Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 2. Kengyelfutó gyalog... Egy-egy televíziórek­lám legmeggyőzőbb minő­sítése, hogy mit szólnak hozzá a gyerekek. Ami ne­kik nagyon megtetszik, amit fújnak kívülről az szinte bizonyosan jó rek­lám. Valódi kengyelfutók gyorsaságával fejezzük be a vasárnapi délutáni sé­tát. Mindenképpen el kell érni a gyalogkakukkot, ellenkező esetben a fiúk megutálják a sétálást. Még sebtében ledobált kabátjaikat pakolom, ami­kor bentről már hallom a bi-bipet, aztán az elma­radhatatlan bummot. A sétálás tehát marad csalá­di programként. Az eddi­giekből nyilvánvaló, hogy a Kengyelfutó gyalogka­kukk reklámnak is jó len­ne, hiszen nemcsak a kis, hanem még a közepes és nagyolpb gyerekek is' sze­retik. Sőt, azon kapom magam, hogy már én is a képernyő előtt ülök. A sorozat persze rifcm reklám, hanem mese, ami­nek ugyebár az a dolga, hogy győzzön benne az igazság, a jó nyerje el a jutalmát, a gonosz bűn­hődjék, gyerekeink pedig ezáltal nevelődjenek. „Bumm!” Nem kapom fel a fejem. A két gyerek hangosan nevet, és én tudom, hogy vagy a gonosz farkas ka­kukk puskája sült el, vagy a bombája robbant, vagy a kakukknak készített szikla omlott a fejére. A fiúk nevetése ä biztosíték, hogy a farkadon átment az úthenger, a mancsában felrobbant áS atombom­ba. Igazából azt nem tu­dom, hogy atombomba szerepelt-e már, de azt igen, hogy kevés öldöklő szerSzátrí, eszköz maradt ki a filmből. Bip-bip! Nyugodt lehetnék, hi­szen a jó győzött, a farkas meg úgyis feltámad, hi­szen kell a folytatáshoz. Az, hogy a jó, a kedves, az aranyos kengyelfutó nem csinált semmi »lyat, ami­től jó lenne, amiért szeret­ni lehet, igaz, de hiszen nem népmese ez, hogy a legkisebb fiú illőn köszön­jön, és segítsen rozsét ci­pelni az öregasszonynak, vagy megmentse a király­lányt, megvíva érte min­den gonosszal. Ö csak sza­ladt, majdnem olyan gyor­san, mint a fiaim, hogy el­érjék a műsort. Tévedés ne essék! Most is elhiszem, hogy az a rajzfilmsorozat, amit a gyerekek megszeretnek, jól vagyon megcsinálva. Kedves a rajz, vidám a zene, jól adja, amit ad. Hogy jót ad-e? Na bumm! A felnőtteknek szánt mű­sorok sem mindig magva­sak, a tartalom azokból is elszalad néha, mint a ken­gyelfutó gyalogkakukk, gyalog hagyva a szárnyas képzeleteket. Képzelet? A műsornak vége, a fiúk játszanak. Rájuk szólok. A kicsi a farkas és a nagy mindjárt a fejére csap a porolóval. (bartha) Eljegyzés 97 halottal Kilencvenhét asszony és gyer­mek vesztette életét hétfőn este egy Ankarától kilencven kilomé­terre fekvő faluban, amikor egy parasztházat pillanatok alatt lángba borított egy felrobbant gázpalack. A szerencsétlenséget csak egy gyermek élte túl. Az asszonyok egy eljegyzés megün­neplésére gyűltek össze. A férfi­ak — török szokás szerint — máshelyütt ünnepeltek. A gávavencsellői VIKTÓRIA Cipőipari Szövetkezetben NSZK exportra rövid szárú csizmá­kat gyártanak húszmillió forint értékben. (Jávor László felvétele) Együtt a városért — Fehérgyarmaton Pályaudvar, bemutatóterem, új tisztítómű Novemberben két város­körzeti népfrontbizottsági ülésre, illetve városkörzeti ta­nácskozásra hívták Fehér- gyarmat lakosait. A KISZ- bizottság nagytermébe még pótszékeket is kellett hozni; s ugyancsak szükség volt a Május 14-e téri iskola aulájá­ra a második rendezvénynél is. A választók megelégedés­sel hallhatták, hogy 5 év alatt a városi tanács költségvetése közel ötszörösére nőtt. A tanácsi fejlesztési alap középtávú terve 52,3 millió forintot tartalmazott, amit ugyancsak túlteljesítettek 61,8 százalékkal. Ebben nagy sze­repe van annak, hogy az el­múlt' 5 évre előirányzott 6,5 millió forinttal szemben ez év végére közel 16 millió forint lesz a tervidőszak alatt vég­zett társadalmi munka. Felépült 81 állami, 111 OTP-s, 24 szövetkezeti és 140 kertes családi ház. Alsófokú oktatási intézményeink egy új 4 tantermes iskolaépülettel és egy 50 személyes melegítő­konyhás óvodával bővültek. Épült egy 4000 négyzetméter felületű gépkocsiparkoló, ABC-áruház, MHSZ-székház, autóbusz-pályaudvar, sütő­üzem, bővült a két ipari szö­vetkezet, boltot létesített a Szamos menti Állami Tangaz­daság. Mód nyílt bútorbemu­tató és mezőgazdasági szak­bolt kialakítására, s a jövő év elején az új sávház alatt könyvesbolt, gyermekcipő-, papír- és játékbolt nyílik. Megkezdődött a 10 milliós városháza építése; mély tározó és új tisztítómű is épül. Körvonalazódnak a 6. öt­éves tervi elképzelések is. A város vezetői arról szólhattak, hogy mintegy 30 százalékkal magasabb összegből gazdál­kodhatnak a következő 5 év­ben. Űjabb 216 családi lakóház felépítése várható a Borsodi utcában, 112 tanácsi célcso­portos lakás, 104 OTP-s és szövetkezeti lakás, s az élet- veszélyessé vált szakközépis­kola helyén 6 tanterem, plusz tornaterem épülhet — az elő­zetes elképzelések szerint. M. K. Mágnes a hűtéstechnikában Ismert tény, hogy az élelmisze­rek hűtésükkor részben elvesztik a táplálkozás szempontjából fon­tos tulajdonságaikat és eredeti színüket. A vizsgálatok megmu­tatták: minél kevesebb jégkris­tály képződik fagyasztáskor a húsban, a halban, illetve a zöld­ségben, annál teljesebben és to­vább maradnak meg tulajdonsá­gaik. A moszkvai országos élelmi- szeripari kutatóintézet tudósai olyan berendezést hoztak létre, amelyben egyesítették a fagyasz­tás és az állandó mágneses tér hatását. A térerősség változtatá­sával tetszőlegesen szabályozhat­ják a hűtés folyamatát, valamint a keletkező jégkristályok meny- nyiségét és nagyságát. A mág­nessel megváltoztathatók az élel­miszerben kialakuló kristályok, így például a húsban a rostok mentén kicsiny, tű alakú kristá­lyok képződnek. A felolvasztás után így a legkisebb szerkezeti elváltozás sem észlelhető' a ter­mékben. /vjsszjGEEEr Penészleki köszönet Örömmel vettük tudomásul az újságból is, hogy az illetékes bizottság községünknek ítélte azt a három és fél mil­lió forintot, melyet a csepeli Sziklai Sándor nevét viselő brigád kongresszusi munkaverseny-felhivása alapján me­gyénk 159 üzemének szocialista brigádjai társadalmi ak­cióban végzett munkájukkal termelt értéket közcélra ajánlották fel. Penészlek lakossága nevében megköszönjük annak a kö­zel negyvenezer dolgozónak — kisebb-nagyobb kollektívá­nak — áldozatos munkáját, akik szabad idejüket fordítot­ták arra, hogy az így „összegyűlt” pénzt egy község kul­turális élete színvonalának emelésére fordíthassa. Lakos­ságunk nevében biztosítjuk a brigádokat, hogy a rendel­kezésünkre bocsátott összeget céljának megfelelően hasz­náljuk fel, és egész lakosságunk társadalmi munkával hoz­zájárul az építkezés minél gyorsabb befejezéséhez, és gon­doskodunk a létesítmény tartalmas kihasználásáról. Kívánunk valamennyi közreműködő szocialista brigád­nak, kollektívának, erőt és egészséget, magánéletükben na­gyon sok boldogságot. Egyben meghívjuk őket, látogassa­nak el Penészlekre és megállapíthatják, hogy -a lehetősé­gekhez mérten fejlődik a mi településünk is. Véghseő Sándor HNF-titkár Holló Tivadar párttitkár Dr. Nyers János tanácselnök A tárgyalóteremből Két szomszédvár sok min­dent eldöntő csatájának le­hettek tanúi mindazok, akik 1980. február 3-án az esti órákban a Márka presszóban tartózkodtak. Itt italozott a már büntetett Verdes Mihály, Kalderái Ferenccel és az ugyancsak büntetett Makula Gusztávnéval. Ugyancsak itt, egy másik asztalnál szórako­zott Demján László büntetett előéletű személy Szakács Pé- terné társaságában. Vala­mennyien nyíregyházi lako­sok. Régebbi keletű volt a né­zeteltérés a két társaság kö­zött és ez tetőződött a Már­kában. Kölcsönös inzultálás után a presszó egyik mel­lékhelyisége előtt Verdes Mi­hály és Demján László ve­rekedett össze. Ebbe kapcso­lódott be Verdes Mihály olda­lán Kalderái Ferenc és Ma­kula Gusztávné, majd Dem­ján Lászlót védve Szakács Pé- terné. Záporozó pofonok és ökölcsapások közepette szin­Két dudás egy csárdában... te valamennyien könnyebb- súlyosabb sérüléseket szen­vedtek. • Demján László és Makula Gusztávné orrcsont­törést, Verdes Mihály lábtö­rést, Szakács Péterné pedig könnyebb sérüléseket szenve­dett. Más bűncselekmények miatt is felelősségre vonták őket. Verdesék a személyi tulaj­dont sem tisztelték. Makula Gusztávnéval és Sándor Ve­rával ez év májusában Nyír­egyházán az egyik Caribaldi utcai lakás pincehelyiségéből loptak 6800 forint értékű sző­nyeget. Emellett lakásgondjaikat is sajátos módon akarták meg­oldani. Makuláné a lányával feltört egy jósavárosi lakást és önkényesen beköltöztek. Hivatalos vizsgálat indult emiatt, amely során Verdes Mihály úgy nyilatkozott, amit vallomásával Makuláné is alátámasztott, hogy a lakás kulcsát az IKSZV egyik dol­gozójának megvesztegetésé­vel szerezték meg. Bizonyí­tást nyert, hogy ezzel hami­san vádolták az ingatlanke­zelő dolgozóját. Végül Demján Lászlónak is kellett felelni más bűncselek­ményekért. Két helyre is kel lett volna gyermektartásdíjat fizetnie, de e kötelezettségé­nek nem tett eleget. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Verdes Mihályt 3 év 6 hónapi Makula Gusztávnét 3 évi, Demján Lászlót 2 év 6 hóna­pi, Kalderái Ferencet 8 hó­napi, Sándor Verát 6 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte. Kalderái Ferenccel és Sándor Verával szemben a büntetést 3 évi próbaidőre felfügesztet- te. Verdes Mihályt, Makula Gusztávnét és Demján Lász­lót különböző időtartamra a közügyek gyakorlásától is el­tiltotta. Az ítélet nem jogerős. Dr. Király Gyula ügyész Elhamarkodott dolog len­ne egy új — állandónak szánt — műsorról, a Stúdió ’80-ról a teljesség igényével véleményt mondani. Annyit azonban máris megkockáz­tathatok, hogy A Televízió kulturális hetilapja alcímet (műfaji megjelölést?) viselő, kedd estéken látható adá­sok nem egykönnyen fognak széles körben sikert aratni abban a rétegben sem, amelynek szánták, szánják szerkesztői, készítői. Ugyan­is — mint már az első két összeállításból is kitűnt — ez a műsor jobban összpon­tosított figyelésre, koncent­ráltabb gondolkodásra, gon­dolatbeli vissza- és előre- váltásokra, azonnali belső válaszokra: egyetértésre vagy ellentmondásra kény­szeríti a nézőt. Mindez nem rossz, sőt igen jó, azonban az is biztos, hogy hozzá kell szoknia a nézőnek. To­vábbmegyek: rá kell nevel­nie önmagát (nevelnünk önmagunkat) a módszeres, céltudatos gondolkodásra, ítéletalkotásra a kulturális kérdésekben. Talán segíthetne ebben a Stúdió ’80 készítőinek egy, vagy akár több hetilapunk oly módon, hogy az egyes műsorok teljesen ki nem bontott témáját (ott ki nem bogozható szálait) cikkek­ben, rövidebb dolgozatokban tovább gondolná, elemezné: (Nem kritikára vagy recen­zióra gondolok.) Az sem igen ártana, ha az adás egy részét egyszerűbb szerkeze­tű tájékoztatásra, ismerte­tésekre, oldottabb kritikák­ra tartanák fenn, a széle­sebb körű nézőközönségnek szólóan. Érdekes lenne tudni, va­jon mennyien nézték pénte­ken a Gyár az erdőben cí­mű riportfilmet az Ikladon és Bercelen működő Ipari Műszergyár három évtize­des történetéről. Érdemes volt megnézni. Több tanul­ságot" is leszűrhetünk belő­le. Egyik sem új, de nem haszontalan felidézni. A legáltalánosabban ismert — és ebben a filmben nagyon jól bemutatott — tény az, hogy az ipar nemcsak a tá­jat, és a szűkebb környeze­tet alakítja át, hanem az embert is erősen átgyúrja. Ebben van a szocialista em­berré válás egyik gyökere. Ezért is kell az ipart fej­leszteni. A filmből leszűr­hető — bizakodásra okot adó — másik tanulság, hogy a nemrégen (egy-két évtize­de) kialakult vidéki mun­kásság is alkalmassá vált a legmodernebb technika el­sajátítására, áz új techno­lógia .alkalmazására, képes azt megtanulni és művelni. A harmadik ebből követke­zik. Ez pedig az, hogy bízni kell az emberekben, s ezt tudatni is kell velük-, mert csak így mernek az új, a jobb megvalósítása érdeké­ben kockázatot vállalni, mert értelmes kockázatvál­lalás nélkül nem lehet ver­senyképesen gazdálkodni. A filmnek egyébként dicsérhe­tő vonása, hogy a ripor­teriek) látható jelenléte nélkül is logikus láncra építkező visszaemlékezések (többnyire elemző jellegű) sora. Karrierregény a Doktor Senki. Gábor Andor 1917- ben írt műve nemcsak élve­zetes olvasmány, hanem méginkább: a század eleji Magyarország félfeudális társadalma egy eléggé szé­les, és a politikát eléggé meghatározó szeletének sza­tirikus képé: Nagyon c ter­mészetes, hogy Szántó Éri­kát és Málnay Leventét ar­ra sarkallta ez a színes re­gény, hogy tévéfilmet csi­náljanak belőle. Az is ter­mészetes, hogy sok mindent ki kellett hagyni és több dolgot átkölteni, megváltoz­tatni a tömörítés érdekében. Azonban — bár itt is asz- szony egyengeti a főhős út­ját, mint Maupassant híres regényeiben, és nő (egy má­sik) okozza vesztét is — kár, hogy nagyobb időt ad­tak a szerelmi szálaknak, hogy kevesebb hely jutott a társadalmi szituációk bemu­tatására. A regényben jobb az arány. Seregi István Mint általában, most is változatos „darabokból” állt a Szombat délelőtt műsora. Azt már megszoktuk ettől az összeállítástól, hogy nem­csak szórakoztatni akar, ha­nem közhasznú ismereteket is tálal, és közérdekű té­mákkal is foglalkozik. Az utóbbival nem a felszínes riportok módján, hanem makacsul a tényeket vallat­va. Ilyen volt Szél Júliának a Kisiparos becsületről ké­szített riportja, vagy a Sü­tő Péteré, a Foglalt szakasz! A rádió is — érthetően — többször foglalkozott mos­tanában a kisiparosok körül kialakult nézetekkel, s ez a riport is abba a sorba tar­tozik, amely igyekszik a jót és a kivetnivalót egyaránt megmutatni, tehát a reális kép kialakításában segiteni. Igen figyelemreméltó té­máról volt szó Fodor Csilla mikrofonja előtt. A gyer­mek-nőgyógyászati rendelő léte és működése, mint ki­derült, nagyon is szükséges lenne minden nagyobb vá­rosban. Egyelőre csak a fő­városban folyik ilyen rende­lés. Biztosan nem könnyű megvalósítani, különösen azért, mert jó (jobb), ha az itt gyógyító orvos — no. (Nem tudom, például me­gyénkben van-e nőgyógyász­nő?) Irántuk nagyobb a bi­zalom a lánygyermekekben, ez természetes egy gyerek­nél. Biztosan sok idő elte­lik, amíg ez a fajta rende­lés legalább minden megyei székhelyen működni fog, de az tény, hogy jó lenne mi­előbb hozzáfogni a megszer­vezéséhez. Érdemes lenne folytatni azt a kezdeményt, hogy a filmkritika (filmlevél) el­hangzása után a kritika írója (a Szombat délelőtt- ben például Iszlai Zoltán) mikrofon elé ülne a film al­kotójával, rendezőjével. Mint most az előbb emlí­tett kritikus tette Fazekas Lajos elsőfilmes rendező­vel. Kettejüknek bármilyen kényelmetlen is esetleg ez a személyes szembesítés, a hallgató mindenképpen okul belőle. S ez, azt hi­szem, nem mellékes szem­pont. fi KÉPERNYŐ fffim A l'THM MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom