Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 22. Lakás, munkahely-közvetítés Fogadóórán a tanácstitkárnál Fehérgyarmaton Fogadóórák. Az állampolgárok szép számmal fordulnak ehhez a tanácstörvényben is rögzített fórumformához, ügyintézéshez. Az újságíró ezúttal bejelentés nélkül vett részt fogadóórán Fehérgyarmaton, a városi tanácson, egy csütörtöki napon. Cement, gerenda, csempe Lesz miből építkezni A belkereskedelem csaknem kétmillió tonna cementet rendelt. Áz ipari só bűnlajstroma Támadás a pázsit ellen Nappali munkát Délelőtt háromnegyed kilencre jár az idő. Jó negyedóra van még hátra a fogadóóra hivatalos kezdetéhez, amikor kopognak és nyílik az ajtó. Egy asszony lép be, s szemmelláthatóan meglepődik, hogy már vendéget is talál. Dr. Preku Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára nyugtatja az asszonyt: — Üljön csak le nyugodtan, s ha négyszemközt akarja mondani, csak szóljon és... Kicsit gondolkodik, aztán beleegyezően bólint. — Csak a nevemet... nem szeretném... Megegyezünk, s már mondja is. Állásügyben jött. A METRIPOND-nál dolgozott, de ősszel beteg lett, megműtötték, s utána már nem ment vissza. Férje is súlyos beteg, minden reggel be kell neki adni az injekciót, a gyerek kisiskolás, olyan munkahelyet szeretne, ahol nappal dolgozhatna, úgy hallotta hogy. .. Bizonygatni nem kell. A titkár ismeri a családot, de — sajnos — a lehetőségeket is. Segíteni szeretne. Pillanatnyilag egy átmeneti megoldást ajánl és a jóindulatot; szól, ha lesz valami... Leköltözött a lánya után Egyszerűbbnek tűnik Zsiga Istvánná ügye, aki ugyancsak állásügyben keresi fel fogadónapján dr. Preku Lajost: — Konyhalánynak, vagy takarítani is elmennék — mondja reménykedve. — Munkakönyvé van? — Igen. Budapesten, a kéziszerszámgyárban dolgoztam, de a lányom ide jött férjhez és én is leköltöztem. Nagyon kellene a kereset... A titkár telefonál és máris mondja: — A HÓDIKÖT-nél van felvétel, de ... Hány iskolát végzett? — Sajnos, csak négyet. — Látja, itt a probléma. Csak nyolc általánossal vesznek fel dolgozókat. — Pedig Pesten, a gyárban gépen dolgoztam. — Megértem, de itt ez a feltétel. Most nyilvántartásba vesszük és ha lesz magának való munka, értesítjük... Hosszabb szünet következik, de ez sem üresjárat, ha nincs ügyfél, akkor sem ül ölbe tett kézzel hivatali helyiségében a tisztségviselő. Dr. Preku Lajos is dolgozna, ha hagynám, hiszen az asztalán számtalan irat, cseng a telefon, elnézést kér, „majd később”, s közben válaszol a kérdésekre is: — Végeredményben a fogadóóra csak egy jogilag szabályozott keret, amelyet a mindennapi életben itt nem lehet szigorúan alkalmazni. Ha benn van az illető tisztségviselő és nincs halaszthatatlan dolga, akkor itt a fogadóórán túl, vagy éppen előtte is fogadjuk az állampolgárt. Bár a fogadóóra délig tart, lehet, hogy délután többen felkeresnek. Természetesen szeretnénk, ha ezek az ügyintézések egyre inkább ezekre az időpontokra összpontosulnának, mert — éppen a lakosság érdekében — tervszerűbbé, hatékonyabbá válna a mi munkánk is ... Innen akar nősülni — Hányán keresik fel ilyenkor a fogadónapost? — Általában öten-hatan, néha többen is ... — Milyen problémákkal? — Lehet, hogy humorosnak tűnik, de felkértek már házasságközvetítésre is. Egy idegenbe szakadt hazánkfia keresett fel egyszer, hogy innen akar nősülni, de nem ismer senkit, ajánljak neki egy feleségnekvalót... A kis kitérő után, komolyra vált a titkár: — A legtöbb probléma, mint másutt is, a lakásügy, a foglalkoztatottság. Aztán a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos gyámügyi esetek, adóügyek. Közérdekű bejelentések is akadnak. Például kitördelték a parkosításra kiültetett facsemetéket, megcsonkították a park fenyőit, vagy egyedül maradt idős asszonyon kellett segíteni, az egyik háznál meg a nevelőszülők nem bírtak már az intézeti gyerekekkel és így tovább ... Lassan véget ér a hivatalos fogadónap. Nem kérdeztem, így nem is kaptam rá választ; vajon örült-e a titkár, hogy ezúttal csak ketten keresték fel. Az újságírónak — mindenesetre — nem a legszerencsésebben sikerült a napja. Bár úgy is mondhatnánk; az a jó, ha kevés a panasz, a gond. Csak hát a véletlen nem lehet illúzió, még Fehérgyarmaton sem. S ezt tudják a tisztségviselők is... Tóth Árpád A múlt évben 34 ezer magánlakás épült fel az országban. Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi és egyedi több szintes házakból. Milyen anyagellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az építőanyagok piacán az idén érezteti hatását néhány korábbi beruházás. Nézzük először a magánépítés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kis méretű terméke, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kis méretű téglával egyenértékű gázszilikát falazóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kis méretű tégla. A január 1-től kötelező hőszigetelési szabvány alkalmazása várhatóan rászorítja az építtetőket, hogy csak pilléreket és kéményeket rakjanak kis méretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és ÁFÉSZ-telepeken. A belkereskedelem 1,8 millió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyű szerkezeti anyagokat keresnek az építtetők. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi és lábatlani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal többet, összesen 5,2 millió méter feszített vasbeton gerenda készül. Többet gyártanak a kerámia elemekből és vasbetétből összeszerelhető, Fert-gerendákból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Az alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fenyőfűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereskedelmi forgalomba. Szintén változatlan a 106 millió darabos cserépkínálat és a 7—8 millió négyzetméteres síkpalater- melés is. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és taMég az ellenőr ereiben is elhült a vér, amikor meglátta a földbe vájt lyukat, benne a nylont, s a nylonban a káposztát. Mindez alig három-négy méterre az udvari mellékhelyiségtől. A káposz- tasavanyítót, aki potom 300 mázsát akart így készíteni, joggal büntette meg a közegészségügy. Kisebb horderejű, de semmivel nem gusztusosabb ügy volt az, amikor az élelmiszerüzletben azt tapasztalták, hogy a polc alján lévő kocsonyára csendesen csorog a húslé. De kellett bezáratni növényvédő szeres boltot rendetlenség és rossz tárolás miatt, meg kellett semmisíteni lejárt konzerveket, üdítőket is. Csupán néhány szemelvény abból a 2000 hatósági ügyből, amely közül 150 súlyos, 600 és 4000 forint közötti büntetéssel zárult a múlt évben. Volt, illetve van ennél kacifántosabb is, melynek a főszereplője a kisvárdai Öntödei Vállalat. Ián változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzetméterrel többet, összesen 4,6 millió négyzetméternyit kínál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építéshez vegyi anyagokat. Mostanság viszont a lakosság is mindinkább igényli a különféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétához) a glettanyagot (újfent a tapétához), és lassabban bár, de terjednek a beton és habarcs adalékanyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a Kemikál minden nehézség nélkül több építési vegyi anyagot tud adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a várható igény feletti mennyiségben kínálnak a gyártók. Egyre nő a piacon a jó hőszigetelésű — bár viszonylag drága y— ablakok aránya. A múlt év márciusában tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága az ipari, építőipari lakossági szolgáltatások helyzetét, s megszabta a további feladatokat. Az év első végrehajtó bizottsági ülésén a megyei tanács elnöke számot adott a határozat végrehajtásáról. Többek között megállapította a vizsgálat: a lakóházkezelési feladatokat ellátó vállalatok, és költségvetési üzemek jó lehetőségekkel rendelkeznek. A megye területén működő üzemek, vállalatok gépjármű- javító műhelyeiket csak futó javítások elvégzésére rendszeresítették. Nagyobb javítást ők is a szakvállalatokkal végeztetik, nem rendelkeznek olyan felszereltséggel, amelyekkel felelősen teljesíthetTöbb éves csatát vív velük a közegészség- és járványügy amiatt, hogy négy családot, 16 embert életveszélyesen fenyeget a gyár salakja, hulladéka, a gáz. Sajnos itt az várható, hogy miniszteri szintig nyúlik el az ügy, hiába a tét tizenhat élet. Mint látható, a rendszeres és állandó közegészségügyi vizsgálatoknak igenis van értelmük. Tartósan nyomon tudják követni a boltokat, de még a magánosokat is, és legyen szó akár járványveszélyről vagy embert veszélyeztető környezetszennyezésről, gyorsan reagálnak. Bár az esetek, melyeket soroltam, láthatóan súlyosak, a mostani helyzet a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen javult. Elmúlt az az idő, amikor a KÖJAL-t megszállták a kijárók, akik egy-egy szabálytalanság után meg akarták győzni a hatóságot, ne lépjen. Megszűnt Világszerte és , hazánkban is kutatják a szakemberek a közutak és járdák jég- és csúszásmentesítésének eddiginél jobb módját. A legújabb vizsgálatok, a felhalmozódó adatok tükrében ugyanis notion nő a hagyományos védekező anyag, a fűrészporral, homokkal kevert ipari só „bűnlajtsroma”. A környezetvédelmi kutatók ma már pontosan követni tudják a talajba jutó sóoldat útját, képesek pontosan felmérni, prognosztizálni e folyamat káros hatásait. Kimutatták például, hogy nátrium és klorid ionokra bomló só kezdetben a talaj legfelső, 20—25 centiméteres vastagságú rétegében tározódik. Az itteni vegyi átalakulás már elpusztítja a virágokat és a pázsitféléket. Jól megfigyelhető mindez a városok, lakótelepek parkjainak környékén, ahol a járdák, utak közelében levő pázsit mind szélesebb sávban kopaszodik ki. Sajnos a növényt ölő só ezzel még nem fejezte be vándorútját. Az olvadást követő csapadékos időszakban a káros oldatok egyméteres mélységig is leszivárognak, abba a régióba,, ahol a fák tápanyagot felvevő gyökérzete tenyészik. Ha itt a sókoncentráció eléri a 0,3—0,5 százalékot, akkor már megkezdődik a növények lassú haldoklása. A természetkedvelők nyilván megfigyelték már, hogy parkjainkban egy-egy fa lombozata már a nyár elején megsárgul, a levelek szélei megbámulnák, s a fák már júliusra, augusztus elejére elvesztik lombruhájukat. Az ilyen megkopaszodott fákon később megindul a rendhagyó őszi lombosodás, ami szinte felfalja a fa tartalék tápanyagait. Az így legyöngült növény aztán rendszerint áldonék a szeméyi tulajdonban lévő személygépkocsik szervizelését, javítását. A megyei tanács gazdasági osztálya ez évben helyez üzembe a Nyíregyháza, Kálmán utcai új garázsában egy automatafel- sőmosó és szárítóberendezést. A termelőszövetkezetek egy része szívügyének tekinti a tagok és a lakosság ipariszolgáltató igényeinek kielégítését. A meglévő melléküzemágak ilyen irányú bővítését végzi. A termelőszövetkezetek jelentős hányada azonban az indokoltnál kevesebb figyelmet fordít a lakossági szolgáltatásra, mindazok ellenére, hogy erre körlevélben is felhívták az elnökök figyelmét. a kereskedelem részéről is a hibát elkövető elvtelen védelme, ma már a vállalatok is bírságolják azokat, akik vétenek a szabályok ellen. A közegészségügynek nem öröm, ha hatósági jogát gyakorolja. Nem élvezet az sem, ha aktákat, büntetéseket kell gyártani, s az ellenőrző és megelőző munka helyett adminisztrálnak. A cél a jelenben és a jövőben éppen az: növekedjék az egyéni és közös felelősség, s ki-ki a maga munkaterületén legyen a szabályok betartója és megtartója. Mert az igazság az: a köz egészségének védelme nem egy szerv feladata. Csak a megfelelő társadalmi légkör és szigor képes megfékezni a rendbontókat, csak az elvállalt kötelesség teljesítése alkalmas mások egészségének megóvására. (bürget) zatul esik az enyhébb fagyoknak is. Ilyen körülmények között a hosszabb távú prognózisokat illetően a környezetvédők aggodalma ugyancsak megalapozott. S a só „vádiratában” ezen felül súlyosbító tételként szerepel az a korróziós kár, ami évente és egy- egy ország viszonylatában milliókra, sőt milliárdokra rúg. Mind eredményesebben munkálkodnak a szakemberek az ipari sót helyettesítő anyagok felkutatásán és alkalmazásán. Az idei télen például Fejér és Komárom megyében néhány egyszerű, de nagy horderejű változtatást vezettek be. Az alsóbbrendű utakon megszüntették a sózást, és a biztonságos forgalom lebonyolítását salakozással oldják meg. Több főútvonalon pedig só helyett magnéziumkloridot permeteztek a betonfelületre. Ez az anyag szintén fagygátló, de nagy előnye, hogy nincs növénypusztító hatása, korróziós agresszivitása is lényegesen kisebb az ipari sóénál. További jó tulajdonsága, hogy nem kell homokkal keverni, s miután folyadék, könnyen kipermetezhető. Szélesebb körű alkalmazását az alapanyag magasabb ára nehezíti, bár érdemes volna gazdasági számításokat végezni, hogy hosz- szú távon nem fizetődne-e ki az olcsóbb, de nagy károkat okozó só helyett a magné- ziumklorid általános elterjesztése. Mindenesetre az első lépések már megtörténtek az ipari só későbbi száműzésére. A technika fejlődése, az intenzív kutatás előbb-utóbb kialakítja azt a megoldást, amely mind a közlekedés, mind a környezetvédelem szempontjából egyaránt kielégítő lesz. Ezért a VI. ötéves terv időszakara megállapított „lakas- kapcsolódó berunázási keretek” a városokban és a kiemelt nagyközségekben lehetővé teszik további üzlethelyiségek létesítését. A kistelepülések szolgáltatási igényeit elsősorban a begyűjtő, illetve a hozom-viszem szolgálattal lehet megoldani. Ezen a területen jó példával járnak elöl a Gelka és a Nyírségi Patyolat Vállalat, illetve a híradás- technikai eszközöket javító szövetkezetek. Ehhez segítséget nyújtanak a helyi tanácsok, ahol a lakosság bejegyeztetheti javítási igényét, melynek alapján a a hibaelhárítók a lakásukon keresik fel a bejelentőket. A Nyírségi Patyolat Vállalat a kistelepülések igényeinek kielégítésére külön gépjárművet állított be, amey túraterv szerint azonos időben keresi fel a falvakat. A kisiparosok szolgáltatási tevékenységének bővítésére minisztertanácsi határozat jelent meg, amely érdekeltebbé teszi a kisiparosokat. A kistelepüléseken szolgáltatást végzők jelentős jövedelemadó-kedvezmény kaphatnak. A szolgáltatás javításában szerepe van a különböző barkácsműhelyeknek, és boltoknak. Ezek révén a lakosság egy része a kisebb javításokat maga tudja elvégezni. Nyíregyházán barkácsmű- helyt üzemeltet a vas- és fémipari szövetkezet, valamint a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat. Az iparcikkkiskereskedelmi vállalat is több településen létesített barkácsboltot, ezek közül a kisvárdai és a nyíregyházi barkácsbolt az építkezések elhúzódása miatt ez évben nyílik meg. (cs.) Kenöesszirupot készítenek a korszerű automata berendezéssel a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. (Elek Emil Idr.) A KÖJÁL leleplezte Megbüntették a káposztasavanyítót Egy tanácsi határozat nyomában A szerviztől a barkácsműhelyig A lakossági szolgáltatás bővítésének lehetőségei
