Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 14. Apró­ságok REKLÁM. Valami szokat­lant láttam a nyíregyházi Centrum Áruház kirakatá­ban. A cédulán az ár mel­lett még egy sor: a nyíregy­házi ... szövetkezet termé­ke. Néztem a másik szem- revaló árut, az is itt készült, a szomszéd utcában. Aztán eszembe jutott, hogy á múltkor kollégámnak mi­lyen nehezen (végül is Deb­recenben) kaptunk üléshu­zatot az autójába. Itthon láttuk, hogy nyíregyházi szövetkezet terméke. Ezért is tetszett nekem, hogy egy kirakatban az ár mellett a gyártó nevét is láttam. Jó reklám az ilyen. Ha egy áruház így is reklámozza, bemutatja a „mi” árunkat, annak szívből örülhetünk. TEA, Egy felirat a másik is, amire odafigyeltem. For­ró citromos teát ajánl 1,80- ért a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai tejbárban. Sok mindent láttam már reklá­mozni az utóbbi időben, de«* a tea meglepett. Talán, mert nem vagyok hozzászokva, hogy elém jönnek. Pedig természetes: hideg van, tél közeledik — jó ötlet üdítő­nek egy forró citromos tea. Biztos azért lepődtem meg az ajánlaton, mert ilyen egyszerű, kézenfekvő, s mi annyi mindent csinálunk bonyolultan. S lám, beruhá­zás sem kellett hozzá, csak ötlet. Bár másutt látnám! KORLÁT. A Kert utcán azonban Q, bqsszanko<?tam-. Ha valaki mondja, nem is igen hiszem el, amit ott láttam. Elmentem ugyanis megnézni a megyeszékhely új büszkeségét, a várost át­ölelő körútgyűrű most át­adott délkeleti negyedét. Az út szép, olyan, amilyet kí­vánni lehet. A közepe táján azonban úgy rátelepedik egy többlépcsőházas, négy- emeletes épület a malom­kerti lakótelepből, hogy jár­dának is alig maradt hely; vaskorlátot kellett építeni, hogy a közlekedés biztonsá­gos lehessen. Nem csodál­koznék, ha egy régi épületet kellene megmenteni. De hogy egy vadonatúj épület szinte „belelógjon” az út­testbe, az — enyhén szólva meglepő. Annyit beszélnek a tervezői előrelátásról, ami most elmaradt. Kíván­csi lennék, az illetékesek utánatéztek-e, hogyan állt elő ez a fura helyzet? Vagy azzal a korláttal letudtak mindent? M. S. MOSSÁK A MUNKARUHÁT. Az egyik nagy tétel a Pa­tyolat nyíregyházi központi üzemében a munkaruhák mo­sása. (Both Pál Ambrus felvétele) Érdem szerint A Szabolcs-Szatmár me­gyei ÉPSZER Vállalatnál gyakorlat, hogy a közvetett juttatások odaítélésénél el­sőbbséget élveznek azok, akik kitűnnek a társadalmi munka végzésénél. Lehet vitatkozni a módszer helyességén, vagy helytelen­ségén. Az biztos, hogy jó szándékkal, a közösség ér­dekében ötlötték ki és vezet­ték be ezt az intézkedést. A társadalmi munka önkéntes, senkit sem lehet — nem is szabad — kényszeríteni rá. Ám az is igaz, hogy pótsza­badság, használt építőanyag és C-menetlevél nem jár, csak adható. Adhatja a kö­zösség. A pótszabadság alatt a közösség a kérelmező he­lyett is dolgozik a terv telje­sítéséért, a bontott építőanyag és a C-fuvart lebonyolító te­hergépkocsi szintén közös. Az egyik építésvezető, így fogalmazott: „Aki nem tesz pluszt a közösség asztalára, az ne is vegyen le többletet a közösség asztaláról”. Az ér­velés helyénvaló. N. L. A FOGYASZTÓ JAVÁT SZOLGÁLJA Felkészülés a minőségi tejátvételre A mezőgazdasági termékek felvásárlásánál fokozatosan kerül megvalósításra az MSZMP KB. 1978. március 15-i határozata alapján a mi­nőségi átvétel. A cukorrépá- j nál már korábban, a búzánál idén sikerrel alkalmazták, al­kalmazzák a minőségi terme­lésre ösztönző normákat. A kör egyre szélesedik, vé­di iá /fogyasztók érdekeit, szem előtt tartja az üzemek érde­keltségét. Most a mezőgazda- sági termelés egyik legfonto­sabb ágazatának, az állatte­nyésztésnek — ezen belül is a tehenészetnek a minőségi termelése került napirendre. 1982—83 évben már általáno­san alkalmazzák majd a mik­robiológiai minősítésen ala­puló — jelentős árhatással járó — tejátvételt. Az intéz­kedés összhangban van társa­dalmi, gazdaságpolitikai tö­rekvéseinkkel, fontos része a népélelmezés javításának, a tejféldolgozás fejlesztésének. A tej átvételi új rend a ter­melőket csíraszegény tej ter­melésére sarkallja. A minősé­gi átvétel tervezete szerint a nagyüzemi gazdaságok által értékesített tejet három osz­tályba sorolják: első osztá­lyúnak minősítik majd azt, amely milliméterenként leg­feljebb ötszázezer csíraszámú, fizikai tisztasága kifogásta­lan, erjedést gátló tejidegen anyagokat nem tartalmaz, gü- mőkórmentes tehénállomány­tól származik. A másodosztá­lyú tej legfeljebb 3 millió összcsírát tartalmazhat. A harmadrendűség fogyasztásra alkalmatlan tejet jelent. Az állatállományt és a tej­termelést tekintve Szabolcs- Szatmár megye országosan a Három osztályban Rezazurin­próba ■ I Ösztönzés a tisztaságra sor elején áll. Nem mindegy tehát, hogy minőségileg mi­lyen árut kínálnak átvételre üzemeink. A megyei állat­egészségügyi állomás eddigi vizsgálatai igazolják, hogy fokozatosan javult ugyan a tej minősége, de nem éri el a kívánt szintet. 1980-ban az úgynevezett Rezazurin-próba alapján 240 tejmintából csak 133 felelt meg az elsőrendű minősítésnek. 53 tejminta fo­gyasztásra alkalmatlan, har­madrendűnek bizonyult. A mikrobiológiai vizsgálat sze­rint a minta 61,5 százaléka kifogásolható. (Két éve a ki­fogásolás aránya százszáza­lékos volt.) A minőségi tejátvéteí fel­készülési éve 1981. Ez az idő elegendő arra, hogy a terme­lőüzemek, továbbhaladva a megkezdett úton — megte­remtsék a higiénikus, csíra­szegény kifogástalan minősé­gű tejtermelés feltételeit. Ez annál is fontosabb, mert a tisztátalanságnak ára lesz, li­terenként elérheti majd az egyforintos minőségi levo­nást. Könnyű kiszámítani, hogy azok az üzemek, ame­lyek egy-másfél millió liter tejet értékesítenek évente — sok van ilyen — egy-másfél millió forint veszteséget könyvelhetnek el, mert a hi­giénia nem megfelelő. A higiéniának megfelelő tejtermelés nem kíván jelen­tősebb beruházásokat. Szük­ségesebb néhány emberi té­nyező megváltoztatása. Tör­ténetesen nagyobb gondot kell fordítani a fejési eszkö­zök, a fejők és fejési műve­letek tisztaságára. Erre lehet és szükséges is az állatte­nyésztőket ösztönözni. Nincs olyan tehenészeti telep a me­gyében, ahol ne dolgoznának szocialista brigádok. Munka- vállalásukban legyen példa a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság Újhelyi Imre Szocialista Brigádjának kezdeményezé­se, amely a higiénikus tej előállítására szólította az ál­lattenyésztőket. Több tejre, tisztább tejre van szükség, ami szervezet­tebb, szigorúbb munkát kí­ván az eddigiektől. Ebhez a technikai technológiai felté­telek adottak, rendelkezünk jól képzett szakemberekkel is. Hasznosítsuk hát jobban lehetőségeinket. Seres Ernő Számok között tallózva Megyénk lakossága: 593 ezer fő A nyíregyházi kenyérgyárban műszakonként negyvenezer péksüteményt készítenek. Felvételünkön: Benkő János és Kerekes János kiflit helyeznek a sütőbe. (Jávor) Bosszút akart állni a családján Felgyújtotta a lakását A bűncselekmény elköveté­sének színhelyén, Balkány- ban tartott tárgyalást a Nyír­bátori Járásbíróság október 28-án Üveges János 40 éves béketelepi lakos ügyében. Üveges 17 évvel ezelőtt nő­sült meg, azóta négy gyerme­ke született, de közben a há­zasság alaposan megromlott. Gyakoriak, szinte mindenna­posak voltak a veszekedések. Szeptember elsején Üveges megivott két pohár sört, majd amikor hazament, újból ve­szekedni kezdtek feleségével. A vita odáig fajult, hogy az asszony a négy gyerekkel együtt elment otthonról. Üve­ges utánuk ment, az utcán kérte feleségét, hogy menjen vissza, de az asszony a kérés­nek nem tett eleget. Üveges egyedül tért vissza és elhatározta, -hogy bosszút áll a családon. A pajtából szalmát hordott a szobába, a konyhába, sőt még a padlás­ra is, aztán felgyújtotta a szalmakupacokat és a pajtát is. A ház teljesen kiégett, ha­muvá vált a pajta is, s hogy a szomszédok lakására nem terjedt át a tűz, az az oltás­ban részt vevőknek köszönhe­tő. Üveges beismerte és meg­bánta cselekményét, de a bí­róság közveszélyokozás miatt két év börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte a bűncse­lekmény fokozott társadalmi veszélyességét, enyhítő kö­rülményként vette figyelem­be viszont a vádlottnak a tárgyaláson tanúsított meg­bánó magatartását, büntetlen előéletét, azt hogy négy kis­korú gyermek eltartásáról gondoskodik, s azt is, hogy felesége magatartása is hoz­zájárult a bűncselekmény el­követéséhez. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, Üveges és védő­je enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a megyei bíróság dönt. és a további elterjedés meg­akadályozására vált szüksé­gessé ezen a területen egy összehangolt, átfogó, azonos időben végrehajtandó rovar - és rágcsálóirtás. Az irtásból ezen a területen egyetlen épület, vagy lakás sem ma­radhat ki, mert ez az egész terület ismételt fertőződésé­hez vezetne. A munka előse­gítése tehát közös érdek, sen­ki nem akadályozhatja. Akik a munkát nem engedik elvé­gezni, azt akár ötezer forint pénzbírsággal is lehet súly- tani és a karhatalom segítsé­gével végzik el az irtást, amelynek költségeit szintén a teljesítést megtagadó fizeti meg. A már említett területen az általános és kötelező ro­var- és rágcsálóirtást a váro­si tanács elrendelte. Az irtást a Tempó Általános Ipari Szö­vetkezet végzi, a munkát no­vember 15. és december 15. között végzik el. Tekintettel arra, hogy a csótányok peté­ből való kikelésének ideje körülbelül hat hét — és a vegyszerek a petékre hatás­talanok — ezért az irtást 1981. január 15. és február 15. között meg kell ismétel­ni. Az irtást végzők a pontos időpontról az érdekelteket egy héttel előtte értesítik. Az irtásba bevont ingatlan tulaj­donosa — bérlője, használó­ja, kezelője — illetőleg üzem — gazdaság, intézmény — fenntartója köteles az irtást tűrni és annak költségeit megfizetni. Az ingatlankeze­lő és szolgáltató vállalat és a LAKSZÖV a kezelésükben lévő lakásoknál az első irtás költségeit átvállalja, illetve megelőlegezi. Igaz, hogy egy év alatt csak másfél ezerrel gyarapo­dott a megyében élők száma, azonban Szabolcs-Szatmár így is tartja harmadik helyét az országban a maga 593 ezer lakosával — adja hírül a kö­zelmúltban megjelent me­gyei statisztikai évkönyv, amely a múlt év számait ve­szi figyelembe. A megyében él az ország lakosságának 5,5 százaléka, s az ezer lakosra jutó 17,8 élveszületéssel még mindig az országos átlag fö­lött gyarapszik a megye la­kóinak száma. A gazdagodást jelzi, hogy egyre több jut a beruházá­sokra. Amíg tíz évvel ezelőtt a 3 milliárd forintot sem ér­te el, addig ma már a két­milliárdot közelítjük, amiből üzemek, utak, iskolák, óvo­dák és más intézmények épültek. Csakhogy ez a szám nem mutatja, hogy az egy lakosra jutó 1600 forintos kommunális beruházással még mindig az utolsó helyen vagyunk. Az új üzemek építésének is tudható be, hogy az ipar­ban foglalkoztatottak száma fokozatosan nő. Számuk az utóbbi hét évben duplájára nőtt, s jelenleg 56 ezernél tar­tunk. Mellettük az építőipar közel 14 ezer embert foglal­koztat, míg a mező- és erdő- gazdálkodásban keresi ke­nyerét a dolgozók harmada. Egyes termékeknél vezető he­lyet foglal el a megye. így a mosószerek harmada Sza­bolcsból kerül ki, Superseptyl- és nyersmorfintermelés csak itt folyik, de a férficipők ter­melésének 16,4 százalékát, a gyümölcskonzervek 15,9 szá­zalékát is a megye adja. A mezőgazdasági termények közül a burgonyának közel ötödé, a rozs 43 százaléka itt terem, a dohánynak több mint a fele, az almának két­harmada szabolcsi az ország­ban. A bérekkel kevésbé dicse­kedhetünk. A 3149 forintos átlag ötszáz forinttal marad el az országos vidéki átlag­tól. Egyedül a kereskedelem­ben és a szállításnál ugyan­annyi vagy több a fizetés, mint másutt. Egyébként egy lakos átlagban több mint 22 ezer forintot költött a boltok­ban, amelyeknek a forgalma egy év alatt meghaladta a 13 milliárd forintot. Négyezer lakás épült egy év alatt (közel felük három és több szobás). A közműellá­tás javítására hozott erőfe­szítések adják, hogy a veze­tékes vízhálózatba már a la­kások ötödét bekötötték, azonban ez még mindig csak a fele az országos vidéki át­lagnak. Az óvodák számában, valamint megoszlásában az országos átlag körül tartunk, ugyanez mondható el az álta­lános iskolásoknál is, ahol egy pedagógusra 15 gyerek jut. L. B. Kötelező csótányirtás Jósavárosban Ötezer forintig büntethető, aki gátolja a munkát A probléma szinte egyidős a városrésszel: a Nyíregyháza Jósaváros épületeiben már szinte az átadáskor jelentkez­tek a csótányok és ma már olyan tömegben élnek a ház­gyári lakásokban, hogy az el­lenük való védekezés köz­egészségügyi és járványügyi szempontból sem halogatha­tó. A csótány ugyanis nem­csak undorító, kellemetlen­kedő rovar, hanem több be­tegség okozója, terjesztője. A jósavárosi lakók pana­sza nyomán a közegészség- ügyi és járványügyi szolgálat helyszíni felmérései a Korá­nyi Frigyes, Eperjes, Ószőlő és a Garibaldi utcák által határolt területen már álta­lában 80 százalékos fertő- zöttséget állapítottak meg. A fertőzés megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom