Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 23. Szép kerítés. (Jávor László felvétele) EGY ÉV, TÍFUSZ NÉLKÜL SZABOLCSBAN Vizsgálatok tízezer helyen Ha volt szenzáció a köz- egészségügy és járványügy megyei történetében 1980- ban, az olyannak bizonyult, hogy se hősei, se áldozatai nem akadtak. Ez volt ugyanis a megye eddigi történetében az első olyan esztendő, hogy egyetlen tífuszos megbetegedést sem figyeltek meg, egyetlen ilyen beteget nem találtak. Ez a rendkívüli eredmény annak köszönhető, hogy a sokéves átgondolt járványügyi munka hozott most értékelhető sikert. Kis létszám — nagy munka A KÖJÁL megyei apparátusa — ideértve a városi, járási dolgozókat, a főorvostól a gépkocsivezetőig — kétszáznegyven fő. Rájuk hárul az a feladat, hogy a 10 ezer különböző objektumban állandó vizsgálatokat végezzenek. Ez a tízezer hely a legváltozatosabb : akad benne iskola, üzlet, piac, üzem, vízmű és cukrászda, utcai leve- gőmintahely, sportlétesítmény, falusi kút, szemétlerakó — hadd ne soroljam tovább. — Évente legalább 15 ezer vizsgálatot végeznek munkatársaim — mondja dr. Márton Mihály, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. Vegyük ehhez, hogy laboratóriumunk évente 200 ezer anyag több mint egymillió vizsgálatát is végzi. A rutinmunka mellett van évente kétezer hatósági ügyünk, határozatokat is hozunk, s például a múlt esztendőben 150 büntetést is kiszabtunk. Az itt . dolgozók emellett szinte kivétel nélkül olyan célfeladatokon is dolgoznak, amelyek tudományos értékűek. Szeretném gyorsan hozzátenni: nem elvont témákat boncolgatnak, szakterületük gyakorlati megfigyeléseit dolgozzák fel. Sokesztendős céltudatos tevékenység eredménye, hogy négy év óta nem volt számottevő járvány — kivéve az influenzát —, sikerült a minimumra csökkenteni a fertőzéseket. Ezért nem fordult elő egyetlen tömeges étel- mérgezés sem. Hogy ez a tevékenység mennyire nem egyszerűen rutinmunka, arról ezt halljuk az igazgatótól: A KÖJÁL rendszeres jelenléte mindenütt, ahol járvány, vagy egészséget befolyásoló körülmény fennállhat, nélkülözhetetlen. De hiba lenne, ha csak jelenséget orvosolnánk, s nem kutatnánk az okot. Hogy ez miként történik? Nos, szinte egyetlen területe sincs az életnek, amivel ne foglalkoznának. Néhány példát érdemes megnézni, hogy valóban tisztelni tudjuk a KÖJÁL-osok munkáját. Igazi csoportmunkával deA veszélyes „meseautó" utaséi Megerőszakolták, kifosztották Három fiatalember sorozatban erőszakoskodott védtelen nőkkel. A „vezér” Pár- ticska Mihály Manda-bokori lakos volt, aki Zsiguli gépkocsiját „rendezte be” a bűn- cselekmények elkövetésére... Az elmúlt ősszel Párticska F. T. Oroson lakó fiatalkorú barátjával több szórakozóhelyen italozott. Egy gépkocsiparkolóban ismerős lányokkal találkoztak, köztük volt egy lány is, aki késő este autóbusszal akart hazamenni Sz-be. A barátnők garantált rábeszélésére elfogadta az invitálást és beszállt Párticska Zsigulijába. A fiatalember azonban Sz.-ben nem állt meg, egy erdőben fenyegetés közben társával együtt megerőszakolta a védtelen lányt, öt nappal később Párticska és F. T. a fiatalkorú K. T. társaságában (K. T. jósavárosi fiatalember) kocsikázott Nyíregyházán a késő esti órákban. Egy lányt a konzervgyár előtt minden áron be akartak tuszkolni a Zsiguliba, azzal, hogy szívesen hazaviszik. A lány azonban busszal utazott haza. A fiatalemberek már vártak rá a falusi buszmegállóban. Űjabb rábeszélésre a lány beszállt hozzájuk, — vesztére. A Zsiguli nem haza vitte, hanem egy elhagyott helyre. A még érintetlen lányt a fiúk megerőszakolták. Újabb két nappal később Nagykállóban autókázni hívtak egy fiatalasszonyt, akit szinte nem is ismertek. Au- tókázás közben mindhárman megerőszakolták, fajtalan- kodtak vele, mi több, erőszakkal elvették tőle az ékszereit is. A ruhától és ékszertől megfosztott fiatalasz- szonyt magára hagyták két falu között az országúton. Újabb öt nappal később Nyíregyházán késő este az utcán egy magányosan hazafelé tartó elvált asszonyt szólítottak le a kocsiból: „Merre van Debrecen?” •" Játszották az idegent, az eligazodni nem tudót, mire a nő beszállt hozzájuk. Császárszálláson megerőszakolták. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Párticska Mihályt 6 év, F. T.-t 4 év, K. T.-t 3 év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. rí tették fel például azt, milyen egészségre károsító tényezők találhatók a megye cipőiparában. A feltárást javaslattétel is követte, az egész cipőipar számára általánosítható megállapításokkal. Az iskolai ügyekkel foglalkozó csoport Pacz Ágnes irányításával feldolgozta a megye minden iskolájának minden osztályában azt, hogy az órarendek megfelelnek-e a gyermekek teherbíró képességének. Jó együttműködések A közegészségügyi ellenőrök számolták fel az iskolák áltakarékossági intézkedéseit, melyek a világítás csökkentését találták spórolási területnek. De vannak hosz- szabb távú munkák is. Dr. Csontos Gyula és teamje tíz esztendőre visszamenően deríti fel a fertőző májgyulladások, az emésztőszervi fertőzések gyakoriságát, helyét, s keresi az okokat. Táplálkozás, életmód, talaj — mindmind ok lehet, amit célba vehet a gyógyító és megelőző. Az iskolai ügyeket a művelődési osztályokkal, a gyermekélelmezést a Népi Ellenőrző Bizottsággal, a kimondottan egészségügyi problémákat a körzeti orvosokkal, kórházakkal együtt oldják meg. Állandó jó partner a kereskedelmi felügyelőség is. — A napi feladatok, a rendszeres ellenőrzés mellett mind többször kell odafigyelni a változó élet adta körülményekre. Ez hozta magával — mondja dr. Márton —, hogy olyan vizsgálatba is kezdtünk, mely összefügg a foglalkoztatottság, az ipar, az életmód megannyi kérdésével. A megyei tüdőgondozóval közös vállalkozás, hogy hatezer nem tbc-s beteg esetét nézzük meg, akik légzőszervi megbetegedésben szenvednek. Országos hírnév A szabolcsi KÖJÁL annyi műszerrel és eszközzel dolgozik, ami éppen szükséges. De ennél lényegesen nagyobb hasznot hozónak bizonyult az a beruházás, amit a fejekben végeztek. A rendszeres és öt évre előre megszabott oktatási, képzési terv eredményeképpen módszeresen együttműködő, magas színvonalú gárda gyűlt itt össze, mégpedig úgy, hogy a kutatótól az ellenőrig, a gépírótól az orvosig mindenki egy nyelven beszél. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkáik a megyei jelentőségen is túl mutatnak. Országosan ismertek felméréseik, tisztelt a megye rendkívül megváltozott közegészségügyi helyzete. Országos és nemzetközi publikációk is jelzik munkájuk minőségét. Bürget Lajos Olvasónk írja Három sütőipari újdonság Fűszeres rozscipó A táplálkozástudomány kutatási eredményeit figyelembe véve, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat elsők közt vezette be az országban az úgynevezett rozskenyér sütését. A tudományos kutatások ugyanis megállapították, hogy a több korpatartalmú kenyér fogyasztása egészségesebb, mint amelyik teljesen finom lisztből készül. Csupán néhány előny a rozskenyér ja-, vára: nagy cellulóztartalma miatt, az emésztőszerveket intenzívebb — teljesebb munkára készteti; kevesebb kalóriatartalma gátolja az elhízást; gyorsabbá teszi az emésztést. A vállalat előzetes technológiai vizsgálata igazolta, hogy eredményesen süthet rozskenyeret, amit több külföldön járt turista is hiányoságnak talált itthon. Az újfajta termék három változatának készítését kezdte meg a vállalat idén, január 12-én: soroksári, alföldi barna kenyér és fűszeres rozscipó elnevezéssel. Az értékesítés kérdését külön megállapodásban rögzítette a sütőipar az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal. Az újfajta kenyerek árusítását a megyeszékhelyen az élelmiszer-kisker Kossuth téri 73-as kenyérboltjában és a sütőipari vállalat Bethlen és Rákóczi utcai szakboltjaiban kezdték meg, ugyancsak január 12-én. Az árusítás napi 2 mázsa rozskenyér szállításával kezdődött. Az újfajta kenyerek és a fűszeres rozscipó iránt az érdeklődés azonban máris olyan, hogy a kereslet mind a termékek készítésének növelését, mind az árusítás szélesítését igényli. Ennek megfelelően, a sütőipari vállalat tervezi a rozskenyér nagyobb arányú sütését és az árusításokat — a megyeszékhelyen — legalább hatra növelni. Ezt rövidesen meg is kívánja valósítani és így terméklistája már kerek nyolcvanra növekszik. (a. b.) HASZONTALAN SZÓRAKOZÁS Nyíregyházán a Vécsey utcán lévő magánházak ablakait a közelmúltban csúzlival sorra betörték. Előfordult, hogy a dupla ablakon át a kavics a szobában állt meg, akár balesetet is okozhatott volna. Sajnos a tettesek nyomára nem sikerült ráakadnunk, pedig nagyon szeretnénk, — jó lenne, ha ebben mások is segítenének — hiszen legtöbben nyugdíjasok vagyunk, a mások haszontalan szórakozása által okozott kárt pedig nekünk kell megfizetni. Hallottuk, hogy tavaly ugyanezt tették a Toldi utcán. Szeretnénk tehát, ha a rendőrség is figyelemmel lenne az itt történtekre. Z. J.-né Nyíregyháza, Vécsey utcai lakos Panasz Nyírmadáról Hullt alma, haszon nélkül? Panaszos levél Nyírmadá- ról. A megszólítás után hatalmas piros betűkkel írva: S. O. S. A levelet olvasván aztán kiderül, szó sincs életveszélyről, egy lebontásra ítélt szeszfőzde ügyében íródott a levél. Történt pedig, hogy két évvel ezelőtt egyesült a vásá- rosnaményi és a nyírmadai ÁFÉSZ naményi székhellyel. A madaiak egy jól működő, igaz, kissé lerobbant, de még így is maximálisan kihasznált szeszfőzdét is ■ vittek a házasságba, nemrég azonban az ÁFÉSZ megszabadult tőle, eladta a Nyírmadai Állami Gazdaságnak. S itt kezdődnek a bonyodalmak. A község a környék legnagyobb almatermői közé tartozik, s természetszerűleg a gyengébb minőségű gyümölcsbő! pálinkát főzettek. ját? Gergely Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke mondja: — Tudni kell, hogy az a főzde szinte a falu közepén, a házak közé beékelve működött évek óta. Fejleszteni tehát lehetetlen volt, ráadásul magántelken áll, ami tovább bonyolítja a helyzetet, nem beszélve a bűzről, a szennyvízelvezetés megoldatlanságáról. A múlt évben be is kellett zárnunk, mert személyi problémák is felmerültek, aztán fel kellett volna újítanunk, erre azonban nem volt pénzünk, ezért úgy döntöttünk, megszabadulunk tőle. Nem titkoljuk azt sem, hogy szükség volt a 160 ezer forintos vételárra, amit a kis- varsányi boltunk építésére fordítunk. Jovora uj üzem Ez persze nem vigasz a madai almatermelőknek. Az viszont már igen, hogy új szeszfőzdét terveznek Nyír- madán. — Szó van arról, hogy a helyi állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a tanács, és az ÁFÉSZ összefogásával új, nagy teljesítményű szeszfőzdét építünk. A helyét már kijelöltük, a végleges szerződés- kötés van csak hátra. Calva- dost gyártunk majd, s ott természetesen lehetőség lesz a kistermelők cefréjének kifőzésére is. úgy néz ki, jövőre elkészülhet az üzem, addig a kistermelők türelmét kérjük. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem mondanánk el azt is, hogy megpróbáltuk levenni az ott élők válláról az almaértékesítés gondját. A múlt őszön 300 tonna hámozott almát vásároltunk fel, s ennek kétharmadát Nyírma- dáról. Ezért mi kilónként 5,80 Ft-ot kaptunk, s 5 forint 60 fillért fizettünk a termelőknek. Nem a nyereségért csináltuk tehát. A szeszfőzde ügye tehát megoldódni látszik. S az igazat megvallva, mi is jobban örülünk annak, ha nem pálinka, hanem bébiétel készülne az almából. De a lakosságot azért illene tájékoztatni, az új szeszfőzde tervéről. Még nem késő. B. G. Hogy merik eladni? „De mi lesz ezután — kérdezik, tegyük hozzá joggal — hol főzessük a pálinkát, mit kezdjünk a rengeteg hulló almával? Különben is, hogy merik eladni azt, ami a népé?” Az első kérdésre a Nyírmadai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesétől, Cséke Lászlótól kértünk választ: — Megnyugtató hírt mi sem tudunk közölni — mondja. — Decemberben vettük meg az ÁFÉSZ-től a főzdét, ami alapos felújításra szorult. Helyre kell hozni az épületet, új üstöket, kell beszereznünk, s be kell vezetnünk a vizet is, mint ahogy azt a KÖJÁL megállapította. Több mint 50 ezer forintba kerül a felújítás, de ha ez be is fejeződik, nem oldja meg végérvényesen a kérdést. Nekünk évente 250 tonna hulló almánk van, természetesen, ezt főzzük ki majd előbb. A szeszfőzde naponta 50 mázsa alma feldolgozására képes, így a kistermelők almáját később tudja fogadni. Ez tehát nem valami biztató. Miért szabadultak tőle? Miért szabadult meg a szeszfőzdétől a Vásárosnamé- nyi ÁFÉSZ, s hogyan akarja megoldani a nyírmadai és a pusztadobosi emberek gond Sóstói tél. (J. L. felv.)
