Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-12 / 265. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 12. A Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységében Bánfai Józsefné betanított festő szórópisztollyal exportra készülő termékeket fest. EGYMILLIÓ A VÁROSNAK Feltúrt utcák Vízelvezetés a lakótelepről Saját pénzből 3 és fél milliót költhettek az idén a városban a belvízelvezető csatornahálózat bővítésére, amelyből a Hunyadi és az Erzsébet utak csatornáit építette meg az Ecsedi-láp Kraszna-balparti Vízgazdálkodási Társulás. Az elmúlt napokban lehetővé vált a munka folytatása: 1 millió forintot kapott a város a megyei tanácstól, amelyből a mély fekvésű Kisbogáti út és a Hunyadi úti lakótelep víz- elvezetését oldják meg. Amilyen öröm a városnak, hogy egyre nagyobb területen oldhatják meg a vízelvezetést, átmeneti időre olyan bosszúságot okozhatnak a csatornázási munkák a feltúrt utcák lakóinak. Mostanában legtöbbet a Hunyadi utca lakói teszik szóvá, hogy miért nem állíttatja helyre a tanács a csatornázás miatt felbontott útszakaszt. A válasz egyszerű: a csatornázás befejezése későre maradt, s ilyen friss alapra nem lehet 7 méter széles utat építeni. Ideiglenesen salakkal töltik fel az utat, tavasszal pedig elkészül a Hunyadi útnak a Váci utcától a Kisbogáti útig terjedő szakasza is. A Nyírkémia nyírbátori üzemében az üdítő- és pezsdítő-vizesüvegeket géppel mossa Gertmaer Istvánné és Fedor Istvánné. Derékba törték Csemete, cserje Hagyomány már Nyírbátorban az őszi fásítás. Évente mintegy 50 ezer forintért vásárol csemetét és cserjét a tanács, körülbelül 30 ezer forint értékűt szinte minden évben kap a város, s az ültetés ezekben a napokban tart. Több éves tapasztalat, hogy az ültetés megszervezése rendre jól, a fák megóvása már nem mindig sikerül. Sajnos többször volt rá példa, hogy az ültetés esetleges szakszerűtlenségeit átvészelt fát két-három éves korában törték derékba duhajkodó emberek, s ez sokaknak elveszi a kedvét az ültetéstől. Talán segítene, ha a fák védelméért is olyan összefogás jönne létre, mint az ültetésért, s az is célravezető lenne, ha aki látja, be is jelentené a fatördelőt. Mert amit száz ember véd, azt nem pusztíthatja el egy. Milyen az ellátás? Elégedetten távozik-e a vásárló a boltból, jóllakottan áll-e fel a vendég az étterem asztalától, egyáltalán tud-e hol vásárolni, vagy szórakozni a nyírbátori lakos? Ilyen kérdéseket feszegettek a városi-járási pártbizottság legutóbbi ülésén, ahol az ellátás helyzete és a továbbfejlesztés feladatai szerepeltek terítéken. Ha megkérdeznénk egy nyírbátori lakost: ki gondoskodik az ellátásról, nagy valószínűséggel csak a helyi szövetkezetét említené, pedig — ha csak hézagpótló szerepben — ott van az Alföldi Vendéglátó, a megyei vendéglátó, a TÜZÉP, az ÁFOR, az Utasellátó Vállalat, a tejipari, a sütőipari, a gabonaforgalmi vállalat, a ZÖLDÉRT, van négy vegyeskereskedő és két virágkereskedő is. Ez á többszektorúság tulajdonképpen az ellátást hivatott javítani, ám hogy még többjobb legyen a lakosság közérzete, újabb kereskedelmi vállalatokat is jó lenne a városba csalogatni. A város vonzásában A szövetkezet anyagi erejéhez mérten sokat tett az elmúlt évek alatt a város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakóinak ellátásáért. ök hozták forgalomba például az összes eladott élelmiszer 83 százalékát, a ruházat 99,7 százalékát, a vegyesiparcikkek 60 százalékát és 80 százalékos a szövetkezeti arány a vendéglátásban is. Tették mindezt 29 boltban és áruházban 6470 négyzetméteren, s 21 vendéglátóhelyen, amelyeknek 2142 négyzetméter az alapterülete. Csupán mostani ötéves tervünkben 3510 négyzetméternyi üzlethálózat és 1700 négyzetméternyi vendéglátóhely épült. Üj ABC, cukrászda, 410 négyzetméteres pavilon, bútorraktár, bisztró, munkahelyi büfé, presszó épült az elmúlt közel öt év alatt, átalakították és bővítették a tsz húsboltját és melegkonyhás bisztróját, s egy hónapja avatták a Petőfi téren az ABC-t és a presszót. Az új boltok, áruházak mégsem növelték területükkel megegyező mértékben a kereskedelmi hálózatot, mert több kis boltot bezártak, vagyis az alapterület növekedésével egy időben majdnem 13 százalékkal csökkent az üzletek száma Nyírbátorban. Rendszertelen szállítás Milyen volt az ellátás? Vegyes tapasztalatokat szúrne- tett le az ertekeles, mert bár az élelmiszer-forgalom négy ev alatt 66 százalékkal nőtt, többször meg az alapvető élelmiszerekből is volt niány helytelen igényfelmérés, rendszertelen szállítás miatt, vagy azért, mert az élelmiszert előállító vállalatok nem tudtak igény szerint szállítani. Ilyen például a töltelékáru, amiből sokszor volt szűk a választék, pedig megyén kívülről is pótolták a hiány egy részét a szövetkezeti boltok. Bármilyen hihetetlen, még tejtermékekből is voltak választékproblémák, míg a megyei tanács nem intézkedett, hogy a magasabb kategóriába sorolt boltoknak nyitástól zárásig teljes áruskálát kell kiszolgálni. Ez tulajdonképpen a hiányos megrendelés miatt vált szükségessé, s azóta igazolódott is, hogy a boltokban nem voltak mindig körültekintőek az igények rögzítésekor. A kínálat gyakran nem felelt meg a vásárlók igényeinek, ezt jelzi, hogy mindösz- sze 18,7 százalékkal nőtt a ruházati termékek forgalma. Bár lényegesen magasabb, 43,2 százalékos volt a növekedés a vegyesiparcikkek forgalmában, itt is gyakran volt feszültség: sokszor kerestek a vásárlók hiába népszerű tartós fogyasztási cikkeket, bútorokat, elutasító választ kaptak. Hálózaffejlesz- tés 1980-ig A megoldás, az 'ellátás javítása sajnos még várat magára. Az iparcikkekből továbbra is szűkös a kínálat, a vásárló épp azt nem találja, amit legjobban keres, mert az ipari vállalatok a legnépszerűbb termékekből nem tudják kielégíteni a kereskedelem igényeit, az élelmiszerek közül a húsellátás javításának ezután is a keretgazdálkodás -szab határt, van azonban egy sor olyan termék ás, , amely raz. igények, rps^ fel-,, mérése‘toiätt hiányzik pultokról. A város szerény terveiben a VI. ötéves ' tervben 2600 négyzetméternyi hálózatbővítés szerepel, amelyből két ABC-áruház. megépítése látszik reálisnak és nem tűr már halasztást a vendéglátó-kombinát építése, mert a tömeg- étkeztetésben már így is lehetetlen állapotok uralkodnak. Remény van rá, hogy a tervidőszak közepén megépül az új TÜZÉP-telep, s kinézték a helyét egy gázcseretelepnek is. A fejlesztés azonban csak az ellátás, javításának egyik feltétele, A másik a kereskedőkön múlik. Hit sürgettek? Véget értek Nyírbátorban a városkörzeti tanácskozások. A Bóniban, a KlOSZ-szék- házban és a dohánybeváltóban megtartott tanácskozásokon közel 40 közérdekű bejelentés és 3 közérdekű javaslat hangzott el: többségük Tört beton Több, mint 3000 méter járdával lett gazdagabb Nyírbátor 1980-ban, amely jórészt társadalmi munkával épült. Amilyen örömet okozott ez például az Ady Endre utca lakóinak, úgy válik egyre bosz- szantóbbá elsősorban azoknak, akik szabad idejükben dolgoztak a közös-' ségért, mert néhány helyen máris kárba veszni látszik munkájuk. Autóbuszok, a FÜSZÉRT kocsijai térnek le az útról, s a félméteres földsávon áthajtva a járdán állnak meg, a friss betonkockák sarkai pedig nem bírják a nagy terhelést és letöredeznek. Igaz, szűk az utca, nagy a forgalom, de azért jobban kellene óvni, amit a városukat, környezetüket szerető nyírbátoriak önzetlen munkájukkal megépítettek. utak, járdák építését, a belvízcsatorna-hálózat gyorsabb ütemű fejlesztését sürgette. A tanácskozásokon megválasztották a körzeti népfrontbizottságokat. Az első kerületben elnökké Nagy Árpádot, titkárrá Csusz Juliannát, a másodikban Hatházi Lajost és Oláh Sándort, a harmadikban Gyárfás Pált és dr. Fónyi Endrénét választották meg. A Hazafias Népfront városi-járási küldöttértekezletére november 29-én kerül sor, itt választják meg a városi-járási népfrontbizottságot. A tanácsi testület és az apparátus munkáját több bizottság kíséri figyelemmel, véleményezi, ellenőrzi tevékenységét és javaslatokat tesz különböző fejlesztésekre, tanulmánytervek készítésére. A választások utáni alakuló ülésen a testület tagjai ügyrendi és számvizsgáló bizottságot választottak, az elmúlt napokban tartott ünnepi tanácsülésen pedig — a Hazafias Népfront elnökségének javaslata alapján — újabb bizottságok választásába sérült sor. A 11 tagú városfejlesztési bizottság elnökévé Jánvári Tibor tanácselnök-helyettest, a 7 tagú termelésellátási bizottság elnökévé Kókai Istvánt, az 5 tagú egészségügyi és szociális bizottság elnökévé Szabó Györgynét, a 11 tagú művelődési és ifjúság- politikai bizottság elnökévé Berek Lajost választották. BOLTBAN, ÉTTEREMBEN \z oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Városkörzeti tanácskozások Háztáji 0 föld szeretete, az ösztönzőrendszer hatása és azok a kedvező feltételek járultak hozzá Nyírbátorban is a háztáji gazdaság fellendüléséhez, amellyel a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, állatforgalmi, a gabonaforgalmi vállalat segíti a saját konyhára és a piacra termelő városlakókat. Nyírbátorban ezeregyszázra tehető a kisgazdaságok száma, s ez a megművelt terület 10 százalékát teszi ki. Igaz, néhány éve csökkent a szántóföldi növénytermesztésben betöltött szerepük, de továbbra is jelentős a burgonya-, a bab-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés, számottevő a vágósertés, a baromfitermelés, a nyúl, a galamb, a méz pedig kizárólag a háztáji gazdaságokból kerül ki. Segítséget nyújt a termeléshez a helyi termelő- szövetkezet, amely függetlenített háztáji agronó- must foglalkoztat, - hogy szaktanácsokkal segítse a termelést, de tevékeny részt vállal az értékesítésben, műtrágyával, vetőmagvakkal, a talajmunkák elvégzésével, szálas takarmány biztosításával is segít a közös gazdaság. Az ÁFÉSZ még több oldalú segítséget nyújt: vetőmagvakkal, növényvédő szerekkel, szerszámokkal, kisgépekkel, fóliával segíti a kisegítő gazdaságok termelését, szakcsoportokat szervez: csak az elmúlt négy évben 6 csoportot hozott létre, így ma már 17 szakcsoport működik a szövetkezet működési területén. Mit jelentenek a szakcsoportok? Szervezik a szerződéskötést, az értékesítést — csupán tavaly 3127 termelővel kötöttek szerződést — s olyan növények meghonosítását is magukra vállalták, amelynek nem voltak Nyírbátorban hagyományai. Meggy, körte, cseresznye, ribizli kerül a boltokba a kistermelőktől, a négy évvel ezelőtti 1800 mázsa uborka helyett tavaly már közel 15 ezer mázsát vásárolhattak fel, s egyre többen vállalkoznak paprika- és paradicsomtermelésre, amellyel sokat segítenek a város ellátásában is. D z eredmények magukért beszélnek: 200 mázsától több húslibát, ezer mázsától több babot, közel hatszáz mázsa mézet, közel ötszáz mázsa nyulat, 1520 sertést adtak a városnak a kisgazdaságok, mindezek ellenére akad még tennivaló. Tovább kellene népszerűsíteni a paprika-, a paradicsom- az uborkatermesztést, s természetesen gondoskodni kell a termelés feltételeiről — a fóliáról, a vetőmagról, a növényvédő szerekről —, szervezettebbé kell tenni a felvásárlást és mindkét oldalról érvényt szerezni a szerződésben rögzített feltételeknek. Tanácsi bizottságok
