Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 14. Apróságok REKLÁM. Valami szokatlant láttam a nyíregyházi Centrum Áruház kirakatában. A cédulán az ár mellett még egy sor: a nyíregyházi ... szövetkezet terméke. Néztem a másik szem- revaló árut, az is itt készült, a szomszéd utcában. Aztán eszembe jutott, hogy á múltkor kollégámnak milyen nehezen (végül is Debrecenben) kaptunk üléshuzatot az autójába. Itthon láttuk, hogy nyíregyházi szövetkezet terméke. Ezért is tetszett nekem, hogy egy kirakatban az ár mellett a gyártó nevét is láttam. Jó reklám az ilyen. Ha egy áruház így is reklámozza, bemutatja a „mi” árunkat, annak szívből örülhetünk. TEA, Egy felirat a másik is, amire odafigyeltem. Forró citromos teát ajánl 1,80- ért a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai tejbárban. Sok mindent láttam már reklámozni az utóbbi időben, de«* a tea meglepett. Talán, mert nem vagyok hozzászokva, hogy elém jönnek. Pedig természetes: hideg van, tél közeledik — jó ötlet üdítőnek egy forró citromos tea. Biztos azért lepődtem meg az ajánlaton, mert ilyen egyszerű, kézenfekvő, s mi annyi mindent csinálunk bonyolultan. S lám, beruházás sem kellett hozzá, csak ötlet. Bár másutt látnám! KORLÁT. A Kert utcán azonban Q, bqsszanko<?tam-. Ha valaki mondja, nem is igen hiszem el, amit ott láttam. Elmentem ugyanis megnézni a megyeszékhely új büszkeségét, a várost átölelő körútgyűrű most átadott délkeleti negyedét. Az út szép, olyan, amilyet kívánni lehet. A közepe táján azonban úgy rátelepedik egy többlépcsőházas, négy- emeletes épület a malomkerti lakótelepből, hogy járdának is alig maradt hely; vaskorlátot kellett építeni, hogy a közlekedés biztonságos lehessen. Nem csodálkoznék, ha egy régi épületet kellene megmenteni. De hogy egy vadonatúj épület szinte „belelógjon” az úttestbe, az — enyhén szólva meglepő. Annyit beszélnek a tervezői előrelátásról, ami most elmaradt. Kíváncsi lennék, az illetékesek utánatéztek-e, hogyan állt elő ez a fura helyzet? Vagy azzal a korláttal letudtak mindent? M. S. MOSSÁK A MUNKARUHÁT. Az egyik nagy tétel a Patyolat nyíregyházi központi üzemében a munkaruhák mosása. (Both Pál Ambrus felvétele) Érdem szerint A Szabolcs-Szatmár megyei ÉPSZER Vállalatnál gyakorlat, hogy a közvetett juttatások odaítélésénél elsőbbséget élveznek azok, akik kitűnnek a társadalmi munka végzésénél. Lehet vitatkozni a módszer helyességén, vagy helytelenségén. Az biztos, hogy jó szándékkal, a közösség érdekében ötlötték ki és vezették be ezt az intézkedést. A társadalmi munka önkéntes, senkit sem lehet — nem is szabad — kényszeríteni rá. Ám az is igaz, hogy pótszabadság, használt építőanyag és C-menetlevél nem jár, csak adható. Adhatja a közösség. A pótszabadság alatt a közösség a kérelmező helyett is dolgozik a terv teljesítéséért, a bontott építőanyag és a C-fuvart lebonyolító tehergépkocsi szintén közös. Az egyik építésvezető, így fogalmazott: „Aki nem tesz pluszt a közösség asztalára, az ne is vegyen le többletet a közösség asztaláról”. Az érvelés helyénvaló. N. L. A FOGYASZTÓ JAVÁT SZOLGÁLJA Felkészülés a minőségi tejátvételre A mezőgazdasági termékek felvásárlásánál fokozatosan kerül megvalósításra az MSZMP KB. 1978. március 15-i határozata alapján a minőségi átvétel. A cukorrépá- j nál már korábban, a búzánál idén sikerrel alkalmazták, alkalmazzák a minőségi termelésre ösztönző normákat. A kör egyre szélesedik, védi iá /fogyasztók érdekeit, szem előtt tartja az üzemek érdekeltségét. Most a mezőgazda- sági termelés egyik legfontosabb ágazatának, az állattenyésztésnek — ezen belül is a tehenészetnek a minőségi termelése került napirendre. 1982—83 évben már általánosan alkalmazzák majd a mikrobiológiai minősítésen alapuló — jelentős árhatással járó — tejátvételt. Az intézkedés összhangban van társadalmi, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel, fontos része a népélelmezés javításának, a tejféldolgozás fejlesztésének. A tej átvételi új rend a termelőket csíraszegény tej termelésére sarkallja. A minőségi átvétel tervezete szerint a nagyüzemi gazdaságok által értékesített tejet három osztályba sorolják: első osztályúnak minősítik majd azt, amely milliméterenként legfeljebb ötszázezer csíraszámú, fizikai tisztasága kifogástalan, erjedést gátló tejidegen anyagokat nem tartalmaz, gü- mőkórmentes tehénállománytól származik. A másodosztályú tej legfeljebb 3 millió összcsírát tartalmazhat. A harmadrendűség fogyasztásra alkalmatlan tejet jelent. Az állatállományt és a tejtermelést tekintve Szabolcs- Szatmár megye országosan a Három osztályban Rezazurinpróba ■ I Ösztönzés a tisztaságra sor elején áll. Nem mindegy tehát, hogy minőségileg milyen árut kínálnak átvételre üzemeink. A megyei állategészségügyi állomás eddigi vizsgálatai igazolják, hogy fokozatosan javult ugyan a tej minősége, de nem éri el a kívánt szintet. 1980-ban az úgynevezett Rezazurin-próba alapján 240 tejmintából csak 133 felelt meg az elsőrendű minősítésnek. 53 tejminta fogyasztásra alkalmatlan, harmadrendűnek bizonyult. A mikrobiológiai vizsgálat szerint a minta 61,5 százaléka kifogásolható. (Két éve a kifogásolás aránya százszázalékos volt.) A minőségi tejátvéteí felkészülési éve 1981. Ez az idő elegendő arra, hogy a termelőüzemek, továbbhaladva a megkezdett úton — megteremtsék a higiénikus, csíraszegény kifogástalan minőségű tejtermelés feltételeit. Ez annál is fontosabb, mert a tisztátalanságnak ára lesz, literenként elérheti majd az egyforintos minőségi levonást. Könnyű kiszámítani, hogy azok az üzemek, amelyek egy-másfél millió liter tejet értékesítenek évente — sok van ilyen — egy-másfél millió forint veszteséget könyvelhetnek el, mert a higiénia nem megfelelő. A higiéniának megfelelő tejtermelés nem kíván jelentősebb beruházásokat. Szükségesebb néhány emberi tényező megváltoztatása. Történetesen nagyobb gondot kell fordítani a fejési eszközök, a fejők és fejési műveletek tisztaságára. Erre lehet és szükséges is az állattenyésztőket ösztönözni. Nincs olyan tehenészeti telep a megyében, ahol ne dolgoznának szocialista brigádok. Munka- vállalásukban legyen példa a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Újhelyi Imre Szocialista Brigádjának kezdeményezése, amely a higiénikus tej előállítására szólította az állattenyésztőket. Több tejre, tisztább tejre van szükség, ami szervezettebb, szigorúbb munkát kíván az eddigiektől. Ebhez a technikai technológiai feltételek adottak, rendelkezünk jól képzett szakemberekkel is. Hasznosítsuk hát jobban lehetőségeinket. Seres Ernő Számok között tallózva Megyénk lakossága: 593 ezer fő A nyíregyházi kenyérgyárban műszakonként negyvenezer péksüteményt készítenek. Felvételünkön: Benkő János és Kerekes János kiflit helyeznek a sütőbe. (Jávor) Bosszút akart állni a családján Felgyújtotta a lakását A bűncselekmény elkövetésének színhelyén, Balkány- ban tartott tárgyalást a Nyírbátori Járásbíróság október 28-án Üveges János 40 éves béketelepi lakos ügyében. Üveges 17 évvel ezelőtt nősült meg, azóta négy gyermeke született, de közben a házasság alaposan megromlott. Gyakoriak, szinte mindennaposak voltak a veszekedések. Szeptember elsején Üveges megivott két pohár sört, majd amikor hazament, újból veszekedni kezdtek feleségével. A vita odáig fajult, hogy az asszony a négy gyerekkel együtt elment otthonról. Üveges utánuk ment, az utcán kérte feleségét, hogy menjen vissza, de az asszony a kérésnek nem tett eleget. Üveges egyedül tért vissza és elhatározta, -hogy bosszút áll a családon. A pajtából szalmát hordott a szobába, a konyhába, sőt még a padlásra is, aztán felgyújtotta a szalmakupacokat és a pajtát is. A ház teljesen kiégett, hamuvá vált a pajta is, s hogy a szomszédok lakására nem terjedt át a tűz, az az oltásban részt vevőknek köszönhető. Üveges beismerte és megbánta cselekményét, de a bíróság közveszélyokozás miatt két év börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte a bűncselekmény fokozott társadalmi veszélyességét, enyhítő körülményként vette figyelembe viszont a vádlottnak a tárgyaláson tanúsított megbánó magatartását, büntetlen előéletét, azt hogy négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, s azt is, hogy felesége magatartása is hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Üveges és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a megyei bíróság dönt. és a további elterjedés megakadályozására vált szükségessé ezen a területen egy összehangolt, átfogó, azonos időben végrehajtandó rovar - és rágcsálóirtás. Az irtásból ezen a területen egyetlen épület, vagy lakás sem maradhat ki, mert ez az egész terület ismételt fertőződéséhez vezetne. A munka elősegítése tehát közös érdek, senki nem akadályozhatja. Akik a munkát nem engedik elvégezni, azt akár ötezer forint pénzbírsággal is lehet súly- tani és a karhatalom segítségével végzik el az irtást, amelynek költségeit szintén a teljesítést megtagadó fizeti meg. A már említett területen az általános és kötelező rovar- és rágcsálóirtást a városi tanács elrendelte. Az irtást a Tempó Általános Ipari Szövetkezet végzi, a munkát november 15. és december 15. között végzik el. Tekintettel arra, hogy a csótányok petéből való kikelésének ideje körülbelül hat hét — és a vegyszerek a petékre hatástalanok — ezért az irtást 1981. január 15. és február 15. között meg kell ismételni. Az irtást végzők a pontos időpontról az érdekelteket egy héttel előtte értesítik. Az irtásba bevont ingatlan tulajdonosa — bérlője, használója, kezelője — illetőleg üzem — gazdaság, intézmény — fenntartója köteles az irtást tűrni és annak költségeit megfizetni. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat és a LAKSZÖV a kezelésükben lévő lakásoknál az első irtás költségeit átvállalja, illetve megelőlegezi. Igaz, hogy egy év alatt csak másfél ezerrel gyarapodott a megyében élők száma, azonban Szabolcs-Szatmár így is tartja harmadik helyét az országban a maga 593 ezer lakosával — adja hírül a közelmúltban megjelent megyei statisztikai évkönyv, amely a múlt év számait veszi figyelembe. A megyében él az ország lakosságának 5,5 százaléka, s az ezer lakosra jutó 17,8 élveszületéssel még mindig az országos átlag fölött gyarapszik a megye lakóinak száma. A gazdagodást jelzi, hogy egyre több jut a beruházásokra. Amíg tíz évvel ezelőtt a 3 milliárd forintot sem érte el, addig ma már a kétmilliárdot közelítjük, amiből üzemek, utak, iskolák, óvodák és más intézmények épültek. Csakhogy ez a szám nem mutatja, hogy az egy lakosra jutó 1600 forintos kommunális beruházással még mindig az utolsó helyen vagyunk. Az új üzemek építésének is tudható be, hogy az iparban foglalkoztatottak száma fokozatosan nő. Számuk az utóbbi hét évben duplájára nőtt, s jelenleg 56 ezernél tartunk. Mellettük az építőipar közel 14 ezer embert foglalkoztat, míg a mező- és erdő- gazdálkodásban keresi kenyerét a dolgozók harmada. Egyes termékeknél vezető helyet foglal el a megye. így a mosószerek harmada Szabolcsból kerül ki, Superseptyl- és nyersmorfintermelés csak itt folyik, de a férficipők termelésének 16,4 százalékát, a gyümölcskonzervek 15,9 százalékát is a megye adja. A mezőgazdasági termények közül a burgonyának közel ötödé, a rozs 43 százaléka itt terem, a dohánynak több mint a fele, az almának kétharmada szabolcsi az országban. A bérekkel kevésbé dicsekedhetünk. A 3149 forintos átlag ötszáz forinttal marad el az országos vidéki átlagtól. Egyedül a kereskedelemben és a szállításnál ugyanannyi vagy több a fizetés, mint másutt. Egyébként egy lakos átlagban több mint 22 ezer forintot költött a boltokban, amelyeknek a forgalma egy év alatt meghaladta a 13 milliárd forintot. Négyezer lakás épült egy év alatt (közel felük három és több szobás). A közműellátás javítására hozott erőfeszítések adják, hogy a vezetékes vízhálózatba már a lakások ötödét bekötötték, azonban ez még mindig csak a fele az országos vidéki átlagnak. Az óvodák számában, valamint megoszlásában az országos átlag körül tartunk, ugyanez mondható el az általános iskolásoknál is, ahol egy pedagógusra 15 gyerek jut. L. B. Kötelező csótányirtás Jósavárosban Ötezer forintig büntethető, aki gátolja a munkát A probléma szinte egyidős a városrésszel: a Nyíregyháza Jósaváros épületeiben már szinte az átadáskor jelentkeztek a csótányok és ma már olyan tömegben élnek a házgyári lakásokban, hogy az ellenük való védekezés közegészségügyi és járványügyi szempontból sem halogatható. A csótány ugyanis nemcsak undorító, kellemetlenkedő rovar, hanem több betegség okozója, terjesztője. A jósavárosi lakók panasza nyomán a közegészség- ügyi és járványügyi szolgálat helyszíni felmérései a Korányi Frigyes, Eperjes, Ószőlő és a Garibaldi utcák által határolt területen már általában 80 százalékos fertő- zöttséget állapítottak meg. A fertőzés megszüntetése
