Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

M arassa agyarország Hz SZMT-elnökség tárgyalta Munkavédelem a termelő­szövetkezetekben Tarifa A jobb munkára ösz­tönző differenciált bérezést sok vezető legjobb akarata ellené­re sem tudta eddig ki­vitelezni. Mert ha va­laki besorolása szerint a legmagasabb fizetést kap­ta, azt már fizetésemelés­sel nem lehetett kecseg­tetni, vagy netán nagyobb teljesítményre sarkallni! A többiek alapbérét nem szállíthatja le, mondta egy vezető, hogy érvényre jut­tassa a munka szerinti el­osztás elvét! Megalkudott tehát a helyzettel: aki jól dolgozott, az ugyanannyit kapott, mint aki kiválóan végezte munkáját! Remélhetőleg, minderről múlt időben beszélhetünk az új évben. A bértételek alsó és felső határát meg­változtató kormányhatáro­zat éppen ezeket az ellent­mondásokat kívánja felol­dani azzal, hogy a bérté­telek felső határát átlago­san 25, alsó határát pedig 8 százalékkal emelték ja­nuár 1-től. S bár ez nem fizetésemelést jelent, ha­nem csak annak lehetősé­gét, mindenképpen nagy jelentősége lehet a válla­latok és gazdálkodó szer­vek ösztönzési rendszeré­ben. Minthogy a fel­sőbb határokat jobban, az alsókat kevésbé emelték, szélesebb határok között lehet differenciálni a bé­reket, s most már a jól és a legjobban dolgozó anya­gi elismerésében is lehet különbséget tenni. (Ehhez persze a vállalatnak kell előteremtenie a pénzt.) A tarifarendszer mó­dosításának szelle­me is azt sugallja, hogy a béreket jobban kell igazítani az elért teljesít­ményhez, az elvégzett munka értékéhez, legyen az fizikai, vagy szellemi produktum. A rendelkezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kate­góriában ennyivel. Kü­lönbséget tesznek az eme­lés mértékében, vagyis a normál körülmények kö­zött dolgozó kisegítő mun­kások bértételei 18 száza­lékkal emelkednek, míg például a különleges szak- képzettséget igénylő mun­kásoké 27 százalékkal. Az alkalmazotti állo­mányban dolgozók bérté­telei szintén átlagosan 25 százalékkal magasabbak lehetnek, a vezetői bérté­telek azonban 30 száza­lékkal nőnek. Lehetőség van tehát arra, hogy a termelés felelős irányítóit képességüknek, szaktudá­suknak, rátermettségük­nek megfelelően díjazzák. S ennek fejében: megkö­vetelhető a teljesítmény. Az SZMT elnöksége csütör­töki ülésén jelentés hangzott el a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben működő al­kalmazotti alapszervezetek munkájáról, majd napirendre került az ötnapos munkahét­re történő elgondolások véle­ményezése. Megyénkben jelenleg 32 ön­álló tsz-alapszervezet és 16 szakszervezeti csoport mű­ködik. A szakszervezeti tagok száma 2490, ami 66,5 száza­lékos szervezettséget jelent. Az alapszervezetek életé­ben jelentős volt az elmúlt év. A választások, illetve az első újraválasztások lendüle­tet adtak a szakszervezeti munkának. A korábbi 126 bi­zalmi helyett 160 bizalmit és ugyanennyi bizalmihelyettest választottak. Három alap­Az idei első ülését január 29-én, Nyíregyházán tartotta a KISZÖV elnöksége. A ta­nácskozáson többek között értékelték a szabolcs-szatmá- ri ipari szövetkezetek múlt évi termelési eredményeit, javaslatot tettek a kölcsönös fejlesztési alap idei felhasz­nálására. Az ülésen elhangzott, hogy a szabolcsi ipari szövetkeze­tek tavaly 2,5 milliárd forint termelési értéket produkál­tak, ez azonban csaknem négy százalékkal kevesebb az 1979-es termelési értéknél. A gépiparhoz tartozó öt ipari szövetkezet közül például egy sem tudta elérni az 1979-es Ebben az évben — hasonló­an a tavalyihoz — 4070 sza­bolcsi diáknak nyílik lehető­sége az ország 12 helyén részt venni nyári építőtáborban. Mint a KISZ megyei bizott­sága csütörtöki ülésén meg­állapította: az eddigi sikeres helytállás azt követeli, hogy az idén is körültekintően ké­szítsék elő mindenütt a nyá­ri táborozást. Szabolcs-Szatmár megye diákjai június 28-tól többek között a kiskőrösi, a sárszent- mitiálydi, a pécsi állami gaz­daságokban, továbbá a Győri szervezetnél bizalmitestületet hoztak létre. A MEDOSZ jó kapcsolatot alakított ki a termelőszö­vetkezetek megyei szövetsé­gével. A két testület kölcsö­nösen meghívja egymást azokra a testületi ülésekre, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglal­kozik. Az szb-k mindenütt részt vesznek a helyi dönté­sekben, jól segítik a szocialis­ta munkaverseny és a szoci­alista brigádmozgalom fej­lesztését. A szakszervezeti ta­gok sürgetésére több helyen, például a mátészalkai és a nyírteleki tsz-ben javultak a szociális és munkakörülmé­nyek. Több szövetkezetben munkavédelmi őrhálózatot szerveztek. Az ülésen részt vett Ligeti László, a SZOT alelnöke. szintet, de ugyanez mondható el- a vegyesipari szövetkeze­tek többségéről is. Örvendetes viszont, hogy a ruházati és a cipőipari szö­vetkezetek termelése nagyobb volt, mint az előző évben, az előző ágazat 6,5, az utóbbi pedig csaknem tíz százalék­kal több terméket állított elő. A megyei küldöttközgyűlés már korábban úgy döntött, hogy a közös alapba a szö­vetkezetek a saját fejlesztési alapjuk tíz százalékát fizes­sék be. Ezt az elnökség módo­sította, ezentúl a szövetkeze­tek teherbíró képességét ve­szik majd figyelembe a befi­zetésre szánt összeg megálla­pításánál. Állami Építőipari Vállalat­nál, illetve a ceglédi termelő- szövetkezetben dolgoznak. A szakmai építőtáborokban (a 21-és és 31-es Állami'Építő­ipari Vállalat, a Budapesti Lakásépítő Vállalat, KOMÉP Tatabánya, CSOMIÉP Sze­ged) — 220 szabolcsi fiatal vesz részt három turnusban. A leendő lakatosok, festő- mázolók, csőszerelők, kőmű­vesek, asztalosok és villany- szerelők ezeken a helyeken bizonyítják majd szakmai rá­termettségüket. Ipari szövetkezetek: . Változás a kölcsönös fejlesztési alap képzésénél Négyezer szabolcsi diák mehet nyári építőtáborba Méhes Lajos Nyíregyházán Látogatás a Taurusban és a papírgyárban A miniszter találkozása a szabolcsi ipar vezetőivel Méhes Lajos a Taurus nyíregyházi kempingüzemében Csütörtökön Nyíregyházára látogatott Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tágja, ipari miniszter. A vendég programja a reg­geli órákban a Taurus Gumi­ipari Vállalat nyíregyházi gyárában kezdődött, ahová elkísérte dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke és Hosz- szu László, a megyei pártbi­zottság titkára. Méhes Lajost a gyár kapujában Varga Gyu­la, a városi pártbizottság első titkára, dr. Gyuricsku Kál­mán, a városi tanács elnöke, László Géza gyárvezető, Holló László, a pártbizottság titkára és a gyár társadalmi szervezeteinek vezetői fogad­ták. Dr. Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója a nagyválla­lat tizenegyezer dolgozója ne­vében köszöntötte az ipari minisztert és a kíséretében érkezőket, majd tájékoztatót adott a vállalat életéről. A többi között elmondta: a Tau­rus termékeinek 45 százalékát gyártja külföldi megrendelés­re, amelynek kétharmada ke­rül tőkés piacokra. Jelentősen hozzájárult ehhez az elmúlt tervidőszakban végrehajtott legnagyobb beruházás, a nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyár létesítése, amely egy évvel a határidő előtt és jóval a költségszinten belül épült meg. Így a nyíregyházi lett a Taurus legnagyobb gyára, amely a nagyvállalati termelés közel egyharmadát adja. Létesítésekor másfél millió dollárt sikerült meg­takarítani a tőkés gépek szo­cialista, illetve hazai kiváltá­sával. Amellett, hogy a me­zőgazdaság számára nem kell behozni a nagyméretű kö­penyt, az elmúlt évben már 140 ezer abroncsot gyártottak, amelyből 8 millió dollár ér­tékben tőkés piacon értéke­sítettek. Az idén már 190 ezer abroncs gyártását tervezik és 12 millió dolláros lesz az ex­port, jövőre — amikor teljes kapacitással működik a gyár — elérik a 210 ezres teljesít­ményt. Elhangzott: a radiálabroncs a laza talajon is jól megállja a helyét, s mintegy 8—9 szá­zalékos energiamegtakarítás is elérhető a hagyományos ab­ronccsal szemben. Több euró­pai és amerikai kutatóintézet vizsgálata bizonyítja, hogy a termék kitűnő minőségű. Az iparág világszínvonalon ter­mel. A 16 ezer négyzetméte­res főüzemi csarnok a ma­gyar gumiipar egyik legkor­szerűbb üzemrésze. A régeb­bi termelőhely, a nyíregyházi kempingüzem 1,7 millió mat­racot gyárt évente, 32 ország­ba exportál 1,2 millió dara­bot, amely majdnem teljesen a tőkés piacokra kerül. A 2650 nyíregyházi dolgozó 43 százaléka nő, a dolgozók fele 30 éven aluli. A vezérigazga­tó kiemelte: a rendkívül fia­tal és tehetséges munkásgár­da értékes, fegyelmezett és áldozatokat is szívesen vállal. Ezt követően a termelő üze­mekbe kalauzolták Méhes Lajost. László Géza gyárve­zető mutatta be a munkafo­lyamatokat és a gyár termé­keit. A kempingüzemben So­mogyi Sándorné, a Kállai Éva aranykoszorús szocialis­ta brigád vezetője kérésére a vendég a következőket írta be a brigád naplójába: „Sok szeretettel köszöntőm a neves forradalmár asszonyról elne­vezett brigád valamennyi tag­ját. Gratulálok az elért ered­ményeikhez és szívből kívá­nom, hogy névadójukhoz méltóan küzdjenek, dolgozza­nak szocialista hazánk felvi­rágzásáért. Kívánok sok örö­met, boldogságot, egészsé­get.” Méhes elvtárs a gyár veze­tőivel folytatott eszmecsere során behatóan ismerkedett az iparág gondjaival, a fej­lesztési elképzelésekkel, ame­lyek között szóba került, hogy jelentős tőkés alap­anyagimportot lehetne hazai­val kiváltani, ha a hatodik ötéves tervben megépülne Nyíregyházán az ötezer tonna évi kapacitású acélkord- üzem. Az elképzelések között szerepel az új raf utózáshoz kapcsolódó központi henger­üzem építése is Nyíregyhá­zán. A szennyeződés meg­szüntetésére is születtek ter­vek: Záhonyban egy korom­lefejtő állomás létesítésével megoldódhat a gond. Sok szó esett a termelé­kenység, a hatékonyság növe­lésének lehetőségeiről — amely biztos alapja az ötna­pos munkahét bevezetésének. Méhes elvtárs szívből gratu­lált a gyáriaknak az elmúlt öt évben elért eredményeik­hez. Elmondta: a nyíregyházi gumiipari beruházás nemeseik a megye és székhelye, de az egész magyar ipar szempont­jából is jelentős. Kérte, tol­mácsolják elismerését mind­azoknak, akik közreműköd­tek e létesítmény megterem­tésében. A látvány maga is impozáns — hangsúlyozta —, össze sem lehet hasonlítani a régi gumiiparral, de fejlett a termelés az osztrák Semperit céghez képest is. Most azon­ban új, szigorúbb követelmé­nyek szerint dolgozunk, ami­kor arra kell törekedni, hogy tanulással, nagyobb gyakor­lat megszerzésével kiaknázzuk a bennünk rejlő nagy tarta­lékokat. Így születik meg az a nagyszerű munkáscsapat, amely bérben is és szociális juttatásokban is megtalálja a számítást. A fejlesztési el­képzeléseik jók, s az Ipari Minisztérium feladata is, hogy ezek megvalósításában segítsen. Méhes Lajos látogatásánaK következő állomása a Papír­ipari Vállalat nyíregyházi gyára volt, ahol elsőként Ko- vácsvölgyi Zoltán igazgató tájékoztatta. Elhangzott: az ezerkétszáz dolgozót foglal­koztató munkahely mindösz- sze nyolc éve kezdte a ter­melést. A csomagolódobozt és a papírzsákot készítő gyár 1980-ban 101 ezer tonnás re­kordtermelést ért el kétmil­liárdos értékben. A dolgozók keresik az újat, az igények­nek megfelelően rugalmasan változtatják a profilt. Néhány sikeres menet közbeni beru­házást is eszközöltek, amely ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervet jó eredménnyel zárták. Az idei év is jól indult, a most készülő ötéves tervük elsősor­ban a hatékonyság növelésé­(Folytatás a 4- oldalon) Az ipari miniszter a papírgyár munkájával ismerkedik (Elek Emil felv.) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IXXXVIII. évfolyam, 25. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 30., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom