Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 18. Esős esztendő Hiányzott 437 óra napsütés Hideg nyár, meleg október Az elmúlt év időjárása nemcsak ismétlése volt va­lamelyik rossz • időszaknak, hanem jó néhány „leg”-gel is szolgált. Az Országos Mete­orológiai Intézet nyíregyházi főállomásának vezetője Győ­ré László — az ott mért ada­tok alapján — érdekes sta­tisztikát állított össze erről. Kezdjük talán azzal, hogy 1980 az évszázad második legcsapadékosabb éve volt; összesen 810 millimétert mértek Nyíregyházán. En­nél több — 821 milliméter — csak 1915-ben volt. Ko­rábban ugyan, de nem hiteles adat szerint volt még egy rekord 1878-ban, amikor 900 milliméter csapadékot je­gyeztek fel. Hogy az elmúlt évi csapadék mennyire volt sok, az könnyen érzékelhető azzal: a harminc év átlagá­két fokkal s januárban is több mint egy fokkal alacso­nyabb az átlaghőfok. Napsü­tésben is rendkívül szegény évet zártunk; a sokévi 2139 átlag helyett 1980-ban csak 1538 órán át sütött a nap. S ami különösen kihatással volt a mezőgazdaságra, a tenyész- időben — április és szeptem­ber között — 437 óra napsü­tés hiányzott. Nem csoda, hogy savanyú maradt sok gyümölcs és kitolódott a te- nyészidő. Hozzá tartozik még az el­múlt év időjárási mérlegéhez, hogy nyáron az átlag 21 he­lyett mindössze öt olyan hő­ségnap volt, amikor a hőmérő higanyszála elérte a 30 fo­kot, de a 25 fokos nyári na­pok száma is csak 32 volt. Legmelegebb nap — 30,8 fok — július 16, a leghidegebb ban 593 millimétert mértek, tehát 37 százalékkal keveseb- ' et, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor az évi 8,6 Celsi- rs-fok középhőmérséklet ke­rek egy fokkal maradt el a sokévi átlagtól, s minden hó­nap hűvösebb volt az álta­lában szokásosnál. Még a leg­melegebb júliusban is közel-18,5 fok — pedig januar 3U. A legtöbb csapadék július 22- én hullott, amikor zápor-zi­vatar kíséretében 68,1 milli­méter eső esett Nyíregyhá­zán 24 óra alatt. A legvasta­gabb hóréteget — 19 centi­métert — január 25-én mér­ték az állomáson. T. Á. Cj tanácsházzal gazdagodott Gávavencsellő. A létesít­ményben kapott helyet a nagyközségi pártbizottság is. A tanácsi munka korszerűsítését és meggyorsítását segítő in­tézményt Pénzes János, a megyei tanács elnöke adta át rendeltetésének. (Paál László felv.) Több kínálat — jobb lehetőségek Várjak a vendégeket Tanácskozás megyénk idegenforgalmának helyzetéről Az ország idegenforgalmi kínálatában Szabolcs-Szatmár elfoglalt helye hosszú ideig jelentéktelen volt. Annak el­lenére, hogy kulturális érté­kekben, természeti adottsá­gokban a feltételek jobbak, mint amennyire ezt az ország­ban ismerik. Lényeges válto­zás 1973 után következett be a viszont a Tisza-parti kirán­duló helyeken e tekintetben még igen sok a kívánnivaló. Kevés a fizető- vendégszállás A kereskedelmi szálláshe­lyek száma 1980 végén 2625 Óvodába mentek — a népi ellenőrök II százezres város kisgyermekei Aligha kell bárkinek is bizonygatni: milyen gyors ütem­ben is fejlődik Nyíregyháza — öt éve 93 ezer volt a város lakóinak száma, ma pedig meghaladja a 110 ezret —, de vajon növekedett-e ilyen ütemben az óvodák, a bölcsődék helyeinek száma? Összhangban vannak-e a fejlesztési ter­vek a gyermeklétszám várható növekedésével? Egyáltalán milyen körülmények között élnek a város bölcsődéiben, óvodáiban a gyermekek? Ilyen kérdésekre kerestek választ a népi ellenőrök, amikor a város 14 bölcsődéjéből kilencben, a 26 óvodából 19-ben végeztek vizsgálatot. Ami a gyermekintézmények elhelyezését illeti, a többség környezete megfelelő, de for­galmas, zajos út mellett van a gúszevi, ugyancsak forgal­mas út és a vasút közelében a sóstóhegyi, a Márka presszó zajának hallótávolságában a Kun Béla utcai, a kocsmává züllött Jereván mellett a Benczúr téri gyermekintéz­mény, az öz úti, valamint a Vécsey úti bölcsőde széntü­zelésű kazánjai pedig saját maguknak, de a Vécsey utcai és a Tőke úti óvodának is szennyezik a levegőjét. Megfelelőnek, inkább jó­nak találták a népi ellenőrök a bölcsődék, óvodák állapo­tát, azért is, mert sok intéz­mény néhány évvel ezelőtt épült, de azért is, mert kar­bantartásukra, felújításukra rendszeresen nagy gondot for­dítanak. Érdemes szólni a gyermek- intézmények, főként az óvo­dák egy részének túlzsúfolt­ságáról is, amelyet alapvető­en az eredményezett, hogy » 6 éven aluli korn=xíáiy szá­ma lény^^sen gyorsabban íiőtt, mint amilyen lehetőség nyílt a gyermekintézmények építésére. Az V. ötéves terv­ben a bölcsődei helyek szá­ma 320-szaI, az óvodai helye­ké pedig 1600-zal emelkedett, mert jó'eredményeket hozott az „Együtt Nyíregyházáért”, az „Egy üzem, egy óvoda” akció, ám így is 6136 gyer­meket vettek fel a meglévő 4575 óvodai helyre, ami 134 százalékos kihasználtságot jelent. Ez persze átlag, s megle­hetősen nagy szóródásokat ta­kar. Mert míg a guszevi óvo­dában a 155 helyre csak 144 gyermek, addig Tas utcai 200 helyre 340 gyerek jár. örvendetes dolog, hogy 1980-ban minden jogos igényt kielégítettek a bölcsődei fel­vételeknél, s így is csak 103 százalékos a kihasználtság, bár itt is nagy a szóródás. Kedvező tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök az óvodák, különösen pedig a bölcsődék felszereltségéről, de azért találtak olyan intéz­ményt is. mint a Vécsey ut­cai bölcsőde, ahol a 12 éves, kopott fektetőkből nir.CS ele­gendő. Jól alkalmazkodik az in­tézmények nyitvatartása a szülők munkaidejéhez. Min­denütt kinyitják a kaput reg­gel hatkor, este hatig vala­mennyi intézmény nyitva tart, de vai hol fél hétkor, van ahol ej hétkor zárnak. Felső Tisza-vidéki Intéző Bi- volt megyénkben, amely 1175- zottság megalakulásával. Ettől tel több, mint öt évvel koráb- az időtől fordít az idegenfor- ban. Javult a fiatalok elszál- galomra jelentősebb támoga- lásolási lehetősége az oktatá- tást a megyei tanács és az sí intézmények kollégiumai- Országos Idegenforgalmi Ta- nak szünidőbeli bekapcsolá- nács is. A megye idegenfor- sával. Évente, mintegy ezer galmi fogadóképessége, an- fiatalt tudnak elhelyezni, nak fejlődése szorosan össze- Nem sikerült megfelelő szin- függ a megye gazdasági fejlő- ten bővíteni a fizető-vendég- désével, kulturális adottságai- látó hálózatot, öt év alatt 52 val, a tárgyi feltételek bizto- ezer négyzetméterrel bővült a kiskereskedelmi hálózat. A vendégforgalom a múlt évben elérte a 86 ezer főt, ez 23 százalékkal több, mint az öt, évvel korábbi. A külföldi­ek száma meghaladja a 19 ez­ret, amely kétszerese az 1975. évinek. A belföldi turizmus bár jelentősen fejlődött, azt a nagy vonzerőt, amelyet a megyei idegenforgalmi érté­keinek feltárása óta ez jelent, nem használtuk ki kellő mér­tékben. * Az idegenforgalmunk számszerű és minőségi fej­lesztésének feladata megkí­vánja a megyei idegenforgal­mi helyek további feltárását. Növelni szükséges a város- környéki hétvégi pihenési helyek számát. Erre eddig is nagy igény volt, és további kereslet várható a hetenkénti szabad szombat bevezetésé­vel. Az ifjúsági turizmus széle­sítése céljából vizsgálandó a kollégiumi szálláshelyek to­vábbi kihasználása. Jobb szervezést kíván az ajándék- tárgyak termeltetése és érté­kesítése. Camping három városban Az idegenforgalomnak je­lentős bázisává fejlődik Sza­bolcs község. A nyíregyházi IBUSZ-központ építésével és a nyírbátori idegenforgalmi kirendeltség létesítésével bő­vül az utazási irodahálózat. A szálláshelyek növelése ér­dekében gyorsítani szükséges a régi Szabolcs szálló rekonst­rukcióját, Kisvárda, Máté­szalka, Vásárosnamény váro­sokban pedig campinget kell létrehozni. Vizsgálják a sós­tói Blaha Lujza fogadó re­konstrukciójának lehetősé­gét, valamint Nyírbátor vá­rosban egy 20—25 fős turis­taszálló létesítésének feltéte­leit. Az 1981-ben újjá szerve­zendő Felső Tisza vidéki Ide­genforgalmi Bizottság koor­dináló, irányító, és ellenőrző munkájára az eddigieknél is nagyobb szükség van. Keres­ni kell a rövidtávú, elsősor­ban a hétvégi megyei túrákat a szomszédos megyékkel való együttes programok kialakí­tásának lehetőségét. Cs. B. sításával — állapította meg legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kétcsillagos Krúdy Az ország határát is meg­haladó hírnévre tettek szert olyan rendezvények, mint a nyírségi ősz, a nyírbátori ze­nei napok és a kisvárdai lo­vasnapok. A fejlesztésben központi helyet foglalt el Sóstó idegenforgalmi centrum gyorsabb ütemű építése, el­sősorban a fürdési, pihenési lehetőségek szélesítése, az ol­csó szállások számának nö­velése, a falumúzeum létesí­tése. A rekonstrukcióra fordí­tott 13 millió forintból léte­sült az 50 személyes, 2 csil­lagos Krúdy szálloda, korsze­rű vendéglátó kombinát, mo­tel 40 és camping háromszáz személy részére. Kialakult az utazási irodák megyei hálózata, jelentősen javult a különjáratú autó­busz-ellátottság. Az intézke­dések hatására Sóstón és a városokban előreléptünk a környezeti kulturáltságban, Jók a játékhoz a feltételek a gyermekintézmények udvara­in, játszóterein, amelyeken csak tavaly közel 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzemek szocialista brigádjai azokon, a támogatásokon kívül, ame­lyeket a játékok, a felszere­lések vásárlásához, a parko­sításhoz, a járdák kiépítésé­hez, az óvodák és bölcsődék festéséhez pénzben nyújtot­tak. Külön elismeréssel szóltak a népi ellenőrök az intézmé­nyek dolgozóinak áldozatos munkájáról, akik sokszor ne­héz körülmények között eredményesen végzik mun­kájukat. B. J. Országos eisä Brundel-túróssal Rózsa, marcipánból Január közepén kaptam egy szál sárga rózsát. Her­vadni nemigen fog, legfel­jebb megkeményedni, ugyan­is — levelestől — marcipán­ból készült. Nagy Istvánná, a nyíregy­házi 51. számú Utasellátó Vállalat mestercukrásza — hófehér márványlapon, pusz­tán egy kés segítségével — formázta. Hogy mitől mester­cukrász? 1980-ban ő nyerte a kétévenként megrendezett or­szágos cukrászversenyt. Sza- páry tortával, Brundel túrós­sal. Szabadon választott dísz­munkája egy marcipános csokoládétorta, míg elméleti tételeiben — a verseny két részből állt — a fagylaltkészí­tés rejtelmei szerepeltek. Ez utóbbi fogas kérdésnek bizo­nyult — munkahelyén fagy­laltot nem gyárt —, de sike­rült megoldani. A cukrászbajnok nem ked­veli az édességet. Családja sem — egy kislánya van—, így otthon nemigen gyakorol­ja a szakmát. A vállalatnál •is csak egy-egy oldalát. Az utasellátó, jellegénél fogva, termékei nagyrészét porcióz­va, csomagolva készíti, így •klaszikus cukrászremek ké­szítésére ritkán van lehető­sége. Hasonlóképp az újdon­ságok kipróbálására. Gyü­mölcs, minden mennyiség­ben! — ezt diktálná a kor cukrászata, ám a mesternő szerint a közönség körében makacsul tartják magukat a megszokott, hagyományos ízek, a nehéz, vajas, cukros, csokoládés krémek. A fogyasztók ízlése ha las­sabban is változik, a huszadik század mégis betört a kony­hába. Fondant kavargató, cso­koládét főző, kuglófsütögető, rézedényes, csörömpölve ha­bot verő nagymamáink biz­tosan meglepődnének a svéd jilk-, a bianka-, vagy krém­paszta láttán. Ezek nem csak gyorsítják, könnyítik a sü­tést, de kívánatosabbá, ízle­tesebbé is teszik az édessége­ket. Nincs már göcsörtös szemcsés „összeugrott” krém, nem lesz matt a tortabevo­nat, fölösleges időt tölteni a tojás fehérje és sárgája elvá­lasztásával. Nem kell lihegve habot verni, felfújja a sűrí­tett levegő, — száműzhető a nyújtófa —, dolgozik helyet­te a hengerlő —, nem kell gyúrni, kavarni. Elvégzi a konyhai robotmonstrum. Lehet viszont újítani, sze­rencsés esetben — hallhatat­lanná válva — Dobos vagy Gerbaut urakhoz hasonlóan bekerülni a szakácskönyvbe. Ezt szolgálják az évente meg­rendezett vállalati ötletnapok, ahol mindenki elkészítheti ehető újításait, találmányát. Legfeljebb másoknak nem ízlik, s akkor megeheti, amit főzött. így járt a szabolcsi töltött jonathán is. (A levágott tete­jű almákat tisztítsd meg a Márványlapon készült a sár­ga rózsa magházától! Főzd meg citro­mos vízben, s vond be zselé­vel! Az alma belsejét sárga- krémmel töltsd, s a levágott almatetőt rakd vissza! Csoko­ládélapon tejszínhabbal tá­lald!) „Lehet, hogy kiszáradt, mi­re a zsűri elé került. S ezért nem volt sikere” — véleke­dett a mesternő. Osztom a véleményét: otthon elkészí­tettem a töltött jonathánt; igazán remek! Csendes Csaba TAXI A minap az állomáson taxi­ba szálltam. Nem volt nehéz, legalább 15 állomásozott az épület előtt. Kérdésemre, mi az oka ennek a nagyszerű kínálatnak, a vezető kifejtette az alábbiakat: Az állomás előtt lévő ko­csiknak oda volt korábbi fu- varuk. Ott is maradnak, mert elmenni nem érdemes. Nem az utas miatt, hanem, mert akkor sok az üres kilométer, ami rontja a fajlagos értéket, ami egyet jelent azzal, hogy levonják a bérből a plusz üres kilométert. Vagyis mind­egy, hogy a városban, a kór­ház előtt nincs kocsi, a taxi* sok addig várnak az állomá­son, míg nem akad fuvar. Az eset ismétlődhet persze úgy is, hogy a kórház vagy a csemege előtt van túlkíná­lat, míg másutt vár a kedves és nagyérdemű utas. A vitel­díjmérő órával felszerelt ben­zinüzemű bérgépkocsik ügye egyre inkább ingerli a város­ban közlekedőket. A sofőrök ugyanis szüntelenül panasz­kodnak. Kiderül, egy autó­nak, melyhez két vezető jár, váltóműszakban, havi 40 ezer forintot kell teljesíteni. Ezt nem tudják úgy megoldani, hogy csak a lehetséges 191 órát vezetik, járnak éjjel, nappal. Budapesten az UEH-rádió segíti a vezetőt, s szolgálja az utast. Ott már csak akkor csapják le az órát, amikor a rendelt helyre ér a kocsi. Itt viszont, olyan dolgokkal küsz­ködnek, ami éppen az- utazó érdeke ellen szól. Vagyis nagy lépéshátrányban vagyunk. Nem vitás: a taxi üzfet a Volánnak. Ügy is kell szer­vezni, irányítani, hogy kifi­zetődő legyen. De egyben szolgáltatás is, aminek éppen az a lényege: csak Akkor üz­let, ha az utast szolgálja. (bürget) Gyilkolt a részeg férj Családi tragédia Nyírlugoson Nyírlugos, Bem utca 31. szám. November 16. óta lakatlan a kis ház, ablakai üresen néznek a té­li utcára. A két szoba, konyhás kertes háznak nem is olyan ré­gen még voltak lakói. Itt élt csa­ládjával Nyúl János, 27 éves ács es kőműves sln!;2:íl!:!^; üi evés felesége, valamint gyerme­keik: a 4 éves Jancsika és az 1 éves Gabika, öt éve voltak há­zasok, igaz, hogy a házasság nem volt teljesen .zavartalan. Akkor kezdődött a baj, amikor Nyúl János rendszeres vendége lett az italboltnak. Egyre többször tért haza részegen és ilyenkor bizony „szorult” a fiatalasszony. Több esetben láttak a szomszédok árulkodó kék foltokat a felesé­gen. A tettlegességen túl az időköz­ben alkoholistává lett férj félté- kenységi jeleneteket rendezett, feleségét már akkor Is gyanúba keverte, ha valakinek köszönni mert az utcán. A fiätSlaSszony — aki ebben az időben gyesen volt — gyakran panaszkodott a rokonoknak, szomszédoknak, sőt beadta a va­lókeresetet is, de amikor térje megfenyegette, hogy „kinyírja az egész családot”, megijedt és le­mondott a válásról. 1980. november 16-án vasárnap reggel Nyúl J. elment egyik isme­rőséhez segédkezni. Egész napon át ivott, majd délután — a mun­ka befejeztével — átment a kocs­mába, és a bort rummal „fejelte” meg. Innen az Ismerősökhöz ve­zetett az útja, ivott közben pá­linkát és még forrásban lévő bort is. Este 7 óra körül érkezett az anyósáék lakására, ahoi fele­ségével is találkozott. Az asszony hívta haza, de Nyúl még bement a konyhába énekelni. Röviddel felesége távozása után ő is elin­dult haza. Otthon szóváltás ke­letkezett közöttük, az asszony azt kifogásolta, hogy a férje mi­ért ment Ittasan anyósáékhoz. Mivel a feleség is fogyasztott már előzőleg italt, szó szót köve­tett, férj és feleség civakodni kezdtek. Az asszony a nyújtófá­val akarta megütni férjét, erre azonban nem .került sor, mert Nyúl kicsavarta a kezéből. A verekedésnek ezzel nem lett vége, mert az ittas férj ekkor felkapott az asztalról egy 26 cen­tis bajonettet és hasba szúrta fe­leségét. A penge átszúrta a has­falat, a helyszínre érkező körze-, ti orvos már csak a halál beáIt­ta t tudta megállapítani. Letartóztatását követően Nyúl János napokig tagadta cselekmé­nyét, azt hangoztatta, hogy mi­korra ő hazaért, feleségét már valaki más megszúrta. Később — a bizonyítékok hatására — tett csak beismerő vallomást. A történet, sajnos, nagyon szok­ványos. Hasonló esetek — ha nem Is járnak mindig ilyen sú­lyos eredménnyel — gyakran fordulnak elő megyénkben. Anél­kül, hogy belebonyolódnánk az okok vizsgálatába, egy dolgot ez eset kapcsán is le lehet szögezni. Túl sok az a családi tragédia — feleslegesen kiontott vér, értel­metlen halál, árván maradt gye­rek —, amely egyre többször, egyre gyakrabban vezethető visz- sza az alkoholhoz, a kocsmához, a mindig zsúfolt italbolthoz. Dr. Szalai István 1 '.i. ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom