Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
MA Példaadó életút (4. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) Sportjelentéseink (8. oldal) Négy és fél millió szervezett dolgozó képviseletében Megnyílt a szakszervezetek XXIV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s meghatározzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlődése élet- színvonalunk alapja! Együtt gondolkodni, együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatára egy perces néma. felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott: az elmúlt öt esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialista társadalom építésének. Népünk jó törekvéssel és akarással, eredményesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be társadalmi életünkben: felelős részese a politika átfogó alakításának és végrehajtásának egyaránt. Szervezi és mozgósítja négy és fél milliós tagságát a gazdaság- és társadalomépítő munkára és ezzel szerves egységben képviseli, védi érdekeiket. Az elnök rámutatott, hogy az alapszervezeti választások alkalmával, a megyei küldött- értekezleteken és az iparági, ágazati szakszervezetek kongresszusain a szakszervezeti tagság kifejezte, hogy cselekvőén részt vállal a XII. kongresszuson elfogadott nagy társadalmi céljaink és feladataink végrehajtásában, s kifejezte azt is, hogy társadalomformáló építőmunkánknak mindenekelőtt békére van szüksége. Ennek tudatában a magyar szakszervezetek a proletár internacionalizmus elve alapján végzik sokrétű nemzetközi tevékenységüket, amely elsősorban a szakszervezeti és munkáskapcsolatok elmélyítését, az egységtörekvések előmozdítását és a teremtő béke védelmét szolgálja. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. GÁSPÁR SÁNDOR: Egész tevékenységünkkel erősítjük a munkáshatalmat Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A XXIII. kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg feladatainkat, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását, szellemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk elé. A munkáshatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és marad a szakszervezeti mozgalomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégeztük. Ezt az írásos jelentés tartalmazza. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pártunk XII. kongresszusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a, társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Segítjük és formáljuk a politikát Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak, és nemcsak a politika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szakszervezeti tevékenység általános elveire vonatkozó alapvető megállapítások ma is helyesek és érvényesek. De ez nem jelent változatlanságot. Üj utakat kellett törni. Ehhez útmutatót adott a lenini tanítás és támaszkodhattunk a magyar szakszervezeti mozgalom hagyományaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve indultunk el. Hosszú — még ma sem befejezett — folyamat eredményeként kialakult a szakszervezeteknek a párthoz, a kormányhoz, a munkáshatalomhoz való viszonya. Ez nem mindig volt rendezett. Nekünk saját történelmi tapasztalatunk van arról, hogy szocialista viszonyok között sem automatikusan és nem önmagától alakul ki és fejlődik a szakszervezetek szerepe. Ha a politikában torzulás jelentkezik — és nálunk 1956 előtt ilyen torzulás jelentkezett —, akkor ez érezteti hatását a szakszervezetek szerepének érvényesülésében is. A sajátos magyar személyi kultusz azt eredményezte, hogy a pártot olyan tulajdonságokkal ruházták fel, amelyekkel nem rendelkezett és soha nem is rendelkezhet, úgy vélték: képes mindent önmaga elvégezni. Formailag minden rendben volt. Léteztek szakszervezetek, de jogkör és hatáskör nélkül. Ennek az időszaknak ezért az volt a sajátossága, hogy a szakszervezeti mozgalom ugyanazt csinálta és ugyanúgy, mint a párt és a kormány. Ezzel a szakszervezeti mozgalom jellegtelenné, „arcnélkülivé” vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy szakítani kell ezzel a felfogással és gyakorlattal. Szocialista viszonyok között a tulajdonos a nép, a munkásosztály. A párt, a kormány, a szak- szervezet együttesen, de saját hivatásuk szerint szolgálják a népet, a munkásosztályt, a dolgozókat. A mi r | | | ír Szükség van a kulonbozo véleményekre Az így kialakult munka- megosztásnak az a következménye, hogy a párt, mint vezető erő, tud építeni az önállóan dolgozó szakszervezetekre. Tud különböző véleményeket, tapasztalatokat, összegezni és ennek alapján dönteni. Ahhoz, hogy a társadalom vezető ereje szintetizálni tudjon, különböző véleményekre van szüksége amelyekből ki tudja választani a legjobbat. A szocialista építőmunka még ma is sok ismeretlent tartalmaz. Gondolkozni kell. Minél több szervezet gondolkozik — a maga ismeretei, felkészültsége, tömegbázisa alapján — annál kisebb a tévedés lehetősége. A vitatkozáshoz több vélemény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem, hogy ma már a munkásosztály, a dolgozó nép élet- és munka- körülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. Ha vannak a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségei — márpedig vannak —, akkor — véleményem szerint — ez is közéjük tartozik. Nemzetközi méretekben még ma sem csitult el, sőt mostanában felélénkült a vi(Folytatás a 2. oldalon) ~Az új leninvárosi kőolajfeldolgozó, amely a magyar—szovjet olefinkémiai egyezmény keretében épült. (MTI foto) MESZÖV-küldöttközgyűlés Törődés a fiatalokkal A vezetés helyzetével, az irányítómunka tapasztalataival, valamint az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásával foglalkozott többek között a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének küldöttközgyűlése. Pénteken délelőtt Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házában Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte a küldötteket, a vendégeket, köztük dr. Szilvasán Pált, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét. Szóbeli kiegészítést Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke adott. Elmondta: a fiatalokról való gondoskodás, nevelés mindinkább szövetkezeti feladattá válik. Az ÁFÉSZ-ek tagjainak ugyan csak negyede fiatal, azonban a múlt évben felvett új tagok közel fele a 30 éven aluliak sorából került ki. A szövetkezeti amatőr együttesekben négyszázan vesznek részt, az évente megrendezett házi és megyei sportversenyeknek tízezer résztvevője volt. A takarékszövetkezetek kedvezményes kölcsönt adnak a családalapító fiataloknak, a lakásszövetkezetek a lakásgondok megoldásában segítenek. A fogyasztási szövetkezetek választott testületéiben és a vezetésben viszonylag kevés a fiatal. Éppen ezért a jövőben nagyobb gondot fordítanak a bevonásukra. Ugyanígy szükséges a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számának gyarapítása. Mivel az ÁFÉSZ-eknél dolgozók kétötöde fiatal, ezért elsődleges feladat az ifjú dolgozók- fogadása, beilleszkedése a kollektívába. A kereskedelem és vendéglátás korszerűsödését, az új technika alkalmazását csakis a fiatalokkal együtt lehet megvalósítani. A megyében 25 fogyasztási szövetkezet dolgozik. A korábbi évek átgondolt szervező munkájának, az okszerű egyesüléseknek is köszönhető, hogy emelkedett a vezetés színvonala. Azonban nem mindenütt éltek kellően a lehetőségekkel, még további feladatok vannak az irányítás korszerűsítésében. A küldöttközgyűlés állást foglalt még a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek üzemeltetési formáinak, valamint az ÁFÉSZ-ek és tagjaik vagyoni kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Az elnökség beszámolt a múlt évi költségvetési gazdálkodásról és az előző küldött- közgyűlés óta végzett munkáról. Soós Gábor államtitkár előadása Nyíregyházán Az agrártermelés fejlesztésének irányairól tartott előadást pénteken délután Nyíregyházán dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. A közgazdasági társaság, SZVT és TIT rendezésében a VI. ötéves terv koncepcióinak jobb megismerésére szóló előadássorozatban ezúttal egyaránt szó esett a kiegyensúlyozott hazai ellátásról és az export lehetőségeiről. A nap folyamán a megyei tanácson dr. Pénzes János tanácselnök és munkatársai tájékoztatták az államtitkárt a betakarításról, az idei főbb mezőgazdasági munkák állásáról. Termelékeny gépek a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban. Varga Lászlóné műszakonként ötszáz pár cipőfelsőrész szélbehajtását készíti el a melegragasztó gépen. (Jávor L. felv.) űIBeie3B 1 Magyarország XXXVII. évfolyam, 292. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. december 13., szombat
