Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
1981. január 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Az ötlet mindenkié n erveket készítünk, 1981-re és hosz- szabb távon is, 1985-ig szóló elképzeléseinket összegezzük ezekben a hetekben. Különböző testületek előtt kerülnek szóba városi, megyei elgondolások, társadalmi vitákat szerveznek, hogy a rendelkezésre álló összegeket — a lakosság, egyes kollektívák erejével kiegészítve — a legcélszerűbben használják fel. Nagyon sok figyelemreméltó ötlet, javaslat hangzik el ezeken a tanácskozásokon. Nem mindegyik valósítható meg közvetlenül, de újabb gondolatokat ébresztenek, továbbfejleszthetők, közéletünk demokratizmusát, az együtt gondolkodást jelzik. Van közöttük, amely az egész megyét érinti, más csak egyes kollektívákat. De közös bennük a felelősség a jövő céljaiért, újabb eredményeinkért. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén hangzott el többek között, hogy a korábbinál is jobban oda kell figyelni az új értéket hozó munkára. Az egyik záhonyi vasúti szakszervezeti titkár mondta el, hogy együttműködő partnereket keresnek. A kézi átrakásnál még 100—150 emberre volna szükségük, s ha van olyan tsz vagy üzem, amely holt idényben nélkülözni tudna egyes brigádokat, ők szívesen fogadnák őket; jó körülményekkel, jó kereseti lehetőségekkel — s népgazdaságilag is fontos munkában segíthetnének. Megyénkben sok a gyáregység, amelyeknek központja az ország más részén van. öröm azonban, hogy ezek a gyárak egyre erősödnek, fokozódik a szellemi kapacitás, s a fejlesztések eredményeként közülük jó néhány technikailag is fejlett. Mindezeknek azonban a tervezésben is jobban ki kellene domborodnia. Az SZMT ülésén az egyik hozzászóló elmondta, hogy például Ujfehértó korszerű, új textilgyárában ugyanannyi üzemmérnök dolgozik, mint a központi gyárban, a tervek készítésében azonban szinte részt sem vesznek, holott tucatnyi jó ötlettel segíthetnék a hatékonyabb, jobb minőségű munkát. Mátészalkán, a városi-járási pártbizottság ülésén hallottam: a MOM gyáregységében sokat tesznek azért, hogy az átlagon felüli teljesítménynek becsülete legyen. Ez nagyon fontos is, hiszen országos programokban vesznek részt. Jó volt hallani, hogy tavaly 2,4 millió darab szemüveglencsét adtak át az OFOTÉRT-nek, s egyetlen minőségi reklamációt sem kaptak. Ezt a minőségi munkát szeretnék megőrizni az idén is. Ezért aztán különösen nagy gondot fordítanak a termelő munkás kiszolgálására; munka közben minden kéznél legyen, ne kelljen várni, anyag után járkálni. Ráadásul jó minőségű anyagot akarnak a munkás keze alá adni. Megszervezték a laboratóriumot, s ebben az alapanyag-vizsgálatot. Nem tisztelik a még oly rangos külföldi cég nevét sem; mindent ellenőriznek, s a termelésbe csak kifogástalan alapanyag kerülhet. így lesz jogalap a selejtmentes, hibátlan, minőségi munkára. Persze nem elég, ha csak a termelővállalat végez jó minőségű munkát. Fontos az együttműködés is. Ugyancsak Mátészalkán hangzott el, hogy az év végén az ÉRDÉRT telepén az elmúlt évben egyszer-egyszer a szokásos 3,5 ezer köbméter fenyőfűrészáru helyett 11 ezer is állt a gyárkapun belül, mert nem kaptak vagont, amelyben elszállítsák. Ök nem tudták raktározni, másutt pedig nagyon hiányzott az áru — kétszeres volt a kár. Ez a téma Nyíregyházán, a városi párt- bizottság ülésén is elhangzott, s már-már ironikus volt a megjegyzés; esetenként több munkát igényel a szállítás szervezése, mint maga a termelés. Ezek a megjegyzések különösen figyelemreméltóak, ha például tudjuk: Mátészalkán a jó szervezéssel hat vagonnal kevesebbet használtak fel a tervezettnél az évi termelés elszállításánál, s a vagonhiány ennek ellenére sokszor megoldhatatlan gondokat okozott. A vasúton lenne a sor ... Nyíregyházán sok más gondolat is nyilvánosságot kapott. Volt aki sürgette a lakáscserék szervezettebb lebonyolítását, más a vasútállomás környéki ellátás javítására tett javaslatot, mivel sok a bejáró. Mindkét dologban kedvező fejlemények várhatók — de nem azonnal. □ e hasonló közömbösség fogadta a Nyíregyházán kialakított ÉPTEK-te- lepet is. A nagyvállalatoknak megéri, hiszen például a KEMÉV negyedével tudta csökkenteni készleteit, s kedvezők a SZÁÉV tapasztalatai is. Kifürkészhetetlen, hogy mások miért nem élnek a tálcán kínált lehetőséggel. A példák jelzik; mindenütt alkotó, konstruktív véleménycsere bontakozott ki. A következő hetekben, hónapokban viszont már az igényes megvalósításon lesz a sor. Marik Sándor Fél év múlva nemcsak az iskolákban lesz bizonyítványosztás, hanem a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárában is, ahol jelenleg húszán tanulnak művezetési ismereteket. — Tavaly áprilisban indítottuk a tanfolyamot — mondja Rácz Zsigmondné személyzeti és oktatási előadó. — Egyrészt azzal a céllal, hogy főként saját vállalatunknál, valamint a megyénkben ruhaipari üzemeknél, szakmailag, politikailag jól felkészült művezetők irányítsák a termelést, másrészt ezúton is szeretnénk megfelelő káderképzést, utánpótlást megvalósítani. — A képzési idő negyedrészében a hallgatók közismereti tárgyakat tanulnak. Ezt nevezzük a „szintrehozás” időszakának. A továbbiakban pedig kizárólag szakmai, valamint politikai ismeretekkel foglalkoznak. Különösen fontos a vezetési tudnivalók elsajátítása. — Tíz éve vagyok a VOR- nál — újságolja Oroszi Györgyné technológus. — Annak ellenére, hogy ruhaipari szakközépiskolát végeztem, sok újat tanultam, s tanulok a művezetőképzőn. Például a számítástechnikáról. Lehet, hogy azt a napi munkámban nem kell alkalmaznom, de úgy tudom, a jövőben a központban áttérnek a számító- gépes adatrögzítésre, nyilvá- tartásra, s nem árt ha tudom: miért kell pontos információkat adnom. — Én a politikai és a vezetési ismeretekben gyarapodtam leginkább — beszél Zömeid Pálné művezető. — Jó is az, mert bizony ma már a dolgozókat nemcsak a ruha meg a cérna érdekli, hanem az is, hogy mi miért történik a világban. Cs. Gy. Iskola a gyárban A Mándoki Fa- és Vastömegcikk Ipari Szövetkezet fafeldolgozó részlegében a mátészalkai bútorgyárnak készítenek alkatrészeket. Katkó László fotelüléskeretet csiszol. (Jávor L. felv.) J ózsi, aki ha nem is volt az iskola réme, mégis olyan hírben állt, amit leginkább a fenegyerekséggel lehet jellemezni. Mindenben benne volt, s kiszámíthatatlan, valamint kimeríthetetlen ötleteivel ugyancsak meghökkentette társait, tanárait. Legutóbbi esete az iskolában még ma is beszéd tárgya. Történt pedig, hogy a tanintézetben, mely új volt, kissé megkésetten bár, de avatóünnepséget tartottak. Ez alkalommal lezárták a főbejáratot, s az aulában ünnepi falatokhoz és kortyokhoz terítettek. Kialakították az új forgalmi rendet is, amelynek az volt a lényege: szülők és tanulók a hátsó bejáraton közlekedhetnek ki és be. Ez a szokatlan közlekedési „rend” keltette fel a gyerek érdeklődését, aki felmászott egy tűzlétrán, mégpedig oda, ahonnan az ünnepi helyiségbe be lehetett látni. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy teljesítményének komoly nézőközönsége akadt. Józsi a helyzet magaslatán nem is Avatás elégedett meg a szemlélődéssel. Amit látott, olyan volt számára, mint egy némafilm, ami viszont kommentárjaitól élővé változott. — A diri mosolyog, Bori néni tölt a kis poharakba. Most egy ősz hajú áll a középre, pohárral a kezében beszél. Ott a Kovács mutterja, a munkaközösség elnöke. Sári A nyírkarászi Béke Tsz-ben 80 dolgozót foglalkoztató varróüzemet létesítettek. A dolgozók betanításában a HÓDIKÖT tiszalöki gyárának szakemberei segítettek. A tsz melléküzem meósai két hétig Tiszalökön tanulnak. Képünk róluk készült. (Elek Emil felvétele) A vállalat lelkiismerete Belső ellenőrzés a húsiparban Tizenhét vizsgálatot folytattak le 1980-ban a Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat belső ellenőrei. Tizenhét vizsgálat, tizenhét téma, s ha az ellenőrökkel beszélünk, a jegyzőkönyveket böngésszük, arra kapunk feleletet, milyen is egy vállalat, — belülről nézve. Belülről és elfogulatlanul. Ha képletesen akarunk fogalmazni, mondhatjuk úgy is: a belső ellenőr a vállalat lelkiismerete. Á vezető mint partner Mit vettek szemügyre tavaly? Álljon itt az 1980-as munkaterv néhány pontja. Megnézték, mi az oka a leltárhiányoknak. Utóvizsgálatnak vetették alá az 1979-es ellenőrzéseket. Foglalkoztak a melléktermékek kitermelésének gazdálkodási kérdéseivel. Szemügyre vették a húsüzemet, a műszaki főosztályt, az anyag-és készletgazdálkodást, az élőmunka hatékonyságát. A skála tehát, igencsak széles. Csákné dr. Farkas Ilona, a jogi és belső ellenőrzési osztály vezetője a munka lényegét ismerteti: — Az egyes területek szemügyre vételezésére — fontosságtól függően —, két- három évenként kerül sor. A trösztnek is van egy ellenőrzési osztálya, ők négy-öt évenként néznek meg tüzetesebben egy-egy vállalatot. A mi vállalatunknál ketten foglalkoznak belső ellenőrzéssel, és ez a létszám, mivel az utóbbi években sokat változott a vezetés, ma már. elég. Volt időszak, amikor bizony kevesen lettek volna. Az ellenőrzés értékét tulajdonképpen egyetlen dolog néni mellett van, a matektanár mellett. Lent feszült csendben hallgatják a konferálást. Minden szem Józsira mered, aki kiváló megfigyelőhelyén immáron kényelembe is helyezte magát. — Felhajtják a poharakat. Aztán mind az asztalhoz. Úristen, mennyi szendvics. Sza- lámis, sonkás, még pogácsa is. Te jó ég, szinte minden elfogyott már. Újra töltenek. Ez már bor. És mennyi ropil A közvetítés fél óráig tartott. A nagy hidegben Józsi keze elgémberedett, s az alatta állók is láthatóan jóllaktak a kevés változatot tartalmazó beszámolótól. Kezdtek elszállingózni. Volt, aki hazaindult, a többség a tantermek felé. Persze a hátsó bejáraton. (bürget) minősíti, a feltárt hibák elhárításának aránya. Az osztály- vezető és Boros Gyuláné belső ellenőr véleménye, és ezt a jegyzőkönyvek is alátámasztják: — Minden általunk feltárt hibát orvosolnak az illetékesek, némelyiket már a vizsgálattal egy időben. Ebben kifogástalan partner valameny- nyi vezető, pedig néha kellemetlen perceket okoz, ha kiderül, valamit nem csinálnak jól. — A felelősöket kell megkeresnünk — mondja Boros Gyuláné —, meglehetősen hálátlan feladat, éppen ezért nem is 100, de 200 százalékos biztonságra törekszünk észrevételeink megalapozottságában. Nyíregyházi újítás A vizsgálódások összegzett eredménye a vállalat tükre: „Ilyenek vagyunk mi” — mondja annak, aki belenéz. Jót és rosszat, egyaránt megmutat. A tavalyi jegyzőkönyvekből is sok minden olvasható ki. Kiderül például, hogy ha a vezetők kicsit többet néznének beosztottjaikra, számos — nem is nagy jelentőségű — hiba megelőzhető lenne. Mert az olyan hibák mögött, melyek már a vizsgálat ideje alatt, szinte azonnal kijavíthatok, többnyire ez állhat. A melléktermékekkel foglalkozván viszont az állattartók mulasztásaira is fény derül. A bőrök állapota például azt árulja el, hogy sokfelé verik az állatokat, testükön sebek vannak, nem fordítanak gondot a tisztaságukra. — A bőr minőségét illetően nekünk is voltak tennivalóink, de szabályoztuk a szállítást, az állatok terelgetésére pedig elektromos ösztökét használunk, amit egyébként a mi szakembereink újítottak, és ma már az egész országban használják. Vannak azonban területek, ahol, noha sejtik, sőt tudják is, hogy nincs minden rendben, azonban beavatkozni nem tudnak, mert illetéktelenek. A felvásárlás ugyanis jórészt ellenőrizhetetlen, hiszen a téeszmegbízottak más felségterületen állnak. Arányok és normák Persze mást is kimutatnak az ellenőrök. Azt például, hogy nem mindig felhőtlen a készletgazdálkodás, és akadnak technológiai fegyelmezetlenségek, de a jegyzőkönyvek alapján jól mérhető a vállalat munkájának a javulása is. Hiszen csökkenő létszám mellett termeltek többet, nőtt a fizikai dolgozók száma és csökkent az adminisztratív állomány. Kevesebb a fegyelmezetlenség, az igazolatlan hiányzás. Több lett a teljesítménybéres munkaóra és kevesebb lett az időbér. A jót megállapítani nem nehéz, vélhetné bárki. Azonban a belső ellenőrnek — ezért alkalmazzák többek között —, a jó mellett is meg kell találnia a rosszat, a javíthatók — Mert — fejtegeti — Csákné dr. Farkas Ilona —, az igaz, hogy szinte minden termelőegység túllépett a terven megszabottakon, és ez jó, de az eltérő arányokból kiderül, hogy a normák nem mindenütt felelnek meg a szükségleteknek. A legutóbbi vizsgálat az eredmények árnyoldalait is kimutatta. A belső ellenőrök alighanem hasznosan dolgoznak ennél a vállalatnál. Bizonyíték erre: visszatérniük semmire sem kell. — Üj probléma viszont mindig akad — mondta Boros Gyuláné —, munka nélkül aligha maradunk. SpeidI Zoltán TÉLI JA VITAS. Tóth Sándor, a csengerújfalui Béke Termelőszövetkezet fiatal szakmunkása Zetor 5611 futóművét újítja fel. (Both Pál Ambrus felvétele)
