Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 20. ' ■■ Ünnepek Utazom, hallom: — Igaz, hogy prémiumként fele fizetést adnak? — A tizenharmadik hónap járna ... — Fele se lesz ... — Járna... Már igencsak nyakunkon vannak az ünnepek, mozdul a meglepetésre szánt dugdosott pénzünk, és egyre gyakrabban számolunk. Családok latolgatják, amit az év vége még hozhat. Járom a község utcáit, és mesélik: kik kaptak segélyt karácsonyra, mert így mondják, akkor is, ha tüzelősegély, vagy bármi más az ajándék neve. Vállalván a népszerűtlenség kockázatát, és előrebocsátva, hogy nem vagyok a szociálpolitika részleteinek ismerője, és ajándékellenes sem vagyok, túlzásokat érzek ebben az ünnepi várakozásban. „Jár..mondják a vonaton, jár, mert tavaly is kaptak az év végére megspórolt jutalmakból. „Jár” mondják, mert adtak a szomszéd községben is segélyt, jár, mert a vállalatoknál — így tartja a közhit — év végén mindig marad néhány elkölthető forint. Jár? Ha összeadjuk a karácsonyi és szilveszteri kiadásainkat, akkor szívesen hisszük, hogy jár. Kaptuk tavaly, kaptuk tavaly előtt és korábban is, minden különösebb teljesítménytől függetlenül. Beismerem: ahhoz, hogy egy vállalatnak év végén szétosztható forintjai legyenek, teljesítmény kellett. És ha teljesítményért jár jutalom, akkor nem baj az, ha pont most osztják, amikor minden forintnak szeme van, de a jutalmak nemegyszer könyvelői ügyességek, vagy éppen ügyeskedések eredményei. Természetes, ha ilyenkor segélyt adunk a valóban rászorulóknak, az elesett idős embereknek, a sokgyerekeseknek, de sajnos arra is lehetne találni példát, hogy amit a rászorulóknak esetleg fukarul, óvatoskodva adtunk év közben, most megmaradt, adjunk hát most bőkezűn a kérni tudóknak, mondván, hogy keret yan, el kell azt költeni, ne mondhassák később, hogy bő volt a keret. Nem azt mondom ebben a jegyzetben, hogy ne adjunk. Adhatunk, de nem annyit, amennyi esetleg jut, hanem kinek-kinek csak annyit, amennyit megérdemelt. Ezt ugyanis meg kell tanulnunk, ha azt akarjuk, hogy az egész országnak jusson elegendő a későbbi boldog ünnepekre. Bartha Gábor Elkészült és hamarosan birtokba vehetik a kis diákok és nevelőik a nagyhalászi új tizenkét tantermes általános iskolát. (E. E. felv.) Kurrens áruk, boruló választék Jövőre is: nemzeti hetek Mit tervez a „Kelet" öt nemzeti áruházi hetet rendeztek idén Szabolcs- Szatmárban. A nemzeti heteket a „KELET” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat szervezte, és a nyíregyházi Kelet Áruházon kívül a megye ÁFÉSZ-áruházai bonyolították. Utóbbi értékelés alapján — a vásárlók érdeklődés szerint —, talán az NDK nemFeketehalál, dögvész, csórna... Amikor pestisjárvány söpört végig a megyén Érdekes — részben eddig ismeretlen adatokat, tényeket is feltárt a pestisjárványok szabolcsi történetéről dr. Fazekas Árpád megyei főorvos, aki hosszú évek óta lelkes kutatója és feldolgozója a szabolcsi, szatmári orvostörténelemnek. Az Orvos- történeti Közlemények különlenyomatában megjelent munka az Árpádoktól tekinti át a pestisjárványok megyei vonatkozásait. Szent Sebestyén táblaképe 1494-ben került a csegöldi középkori templom szárnyas oltárára, amely az egyik korai művészi formát öltött emléke a pestisjárványoknak megyénkben. Sok neve volt a középkorban a pestisnek, népiesen így emlegették: mirigy, dögös mirigy, mirigynyavalya, feketehalál, dögvész, csórna, guga, ragadós dög mirigy. Egy leírásból megtudhatjuk a tüneteket is: „Az kire azon mérges nyavalja gyön, kezdődik erős hidegleléssel és csakhamar utána látható az mirigy, ki is vagy füle tövén, vagy torkában, hó- nallya alatt, czombjában láttatik, veresnek. Ha pokolvan vagyon mellette, az felette szederjes avagy fekete. Némelyek két napok alatt, némelyek három vagy négy napok alatt meghalnak. Az kik halálra valók, azok felette sokat isznak és nagy szomjúságban vadnak, de az kit iszik is, ki hánnya és sokat beszél magán kívül.” Császári leirat Több évszámot kell fekete betűvel írni megyénk történetében, amikor a pestis kíméletlen pusztítása miatt falvak haltak ki, pusztultak el. Nyíregyháza lakosságát 1585—86 között tizedelte meg a pestis, hasonlóan Szent-Mihály (mai Tiszavas- vári) községben is ilyen adatokat jegyeztek fel a krónikások. 1586-ban Ecsedet (Nagyecsed) is a feketehalál fenyegette, melyet a korabeli hiedelmek „Istencsapásnak”, az „ördög munkájának” véltek. A megyei levéltárban őrzött közigazgatási adatok a XVII. századi járványokról is értékes adatokat hagytak az utókorra. Kárászon 1700- as évben hirdettek ki egy császári leiratot, amely már arról szól, hogy a Tiszántúlon is szedi áldozatait a pestis. Ez a járvány, amely 1709-től egyre nagyobb méreteket öltött, kihatott a ku- rucháború, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának alakulására is. A járványok elleni védekezés felsőbb utasításait tartalmazza a Mándok városában 1709 november 26-án tartott, a megyei közgyűlésen ismertetett királyi leirat is. De hasonló írásos emlékek maradtak fenn Deme- cserből is. Nyírbátor lakosságát is alaposan megtizedelte a járvány, az 1648-ban 970 lakost számláló település lakossága 1715-re 340-re csökkent. A nép a pestist évszázadokon át egyformán füvekkel, vöröshagymával és kuruzslószerekkel igyekezett gyógyítani. A magyar és osztrák járványorvosok, nes- tisorvosok, borbélyok tanácsait nem nagyon fogadták el, mert féltek a megmérge- zéstől. Rózsahegyi alapelvei Kíméletlen védekezést kényszerített a felsőbbségek- re a pestis megfékezése. A szabolcsi vesztegzárt 1740- ben rendelték el, amikor is megszűnt a földművelés, a betakarítás, a kereskedelem, s iszonyatos éhingség lépett a feketehalál nyomába. Az emberek a fák kérgével és füvek gyökerével enyhítették éhségüket. 1766-ban azonnali felakasztás várt arra, aki megszegte a járványügyi rendszabályokat, tilos kikötőkben, vagy úton járt, vagy hamis iratokkal akarta kijátszani a szabályokat. Sok szenvedés várt az emberiségre, amig Alexander Yersin svájci tudós, 1893-ban felfedezte a pestis kórokozóját, amelynek hordozói a nagy erdőségek rágcsálói. A járvány a patkányra, majd az emberre terjed tovább. A pestis elleni nagy küzdelemnek jeles szabolcsi származású harcosa is volt, Rózsahegyi Aladár egyetemi tanár, aki 1855 augusztus 4-én Nagykállóban született, iskoláit Nyíregyházán, majd a pesti egyetemen végezte. Máig is figyelmeztető alapelveket dolgozott ki a járványszabályzatról. A kórokozó nem pusztult el, de a köz- tisztaság útját tudja állni a betegségnek. P. G. zeti hete (aug. 25-től aug. 30-ig) volt a legsikeresebb — tájékoztattak a „KELET” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályán. Ebben az évben a cserekereskedelem nemzeti heteiben — fogyasztói áron — közel 60 millió forintot forgalmaztak. A nemzeti hetek keretében nagy sikere volt az NDK-ból importált gyermekkonfekcióáruknak, a bolgár befőtteknek, a román pamut alsóruházati cikkeknek. Az idei nemzeti hetek áruforgalma, az előző éviekéhez képest 10—15 százalékkal nőtt. Már megkezdődtek és sikerrel folynak az 1981. évi, megyénkben rendezendő nemzeti hetekkel kapcsolatos tárgyalások. Ezek közt első eredménynek számít az NDK-val már megkötött szerződés. Ennek eddig ismert listája: gyerekcipők, gyerek és női szobapapucsok, gyermek frottír köntösök, anorákok, harisnyanadrágok és gyerekjátékok. De kellemes öröm a diétás kosztra kényszerülőknek, hogy az NDK nemzeti hetére választékos diabetikus élelmiszereket is szállít. Az NDK-val a jövő évre kötött nemzeti áruházi csereszerződés értéke meghaladja a 4 millió forintot. Ugyancsak végleges a következő évi, nemzeti áruházi hét tartásáról a megállapodás Romániával. Ennek csereértéke 12 millió forint. A választékskála szerint innen várható gyermek, női, férfi pamut alsóruházati áruk, különféle befőttek, konzervek, mosógépek és konyhabútor-választékok. A bolgárokkal, csehszlovákokkal és lengyelekkel a jövő év elején kezdődnek a tárgyalások. Ugyancsak jövő év elején köti meg a „KELET” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat a Szovjetunióval. (a. b.) A tanácsokhoz forduló lakásigénylők mintegy 30 százaléka cserét kíván, főleg minőségi változást, nagyobbat, korszerűbbet, de az esetek egy részében már a kisebbre váltás szükséglete is előtérbe kerül. Ezekre az esetekre kínálnak a korábbinál bővebb lehetőséget a lakásügyi jogszabályok korszerűsítéséről, módosításáról most megjelent új rendelkezések, amelyek anyagilag és az ügyintézés egyszerűsítésével egyaránt ösztönöznek a cserére, a nagyobb lakásforgalomra. A lakásgazdálkodás és -elosztás új lehetőségeit az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányelvekben összegezte, s ebben különösen fontos követelménynek jelölte meg, hogy a tanácsok helyezzék előtérbe a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedett lakások egy részéből — amit Helyszíni tárgyalás Táp méretlenül tulajdonítottak el és ezt Sztre- hoszki lakására szállították. A járásbíróság Horváth Jánost és Sztrehoszki Andrást 4—4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek á végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Nagy Mihállyal szemben 5 hónapi végrehajtható szabadságvesztést szabott ki, amelyet börtönben kell letöltenie. A vádlottakkal szemben a járásbíróság különböző összegű pénz mellékbüntetést is alkalmazott. Ez az ítélet nem jogerős, Sztrehoszki András és Nagy Mihály enyhítésért fellebbezett. Tudomásul kellett venniük viszont a szűkebb közösség, a tsz becsületes dolgozóinak és munkatársaiknak erkölcsi elítélését, amely érezhető volt a helyszíni tárgyalás alkalmával. Dr. Király Gyula ügyész tanácsi rendelettel határoznak meg — lakáscserealapot hozzanak létre. Ezzel a bázissal gazdálkodjanak, mégpedig elsősorban lépcsőzetes cserével. Lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá te szik addigi otthonukat, a korszerűbbért leadott kisebb komfortos, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás ugyanis véglegesen vagy átmenetileg kielégítheti a kisebb családok, a fiatal házasok igényeit. A különböző pénzügyi jogszabályok módosítása, kiegészítése szerint a jövő évtől számos új intézkedés tágítja a s^érvezett akciókban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban levő lakások cseréjének kereteit, csökkenti kötöttségeit. Egyebek között megszűnik az a megkötés, amely szerint az első tulajdonos öt éven belül csak a tanács hozzájárulásával adhatta vagy cserélhette el a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakást. Elmarad ez az ötéves várakozás akkor is, ha a szövetkezeti lakásokat az OTP- nek kínálják fel vásárlásra. Egyszerűsítették a tanácsi értékesítésű lakások bérlakásra cserélésének rendjét. Az új szabály szerint ilyenkor nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a lakás-használatbavételi díj háromszorosa több, mint az egyébként megtéríténdő állami támogatás összege. Hasonlóan járnak el a munkáslakás-építési akciókban létesített és a tanácsi bérlakás közötti csere esetén. Adó- és illetékkedvezmények is segítik a cserét. Így a lakások szabad forgalmában a jövő évtől a vevő már kevesebb, 17 helyett 12 százalékos illetéket fizet. A fővárosban, a nagyobb városokban és a megyékben a lakáscserék és az ingatlanforgalom áttekintése és elősegítése érdekében indokolt, hogy a tanácsok központosított nyilvántartást alakítsanak ki, és központilag kezeljék a lakáscserealapot. Célszerű, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szerveket is jobban érdekeltté tegyék a csereigények felderítésében, előkészítésében és lebonyolításában is. Hit írnak rólunk? A TÖREKVŐ TARPAÍAK Messziről indultak, sokra vitték a tarpaiak. Árulkodik a falu képe. A rendezett házsorok, az egyenes gerinc, a jobbra, a szebbre való törekvés — olvastuk a Népszabadság november 7-i számában. Gyümölcsöst, erdőt telepítettek, cukorrépát termeltek, hihetetlen mértékben megnövelték a szarvasmarha-állományt. Olyan anyagi ösztönzési rendszert vezettek be, hogy a tagság érdekelt legyen a munkában, a termelés növelésében, a költségek csökkentésében. Amikor elkezdték, egyetlen szakemberük volt, ma 350 szakmunkás, 50 éretségizett tagúk van és 21 főiskolát, egyetemet végzett szakemberük van. És ez mind tarpai, mind falubeli. SOVÁNY HALÄSZAT A halgazdaságoknak évről évre növelniük kellene hozamaikat. Van-e erre lehetőség például a vízben gazdag Szatmárban. A kérdésre a MAGYAR HÍRLAP november 10-i számában így válaszolt a Fehérgyarmati Halászati Szövetkezet főkönyvelője: „Miénk az ország leggyöngébb halászati szövetkezete. Sokáig abból éltünk, amit a halászcsárda adott. Volt idő, amikor arra kellett a tagokat kérnünk, hogy ne dolgozzanak. Most már, hogy kiépült értékesítési rendszerünk, jobban állunk.” Hogy mennyire fontos a szatmári vizeken a halászat, arról Károly László, a járási pártbizottság titkára többek közt ezt mondja: adottságaink kitűnőek, éppen ezért halászati szövetkezetünk fejlesztése alig- alig tűr halasztást. TENNIAKARÁS Az MHSZ Élet november 15-i számában az eperjeskei MHSZ-lövészklubról olvastunk ismertetőt. A klub 1968- ban alakult tíz fővel. Ma a klubtagok száma 150. Nemrégiben készült el segítségükkel a fedett buszváró. A klub MHSZ szocialista brigádjának tagjai rakodást is vállalnak, hogy a munkájukért járó pénzből az iskolások sportlétesítményének felszereltségét segítsék. Évek óta sikeresen szerepelnek a különböző versenyeken. Tímár Mária versenyzőjük révén nemzetközi hírnévre is szert tettek. TANHÁZ A ház felépítéséhez november végén fogtak és a jövő év májusában fejezik be. Utána szétbontják. Fegyelmit a pazarlásért senki sem kap, ugyanis ez a lakóház méreteiben csak a fele az igazinak és 13—14 éves általános iskolások építik a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál — olvastuk a NÉPSZAVA no- november 19-i számában. Három évvel ezelőtt határozták el, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében tanműhelyeikben szakköröket hoznak létre, ahol a hetedikes és nyolcadikos gyerekek „játszva” ismerkedhetnek az építőipari szakmákkal. Az eddigi tapasztalat: a fiataloknak több mint a fele azt a szakmát választotta, amelyik szakkörbe járt és két gyerek kivételével a vállalathoz jöttek szakmunkástanulónak. CÉLEGYENESBEN A SZÍNHÁZ A Magyar Nemzet november 30-i számában riport jelent meg az önálló nyíregyházi színházalapítás előkészületeiről. Az írásból kiderül, hogy rögzítették a színház működésének főbb mutatóit. Eszerint a színház egy évadban 310 előadást tart, ennek kétharmadát Nyíregyházán, egyharmadát tájon; a társulat létszáma 130, ebből 30 színész és 10—12 csoportos színész. Százmilliót biztosítanak a színházépület rendbehozására, műhelyek, irodák felépítésére. Az első bemutató 1981 őszén lesz. Évadonként hat prózai és egy gyermekdarabot mutatnak be. A Művelődési Minisztérium kiemelt ösztöndíjat ad azoknak a főiskolásoknak, akik 1981-ben Nyíregyházára szerződnek. Néhány nappal ezelőtt Horváth János és két társa aligha gondolt arra, hogy a bűnügyi és igazságszolgáltató szervek ilyen gyorsasággal döntenek az általuk elkövetett bűncselekményben. Rendhagyó volt ugyanis a büntető- eljárás. Egyrészt gyorsított eljárás keretében történt a bűn- cselekmény felderítése, másrészt most nem a szokásos bírósági tárgyalóteremben hangzott el a marasztaló ítélet, hanem a nyíregyházi Ságvári Tsz e „célra berendezett helyiségében, helyszíni tárgyalás keretében, nagy nyilvánosság előtt. Horváth János a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nyíregyházi üzemében dolgozik, mint gépkocsivezető. 1980. december 3- én tápot szállított a nyíregyházi Ságvári Tsz telepére, ahol azzal pontosan, *súly szerint kellett elszámolnia. Itt dolgozik Sztrehoszki András és az egyébként már büntetett Nagy Mihály is, akik megtudták, hogy a telepen elromlott az a hídmérleg, amelyen a szállított tápot is mérlegelték korábban. Ez adta az ötletet a két tsz-dol- gozónak a bűncselekmény elkövetéséhez. 1980. december 9-én megkeresték Horváth Jánost egy szállítás után, s elmondták a tervüket. Mivel a mérleg rossz volt, a tartályautó megmérésére sem a táp leengedése előtt, sem utána nem kerülhetett sor, így nem volt ellenőrizhető, hogy a gépkocsi- vezető ténylegesen mennyi tápot engedett le a tartályból, illetve tartott ott vissza. A visszamaradt mennyiséggel igy szabadon rendelkezhettek. Az ötletes terv hallatán Horváth János jó partnernek bizonyult, összesen 735S forint értékű tápot „...mérges nyavalja..."