Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
Leltár M egkezdték a termelőszövetkezetekben is az év végi leltározást Egyike ez azoknak a fontos feladatoknak, amelyek nélkül nem lehet pontos számvetést, mérleget készíteni a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről. A megye termelőszövetkezetei összességében ma már több milliárd forintot kitevő álló- és forgóeszközzel gazdálkodnak. A gépek, a berendezések, a raktári készletek és más .vagyontárgyak gazdaságonként elérik, helyenként jóval meghaladják a százmillió forint értéket. A számszerű felmérés, a leltári egyeztetés viszonylag nem egy bonyolult munka. De nemcsak erre van szükség. Ott végzik jól a leltározást, ahol a puszta regisztráláson túl, hogy megvan-e vagy sincs valami, arra is ügyelnek, azt is felmérik; milyen állapotban van meg az eszköz. Jó ha tartalmazza a jegyzőkönyv az olyan észrevételeket is, hogy menynyi a raktárokban a felesleges, az inkurrens áru. Nem egy termelőszövetkezetünk van, ahol a raktárak polcán olyan gépek alkatrészei porosodnak nagy értékben, amilyennel már régen nem dolgoznak és nem is fognak soha. Ezek megkérdőjelezik a vagyoni állapot valódiságát, később a mérleg hitelességét. Leltározzák az olyan készleteket is, mint a takarmány, vagy a még el nem adott, el nem szállított szemes termények, raktáron lévő műtrágyák, növényvédő szerek. Ezeknél is szükség van a kritikus figyelő szemre. Figyeljék meg a tárolás gondosságát, tegyék szóvá — intézkedést követelve — a hibákat, hanyagságokat. A leltározó csoportok munkáját a belső ellenőrök irányítják, a jegyzőkönyveket a leltározási ellenőrző csoport felülbírálja. . E szigorúnak tűnő szervezeti sémára nagy szükség van. Így lehet megnyugtatóan tisztázni az esetleges hiányokat, avagy a leltári többleteket. A z év utolsó nagy munkája a mező- gazdaságban a leltározás. Két év, két gazdálkodási szakasz vízválasztója ez. A jó leltártól sok függ; többek között az is, milyen alapon láthatunk hozzá az új, nagyobb feladatok teljesítéséhez. S. E. Kádár János látogatása a Mezőgazdasági r és Élelmezésügyi Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára fogadta. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, terveiről, a minisztérium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Soós Gábor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Váncsa Jenő tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az idei munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az időjárás szélsőségei is nehezítették. Ennek ellenére — jelentős társadalmi segítséggel — az agrárágazatok 1980-ban eredményes évet zárnak. A következő évek feladatait megismerték, azokat magukénak vallják. Ki emelkedőén fontosnak tartják a gabona- és hústermelés előirányzatainak megvalósítását. A minisztérium tevékenységében a feladatok és feltételek összhangjának folyamatos biztosítására helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Héger József a minisztérium kommunistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kérdéséről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy eredményesen végzik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsülést is élvezve — dolgozhatnak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István, a termelőszövetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és a MÉM együttműködéséről tájékoztatta a vendégeket. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti parasztság maradéktalanul vállalja az ország gazdasági helyzetének javításából reá háruló feladatokat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek azon dolgoznak, hogy meg tudjanak felelni e feladatoknak. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdészeti dolgozók munkájáról, helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási feltételek és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is eredményes évet zárnak, teljesítik feladataikat. Kettesével járnak az MTZ traktorok a penyigei Zöld Mező Tsz földjén, mégis nehezen megy a szántás az átázott talajon. (Elek Emil felv.) Beruházások, átszervezések a MEZŐGÉP-nél Esztergagép-felújító üzem Nyíregyházán A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál a következő évre egy sor gazdasági, szervezési változást terveztek. Az idei beruházásoknak 1981-től mutatkozik meg a gazdasági haszna, s a vállalat újabb hitelt vehet fel gépi beruházásokra. A MEZŐGÉP 99 millió forint hitelt kapott amelyből ez év végéig épület és gépi beruházást valósít meg. A nyíregyházi gyáregységben december végén lesz az új, 2500 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok műszaki átadása. A 99 millió forintból azonban nemcsak az üzemcsarnok épült, különböző gépeket is vásároltak valamennyi gyáregységbe. Az új csarnok üzembe helyezésével a nyíregyházi gyáregységet „átprofiliroz- zák” esztergagépek javítására. A megyeszékhelyen évente mintegy ötszáz esztergagép felújítására lesz lehetőség. A következő év második felétől az NDK és Csehszlo- ' vákia megrendelésének is eleget tesznek. Mindkét orKISVÁRDA, 1981 Fűtőmű 20 millióért Újabb lakások tervei készülnek — Iskola a Felszabadulási lakótelepen — Kitüntetést alapítottak 225 millió forinttal gazdálkodhat 1981-ben a Kisvárdai Városi Tanács — hangzott el hétfőn, a testület idei utolsó ülésén. E jelentős összegnek több mint kétharmada a költségvetésé: 159 és fél millió forintba kerül a gazdasági és kommunális, az egészség- ügyi és szociális, a kulturális és oktatási intézményhálózat működtetése és fenntartása, valamint a rend és jogbiztonsági, illetve az igazgatási feladatok végrehajtása. A többi — 65 és fél millió — fejlesztésre költhető, amelyből 14 millió jut lakásépítésre és újabb területek előkészítésére. A már megkezdett 56 lakás és az üzletek építésének befejezéséhez még 4 és fél millió kell, kétmillióba kerül a most ősszel alig három hónap alatt felépített 80 lakás külső munkáira: tereprendezésre, a térvilágítás megoldására, parkosításra és útépítésre. Jövőre készülnek egymillióért 42 lakás és a hozzá szükséges közművek tervei, 1 millió 800 ezer forint jut két, 44 családnak otthont adó OTP-lakás közműveinek elkészítésére, s hogy a VI. ötéves terv további négy évében is folyamatosan épülhessenek lakások a városban, 4 millió 700 ezer forintot kell befektetni a terület előkészítésére, a tervek, a beruházási programok elkészíttetésére. A fejlesztési alapból legnagyobb összeget 20 milliót — a város fűtőművének építési munkáira fordítják, enélkül azonban gyakorlatilag lehetetlenné válna a korszerű technológiával tervezett városfejlesztési program megvalósítása. A kulturális ágazat 8 millió forintot kap jövőre a fejlesztésre költhető pénzből, amelyet a Felszabadulási lakótelepen épülő 16 tantermes iskola megvalósítására költenek. A Nyerges és a Kinizsi utcák közötti csapadékcsatorna építésére 1 millió 880 ezer forint jut, 2 millió 200 ezerbe kerül a Felszabadulási lakótelepen, a következő időszakban építendő lakásokhoz vezető út- és járdaépítés, közel 8 és fél millió szükséges a nyári belvíz után összedőlt tanácsháza helyett épülő új közintézmény munkáinak előkészítésére, terveire és építési költségeire. Közel négymillióval járul hozzá a tanács ahhoz, hogy a Víz- és Csatornamű Társulat napi 2000 köbméterrel bővítse az ivóvíztermelő kapacitást. A tanácsülésen jóváhagyták a testület és a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét, majd tanácsrendeletet alkottak „Kisvárda városért” kitüntetés alapításáról. A tanácsrendelet szerint ilyen kitüntetés adományozható a város gazdasági, kulturális, társadalmi, egészségügyi fejlődéséért végzett kiemelkedő munkáért azoknak, akik hozzájárultak a település anyagi, szellemi értékeinek gyarapításához. A kitüntetést minden év április elsején, a várossá válás évfordulóján adományozzák. szágnak E—400-as és E 2 N típusú esztergagépek felújítását vállalják. Később más szocialista megrendelésnek is eleget tesznek. Eddig a ti- szavasvári gyáregységben is javítottak esztergagépeket. Az átszervezés során a következő évtől Nyíregyházára hozzák a tiszavasvári gyáregység esztergagép-javító részlegét. Ezzel egy időben Nyíregyházáról Tiszavasvári- ba telepítik az exportra készülő platók és alvázak gyártását. A jövőben ugyancsak a tiszavasvári gyáregység foglalkozik a marógépek javításával. Évente csaknem 80 marógép javítására rendezkednek be a gyáregységben. 1981-től Nyíregyházáról a nagykállói “gyáregységbe telepítik az úgynevezett „nehézfelépítmények” gyártását. A nagykállóiak nehézfelépítményt, vagyis pótkocsi-oldal- magasítót és trágyaszóró adaptert gyártanak az NDK- nak. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat egy 20 millió forintos saját beruházást is megvalósít a mátészalkai gyáregységben. Ebből a pénzből korszerű festőműhelyt építenek, ennek átadására szintén ez év végén kerül sor. A vállalat a következő évben, illetve években újabb 49 millió forint hitelt kap a konvertibilis exportárualap bővítéséhez. A pénzből főleg gépeket és különböző berendezéseket vásárolnak, elsősorban a nyíregyházi, a nagykállói és a nyírteleki gyáregységnek. Birkanyáj a szatmári síkságon. Tanács vb-iilís Mátészalkán Hétfőn ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen elkészítették a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét, megvitatták az állatok tartásáról és az állati hullák megsemmisítéséről szóló tanácsrendelet-tervezetet, döntöttek a Temetőköz nevének megváltoztatásáról, elfogadták a végrehajtó bizottság középtávú ellenőrzési tervét és előkészítették a soron következő tanácsülést. A végrehajtó bizottság a tanácsot 1981. január 6-án délután két órára hívta össze. [y Kel^H I Magyarország XXXVII. évfolyam, 300. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. december 23., kedd
