Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
16 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 1. Ki HÁNYSZOR JÁTSZOTT AZ NB l-BEN? Váradi, Czeczeli és Boús az e len A ma is aktív játékosok közül a Tatabányai Bányász középpályása, Szabó György lépett a legtöbbször pályára az NB I-ben. Öt Dunai Ede (Újpesti Dózsa) követi 396 és Kozma Mihály (Bp. Honvéd) 346 mérkőzéssel. Az élmezőny további sorrendje: 4. Pusztai (FTC) 342, 5. Kovács J. (U. Dózsa) 334, 6. Karsai, (Videoton) 332, 7. Kocsis (Bp. Honvéd) 320, 8. Gass (Vasas) 320, 9. Török (Vasas) 317, 10. Nagy L. (U. Dózsa) 313 mérkőzéssel. A Nyíregyházi Vasutas-Spar- tacus SC játékosai közül Váradi Ottó került az élmezőnybe, 214 NB I-es találkozón lépett pályára. Igaz, azokat a Vasas és a Diósgyőri VTK színeiben játszotta. A házi rangsorban Váradit Czeczeli Károly követi 148 mécseséi. A középcsatár az Egri Dózsa és a Videoton színeiben szerepelt korábban. Harmadik helyen Buús György áll, 123 alkalommal őrizte a kaput komlói, kaposvári és nyíregyházi játé- kosként. Az NYVSSC labdarúgói közül Lechner Károly 96, Szűcs István 43, Pólyák József 40, Szikszai Mihály 30, Moldván Miklós és Szekrényes András 20—20, Kiss Miklós és Kozma József 18—18. Lukács Zoltán és Pethő László 16—16, Kovács László 15, Szend- rei József 14, Kléninger László 12, Cséke György 11, Gáspár László 2, Fecsku István pedig 1 találkozón játszott eddig. Lechner korábban a MÁV Előre, Szűcs a DVTK, Pólyák a Vasas, az MTK-VM és a DVTK, Szikszai a Csepel, Lukács a Békéscsaba és a Bp. Honvéd színeiben játszott. Nyíregyházán lett NB I-es játékos Moldván, Szekrényes, Kiss, Kozma, Pethő, Kovács, Szendrei, Kléninger, Cséke, Gáspár és Fecsku. Az NYVSSC csapatának legidősebb tagja a kapus Buús György, aki 1947. június 22-én született Nyíregyházán, a legszorgalmasabbak közé tartozott a januári felkészülés során. A kitűnő kapuvédő növelni szeretné az NB I-es mérkőzéseinek számát. ÖKÖLVÍVÁS CSB-mérkttzés Nyíregyházán Szombaton este ökölvívó csapatbajnoki találkozót rendeztek Nyíregyházán. A Vasutas-válogatott a Vasas-válogatottat fogadta a városi stadion játékcsarnokában. A nagy érdeklődéssel várt CSB-mérkőzés előtt a szurkolók a VOR divatbemutatójában gyönyörködhettek, az idei slágercikkeket nézhették meg. A Vasutas-válogatott—Vasas-válogatott találkozó lapunk zárta után fejeződött be. A végeredményről lapunk keddi számában olvashatnak majd tudósítást. Nagy érdeklődés előzte meg Váradi János (fehér mezben) hazai bemutatkozását. Az olimpiai bronzérmes mindössze 40 másodpercet öltött a szorítóban. Ellenfelére, Kemenczeire rászámoltak, aki ez- itán fel is adta a küzdelmet. Képükön: Váradi bűvöli ellenfelét. v(Elek Emil felvétele) SAKK Két döntetlen A külföldi versenyen szereplő minőikét magyar sakkozó fél pontot szerzett. A spanyolországi Linaresben függő játszmákat fejeztek be. Portisch Lajos a jugoszláv Gligoriccsal, míg Ribli Zoltán a kubai Garciával osztozott meg a ponton. A szovjet Karpov áll az élen 7,5 ponttal, őt az amerikai Christiansen követi fél pont hátránnyal. Az utánuk következő Riblinek és Lar- sennak 6—6 pontja van. Az 5,5—5,5 pontos Szpasszkij és Ka- valek után Portisch és Gligo'rics áll a 7—8. helyen 4,5—4,5 ponttal. Mai műsor Asztalitenisz: nyíregyházi városi felnőtt egyéni bajnokság Nyíregyházán, a stadion játékcsarnokában 8,00 órától. Tömegsport: a vásárosnamé- nyi járási KISZ bizottság VII. ifjúsági sportnapja Vásárosna- ményban 8,00 órától. Női teremlabdarúgás az általános iskola régi tornatermében. Férfi teremlabdarúgás a gimnázium tornatermében. Női és férfi asztalitenisz-verseny az általános iskola új tornatermében. Női és férfi sakkverseny az általános iskola tantermeiben. Labdarúgás, előkészületi mérkőzések: NYVSSC—Debreceni Universitas. Stadion, salakpálya, 10,00 óra, v.: Maró- thy (Várady). Mátészalka— Asztalos János SE. MMTK- pálya, 10,00 óra, v.: Sipos (Deák). Nagykálló—Hajdúdo- rog. NSE-pálya, 10,30 óra, v.: Bartha (Adorján). Csenger— Baktalórántháza. Csenger, 14,00 óra, v.: Fodor S. Nagyhalász—Balmazújváros. Nagyhalász, 14,00 óra, v.: Szilágyi (Radványi). Mi már csak ilyenek vagyunk: hívesen emlegetjük az elmúlt idők sportemlékeit, a Bujtost, a bányagödröt éppen úgy, mint Piolát, Izsák Imrét, vagy doktor Kalocsayt. Szép legenda, ami a valóság köré szövődött, hiszen az idősebbek — sajnos már az én korosztályom is ide számítódik — a bujtosi grundon ismerkedtek meg a sport rejtelmeivel. Sőt, hogy a legenda másik eleme se hiányozzék — a rongylabdával! A fejlődés kifejezhetetle- nül magas foka volt, amikor szivacs vagy fűzős futball-labdához jutottunk. Mivel nem volt más, két iskolatáska, vagy két féltégla jelentette a kaput. A távolság — régi igazság — térben, időben egyaránt megszépíti a dolgokat. Ezért emlegetik sportsikereiket az idősebbek, s talán ezért fogadják csendes, bár elismerő mosollyal a múlt dicsőségéről szóló beszámolóikat a fiatalok. Való igaz, a háború utáni években csak áldozatok árán lehetett sportolni. Gyakran olyan is elhangzott: „most te játszol, mert neked van futball- cipőd”. Á Bujtostól Mexikóig egy-egy mérkőzés előtt, örömmel „utaztak”, lelkesedésből, a sportért, a kollektíváért. A lócával ellátott gumikerekű stráfko- csi már nagy „ugrás” volt, az első Zetor pedig szinte luxusszámba ment. Aztán évekkel később már a ponyvával fedett, rögzített ülésű tehergépkocsi sem volt újdonság .. . Azóta? Három kattanás az évtized időkerekén, 1981-et írunk. Óriási lakónegyedek, modern stadion. A gyerek japán zsebszámológépét viszi az iskolába, majd kvarcóráján lesi a szünet kezdetét. Most a tanítás után modern autóbusz szállít a feszített víztükrű uszodába. Reggel apu Zsigulival fuvaroz az iskolakapuig. Csodálkozom, s irigykedem: mennyit utaznak a sportolók! Hat kontinens panorámája tárul gyermekeink elé. Eredmények. Sza- bolcs-Szatmár sikerei. Csalogat a messzeség. Olimpia, verseny, edzés külföldöjL Mitől szép a holland tulipán? A választ Den Helderből hozzák a Krúdy kosarasai ... A gyerek követel: „Csak Adidasban akarok sportolni.” Egy ugrás csak ide, a szomszédba. Ugye, Prága szép város — Bartha Kati! Itália, Finnország, Tunézia tizenéves teniszezőink állomásai. . . Mi újság Koreában? Nyilatkozik: Borbély Attila és Buzsik Laci . . . S hogy milyen egy lappföldi éjszaka? Ezt jövőre bizonnyal elmondják Jósaváros óvodásai, mert már lassan ők oda is eljutnak. Nagy út? Az bizony! Az én rongylabdámtól — a Föld körüli utakig. Kovács György SPORTÉLET - VÁROSRÓL VÁROSRA Fehérgyarmat—mélyponton? Fehérgyarmat sportolói vajmi keveset mondhatnak magukénak Szabolcs- Szatmár megye elismerésre méltó versenysportjának eredményeiből __ Egyedül a teniszezők azok, akik letesznek valamit a nagy közösség asztalára, ők az NB Ill-ban képviselik Szabolcs színeit — dicséretesen. Tavaly az előkelő negyedik helyen végeztek, csak rosszabb játszmaarányuk miatt szorultak le a dobogóról. A többi sportág bizony adós ■ndiaui meg a joggui vari részsikerekkel Is. Mélyponton lenne a város sportja? Tapasztó Ferenc, Gecsey Zsigmond, Apáthy Sándor. Szakács M. György, Széles Zoltán, Miski Sándor. Felnőtt versenyzők nélkül — Fehérgyarmaton egy sportegyesület és három diáksportkör működik — mutatta be a várost Széles Zoltán sportfelügyelő. — A diáksportköröknél a 8 szakosztályban több, mint 250 az igazolt versenyzők száma. Közülük minősítéssel huszonnégyen rendelkeznek. — A város egyetlen sportegyesülete 1980. január 28-án jött létre — fúzióval — mondta Szakács M. György, a Fehérgyarmati SE ügyvezető elnöke. — Négy egyesület fogott össze azért, hogy városhoz méltó sportélet alakuljon ki. Hét szakosztályunk van, atlétika, labdarúgó, kézilabda, röplabda, súlyemelő, sakk és tenisz. Magasabb minősítésű, I és II osztályú, valamint ifjúsági aranyjelvényes sportolónk sajnos nincs. A III osztályú versenyzők száma négy, a IV. osztályúaké 38. az ezüstjelvényeseké kettő, a bronzjelvényeseké pedig 35. A hét, megyeileg kiemelt sportegyesület között a miénk nincs ott. A miértre talán a kézilabdaszakosztály nehézségei adják meg a legjobban á választ. — Női együttesünk az utolsó előtti helyen végzett a megyei bajnokságban — válaszolta Szakács M. György. — Az ok: a mi gárdánk ifjúsági korú játékosokból áll, a helyi szakközépiskolára épül. Felnőtt női kézilabdázónk mindössze egy van. S ráadásul 14 éves korukban kezdjük a fiatalokkal megismertetni a kézilabdát. A környék általános iskolái nem adnak egyetlen alapokkal rendelkező sportolót a -középiskoláknak. Megpróbáltuk azt, hogy a két legtöbb nőt foglalkoztató üzemre építjük a csapatot. Munkahelyi problémák és a bejárók miatt azonban sem a HÖDIKÖT-nél, sem a ruházati szövetkezetnél nem jártunk sikerrel. így az idén a női gárda nem indul a bajnokságban — egyelőre szüneteltetjük szereplését. Ha majd a két üzemben sikerül — reméljük egy év alatt — valamit kialakítani, újra megkezdheti a felnőtt gárda a munkát. Addig azonban nincs értelme. — A férficsapatnál hasonló gon? dokkal küszködünk — mondta az edző, Miski Sándor, testnevelő tanár. — A középiskola első osztályában elkezdünk foglalkozni a gyerekekkel, aztán mire megtanulnak egy-egy sportágat, negyedikes koruk után elmennek Gyarmatról. Pedig, ha itt maradnának! A mi férfigárdánkhoz a régiek közül az idén sokan visszajönnek a városba. Falcsik Ferenc, Abri Gábor, Petermann István, Bu- lyáki Géza befejezte, vagy befejezi főiskolai tanulmányait és újra a mi játékosunk lesz. Prekú László és Gibicsár János leszerelt, Lőrincz Gyula és Szűcs Géza pedig februárban jön vissza a katonaságtól, ök a meglévő kézilabdázókkal — Széles Zoltán, Czibere István, Imre Ferenc, Bakó Sándor, Bartha György — kitűnő csapatot alkothanak majd. Az idén már az első három hely valamelyikét akarjuk megszerezni a megyei bajnokságban. Aztán pedig szeretnénk magasabb osztályba lépni. Széren- csénk van, a visszatérőknek itt lesz a munkahelyük a városban. De ez csak a férfi kézilabda. A többi sportágban alig-alig akad felnőtt korú versenyző. Ez az egyik és legnagyobb oka annak, hogy bizony az eredményesség elmarad a vártaktól. Az ifjúsági korú sportolókkal persze ha hosszú távon nem is, de azért részsikeröket el kellene érni. Például atlétikában lenne nagy lehetőség. Ennél a sportágnál azonban más megoldásra váró gondok akadályozzák a sikeresebb munkát. — Az atlétikai szakosztályunk tavaly alakult meg — felelte kérdésünkre Apáthy Sándor, testnevelő tanár, aki amolyan mindenes, edző, szakosztályvezető az atlétáknál. — Az én munkahelyemről, a 142-es szakmunkásképzőből 18, a gimnáziumból és a szakközépiskolából 3—3, a kis- várdai Bessenyei gimnáziumból pedig egy tehetséges fiatalt igazoltunk le. Az első évben ll-en bronzjelvényes, ketten pedig III. osztályú minősítést értek el. — Tarthatnánk előbbre is, de eléggé szétforgácsolódik a sportág Fehérgyarmaton. Az iskolák, a testnevelő tanárok nincsenek érdekeltté téve abban, hogy a legjobbakat átirányítsák a sport- egyesülethez. Sőt, nem veszik szívesen, ha tanulójuk átigazol. Mert akkor ők az iskolák közötti versenyeken szerepelnek gyengébben. Nagyobb összefogásra lenne szükség. — Ismerjük a problémát és igyekszünk megoldást találni — mondta Széles Zoltán sportfelügyelő. — Tervünk, hogy megbeszélésre hívjuk az iskolák igazgatóit és testnevelő tanárait, egyeztetjük az érdekeket. Ha máshol rendezni tudják a kérdést, akkor nálunk is lehet, sőt kell! Valami elkezdődött Persze azért nem ilyen gondokkal telített a város sportélete. A teniszezők eredményes munkája mellett biztatóan indultak a súlyemelők, sőt sikerült a rendcsinálás a labdarúgóknál is. — Az elmúlt év szeptemberében láttunk munkához — újságolta a súlyemelők egyik edzője, Gecsey Zsigmond. — Én 19 serdülő- és úttörőkorú gyerekkel foglalkozom, míg dr. Vári Gábor tíz felnőttet edz. A fiatalabb korosztály heti három, a felnőttek pedig négy foglalkozáson vesznek részt. A kezdeti munka sikeres, biztató jövő előtt állunk. A sportegyesülettől minden segítséget megkaptunk az induláshoz. Egyedül a teremgondok „feszítenek”, sokkal több fiatalt tudnánk fogadni, ha lenne hol. — Labdarúgásban sikerült egy olyan gárdát összehozni, amely visszaverekedheti magát a megyei I. osztályba — mondta Tapasztó Ferenc edző. — A legutóbbi fél évben bizony nem kis munkát végeztünk. Az együttes — mint ismeretes — tavaly nyáron esett ki, 28 évi szereplés után az első osztályból. A játékosok zöme leállt, vagy abbahagyta, az edzésmunka minimális volt, sőt erkölcsileg is egy teljesen szét- züllött gárdát örököltünk. Az őszi idényben kemény kézzel rendet csináltunk és most már egy teljesen más szellemű együttesünk van. Január 5-én láttunk heti 4 edzéssel munkához. A 18-as keret mellett 5 ifjúsági játékos is a felnőttekkel edz. Célunk: az első öt hely valamelyikének a megszerzése, azaz visszakerülni a megyei I. osztályba. A városi rang kötelez! — A tavalyi első év amolyan tanuló esztendő volt valamennyiünk számára — folytatta a sportegyesület fiatal ügyvezető elnöke. — Persze a „tanulás” mellett igyekeztünk jó útra tenni és elindítani a fejlődés felé a különböző szakosztályokat. A tenisz-. a férfikézilabda, a súlyemelés és a labdarúgás mellett a sakkozók is „elindultak”. A csapat a B-osztályból feljutott a megyei A-osztályba. A soron következő szakosztály a röplabda lesz. Ott is szeretnénk valamit elkezdeni. Aztán megerősítjük a szakosztályok vezetését, a sportegyesület elnökségét is. — A városi rang a sportban is kötelez bennünket az elöbbrelé- pésre — kapcsolódott az elmondottakhoz Széles Zoltán. — A fúzióval, a „nagy” egyesület létre-r hozásával a lehetőséget megteremtettük. A még meglevő, kétségtelenül sok-sok nehézséggel sem alkuszunk meg, igyekszünk leküzdeni azokat. Á lehetőségeket, a helyzetünket figyelembe véve négy sportágban — teniszben, súlyemelésben, kézilabdában. valamint labdarúgásban — fejlődhetünk a legnagyobbat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a többi sportágról lemondunk. Valamennyire kellő gondot fordítunk, de természetesen a négy kiemelttel többet foglalkozunk majd. — Az utánpótlás-nevelés javítására is megtettük az első lépéseket. Az elmúlt év szeptemberében megkezdte munkáját a testnevelő tagozatos osztály — a 2- es számú általános iskolában. A város óvodáiból a legtehetségesebb 30 gyerek került a tagozatos osztályba. Fehérgyarmat sportélete az elmúlt évben elmozdult arról a bizonyos mélypontról. A lelkes, becsületes munka pedig további előbbrelépést sejtet. Bízunk abban is, hogy a sportvezetők tenni akarását megértéssel fogadják majd a bázisüzemek és ki-ki megteszi a magáét, ök elsősorban a tehetségek megtartásáért tehetik a legtöbbet. A felnőttkorú versenyzők számának növelése ugyanis több és tartósabb sportsikereket hozhat Fehérgyarmatnak. Bagoly Dániel Utazás egy-egy sporteseményre? Megoldhatatlan gondot jelentett akkor. Volt idő, amikor mindenki örült, ha akadt egy lovas kocsi, amely aztán óránkon át vitte a daloló sportolókat a vasárnap délutáni mérkőzésre. A kerékpár is kitűnő közlekedési eszköz volt abban az időben, vígan kerekeztek bemelegítésként 10—20 kilométert a labdarúgók Utazni jó! Olvasom: Petrika Ibolya Moszkvában versenyez . . . Váradi Jancsi Japánban a Fuji tövében pofozza ellenfeleit. . . Bakosi egy idény alatt hatszor jár Londonban . . . Kiss Miklós a mexikói nyárban sütkérezik”... Két focibébit — Bus Ivánt és Krizán Sanyit — egy óriás Beo- ing-Jumbó Argentínába repíti. II KM««magyarország Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: liget Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—205*
