Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 23. Üzlet forgalom nélkül Hamarosan átadják a nyíregyházi Szamuely-lakótelepen a nyolcszáznegyven négyzetmé­ter alapterületű, kétszintes OTP-fiókot, melyben a gépi adatfeldolgozás is helyet kap. (Jávor L. felv.) < KOVÁCS KATI AJÁNDÉKA Gyermekvárosi karácsony Pont egy éve nyílt meg Nyíregyházán a Tiszalöki Fa­ipari Vállalat barkácsüzlete. Gazdája négy fő céllal hozta létre: a lakosság otthonala­kítási, barkácsolási igényei­nek kielégítésére; a faipari vállalatnál keletkező hulla­dékok értékesítésére; az el­fekvő anyagok eladására; s hogy valamiféle „képvisele­te” legyen a megyeszékhe­lyen. Sok mindent lehet itt kap­ni: csuklós mérő vesszőt (col­stokot), gyalufát, bútorla­pot, falburkoló lécet, körfű­részlapot, ékszíjat, görgős­csapágyat, összesen mintegy 195 féle cikket. De ezekből alig vásárolnak. Ellenben igencsak vennének például réteges, illetve farost- és furnérlemezeket, valamint most, az év végi ünnepek előtt karácsonyfatartókat stb., de ilyesmikkel nem szolgál­nak. Vagyis van „mindén”, csak éppen az nincs, ami kellene... Ez talán magyarázható az­zal, hogy lényegében hulla­dékanyagokat szándékszik a vállalat értékesíteni, haszno­sítani. S mivel (nyilván ör­vendetesen) kevés az általa használhatatlan anyag, ezért gyér a barkácsüzletének áru­kínálata. Csakhogy egy üzlet csak úgy üzlet, ha figyelem­be veszik a vásárlók (barká­csolók) igényeit is. (cs) A Kelet-Magyarország 1980. Jiayépabetj6-í. számában meg­jelent „Felig* csoda” című cikkben foglaltakat a helyszí­nen megvizsgáltattam. Az abban foglaltakról a követ­kező tájékoztatást adom: A cikk valós, reális hely­zetet mutatott be. A fehér- gyarmati Győzelem Mgtsz, amely a BOSCOOP Szarvas- marha- és Melléktermék Hasznosítási Rendszer egyik taggazdasága, 1980 júliusá­ban a rendszer javaslatára két szomszédos (penyigei, nagyszekeresi) termelőszö­vetkezettel együttesen meg­vásárolt 1 darab Droninborg 5500 típusú nagy teljesítmé­nyű járvaszecskázót. A gép üzembe állítása óta 300 üzem­óra alatt 501 tonna silókuko­rica betakarítását végezte el. Az adatok alapján az 1,66 t/h teljesítmény jóval alatta van a géptől üzemi szinten elvár­ható 18—20 t/h értéknek. A tiszadobi gyermekváros kétszázötvenhét ifjú lakója közül, mint minden nagyobb ünnepen, ezúttal is száhar- minc-száznegyvenen marad­nak az intézetben. Akiknek karácsonyra sincs hová men­niük. Az otthon melegét pó­tolni próbáló gyermekváros számos patronálója, híres sze­mélyiségek, kisebb-nagyobb kollektívák, névtelen támo­gatók egész serege gondosko­Az okokat vizsgálva meg­állapítottam, Hogy ezen el­fogadhatatlanul alacsony tel­jesítmény döntően a szállító kapacitás elégtelensége miatt következett be, mivel a gép megvásárlásakor annak ered­ményes használatához szük­séges feltételekről, szállító- eszközökről, munka- és üzemszervezési eljárásokról nem gondoskodtak. A kiala­kult helyzetért, s a gép meg­vásárlásáért elsősorban a rendszerszervező a felelős, akinek javaslatára engedé­lyezték a szövetkezet részére a tőkés -gép megvásárlását. Hasonló esetek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtettük. Megköszönöm, hogy fel­hívta figyelmünket a lap a helytelen géphasználatra. Nacsády Árpád MÉM-főosztályvezető dik arról, hogy ezeknek a fiúknak is legyen szép emlé­kük a szeretet ünnepéről. Fűtés, társadal­mi munkában Három vasas szakmában képez szakmunkásokat a gyermekváros lakói közül a Budapesti Gyár- és Gépsze­relő Vállalat. A hegesztő, a lakatos és a központifűtés- szerelő tanulókkal a legjobb a vállalat kapcsolata, ám a karácsonyi meglepetésekből, ajándékokból, melyek évek óta elmaradhatatlanok, vala­mennyien részesülnek. Ta­valyelőtt ilyenkorra például közel egymillió forint értékű társadalmi munkát számoltak össze, amit a vállalat brigád­jai végeztek a gyermekvá­rosban. A mostani karácsonyi „ajándék” is megfelel a vál­lalat profiljának: társadalmi munkában készítették el a központifűtés-szerelést a ka­zánháztól a műhelyekig. Ezen a télen már központi fűtéses tanműhelyekben sajátítják el a szakmákat. A félmillió ér­tékű társadalmi munkából kivette a részét a Tiszavasvá- ri Lakásépítő- és Szolgáltató Szövetkezet is, ahol a gyer­mekvárosi szobafestő és kő-, műves szakmunkástanulókat oktatják. Ezenfelül a gyár- és gépszerelő vállalat. 19 ezer forint értékben vásárolt társasjátékokat. Novemberben koncertezett a gyermekvárosban' Kovács Kati és az Universal együt­tes — s a vendégszereplésből barátság lett. A történethez az is hozzátartozik, hogy ' a fellépő művészeket megkér­ték: adjanak a hangverseny­re fizetési kedvezményt, s ezt a kívánságot az első tár­gyalás alkalmával visszauta­sították. Ám a koncert forró hangulata és az utána követ­kező beszélgetés a fiúkkal erősebbnek bizonyult az anyagiaknál. Kovács Kati és az együttes a teljes összeget felajánlotta — karácsonyi ajándéknak. Üj tévét vásárol­tak belőle: ott áll majd a fe­nyőfa alatt. Mellette a Ság- vári Tsz érintésvédelmi bri­gádjának ajándékai — ők is rendszeresen gondoskodnak meglepetésről. Trapper farmer Mesébe illő fordulattal zá­rult a Lenfonó és Szövőipari Vállalat csillaghegyi gyárá­ból érkezett csoport látogatá­sa. Fiatal munkaerőért jöttek a gyermekvárosba, s csak a helyszínen derült ki, hogy hiába fáradtak, itt tudták meg ugyanis, hogy a tiszado­bi otthon valamennyi lakó­ja — fiú. A jó kapcsolat azonban ennek ellenére is ki­alakult, s eredménye az lett, hogy kedvezményes áron vá­sárolhattak tőlük a gyermek- város vezetői 320 méter Trapper farmer anyagot. A forgalomban lévő -típusmére- tek szerint a nyíregyházi 107. számú szakmunkásképző intézet szabó-varróinak ál­dozatos munkáiéval készült el a 316 darab farmernadrág. Mindenki kap tehát kará­csonyi ajándékot, az is, aki­nek nincs családja, s az is, aki családjától hiába várja. (be) „Ez jó fogás volt!“ I'AWháks Félig csoda Elkapták a bevétellel Ez jó fogás volt — állapít­hatta meg magában szeptem­ber 2-án este a 23 éves nyír­egyházi Horváth Kálmán, amikor a zsebére csapott és megérezte benne a guszevi fűszerbolt aznapi bevételét. Már csak két doboz cigaret­tát vágott zsebre és elindult az ablak felé, hogy néhány pillanat múlva nagyot szip­pantson a szabad levegőből és közel kilencezer forintjá­val ő legyen az éjszaka csá­szára. Már csak centiméterek választották el az ablaktól, amikor kívülről zseblámpa fénye villant. Horváth s.r elé kapta a kezét, s fu "’ joan indult meg az öltöző fe. . Né­hány perc mú’va nyí.t az aj­tó, sáp. DÍrzsrko'- közül elő- ráncigált Horvá h kezén kat­tant a bilh.cs. Horváth ez é januárjában már állt a bíróság előtt, ak­kor súlyos testi sértésért ítél­ték el, de büntetésének vég­rehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztették. Előtte köz- veszélyes munkakerülés r iatt volt a rendőrség fogdá- 1 .ban 30 napot, de utána sem r olgozott. Szeptember 2-án Nyíregyházán, a Kismoz- donyban ivott, s amikor el­fogyott a pénze, elhatározta, hogy körülnéz a guszevi fű­szerboltban. Szerzett egy vas­darabot, elment a bolthoz, ki­feszítette az ablakrácsot, az­tán bemászott. Először a pénztárgépet nyi­totta ki, de mivel üres volt, gyúfát gyújtogatva kezdett a pénz kereséséhez. Kutatása sikerrel járt: a pénztárgép melletti asztal fiókjában egy papírzacskóban 8790 forintot talált. Szerencséje csak pillá­tokig tartott, mert amikor bemászott az ablakon, valaki észrevette és értesítette a rendőrséget.. Hor áthot őri­zetbe vették, a pér :t és a ci­garettát visszakapt. a bolt. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Drégelyvári Imre ta­nácsa Horváth Kálmánt lo­pás és közveszélyes munka- kerijjés miatt halmazati bün­tetésül másfél év szabadság- vesztésre ítélte, két évre el­tiltotta a közügyektől és el­rendelte a januárban kisza­bott 8 hónap szabadságvesz­tés letöltését is. Az ítélet jogerős. JképernyőRTiíTi Engedtessék meg nekem, hogy a szokásos heti kriti­kai jegyzetek helyett ezút­tal néhány jellemző adatot idézzek Nagy Richárdnak, a Magyar Televízió elnöké­nek múlt heti sajtótájékoz­tatóján közöltekből. Talán nem lesz érdektelen a té­véről kialakult képünk ár­nyalásához, — s a műsorok összességének értékeléséhez. Nos, a 24 éves MTV je­lenleg heti 83, évi 4316 óra programot sugároz a két csatornán, tegyük hozzá, hogy a legkevesebbet a KGST-országok televíziói közül. Éppen ezért, Heti 100 órás optimumot tekint­ve, már 1981-ben megkez­dik — heti 85 órával — a műsoridő fokozatos növelé­sét, elsősorban a kettes hét végi adásidejének növelé­sével, de szó van vasárna­pi második műsor sugárzá­sáról is. (Érdekesség, hogy rajtunk kívül a világ ösz- szes televíziója közül csak az izlandi tart hétfőn mű­sorszünetet, amit egyéb­ként mi anyagi-technikai okokból és más megfonto­lásokból egyelőre fenn kí­vánunk tartani, úgy is, mint sajátos „vívmányt”.) Tévedés ne essék: annak ellenére, hogy tévénk mű­soridejének 1 perce 6000,— forintba kerül (a rádióé 1920,— forintba, az újság költségeire vetítve 1 perc 713,— forintba), televízi­ónk még mindig nyeresé­ges, tehát az adásidő nö­velésének elsősorban mű­szaki, feltételbeli okai van­nak (stúdiók, felszerelések elégtelensége), valamint az, hogy íróink és más alkotó művészeink — kifejezetten a tévé számára — nem pro­dukálnak eleget. Világviszonylatban ki­válóan magas, 74%-os a televízió saját gyártású produkcióinak aránya, ami­nek az 57%-a színes gyár­tás, noha a jelenlegi 2 mil­lió 830 ezer hazai tévéké­szülékből mindössze 200 ezer alkalmas a színes adás vé­telére. Egyébként a magyar (teljes) családok 89%-ának van televíziója. Évente 50 —60 ezer új készüléket vá­sárolunk, s természetesen gyorsabban növekszik a színes vételű készülékek részaránya. A színes műso­rok mennyisége és aránya •— különösen a fő műsor­időben — tovább növekszik a jövőben, annál is inkább, mert külföldi műsoreladás, illetve -csere ma már csak színesben lehetséges. Az MTV évi 7000 műso­rának gyártásában és su­gárzásában 3450 fő hivaíá- sú munkatárs működik közre. (Ha a létszám sok­nak tűnne: a KGST-orszá­gok televíziói közül nálunk a legkisebb az egy műsor­órára eső létszámarány.) A mostani 5 tévéstúdió az évi 355 napon át — több mű­szakban — kihasznált, a le­hetőségek végső határáig. (1981-ben 3 új stúdiót ala­kítanak ki.) A műsorok át­lagos nézőszáma 2,9 millió, délelőtt-délután 2—2.5 mil­lió, esti, fő műsoridőben 5 —5,5 millió. A műsorstruk­túra jövőre tervezett vál­toztatásáról (négy főbb mű­soridősáv — délelőtti, ko­ra és késő délutáni, vala­mint az esti -— bevezetésé­ről), továbbá egyes új mű­sortípusokról maga a tévé, de a sajtó is, már híradás­sal élt. és bizonyára még további tájékoztatásokat ^kapunk. Merkovszky Pál Vannak az ifjúsági iroda­lomnak is halhatatlan mű­vei. Szinte biztos, hogy Fekete István Tüskevár cí­mű regénye máris közéjük sorolható. Tutajos és Bü­työk meg Matula bácsi épp olyan klasszikus alakjai az olvasni szerető gyermekek gondolatvilágának, mint Nemecsek, Boka és társaik Molnár Ferenc regényéből. Természetes - tehát, hogy már régen elkészült a rá­dióváltozata, amit most új­ra műsorra tűztek, Fekete István regényei a természet ismeretére és szeretetére nevelik olvasóikat, arra, hogy áz ember a természet része. Ez a műve különös hangsúllyal beszél ' erről. Zirkuli Péter, a regény rá­dióra alkalmazója, s a ren­dező Gothár Péter tükröz- tette a műnek ezt a szán­dékát, célját. Ahogyan a regényt időről időre kiad­ják, azt hiszem, a rádióvál­tozatát is újra meg újra sugározni fogják a felnö­vekvő gyerekeknek. Ha nem ezt, akkor majd egy újabb feldolgozását. A Gyermekrádió egyik múltheti adása, a Látogató­ban Zrínyi Miklósnál, a történelmi, irodalmi isme­retterjesztés szándékával készült. Nem könnyű fel­adat ez általában sem, de ebben az esetben biztosan nem lehetett az, általános iskolásoknak szólni a köl­tőről, hadvezérről, politi­kusról úgy és annyit, hogy a megrajzolt kép minél kö­zelebb legyen a korszak és a személy valóságos képé­hez. Bizony nem futotta mindenre, még a lényege­sek közül is maradtak ki tények, adatok, jellemző vonások, olyanok, amelye­ket ennek a korosztálynak is el lehet -már mondani, mert megérti. Nem adott többet ez a műsor, mint amennyi az iskolai anyagban található Zrínyiről. Ráadásul két dolog zavaróan hatott. Az egyik az, hogy a tizenhat éves Zrínyit ugyanaz a szí­nész játszotta, mint aki a felnőttet. A serdülő azon az érett férfihangon szólt, mint a későbbi, a sokat ta­pasztalt politikus. A másik kissé bosszantó vonása en­nek az összeállításnak, hogy a költött szöveg nem idézi meg a korabeli beszéd hangulatát, stílusfordula­tait nem használja. Pedig — ha módjával él az archaizálással —, nem vált volna nehézkessé. Ilyen „apróságokra” még a gye­rekeknek szóló műsorokban is jó lenne gondot fordíta­ni. A hitelrontó momentu­mokat a gyermek is észre­veszi, legalábbis megérzi. Soós Imre egyénisége, színészi zsenije ma is vissz­hangot kelt azokban, akik színpadon, pódiumon, ak­kor készült filmekben (Lú- das Matyi, Körhinta) azon frissiben láthatták őt. A népből jött kivételes tehet­ség pályájának, életének derékba töréséről, okairól írta a Soós Imrével és a művészetbe ugyanonnan érkezőkkel teljes azonosu­lást vállaló drámáját Hu- bay Miklós. A Tüzet vi- szek-ből hangjátékot is írt. Ennek újabb adását hall­hattuk — igen nagy öröm­mel — vasárnap. Hubay mestere a lélektani drámá­nak, vagy úgy is mondhat­nánk: a helyzetek pszicho­lógiai megfejtésének, kiak­názásának. Ez a mű annyi­ra kamaradarab, hogy eb­ben a hangjátékformában jobban hat, erősebben ér­vényesül, mint színpadi alakjában. Ebben nyilván a színészeknek Kozák And- ■ rásnak, Hámori Ildikónak, Kálmán Györgynek, Törő- csik Marii as: és a rendező Köváry Kai rli inak is nagy része van. Seregi István flrmfflMEUETT Békésen turbékoló galambok az antennán, felvételünk Son­kádon készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom