Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

■ ■ Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága terv irányelveire, valamint a Központi Bizottság munkarendjére és munka- módszerére vonatkozó előterjesztése­ket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Folytatódott a vita a madridi konferencián A Magyar Népköztársaság elkötelezte magát a helsinki záróokmány elvei és ajánlásai mellett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bi­zottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a VI. ötéves népgazdasági Nagy János államtitkár felszólalása A madridi találkozó álta­lános vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett az előkészítő értekezleten kiala­kult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyi­tását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő le­bonyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy Já­nos. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilat­kozásokra, amelyek már a találkozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, amelyeket különböző ürü­gyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztán­nak saját kérésére nyújtott segítség — egyes részt vevő államok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szól­va a magyar küldöttség ve­zetője megállapította: „a hel­sinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aláíró álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztésének hosszú távú prog­ramja lett. Történelmi érté­két az enyhülés lefékeződé­se, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése közepet­te is megőrizte”. „Most, a találkozó kezde­tén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság el­kötelezettségét a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett” — jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismer­tette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak- megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt aláíró nyugati államokkal az elmúlt években folytatott magas szintű tárgyalásokra, a kétol­dalú együttműködést előmoz­dító egyezményekre és szer­ződésekre. Felhívta a figyel­met arra, hogy Magyarország az elmúlt évben újabb konk­rét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak an­nak érdekében, hogy a kétol­dalú kapcsolatokat a záróok­mány ajánlásainak megfele­lően fejlesszék, és utalt rá: ennek eredményeként van,, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a vi­lágpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről szólva. „A nemzetközi színtéren tapasz­talható a gazdasági eszközök felhasználása politikai fegy­verként, a nyomás eszköze­ként. És tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket má­sok kárára, a nemzetközi együttműködés rovására pró­bálnak enyhíteni.” Szóvá tet­te: több nyugat-európai or­szág mindeddig kevés haj­landóságot mutatott arra, hogy a GATT-egyezményben Magyarországgal kapcsolat­ban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. Az emberi kapcsolatok té­makörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmond­ta, hogy a magyar állam gaz­dasági gondjai közepette is változatlanul széles körű le­hetőséget biztosít arra, hogy (Folytatás a 4. oldalon) A madridi Európa-konferencia teljes ülése az általános po­litikai nyitófelszólalásokkal folytatta munkáját. Képünkön: a szovjet delegáció vezetője, Leonyid Iljicsov külügyminisz­ter-helyettes (balra) és a madridi szovjet nagykövet, Jurij Dubinyin a találkozón. (Kelet-Magyarország telefotó) AHOL CSAK LEHET, MENNEK A GÉPEK Küzdelmes a betakarítás Ebben az évben a kedve­zőtlen időjárás következté­ben nem fejlődtek megfele­lően a mezőgazdasági termé­kek. S hogy teljes legyen a kép, a betakarítást is nagy­mértékben hátráltatja a csa­padékos ősz. Ez persze kihat a vetésre és az őszi mély­szántásra is. November na­gyobb részében eddig esett az eső, hullQtt a hó, s fagy is volt. Ez csak rontotta az amúgy is mély, sáros talajok állapotát. Most már a szat- már-beregi tájegységen gaz­dálkodó nagyüzemek mellett a nyírségi gazdaságok terüle­tén is áll a víz. Ez annyira nehezíti a gépek haladását, hogy sok helyen a kukorica és cukorrépa betakarításakor külön erőgépek vontatják a terménnyel megrakott gép­kocsikat. Még mindig nagy területen kell betakarítani a kukoricát. Eddig a terület feléről került szárítóba és magtárba a ta­karmánynövény. Nagyon sok termelőszövetkezetben — helyesen — a szárítás mellett nagy mennyiségű kukoricát tárolnak nedvesen. Ez egyál­talán nem igényel szárítást, s így kétszeresen hasznot hajt. Egyszer azért, mert költségmegtakarítást tesz le­hetővé, másodszor pedig azért, mert gyorsítja a kuko­rica betakarítását. Ugyanis magas a szem nedvességtar­talma, átlagosan 30—40 száza­lék között mozog, s így ahol nem tárolják nedvesen, ott a szárítókapacitás határozza meg a betakarítást. Tyúko­don például nem lehet jelen­leg rámenni a területre, s ott a fagyra várnak. Akkor nem süllyednek el a kombájnok. Ez természetesen nem általá­nos, ahol csak' tudnak, men­A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet 230 hektárról takarít be cukorrépát. A termést válogatás és minősítés után a Szerencsi Cukorgyárba szállítják. nek a gépek. Egy évvel ez­előtt már november közepé­re betakarították a megyei mezőgazdasági nagyüzemek a kukoricát. Most erre nem volt lehetőség, de minden­képpen gyorsítani kell. A cukorrépa is ad még sok munkát a termelőszövetke­zetekben. A szállítás nehéz­sége itt is a kukoricáéhoz hasonlítható, ami rengeteg felesleges energiát emészt fel. Az ősziek, különösen a búza vetése megkésett az ősszel a. megyében. Így nem tudták a nagyüzemek november elejé­ig elvetni a tervezett terüle­tet. Még van lehetőség a ve­tésre, november 20-ig érde­mes is elvégezni. Az őszi mélyszántás, a ve­téssel együtt a betakarítás függvénye. Csak a betakarí­tott területeken kezdhetik el a szántást, ez pedig egyelőre lassan halad. A lehullott csa­padék még inkább hátráltat­ja a szántógépek munkáját. A termelőszövetkezetek nagy erőfeszítéseket tesznek a munkafolyamat gyorsítására. A nagy teljesítményű gépek­kel nyújtott, sok helyen két műszakban végzik a talaj forgatását, éjjel-nappal mun­kában vannak az ekék. (sipos) A tanácskozás résztvevői. (Jávor László felvétele) Országos almatermelési tanácskozás Mátészalkán A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében, az almatermelés, -feldolgozás és -értékesítés tapasztalatairól, a vertikum fejlesztésének lehe­tőségeiről tanácskoztak no­vember 13-án a Szamos men­ti Állami Tangazdaság köz­pontjában. A tanácskozáson az ország különböző részéről, valamint a megyéből több mint száz szakember vett részt. Bevezető előadást dr. Herpai Balázs ÁGK vezér­igazgató-helyettes mondott. A korreferátumokban, vala­mint a vitában elhangzott, hogy az almatermelés fej­lesztése igényli a korszerűbb módok alkalmazását, arra kell törekedni, hogy kisebb területen a jelenleginél na­gyobb terméshozamokat ér­jünk el. Sok szó esett az alma fel­dolgozásáról. Az utóbbi évek­ben fellendült az alma ipari feldolgozása, ezt bizonyította a tanácskozással egy időben megrendezett kiállítás is, ahol 85 féle almából készült terméket mutattak be. A gaz­daságosabb termelés érdeké­ben az exportarány fokozása mellett hasznosítani szüksé­ges az almafeldolgozás még kínálkozó lehetőségeit. A ta­nácskozáson részt vevők megtekintették a Szamos menti Állami Gazdaság hű­tőtárolóját , az almasűrít­ményt előállító üzemét. Megbeszélés az Országos Béketanácsnál A Hazafias Népfront székházában a IX. magyar béke­kongresszus óta végzett béke és szolidaritási munka tapasz­talatait összegezték csütörtökön az Országos Béketanácsnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, az Ipari Szö­vetkezetek Országos Tanácsának, a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának képviselői. Megállapították, hogy az utóbbi időben a magyar szövetkezeti mozgalomban a bé­ke és szolidaritási tevékenység szélesedett, egyre inkább be­épülve a szövetkezetek mindennapi munkájába. Megnőtt a szövetkezeti tagság érdeklődése a hazai és a nemzetközi kér­dések iránt. Ezt bizonyítják a különböző tiltakozást vagy egyetértést kifejező üzenetek, táviratok, és a szolidaritási alapra történő befizetések. Kovács Béla, az Országos Béke­tanács főtitkára kifejezte az OBT elismerését és köszönetét a szövetkezetek országos vezető testületéinek, tagságának, a sokoldalú eredményes embertformáló munkáért. ■I Kelet­nbgyanirszág ; XXXVII. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. november 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom