai. A kisvárdai városi-járási egység tagjai közül Batári Géza, Fe­renc Béla, Fűlőp József és Papp László vehette át a ki­tüntetést. A mátészalkai vá­rosi-járási egység gyűlésén Margitai Mihályt, dr. Nagy Lászlót és Pelyvás Sándort tüntették ki. A nyírbátori egységgyűlésen Hatvani Ist­ván kapta a kitüntetést. A nyíregyházi járási egység munkásőrei közül Gönczi Mi­hály, Hajdú Lajos, Kerekes József és Kukk János vehet­te át a Szolgálati Érdemér­met. Ezt a kitüntetést a nyír­egyházi városi egység tagjai közül a következők kapták: Demeter József, Dobos György, Havacs János, Lend- vai László, Sári Sándor, Szi­lágyi János, Takács Mihály és Tóth Árpád. A Szolgálati Érdemérem 15 év után kitüntetést ötvenki­lencen vehették át. A kitün­tetés tízéves fokozatát negy- venhatan kapták. Feltehetően közrejátszik ebben, hogy Kisvárdán nincs II. osztálynál magasabb ka­tegóriába sorolt vendégfoga­dó, de az osztályba sorolás feltételeinek csupán az alsó határát érik el mind a má­sod-, mind a harmadosztályú egységek. Az üzletek felét a bisztrók, a büfék, a falato­zók, az italboltok alkotják, s közülük mindössze kettőnek van konyhája, de ezeken a helyeken sem dicsekedhetnek választékos kínálattal. A változást ennek az év­nek a második felétől várják Kisvárdán, amikor az ÁFÉSZ megnyitja új vendéglátó­kombinátját, amelyik nem­csak magasabb osztályba so­rolásával, hanem magasabb színvonalú vendéglátással várja majd mind a kisvár- daiakat, mind a városba lá­togató turistákat. Az Űjpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói gyárának labora­tóriumában Győrössy Veronika technológus a fonal szakító­szilárdságát ellenőrzi. (Elek Emil felv.) A ruhától a vasszer­kezetig, a vonat­üléstől a lakóházig szinte mindent gyártanak az ipari szövetkezetek. Né­melyek jó, ha a szolidabb Hazai igényeket képesek produktumaikkal kielégí­teni, mások viszont ver- senytársai a nagy gyárak­nak is. A nagykállói cipők őszi BNV-sikere csak egy példa a sok közül. A szö­vetkezetek egy része kül­földön is nevet szerzett magának, exportjukkal tisztes mennyiségű valu­tát szereznek ezzel az or­szágnak. Ügy tűnik, egyre na­gyobb szükség van az ipa­ri szövetkezetekre, hiszen tudott, hogy nem csupán látványos, választékot bő­vítő szép áruk készítésére képesek, hanem hiányt is pótolnak, amikor olyan apró, sokszor igénytelen­nek látszó, ám az iparnak nélkülözhetetlen kelléke­ket állítanak elő, melyek megteremtésére egy na­gyobb ipari szervezet nem vállalkozik, nem is vállal­kozhat, mert egész egysze­rűen nem éri meg neki. Vonatülés Nagykállóból Dél-Amerikába, daru Nyíregyházáról Svédor­szágba, cipők, kézimun­kák, tőkés bérmunkába készített igényes ruhák, amiknek hallatán néha csodálkozunk is, különö­sen akkor, ha tudjuk, mi­lyen körülmények között állítják elő ezeket az ér­tékes árucikkeket. Hivatkozhatunk a Nagy­kállói Vasipari Szövetke­zetre, ahol ugyan tisztes előrehaladásról adhatnak számot, azonban a szűkös telep, a szétszórt műhe­lyek, a korszerűtlen közle­kedési utak, aligha bizto­síthatják hosszabb távon is az előrehaladást. De nyíregyházi példa is akad: a háziipari szövetkezet a város szívébe ágyazva, lassan hely híján bajba kerülhet. Másutt a felszereltség hagy kívánnivalókat, me­gint másutt pedig arról panaszkodnak, hogy az anyagellátás nehézségei őket jobban sújtják, mint a hasonló termékeket elő­állító gyárakat. És ebbe a körbe tartozik az is, hogy sokszor bizony, a szociális ellátottságuk sem olyan, mint lennie kellene. z ipari szövetkeze­tekre szükség van. Ebből viszont kö­vetkezik az is, hogy az arra érdemeseket egyes gondjaik megoldásában, a feltételek javításában se­gíteni kell. Természetesen nem gépvásárlásban, épít­kezésben, mert ez végső so­ron a fejlesztési alapok nagyságának a kérdése, függvénye a szövetkezet munkájának, nyereséges­ségének. Azonban — pél­dául — a területi gondok elhárításában a helyi ta­nácsok már támogatást adhatnak. Érdemes és szükséges ezekre a kérdé­sekre figyelni, hiszen az ipari szövetkezetekben rejlő lehetőségek még ko­rántsem teljesen kihasz­náltak. S. Z. Megkezdődtek megyénkben a zárszámadó közgyűlések Mérleg egy nehéz évről — Milliárdos kártétel Tervek jobb munkára Megkezdődtek megyénkben is a termelőszövetkezeti zár­számadások. Az elkövetkező hetekben 127 termelőszövet­kezet, két halászati termelő- szövetkezet, 8 állami gazda­ság vonja meg az elmúlt év gazdálkodásának mérlegét. 1980-ra — az agrárszektort tekintve — a rendkívüliség a jellemző. Fél évszázadonként, ha előfordul ilyen mértékű csapadékhullás, ennyi hideg, fagyos és jégveréses nap. Az elemi kártétel meghaladta a kétmilliárd forintot. Jellem­ző, hogy az ár- és belvíz miatt kipusztult 16 824 hek­tár kukorica, 2600 hektár burgonya, 1000 hektár do­hány —, hogy csak a főbb növényféleségeket említsük. A károk ellenére a megye agrárgazdasága teljesítette, sőt túlteljesítette tervét. 1979- hez viszonyítva a termelési érték összességében 7,9 száza­lékkal nőtt, ezen belül a ter­melőszövetkezetek termelése 2,6 százalékkal. Ami a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás eredményességét erőtel­jesen növelte, az, hogy az alaptevékenységen kívüli ár­bevétel 32,7 százalékkal nőtt. Kalászosoknál az 1979-estől jobb volt az átlagtermés, az állattenyésztés növelte áruki­bocsátását, a fajlagos tejter­melés például elérte tehenen­ként a 3100 litert. A mezőgazdasági üzemek erőfeszítése, a rugalmas ter­melés- és munkaszervezés, sajnos nem minden termelő­Szerszámnyelek exportra Bútordarabnak is beil­lő szerszámnyeleket gyárt — NSZK-megrendelésre — a Tiszalöki Faipari Vállalat. A kapa-, villa-, ásónyelek gyár­tásához szükséges gépet az NSZK-ból vásárolta a válla­lat. Viszonzásul 110 ezer szer­számnyelet szállítanak a né­met megrendelőnek, s mel­lette a hazai piacon hiány­cikknek számító áruból idén 30 ezer darabot értékesítenek, — itthon. KPVDSZ: Kiemelt feladat a tagság tájékoztatása Az idei feladatokról tár­gyalt február 2-án Nyíregy­házán a KPVDSZ megyei bi­zottsága. Ezt követően él­ménybeszámoló hangzott el a SZOT-ikongresszusról, majd megvitatták a legutóbbi me­gyei bizottsági ülés óta vég­zett munkát. Idén is a legfontosabb fel­adatok közé tartozik M gaz­dálkodó tevékenység segíté­se. A szakszervezet a sajátos módján támogatja a hasznos kezdeményezéseket, hozzá­járul az udvarias kiszolgálás­hoz. Szükséges mozgósítani — a legutóbbi pártkongresszus és a SZOT-kongresszus hatá­rozatainak megvalósítására. A tisztségviselők oktatását, a tagság tájékoztatását a ki­emelt feladatok közé kell so­rolni. A megyei bizottság az év első felében az ülések na­pirendjére tűzi a tagszerve­zést, a bérfejlesztést, a jóléti alapok felhasználását és az újítómozgalom helyzetét. szövetkezetben tudta az ele­mi kártételeket ellensúlyozni. Ezért is a megyében 45 ter­melőszövetkezetnél mintegy 300 millió forint veszteség várható. Nagy gond, hogy a tsz-ek alig több mint 150 millió forint fejlesztési ala­pot tudnak csak nyereségük­ből képezni. Ezért a zárszá­madással együtt tartott terv­tárgyalások jelentősége most különösen nagy. A termelőszövetkezetek úgy állították össze 1981. évi termelési tervüket, hogy ab­ban a takarékosságnak, a meglévő eszközök jobb ki­használásának döntő szerep jutott. Kedvezőtlen, hogy az év indulásánál még jelent­keznek az elmúlt év rendkí­vüliségei. Most javítják ki azokat a gépeket, munkaesz­közöket, amelyek a többlet- munkában erősen elhaszná­lódtak. Ez nagy költséggel jár, és az idei évet terheli. Tetemes lesz a tönkrement, kilugozódott földek, legelők rendbehozatalának a költsé­ge is, de a termelésnövelés érdekében ezt is el kell vi­selni. Termelőszövetkezeteink a gazdálkodás egyik legkritiku­sabb évét zárják. Még sem erről, hanem a feladatokról, a lehetőségek jobb haszno­sításáról esik a legtöbb szó. Á második fél évben Vendéglátó-kombinátot nyitnak Kisvárdán Ülésezett a városi tanács vb A vendéglátásról tárgyalt hétfői ülésén a Kisvárdai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A téma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint­hogy a város 10 ezer dolgozó­jából és ötezer tanulójából mintegy 10 ezer a naponta bejáró, akiknek többsége igényt tart a közétkeztetésre, de kulturált szórakozásra vágynak azok is, akik a mű­velődési ház rendezvényei­nek megtekintésére utaznak a városba, vagy nyáron a strandra. A vendégfogadást, a tanulók és dolgozók étkez­tetését 5 szervezet végzi: leg­nagyobbrészt a helyi ÁFÉSZ vállal, 17 üzletében fogadja a vendégeket. A gyermekétkez­tetésből az Alföldi vendég­látó veszi ki legnagyobb mér­tékben a részét, de az Alkot­mány Halászati Tsz-szel együtt az idegenforgalmi te­rület — a strand és a vár környékének — ellátásában is jelentős szerepet vállalnak. A vendéglátás árbevétele az 1976-os 51 és fél millióról 1980-ra 84 és fél millióra nőtt, amelyhez az azóta ava­tott szakmunkásképző 300 adagos konyhája és étterme, a 3-as számú általános isko­la 600 adagos konyhája, a ru­házati szövetkezet étterme, a Felszabadulás lakótelep óvo­dájának konyhája is hozzájá­rult, de melegkonyhás étte­remmé alakította az ÁFÉSZ a nyírtassi Dózsa Tsz-től át­vett falatozót. A strandon bisztrót, a kórházzal szem­ben presszót adtak át az el­múlt ötéves tervben. Kedvező és kedvezőtlen je­lenségeket is megállapítha­tott a vendéglátásról a végre­hajtó bizottság. Kétségtelenül kedvező, hogy növekedett, s ma már az összárbevétel 36— 37 százalékát az ételforgalom teszi ki, s az is, hogy növe­kedett a közétkeztetést igény­be vevők száma. Az viszont nem jó, hogy 1979 júliusában csak az árak emelkedtek, a szolgáltatás színvonala a régi maradt. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 28. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. február 3., kedd II Kelet­Hhgyarország fp/ «a T55ebbS -i- 4 ■ {, jjr /

Next

/
Oldalképek
Tartalom