Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

MA Példaadó életút (4. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) Sport­jelentéseink (8. oldal) Négy és fél millió szervezett dolgozó képviseletében Megnyílt a szakszervezetek XXIV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte ta­nácskozását a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s meghatá­rozzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlődése élet- színvonalunk alapja! Együtt gondolkodni, együtt cseleked­ni! A békéért, a szocializmu­sért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigád­vezetők, a művészeti és tudo­mányos élet ismert személyi­ségei, a szakszervezeti mozga­lom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti moz­galma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszer­vezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt he­lyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a ta­nácskozás résztvevőit, majd javaslatára egy perces néma. felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosai­ról. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott: az el­múlt öt esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szaka­sza volt nagy nemzeti prog­ramunk, a fejlett szocialista társadalom építésének. Né­pünk jó törekvéssel és aka­rással, eredményesen dolgo­zott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be társadalmi életünkben: fe­lelős részese a politika átfo­gó alakításának és végrehaj­tásának egyaránt. Szervezi és mozgósítja négy és fél milliós tagságát a gazdaság- és tár­sadalomépítő munkára és ez­zel szerves egységben képvi­seli, védi érdekeiket. Az elnök rámutatott, hogy az alapszervezeti választások alkalmával, a megyei küldött- értekezleteken és az iparági, ágazati szakszervezetek kong­resszusain a szakszervezeti tagság kifejezte, hogy cselek­vőén részt vállal a XII. kong­resszuson elfogadott nagy társadalmi céljaink és felada­taink végrehajtásában, s ki­fejezte azt is, hogy társada­lomformáló építőmunkánk­nak mindenekelőtt békére van szüksége. Ennek tudatá­ban a magyar szakszerveze­tek a proletár internaciona­lizmus elve alapján végzik sokrétű nemzetközi tevékeny­ségüket, amely elsősorban a szakszervezeti és munkáskap­csolatok elmélyítését, az egy­ségtörekvések előmozdítását és a teremtő béke védelmét szolgálja. Ezután a kongresszus rá­tért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a magyar szakszervezetek további fel­adatairól, illetve szóbeli ki­egészítést fűzött a SZOT írá­sos jelentéséhez, amit a kül­döttek már korábban kézhez kaptak. GÁSPÁR SÁNDOR: Egész tevékenységünkkel erősítjük a munkáshatalmat Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A XXIII. kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg felada­tainkat, hogy magasabb szin­ten tudjuk segíteni társadal­mi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását, szel­lemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdet­tünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk elé. A mun­káshatalom erősítése, a dol­gozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és ma­rad a szakszervezeti mozga­lomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégez­tük. Ezt az írásos jelentés tar­talmazza. A társadalmi hely­zet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pár­tunk XII. kongresszusa. Ez­zel az elemzéssel mi egyetér­tünk. Azt kell most számon kér­ni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatás­fokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a, társadalom életé­ben betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e kép­viselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Segítjük és formáljuk a politikát Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Ma­gyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségek­kel rendelkezik, amelyek biz­tosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelmé­nyeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető he­lyet. Részese a hatalomnak, és nemcsak a politika végre­hajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakítá­sában, formálásában is. A szakszervezeti tevékeny­ség általános elveire vonat­kozó alapvető megállapítások ma is helyesek és érvényesek. De ez nem jelent változatlan­ságot. Üj utakat kellett tör­ni. Ehhez útmutatót adott a lenini tanítás és támaszkod­hattunk a magyar szakszer­vezeti mozgalom hagyomá­nyaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve in­dultunk el. Hosszú — még ma sem be­fejezett — folyamat eredmé­nyeként kialakult a szakszer­vezeteknek a párthoz, a kor­mányhoz, a munkáshatalom­hoz való viszonya. Ez nem mindig volt rendezett. Ne­künk saját történelmi tapasz­talatunk van arról, hogy szo­cialista viszonyok között sem automatikusan és nem önma­gától alakul ki és fejlődik a szakszervezetek szerepe. Ha a politikában torzulás jelentkezik — és nálunk 1956 előtt ilyen torzulás je­lentkezett —, akkor ez érez­teti hatását a szakszervezetek szerepének érvényesülésében is. A sajátos magyar szemé­lyi kultusz azt eredményezte, hogy a pártot olyan tulajdon­ságokkal ruházták fel, ame­lyekkel nem rendelkezett és soha nem is rendelkezhet, úgy vélték: képes mindent önmaga elvégezni. Formailag minden rendben volt. Léteztek szakszerveze­tek, de jogkör és hatáskör nélkül. Ennek az időszaknak ezért az volt a sajátossága, hogy a szakszervezeti mozga­lom ugyanazt csinálta és ugyanúgy, mint a párt és a kormány. Ezzel a szakszerve­zeti mozgalom jellegtelenné, „arcnélkülivé” vált. A Magyar Szocialista Mun­káspárt felismerte, hogy sza­kítani kell ezzel a felfogással és gyakorlattal. Szocialista viszonyok között a tulajdo­nos a nép, a munkásosztály. A párt, a kormány, a szak- szervezet együttesen, de saját hivatásuk szerint szolgálják a népet, a munkásosztályt, a dolgozókat. A mi r | | | ír Szükség van a kulonbozo véleményekre Az így kialakult munka- megosztásnak az a következ­ménye, hogy a párt, mint ve­zető erő, tud építeni az önál­lóan dolgozó szakszerveze­tekre. Tud különböző véle­ményeket, tapasztalatokat, összegezni és ennek alapján dönteni. Ahhoz, hogy a tár­sadalom vezető ereje szinteti­zálni tudjon, különböző véle­ményekre van szüksége ame­lyekből ki tudja választani a legjobbat. A szocialista építőmunka még ma is sok ismeretlent tartalmaz. Gondolkozni kell. Minél több szervezet gondol­kozik — a maga ismeretei, felkészültsége, tömegbázisa alapján — annál kisebb a té­vedés lehetősége. A vitatkozáshoz több véle­mény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem, hogy ma már a munkásosztály, a dolgozó nép élet- és munka- körülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyet­len lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszerveze­tek nélkül. Ha vannak a szocialista társadalom fejlődésének tör­vényszerűségei — márpedig vannak —, akkor — vélemé­nyem szerint — ez is közé­jük tartozik. Nemzetközi méretekben még ma sem csitult el, sőt mostanában felélénkült a vi­(Folytatás a 2. oldalon) ~Az új leninvárosi kőolajfeldolgozó, amely a magyar—szovjet olefinkémiai egyezmény keretében épült. (MTI foto) MESZÖV-küldöttközgyűlés Törődés a fiatalokkal A vezetés helyzetével, az irányítómunka tapasztalatai­val, valamint az ifjúságpoli­tikai határozatok végrehajtá­sával foglalkozott többek kö­zött a fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetségének küldöttközgyűlése. Pénteken délelőtt Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házá­ban Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte a küldötteket, a vendégeket, köztük dr. Szilvasán Pált, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét. Szóbeli kiegészítést Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke adott. Elmondta: a fiatalokról va­ló gondoskodás, nevelés mindinkább szövetkezeti fel­adattá válik. Az ÁFÉSZ-ek tagjainak ugyan csak negye­de fiatal, azonban a múlt év­ben felvett új tagok közel fele a 30 éven aluliak sorá­ból került ki. A szövetkezeti amatőr együttesekben négy­százan vesznek részt, az éven­te megrendezett házi és me­gyei sportversenyeknek tíz­ezer résztvevője volt. A taka­rékszövetkezetek kedvezmé­nyes kölcsönt adnak a csa­ládalapító fiataloknak, a lakásszövetkezetek a lakás­gondok megoldásában segíte­nek. A fogyasztási szövetkezetek választott testületéiben és a vezetésben viszonylag kevés a fiatal. Éppen ezért a jövő­ben nagyobb gondot fordíta­nak a bevonásukra. Ugyan­így szükséges a felsőfokú végzettséggel rendelkező fia­talok számának gyarapítása. Mivel az ÁFÉSZ-eknél dolgo­zók kétötöde fiatal, ezért el­sődleges feladat az ifjú dol­gozók- fogadása, beilleszkedé­se a kollektívába. A kereske­delem és vendéglátás korsze­rűsödését, az új technika al­kalmazását csakis a fiatalok­kal együtt lehet megvalósí­tani. A megyében 25 fogyasztási szövetkezet dolgozik. A ko­rábbi évek átgondolt szerve­ző munkájának, az okszerű egyesüléseknek is köszönhető, hogy emelkedett a vezetés színvonala. Azonban nem mindenütt éltek kellően a lehetőségekkel, még további feladatok vannak az irányí­tás korszerűsítésében. A küldöttközgyűlés állást foglalt még a kiskereskedel­mi és vendéglátóipari egysé­gek üzemeltetési formáinak, valamint az ÁFÉSZ-ek és tagjaik vagyoni kapcsolatai­nak továbbfejlesztéséről. Az elnökség beszámolt a múlt évi költségvetési gazdálko­dásról és az előző küldött- közgyűlés óta végzett mun­káról. Soós Gábor államtitkár előadása Nyíregyházán Az agrártermelés fejleszté­sének irányairól tartott elő­adást pénteken délután Nyír­egyházán dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. A közgazdasági társaság, SZVT és TIT rendezésében a VI. ötéves terv koncepcióinak jobb megismerésére szóló előadássorozatban ezúttal egyaránt szó esett a kiegyen­súlyozott hazai ellátásról és az export lehetőségeiről. A nap folyamán a megyei tanácson dr. Pénzes János ta­nácselnök és munkatársai tá­jékoztatták az államtitkárt a betakarításról, az idei főbb mezőgazdasági munkák állá­sáról. Termelékeny gépek a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár­ban. Varga Lászlóné műszakonként ötszáz pár cipőfel­sőrész szélbehajtását készíti el a melegragasztó gépen. (Jávor L. felv.) űIBeie3B 1 Magyarország XXXVII. évfolyam, 292. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. december 13., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom