Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 30. Mamóka és a galambok (Császár Csaba felvétele) Mestervizsgával a lakosság ellátásáért Ötezer szolgáltató kisiparos Javult a kisipari szolgáltatás megyénkben — közölték a KIOSZ megyei szervezeténél. A múlt évben 350-nel 5090-re növekedett az ilyen jogosítvánnyal rendelkezők száma. Többségük vidékre, Nyírbátor és Fehérgyarmat környékén váltott engedélyt. Lényegében már nincs is lakosságszolgáltatási fehér folt, csupán néhány megyeszéli helyen lehetne változatosabb a kisipari ellátás. Tavaly mintegy 800 millió forint értékű munkát végeztek a kisiparosok a lakosságnak. Legtöbbet az építőipari ágazatban. De vannak kisiparosok, akik a termelővállalat közvetítésével hiánycikkeket készítenek ipari üzemek részére: kötőelemeket, gépalkatrészeket, faárukat és háztartási cikkeket. Ezek egy része közvetetten segíti a vállalatok exportnövelését. Jól szolgálják a lakosság szolgálatát az ilyen céllal épülő szolgáltatóházak. A kisiparosok megyei szervezeté-, nek vezetősége saját erőből épített ilyet Nyíregyházán a Ságvári-telepen és Vaja nagyközségben. Ezekben tevékenykednek női és férfifodrász, fényképész, cipész, kozmetikus, női szabó, órás, rádió-, televíziószerelő és ház-' tartási gépjavító kisiparosok. Sok helyen a tanács vagy a tsz segít helyiséget biztosítani a kisiparosnak. Nyíregyházi vetélkedők a legjobb 40 között Hősök városai, városok kősói Tizenötezer embert vonzott A zsűritagok egy kis általános tájékoztatást adnak a versennyel kapcsolatban. Megtudjuk: az MSZBT Országos Elnöksége, a SZOT és az Ország-Világ szerkesztősége hirdette meg a versenyt üzemekben működő MSZBT- tagcsoportok, illetve szocialista brigádok részére. Számok bizonyítják, hogy országszerte sokan lelkesednek a versenyért, összesen 265 MSZBT-tagcsoport 5119 szocialista brigádja nevezett a vetélkedősorozatra, tehát több mint 15 ezer embert vonzott asztalhoz a felhívás. A mostani vetélkedőről a legjobb két' csapat már az ország legjobb 40 csapata közé fog bejutni. A középdöntőkben ugyanis negyven csapat méri össze tudását. A megyei döntő zsűrijének elnöke Vető Kálmán, az MSZBT Országos Elnökségének főmunkatársa. Játékvezető Agárdi Tamás riporter, akit a tévéből ismerhetünk. Barátok, munkatársak ülik körül a számozott asztalokat, nem nagy számú, de lelkes a szurkolósereg. A kérdés sorba jár Indul a vetélkedő, az egyes asztaltól kezdve sorba jár a kérdés. A mikrofon hosszú zsinórja szinte behálózza a versenyzőket. Ok azonban „kivágják” magukat még a nehéz kérdések hallatán, is. Egy-egy névhez egy-egy hős város nevét kell kapcsolni. Általában a második világháború hős katonáinak nevét mondja be a játékvezető, a versenyzőknek már „csak” az a dolguk, hogy mondják meg a város nevét. Némelyik csapat segítségre szorul. És a játékvezető segít is derültség közepette: „Annyit segítek, hogy ez a város hős város és szép város.” De hiszen mindegyik az, amelyik itt szóba kerülhet. A második fordulóban a logikára és a játékosságra is A gépkocsik szinte elbarikádozzák a KPVDSZ nyíregyházi művelődési házának bejáratát. Nagy érdeklődés előzi meg a Hősök városai, városok hősei című vetélkedősorozat megyei döntőjét. A háromfős csapatok számozott asztalnál ülnek, előttük fényesre csiszolt piros alma, érintetlen barna üvegekben Oázis. A játékvezető oldani akarja a kezdeti görcsös buzgalmat, ezért ezt mondja: „Akkor lesz majd oldott a légkör, ha fogyasztják az almát, bontják az üvegeket”. Érthető az izgalom, hiszen a jelenlévő 15 csapat közül csak kettő jut tovább a középdöntőbe. szükség van. Egy lapon be kell satírozni a helyes választ. A harmadik fordulóban nehéz és könnyebb kérdést lehet választani. A nehezebb kérdésre természetesen több pont jár. Az egyik nehéz kérdés lényege a következő: ki írt könyvet a fegyverkovácsokról? Helyesen válaszolják, hogy Gorkij. A másik kérdés: miről vált híressé egy' orosz vasutas? Ez a csapat is helyesen válaszol: arról, hogy a szociáldemokraták a lakásán tartották első kongresszusukat. A játékvezető kérésére lazításul sorra bemutatkoznak a csapatok. A TITÁSZ csapatát három asszony alkotja: két fizikai dolgozó és egy laboráns. A SZÁÉV csapatában két művezető versenyez. Az 5. sz. Volán Vállalat csapatát számviteli dolgozók, illetve könyvelők alkotják. Utóbbiak azt mondják, hogy nemcsak a vetélkedőre, hanem a hasonló nehézségű év végi mérlegkészítésre is készültek. Az ÉRDÉRT tuzséri csapatának mindhárom tagja fizikai munkás. Dupla vagy semmi A bemutatkozás után rejtjelezett távirat szövegét kell megfejteni. Aztán nehéz kérdések jönnek színházzal, biológiai kutatóintézettel és egyebekkel kapcsolatban. Végül Dupla, vagy semmi címmel igen nehéz körkérdések következnek. Meglepő, mindenkinek fel is tűnik, hogy a ZÖLDÉRT vállalat csapata mindenre hajszálpontos választ ad, néha a játékvezető még be sem fejezi a kérdést, a ZÖLDÉRT-esek már kezdik a válaszadást. Az eredményhirdetés a következő: első a ZÖLDÉRT, második a MEZŐGÉP, harmadik a Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységének csapata. A Dézsi László vezette MEZŐGÉP-es csapatról kiderül: sokat készültek, jól ismerik a Szovjetuniót. Dézsi Lászlóék. 1978- ban megnyerték: a Ki tud többet a Szovjetunióról című • országos vetélkedő döntőjét. Megyénk két legjobb csapata márciusban Nyíregyházán a középdöntőben Borsod és Hajdú megye legjobb két csapatával méri össze tudását. N. L. A VI. ötéves tervben a KIOSZ megyei vezetősége tovább bővíti a megyében a kisipar lakossági szolgáltatását. Évente létszámukat több mint 200-zal tervezik növelni, főként üzemi munkaviszonyban lévő, de szolgáltatói tevékenységet is vállalókkal és nyugdíjasokkal. Leginkább olyan helyeken, ahol még hiányos az ellátottság személyi szolgáltatásokban: fodrász, szabó, cipész, asztalos és gépjármű szakmákban. Tervezik a következő ötéves tervben további szolgáltatóházak építését, a KIOSZ megyei szervezete és helyi tanácsok közös beruházásában, a megye különböző helyein. Kedvező ez azért is, mert megszaporodott a mestervizsgát tevő kisiparosok száma, akik szakszerűbb, gyorsabb és pontosabb munkát tudnak végezni. Míg korábban évente 50-en 60-an tettek mester- vizsgát, a múlt évben ezek száma megközelítette a 200- at. Idén is megkezdődtek már a mestervizsgák az autószerelő és bádogos szakmákban. Jelenleg 250 ifjú tanul szakmát kisiparosnál. Ezek többsége — tapasztalat szerint — kisipari alkalmazottként dolgozik két évig, utána mester- vizsgára jelentkezik; általuk tovább javul a lakossági szolgáltatás a megyében. (ab) Mit írnak rólunk? MHSZ TARTALÉKOS KLUB A Magyar Honvédelmi Szövetség folyóirata, az MHSZ Élet 1980/12. száma ismertetőt közöl a nyíregyházi Zalka Máté területi tartalékos klubról. A 87 tagot számláló klub Sóstón a nyári időszakban céllövöldét működtet, amellyel megteremtik az egész éves munkájuk anyagi alapját. A tagok rendszeresen részt vesznek a THV- és a TLV-versenyeken. Értek el már első helyezést városi, megyei, sőt országos bajnokságon is. Egy éve patronálják a nyíregyházi gyors- és gépíróiskolát. Előadásokkal, lövészetek és honvédelmi délutánok szervezésével segítik az iskolai honvédelmi nevelést. Ezenkívül patronálják a városi vezetőségnél induló sorköteles gépjármű-tanfolyamokat. zökkel ugyanúgy ellátják a diákotthonokat, mint az iskolákat. ERDÖGAZDÄLKODÄS Az „Erdőgazdaság és faipar” című szakfolyóirat 1980/12. száma összefoglalót közöl a műszaki hónap keretében tartott összejövetelről, melyen megyénk erdőgazdálkodásának helyzetét vitatták meg. A témakörben tartott előadás többek között megállapítja, hogy a nagyobb erdőterülettel rendelkező tsz-ek jó példát mutatva mintaszerűen gazdálkodnak, de többségük, kis, szétszórt erdőterületen nem képes racionális erdőgazdálkodást folytatni. Súlyós probléma még az erdész' szakemberek hiánya. Szabolcs-Szatmár megye 132 termelőszövetkezetében 21 főt foglalkoztatnak az erdészeti üzemágban, ami alacsony szám a megnőtt feladatokhoz képest. ZENEI NEVELÉS NEVELŐK TAPASZTALATCSERÉJE Az „Ének-zene tanítása” módszertani folyóirat 1980/5. száma elemző cikket közöl zenei nevelésünk helyzetéről. Megtudjuk, hogy a megye iskoláiban a szakos ellátottság alig éri el a 48%-ot. Mégis, e nehéz ellátottság az oktatómunkán nem látszik meg. Az alsó tagozatban szinte mindenütt megfelelő hallású és meg, hogy állami forrásokból hangú nevelő tanítja a tárlód . társadalmai erők" mozgósí- gyat. A tárgyi feltételek ja- tasával ofyan tárgyi feltété- vultak. A legtöbb iskolában A közelmúltban Csongrád megyei pedagógus-küldöttség járt megyénkben. Tapasztalataikról Darvas Anna " tanár számol be testvérlapunk, a Délmagyarország hasábjain. Elismerőleg állapítja leket teremtettek igen sok iskolában, amelyet más megyék joggal megirigyelhetnének. Szabolcsban a diákotthoni nevelőmunkát elismerés és megbecsülés övezi, ami abban is megnyilvánul, hogy módszertani anyaggal, tankönyvvel, szemléltetőeszköpróbálkoznak kabinetrendszerű oktatással, ha nem is szaktanteremben, de egy' teremben próbálják tárolni a legszükségesebb zenei felszereléseket. Sajnos kevés az iskolákban a zenei szakkönyv, a tárggyal kapcsolatos módszertani könyv. Járműtolvajok a vádlottak padján Madácsi János napkori lakos az elmúlt év október 6-án délelőtt Nyíregyházán a dohánygyár udvaráról elvitt egy 5000 forintot érő Simson- kismotort. Motorozás közben a rendőrjárőr igazoltatta, s mivel Madácsi a motor származásáról elfogadható igazolással nem rendelkezett és előadása sem volt meggyőző, kénytelen volt elmondani az igazat. Az eljárás során a motort jogos tulajdonosának visszaadták, a kár megtérült, a bíróság a jármű önkényes elvétele miatt Madácsi Jánost 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként 2000 forint pénzbüntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztették. Lidák János nyírteleki lakos az elmúlt év szeptember 14-én ittas állapotban a nyírteleki italbolt elől lopta el V. József nyíteleki lakos kerékpárját a kormányon hagyott kézitáskával együtt. Másnap merészkedett csak a kerékpárra ülni, de öröme nem sokáig tartott, mert rendőrjárőr igazoltatta és kiderült a lopás. A kerékpárt és táskát visszakapta gazdája, Lidák Jánosra pedig 5250 forint pénzbüntetést szabtak ki. Részegen lopta el november 7-én este Nyírbátorban a Fáy-lakótelep egyik bérházának lépcsőházából T. Sándor Babettáját Pál János 28 éves nyírgyulaji lakos. Szerencsére csak rövid utat sikerült motorral megtennie, mert igazoltatták. A bíróság 4 hónap — végrehajtásában 2 évre felfüggesztett — szabadságvesztésre büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Egy 1500 forint értékű kerékpárt lopott október 18-án Nyírbátorban a Váci Mihály út egyik bérlakásának folyosójáról Krámli Ferenc 36 éves helybeli lakos. A büntetett előéletű Krámli 400 forintért eladta a lopott biciklit, de valódi tulajdonosa megismerte, s a tolvaj a bíróság elé került. Krámli Ferencet — mint többszörös visszaesőt — 8 hónap börtönre ítélték. Többször volt már büntetve özvegy Popomájer Lajos- né 47 éves mátészalkai lakos, s bár még egy fél éve sincs, hogy legutóbbi büntetéséből szabadult, ez év január 20-án este újabb bűncselekményt követett el: a mátészalkai Halász étterem udvaráról ellopott egy 2000 forint értékű kerékpárt. A kár megtérült, de a bíróság Popomájernéra — mint különös és többszörös visszaesőre — 10 hónap szabadságvesztést szabott ki és egy évre eltiltotta a közügyektől. Valamennyi ítélet jogerős. KARAM BOL A legsúlyosabb közlekedési baleseteknél gyakran közrejátszik, sőt sokszor, mint önálló ok szerepel az irányjelzés helytelen alkalmazása. A KRESZ csak néhány sorban rendelkezik az irányjelzéssel kapcsolatos szabályokról. Valójában azonban több az amit tudni kell, s ezt igazolja sajnos több súlyos baleset. Jellemző példaként lehet felidézni azt a kisvárdai balesetet, amelyet egy tehergépkocsi vezetője okozott, mert az irányjelzés szabályairól csak keveset tudott. Az illető járművével folyamatos indexelés mellett úgy előzött egy hosszú, kerékpárosokból álló sort, hogy végig balra villogott, még a jobbra visszatéréskor is. Aztán, mert nyomban ahhoz vá dülőút bejáratához érkezett, ahová be kellett fordulnia, a korábbi folyamatos irányjélzés mellett be is kanyarodott. A tehergépkocsi vezetője abban a tévés hitben volt, hogy az ő folyamatos és hosz^ szán tartól bal irányú indexjelzése neki abszolút elsőbbséget biztosít. így nem is érdekelte az őt követő, majd előzéséhez kezdő motorkerékpár két utasának sorsa. A motorkerékpár vezetője pedig azt hitte, hogy a tehergépkocsi vezetője, a kerékpárosok előzésének befejezte után elfelejtette indexe működését megszüntetni. Mindezek következményeként a motorkerékDár az eléje forduló teherautó alá futott. Kell-e a baleset szomorú eredményét részletezni? Talán még plasztikusabb az a baleset, ami szintén Kisvárdán történt, az előbbi hely közelében. A benzinkúttól egyik személygépkocsi vezetője járművével a kijáraton távozva (a régi 4 számú főútra) vissza akart térni a bejáraton ugyanoda, mert előbb rossz helyre állt, s nem kapott benzint. A jobbról érkező motor- kerékpáros látta ugyan az eléje szabályos jelzéssel kikanyarodó személygépkocsit, de arra semmiképpen nem számított, hogy egy feltankolt jármű a kijáraton távozva, a bejárathoz érve oda újra visz- szamegy. A személygépkocsi folyamatos indexét feledé- kenységnek ítélve a motor- kerékpárom előzésbe kezdett, és így belerohant az eléje kanyarodó személygépkocsiba. A korábbi cikkekben felhozott balra kanyarodási és előzési szabálytalanságokhoz társuló irányjelzési mulasztások immár szinte kivédhetetlen okai a legsúlyosabb kimenetelű baleseteknek. Tragikomi- kuma az ilyen baleseteknek az. hogy az elkövetők rendszerint a másik felet tartják felelősnek, magukat csak áldozatnak. Pedig ha tudnák, hogy az irányjelző készülék, irányváltoztatási szándékunknak a közlekedő partnerekkel való közlésére szolgál, nem pedig azok beugratására. Vastörvénnyé kell váljon, hogy egv ugyanazon index jelzéssel csak egy irányváltoztatás végezhető él. Jó lenne megszokni, hogy az egyszerű előzéskor is csak addig jelezzünk balra, amíg az előzési oldalra, vagy sávba nem kerülünk. Utána, mert már egyenesen haladunk, logikus, hogy a bal irányjelzéssel fel kell hagynunk. Ez csak félreértések és balesetek forrása lehet. Ha ezután ismét irányt akarunk változtatni, kezdeni kell a jelzésadást elölről. Megszívlelendő tanács, hogy egy irányváltoztatását befejező, de indexelését meg nem szüntető járművel szemben a legmélyebb bizalmatlanság gyanúja éljen minden előzni szándékozóban és érvényesüljön a fokozott elővigyázatosság, a deffenzív vezetés elve. Ki kell kényszeríteni az ilyen gépjárművezetőtől, elsősorban hangjelzéssel, hogy valljon végül is színt. így elérhetjük, hogy nem fordul elénk, illetőleg az esetleg ,,úgyfelejtett” indexét visszaveszi. Nagyon súlyos baleset okozója volt a közelmúltban egy primitív jellegű irányjelzési szabálytalanság, amikor az egyik jobbra kanyarodni szándékozó nagy terjedelmű jármű vezetője az ív szükségszerű növelése végett előbb balra húzódott — bár jobbra jelzett — és így elébe hajtott a jelzésében bízó és előzésbe kezdő személygépkocsinak. A tudatlanság párosul ilyenkor a felelőtlenséggel, s követeli áldozatul a gyanútlan emberek életét. A z irányjelzés szigorú szabályainak mara-w déktalan betartása újabb nagy csoporttal csökkentené a halálos és súlyos kimenetelű balesetek számát. Dr. Demeter Ferenc a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségi tagja
