Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. december 21. Víz, gáz, villany, fűtés, tévé, litt, teMin, taxi... Ügyeleti szolgálatok karácsonykor, újévkor A VlZ: Minden települé­sen, ahöl vezetékes ivóvíz- ellátás van — a vízműveknél állandó, éjjel-nappali ügye­letet tart fenn a SZAVT- CSAV. Minden meghibáso­dást, amely a külső hálózat­ban keletkezik, a helyi víz­mű kezelőjének kell bejelen­teni. Ezenkívül Nyíregyházán központi ügyelet is van, ahol éjjel-nappali szolgálatot tel­jesít egy gépkocsi és vezető­je. Súlyosabb esetben ide fordulhatnak segítségért a vi­déki vízművek kezelői is, ahonnan riasztják azt a ti­zenegy, különböző szakembe­rekből álló csoportot, akik a lakásukon tartózkodnak ké­szenlétben. A központi ügye­let telefonszáma 10-456. A la­kásokban keletkező vízveze­téki hibák elhárításához Nyír­egyházán az IKSZV közpon­ti ügyeletét lehet igénybe venni. A Népkert utcában lé­vő diszpécserszolgálat fonszáma 10-028. tele­GÁZ, VILLANY, TÁVHÖ, LIFT: A vezetékes gázellá­tásnál kelefkező üzemzavart Nyíregyházán a 10-233-as, Vá- sárosnaményban pedig a 261- es telefonszámon kell bejelen­teni, ahol szintén éjjel-nap­pali ügyeleti szolgálat van. Január elsejéig ide tartozik a palackos gáz is. A TIGÁZ kérése, hogy a már hibás ké­szülékek bejelentését ne hagyják az ünnepi szolgálat­ra, mert az csak a közvetlen életveszélyt hárítja el. A ké­szenléti szolgálatot csak sú­lyos esetben riasztják, s ak­kor, ha szükséges — nagyobb erővel is kivonulnak. A külső elektromos hibá­kat a TITÁSZ-hoz kell beje­lenteni. Nyíregyházán a hiba- bejelentő telefonszáma 10-888, vidéken a kirendeltségeken van ügyelet. Természetesen az ünnepek alatti, esetleges Sütik a Szaloncukor, déligyümölcs étteremből bolti áron A Pazonyi úti cukrásztermelő elejére rendelt sütemények. Alaposan felkészült az ün­nepi forgalomra a Szabolcs- Szatmár megyéi Szálloda és Vendéglátó Vállalat. A szo­cialista brigádok, u KISZ- szervezet fiataljai hosszú mű­szakokat vállaltak már az ünnep előtti napokon, hogy aki nem akar otthon például a süteményezéssel bajlódni, az se maradjon édesség nél­kül. Süteményből mintegy hat­van fajtát készítenek a vál­lalat termelőüzemeiben. A közkedvelt mákos és diós beigliből mintegy 500 kilót kínálnak, de 4—5000 kész tor­ta és 600 kiló sós és teasüte­mény is készül. A közületek és a viszonteladók a termelő­üzemektől közvetlenül is ren­delhetnek ■ bármilyen süte­ményfajtát, ám a lakosság igényeit is kielégítik előren­delés alapján. Bárki rendel­het ízlésének megfelelő süte­ményt, vagy tortát a Hotel Szabolcs presszójában, a Ti­sza, a Zöld Elefánt és az Eperjes étteremben, a Rá­kóczi utcai bisztróban, a Hangulat, az Omnia, a Do­minó presszóban és a nem­rég Jósavárosban megnyílt Mignon cukrászdában. Minthogy a boltok kará­csony két napján zárva tar­tanak, 17 helyen — köztük a Zöld Elefántban, a Tiszában, az Eperjes étteremben, a Szindbád sörözőben, a Rá­kóczi úti bisztróban, az Esti­ke, az Omnia, a Hangulat és a guszevi presszóban, a Hat- zel téri és a Vöröshadsereg úti falatozóban — tejet, tej­termékeket, kenyeret és pék­süteményt lehet majd vásá­rolni. A süteményeken kívül az ünnepnapokon bolti áron kí­nálják majd a szaloncukrot, üzemben már készülnek a hét a déligyümölcsöt, a palac­kozott italokat — köztük a pezsgőt is a Rákóczi úti bisztróban, a Zöld Elefánt­ba^, a Tiszában, az Eperjes étteremben, az Omnia és a Hangulat presszóban. Aki a franciás ételeket, hidegkony­hai készítményeket kedveli, az Imbisz Grillben rendel­heti meg. Azokra a családokra is gondoltak a vendéglátónál, ahol pihenésre és nem főzés­re szánják az ünnepet: a Ho­tel Szabolcsban és a Krúdy- szálló éttermében 20 száza­lék árkedvezményt adnak az ételekre. nagyobb üzemzavar elhárí­tására is megfelelő készenlé­ti szolgálatot tart fenn az áramszolgáltató. Ezúton is kéri a vállalat a lakosságot: jelezzék az üzemzavart és gondoskodjanak róla, nehogy valaki megközelítse a lesza­kadt vezetéket. A lakáson be­lüli elektromos hibáról — Nyíregyházán — az állami bérlakásoknál — az IKSZV már jelzett központi ügyele­tét kell értesíteni. Ide tarto­zik a távhő és a lift is. TÉVÉ ÉS TELEFON: Mint minden évben, az idén is fel­készült az ünnepi gyorsjaví­tásra a GELKA. Éppen ezért már karácsony előtt sem vál­lal nagyjavítást . A Tanács- köztársaság tér 15. szám alat­ti ügyelet telefonszáma 11-313. AZ Ungvár sétány 27. szám alattié pedig 10-765. Az ügye­letet a karácsony előtti na­pon 13 órától már az automa­ta magnetofon veszi át, amely rögzíti a bejelentéseket. Az ügyeletes szerelők az ünnep­napokon reggel 9 órakor kez­denek és délután fél kettőkor végeznek. Készülékeket nem visznek be, a javításokat a helyszínen végzik el. A tulajdonos által bevitt készüléket azonban — ameny- nyiben nagyjavítást nem igé­nyel — az ügyeletén .9 és 13 óra között az ünnepek alatt is megcsinálják. A postai te­lefonszolgálat szerdán 13 órá­tól vasárnap reggel 7 óráig a szokásos ünnepi munkarend szerint üzemel. Ugyanez vo­natkozik az újévre is. Termé­szetesen működik az inter- központ, a pontos idő, a tá­volsági- bejelentő, a 09, de a hibabejelentő szerepét a 10-725; Y.eszi At. Azpo^sgj. ma­gáncélú hibaelhárítást csak akkor végeznek, ha azt a te­lefonközpontban meg lehet szüntetni. A készenléti szol­gálatot javításhoz csak akkor veszik igénybe, ha a hiba el­hárítása kórház, mentőszolgá­lat, tűzoltóság, rendőrség, fo­lyamatos termelőüzem stb. kéri, vagy elemi kár elhárí­tásához szüksége?. TAXI ÉS AUTÓBUSZ: Az ünnepi csúcsforgalom lebo­nyolításához a Volán Nyír­egyházán 8-as és 8/-as autó­buszok vonalán rásegítő jára­tokat is indít. A taxiknál a már évek óta jól bevált ön­vezénylést alkalmazzák: a gépkocsivezetőkre bízták a forgalomhoz való igazodást, hiszen érdekük, hogy minél több utast elszállítsanak. Csu­pán az éjszakai műszakokra osztottak be az igényeknek megfelelően 6—8 kocsit. A megyében összesen 40 taxi van és hozzá 74 gépkocsive­zető. Ebből 30 Nyíregyházán, a többi a vidéki városokban dolgozik. A csúcsidőszakban például a megyeszékhelyen akár 30 taxi is dolgozhat, (ta) Állami telkek tartós használatra a hagyományos családi házak építőinek is Kiterjesztik az állami tel­kek tartós használatba adá­sát: január 1-től már a ha­gyományos családi házak épí­tői is csak tartós használatra kaphatnak állami telkeket. Ezzel a kiegészítéssel válik teljes körűvé az a majdnem 4 évvel ezelőtt megjelent jog­szabály, amely megszüntette az állami telkek értékesítését, s az eladás helyett a tartós használatba adással juttatja állami telkekhez az érdekel­teket, elsősorban azokat, akik magánerőből építenek telep­szerű és egyedi többszintes lakóházakat, csoportos telepí­tésű, korszerű családi háza­kat, valamint üdülőket. Ebben a rendelkezésben in­tézkedtek arról is, hogy a ta­nácsi és az OTP-értékesítésű lakások, a személygépkocsi- tárolók és a horgásztanyák építési területéül szolgáló ál­lami telkek eladását ugyan­csak a tartós használatba adás váltsa fel. A tanácsok összesített ada­tai szerint a jogszabály élet­be lépésétől, 1977. január 1- től 1979 végéig a társasházak építésére 859, a csoportos te­lepítésű családi házak céljára 168, az üdülők létesítésére pedig 1993 állami telket ad­tak tartós használatra. Ezen­kívül-ugyancsak ilyen telke­ken épült fel 21 176 tanácsi értékesítésű és 25 223 OTP- öröklakás is. Ebben az időszakban a ren­delet nem terjedt ki a hagyo­mányos családi házakkal be­építhető állami területekre, s ily módon 20 817 állami telek került magánkézbe. A jövő évtől már az effajta értéke­sítést is megszünteti a ren­delkezés kiegészítése, tehát tovább erősíti a telektulaj­don viszonyok szocialista jel­legét. Ugyanakkor az értéke­sítési tilalom kizárja annak lehetőségét, hogy az állami földterület használói ingatla­nuk eladásakor — a telek árának emelkedése révén — „Kibillent talpam alól a talaj. Csepp híján ölt Jó megjelenésű fiatalember lép az ügyészi szobába — a börtönőr kíséretében. Amikor lekerül ke­zéről a bilincs, nézegeti csuklóit, forgatja tenyerét, látszik, hogy saját maga sem hiszi el, hogy itt van, hogy valami olyasmit tett, amit örökre szeretne elfe­lejteni. Szokványos rutinkérdések, rö­vid válaszok, majd egyszerre megindul belőle a szóáradat és tpár nem kell kérdezni többé. Mintha meg akarná gyónni eddi­gi félresikerült életét — megfe­ledkezve mindenről és mindenki­ről — csak mondja és mondja. „Néhány évvel ezelőtt még szép jövőt jósoltak nekem. Autófénye­ző szakm.m van, azt mondják ügyes a kezem. Jó munkahelyem volt, jól kerestem. Aztán vala­hogy kibiUent a lábam alól a ta­laj. Egyre többet emelgettem a poharat, egyre több lett a haver. Munkahelyemen is voltak ebből problémák, egyre sűrűbben kel­lett mennem egyik helyről a másikra. Végül a feleségem is otthagyott, szüléimhez költöztem. Az ital teljesen elvette az eszem, többször öngyilkos akartam len­ni, de nem sikerült.” Itt megállt a fiatalember egy pillanatra, körülnézett, kereste a szemekben a megértés szikráját, talán el is pirult egy kicsit, majd szemlesütve folytatta: „1980. október 13-án reggel első utam a Sóstón lévő „Alföldi” pa­vilonba vezetett. Itt találkoztam egyik ismerősömmel, akivel be­szélgettünk és közben jó néhány deci- pálinkát megittunk. Közben odajött egy fiú, cigarettával kí­nált, majd a fociról kezdtünk vi­tatkozni. Valamiben nem értet­tünk egyet, mert kölcsönösen po­fozkodni kezdtünk. A fiú egy kést is elővett, de aztán eldobta a fák közé. Arra emlékszem még. hogy elindult az Ifjúsági park irányába. Én felvettem az eldobott kést, és utánamentem. Az erdőben ér­tem utói, ököllel nagy erővel ál­munka nélküli többletjöve­delemhez jussanak. Miután az alaprendeletet kiterjesztik a hagyományos családi házzal beépíthető ál­lami telkekre is, érdemes fel­idézni a jogszabály legfonto­sabb vonásait. Mindenek­előtt fontos tudnivaló, hogy a tartós használat jogát a te­lek mindenkori forgalmi ér­tékének megfelelő használat­bavételi díjjal lehet megvál­tani. Gyakorlatilag tehát a helyi tanáccsal, vagy megbí­zottjával — OTP, IKV — kö­tött szerződésben rögzítik egyebek között a díj, a rész­letfizetés és — lakások eseté­ben — más kedvezmények mértékét, továbbá a kijelölt használó beépítési kötelezett­ségének határidejét. Ugyancsak alapvető kér­dés, hogy meddig terjed a tartós használat? A rendelet szerint az épület fennállásáig, de legalább ötven évre adják használatba az állami telket. A család kezén maradó épület esetén a használati jog szin­te a végtelenségig fennmarad, hiszen az épület tulajdonosá­nak örökösét s átruházással közvetlen hozzátartozóját, szerződés szerinti eltartóját is megilleti, anélkül, hogy hasz­nálatbavételi díj megfizeté­sére köteleznék. Meddig tartanak nyitva a boltok ? az ünnepre Alighanem holnap lesz a napja, amikor megkezdődik a roham az üzletekben, hogy a három napos ünnepen legyen otthon elegendő enni- és inni­való, s hogy szerdára már csak a kenyér és a tej vásár­lása maradjon. A kereskede­lem felkészült a nagy for­galomra, amit bizonyít, hogy nemcsak a készleteik na­gyobbak a szokásosnál, ha­nem a nyitvatartási idő is el­tér a megszokottól. Holnap, hétfőn azok az élel­miszerboltok is öt óráig tar­tanak nyitva, ahol máskor en­nél korábban húzzák le a ro­lót, de ahol ennél később zár­nak a hétköznapokon, ott hétfőn is a megszokott ideig tartanak nyitva. Kedden újabb hosszabbítás lesz: a vá­rosokban és a kiemelt telepü­léseken minden élelmiszerüz­letnek este 7 óráig kell nyit­va tartania. Üj dolog, hogy a piacok is este hétig állnak a vásárlók rendelkezésére. Az iparcikk-, a ruházati, a dohány- az édességboltok és a vendéglátóhelyek a hétköz­napi szokásoknak megfele­lően tartanak nyitva. Szerdán, az ünnep előtti napon valamennyi élelmi­szerüzletnek és piacnak dél­után 4 óráig kell nyitva tar­tani, s egy évben csupán ezen a napon a vendéglátóhelyek is bezárnak négy órakor. Az iparcikk-, a ruházati, a do­hány-1, a virágboltok az ün­nep előtti napon délután 3- kor zárnak. Karácsony két napján a boltok zárva tartanak, de szombaton— most ez a nap lesz a heti pihenőnap vasár­nap helyett — a másfél, il­letve kétműszakos élelmi­szerboltok reggel 7-től dél­után 1 óráig újból kinyitnak, hogy friss kenyérrel és tejjel fogadják a vásárlókat. ion vágtam. Elesett hanyatt a földre, nem is mozdult. Ügy gon­doltam, visszaadom neki a kését, mégpedig úgy, hogy a hasába „beleteszem”. Ezután meg is tet­tem. Mikor kihúztam a kést, lát­tam, hogy véres, megijedtem és eldobtam. Csak otthon kezdtem józanodni, de én sem akartam elhinni, mit is csináltam. Ezért mentem vissza később a hely­színre, amikor megláttam a rend­őröket, már tudtam, hogy nem álmodom.” Most megint körülnéz, szemé­ben ott a kételkedés, vajon el- hisszük-e neki, amit mondott. Később, amikor elvezetik, az aj­tóból még visszanéz, úgy tűnik, szeretne még mondani valamit, de aztán mégis meggondolja és már csak kömény léptei hallat­szanak a folyosóról. Ez Horváth László 31 éves nyír­egyházi lakos rövid története, aki életveszélyesen megsértette Ku- pás Ferenc ugyancsak nyíregyhá­zi lakost. A sértett azóta már szerencsésen meggyógyult, a bí­róság hamarosan kimondja az Ítéletet. Egy embert ismét az alkohol sodort a bűn útjára. Dr. Szalai István ügyész VESZÉLYES TOLVAJOK Ördögi játék 120 ezer volttal Lopják a nagyfeszültségű távvezetékek vas tartóoszlo­painak merevítőit. A hír már első hallásra is meg­döbbentő, hiszen ezt még ál­mában is nehezen képzeli el az ember. Pedig valóság. Sza- bolcs-Szatmár megyében a mintegy kétszáz kilométer hosszan megépült és a TI- TÁSZ kezelésében lévő 120 ezer volt feszültségű elosztó- hálózatának tartóoszlopait évente tucatnyi helyen cson­kítják meg a tolvajok. Csu­pán azért, hogy az így szer­zett szög idomacélt felhasz­nálják kerítés, kapuk készíté­séhez, vagy más természetű építkezésekhez. S az már csak természetes, hogy ezeket a „szögvasakat” onnan szedik le, ahol a leg­nagyobb szükség van a mere- vítésre: az oszlopok aljáról. Hiszen ott a leghosszabb és a legkönnyebben elérhető. Ha nem megy az oldható kötés­sel, hát fűrésszel. Talán nem is gondolva arra, milyen nép- gazdasági kárt — s nem túl­zás — katasztrófát idézhet­nek elő ezzel a barbár cse­lekedettel. Elképzelni is szörnyű: mi történik, ha egy ilyen meg­csonkított oszlop összerop­pan? Hiszen egyetlen tartó- szerkezet egész oszlopsort rántana magával. Rázuhanna úttestre, kárt tehetne a ter­mésben, emberéleteket olt­hatna ki, az elektromos kisü­lés felgyújthatná az érett bú­zatáblákat. S mindez még nem minden. Járásnyi terüle­tek maradnának hosszabb időre áram nélkül, gyárak­ban, üzemekben állna le a munka. Leggyakoribb a lopás Gé- gény, Demecser és Berkesz térségében. Itt rövid idő alatt, hat oszlopról tíz merevítőt szedtek le. A Nyírjestanyánál három oszlopot csonkítottak meg az elmúlt hetekben. Mi történne, ha a TITÁSZ eze­ket a hiányokat nem pótolná idejében, illetve későn ven­nék észre? Az előbbinél Kis- várda térsége, az egész záho­nyi átrakókörzet áram nél­kül maradna, megbénulna a vasút is. Bár a rendőrség né­hány esetet már felderített, a lopások még mindig nem szűntek meg. A társadalom még nagyobb erejű segítsé­gére lenne szükség egy eset­leges katasztrófa megelőzésé­re, a tolvajok kézrekerítésé- re. Ne hunyjon szemet ilyen lopott anyag láttán sem a szomszéd, sem a feldolgozó kisiparos, vagy a tett elköve­tését látó mezőőr, a határban dolgozó ember. Ördögi játék ez, amelyet minden eszközzel a törvény példás szigorával is — mi­előbb meg kell szüntetni! Tóth Árpád Huszonnégy Iakast építenek, a földszinten üzleteket alakíta­nak ki Tiszaifas váriban a Fő téren. (E. E. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom