Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 10. KISIPAROSOK Uj adóztatás A z utóbbi években sor- ra-rendre jöttek a hírek: a szó valódi értelmében „kis ipart” űző emberek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgy is fehér foltoknak minősülő kis települések még inkább kifehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, a kis és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) — aminek javítása, karbantartása gyakorlatilag megoldatlan: ha > elromlik egy tévékészülék, azt a legközelebbi városba kell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha „lerobban” a kerti traktor, olyannyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire csak a városba behúzatva remélhető a javítás. A kormány mostani döntése — amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnek — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos korábbi határozat megvalósítása irányában. E döntés értelmében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok, több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek. Magyarul: érdemes vállalkozni, s ha valaki elszánja magát a vállalkozásra, akkor lehetősége nyílik „bevezetni” az üzletet. Az adóhatóság lojális. Beszámítja a kezdeti nehézségeket, megértőén kezeli az első esztendők hullámzó üzletmenetét, közvetve lehetőséget ad a műhely jobb felszerelésére, a vevő-, illetve megrendelőkor kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegállapítás eljárási szabályait is egyszerűsíti. S ez nemcsak a kisiparosokat érinti majd, hanem például a magánkereskedőket is, akiknek léte, működése megint csak a kistelepülések ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagykereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell működniük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetességgel igazodik a „központ” előírásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes.) Egy magánzöldségbolt, egy magán- vegyeskereskedés, uram bo- csá’ egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. V. Cs. ff Idomított" lopótökök A zselici kertekben szedésre érett a lopótök, amelynek termesztése régi hagyomány ezen a tájon, s az idén különösen sok termett belőle és szembetűnően nagyra nőttek. A fákról szedik a lo- pót, tavasszal ugyanis a gyümölcsfákra futtatták fel a növény hosszú indáit. Egzotikus látványt nyújtanak most ezek a fák az ágaikról lecsüngő, egy-másfél méter ÚJ MÓDSZER a vesekövek eltávolítására Egy olyan eljárást, amely- lyel bizonyos fajta veseköveket sebészi beavatkozás nélkül, mechanikai lökéshullámokkal lehet összetörhi, próbáltak ki most először betegeken a münchen-grossha- derni urológiai klinikán. A homokszem nagyságú törmelékdarabok említésre méltó panaszok nélkül, néhány napon belül, természetes úton, a vizelettel eltávoznak. Ennél a kezelésnél a beteg vízfürdőben van. A Dornier-cég által a sebészeti kutatóintézettel és az urológiai klinikával együtt kifejlesztett készülék lényegében egy elliptikus reflektorból áll, amely a vízbe merül. Az egyik gyűjtőpontjában a rövid szikrakisülések által keltett lökéshullámokat a reflektor kötegekbe vonja és a vesekőre irányítja. A kő helvét ezt megelőzőleg röntgenkészülék segítségével állapítják meg, és pontosan a lökéshullámok céloozícióiába helvezik. Eddig 16 pácienst kezeltek sikerrel. Amennyiben az eljárás a kétéves kipróbálási időtartam alatt beválik, úgy a Dornier-cég egy ennek megfelelő készüléket akar piacra dobni. hosszú szárú és jókora gömbben végződő tökökkel. Sokan nem elégedtek meg a természet adta formákkal, hanem egyéni ízlésüknek megfelelően „idomították”. Az egyik helyen például két deszkadarabot erősítettek a termésre és az úgy fejlődött tovább, hogy két oldala lapos maradt. Másutt ügyesen megcsavarták a lopó nyakát és ettől olyan lett, mint a vadászkürt. Némelyek pedig nehezéket függesztettek rá, ami által megnyúlt a termés szára. A kis zselici falvak mindenesetre festői látványt nyújtanak most a tornácokra száradás végett kiakasztott lopótökf üzér éktől. A valaha borivásra használt lopót azonban az utóbbi időben szinte teljesen kiszorította a higiénikusabb üveg- hébér. A szép formájú és színű termést ma már inkább a lakások, nyaralók, présházak díszítésére alkalmazzák, s divatba jött a városokban is, ahol például az üzletek őszi kirakatait dekorálják vele. Versmondó szövetkezetiek Májusban József Attila vers- és prózamondó versenyt hirdettek Szabolcs- Szatmár ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetei. Szövetkezeti dolgozók és tanulók egyként bejuthattak a november 8-i nyíregyházi megyei döntőbe. A dr. Katona Béla vezette zsűri a műsorválasztást, szövegtudást és előadásmódot értékelve: 500 —400—300 forintos díjakat osztott szövetkezeti ágazatonként. A K1SZÖV versenyzőinél a helyezések a következők: 1. Veress Andrásné, a baktaló- rántházi „Spartacus” szövetkezeti irodalmi színpad tagja, 2. Horenszky Józsefné, a Nyírbátori Ruházati SzövetA különleges könyvek, könyvészeti ritkaságok gyűjtői a közeljövőben több új kötettel gyarapíthatják könyvtárukat az Akadémiai Kiadó és az Európa Könyvkiadó Helikon szerkesztősége jóvoltából. Már az üzletekben van „Batsányi János, Poétikai Munkáji”-nak hasonmás kiadása, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának becses értéke vált közkinccsé. A fakszimiléhez járuló tanulmányban Keresztury Dezső akadémikus, Batsányi küzdelmes életútjának és munkásságának avatott tollú ismerője rekonstruálja az 1834-ben készült kézirat megmentésének, a kötet létrejöttének és kiadásának kalandregénybe illő fordulatos-izgalmas történetét A hazai XV. századi kódexek közül mind' méretével, mind gyönyörű miniatúráival kitűnik az országos Széchényi Könyvtárban őrzött, úgynevezett Mátyás-graduale, amelynek fakszimile kiadása a napokban hagyja el a nyomdát. Eredete, miniatűr díszének keletkezéstörténete régóta izgatja a szakembereket. Soltész 2o]tánnénak a kötethez írt tanulmánya választ ad a kódexszel kapcsolatos tudományos kérdésekre. Újdonság lesz a Máj- muni-kódex is. A Magyar Tudományos Akadémia Kauf- mann-gyűjteményének egyik legszebb középkori héber kódexe, a négykötetes Misne tóra, amelyet a XIII. század végén Nyugat-Európában láttak el csodálatos miniatú- rákkal. A könyv a legszebb miniatúrákat és írásoldalakat mutatja be részletes magyarázatokkal. kezet betanított munkása, 3. Varga Ferenc, a fehérgyarmati „Szatmár” irodalmi színpad tagja, az asztalos- és vasipari szövetkezet szakmunkása. A MÉSZÖV versenyzőinél: 1. Fábián József, 2. Tóth Mária — mindketten a Csenge- ri ÁFÉSZ versenyzői, 3. Pi- tuk Gabriella, a Mátészalkai ÁFÉSZ versenyzője. A TESZÖV versenyzőinél: 1. Szilágyi Györgyné a nyír- madai, 2. Fodor Ágnes a nyírkarászi, 3. Frank József, a búji tsz versenyzői. A közel 40 versenyző mindegyike egy-egy József Atti- la-kötetet kapott emlékül, oklevele mellé. Csodalatos miniatűréit Különleges hasonmások VOLT TANÚ... Halálos kocsikázás Egész nap ivott július I2-én a 40 éves geszterédi Rácz Sándor, aztán amikor alaposan berúgott, ismerőseivel el- . indult kocsikázni. Először nem ő vezette a GAZ-t-, nem is bízták rá a sluszkulcsot, kötekedett is miatta, de lefogták és csak akkor engedték el, amikor lecsillapodott A kocsit vezető ismerős az indítókulcsot odaadta az italbolt vezetőjének, de Rácz addig rimánkodott, míg visz- sza nem kapta. Ráczék újból kocsiba ültek: maga mellé ültette Gulyás Pált, Papp László hátul ült. Indulás előtt felajánlotta Rácznak egy munkatársa, hogy hagyja ott a kocsit, busszal hazaviszi, de a részeg Rácz nem hallgatott rá. Indított és elindult, a kocsi hol az út egyik, hol a másik oldalán haladt, s nemsokára be is következett a baleset. Geszteréd és Balkány között jártak, amikor Rácz újból áttért a bal oldalra és belehajtott egy szemben szabályosan közlekedő kocsiba. Az összeütközéskor a Rácz mellett ülő Gulyás Pál kiesett a kocsiból és a helyszínen meghalt. Papp László könnyű, a vétlen kocsi vezetője súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Rácz vérében 2,58 ezrelék alkoholt találtak. Bűnösségét csupán ittas járművezetésben ismerte el, azzal védekezett, hogy a mellette ülő Gulyás Pál kapko- dot a kormányhoz, az rántotta el kezét, s emiatt történt a baleset. A bíróság nem fogadta el Rácz védekezését, mert volt tanú, aki látta, hogy a Rácz által vezetett GAZ hosszú úton át többször is áttért az út másik oldalára, s azt is látta, hogy a vezető melletti utas bóbiskol. Rácz Sándort halált okozó ittas járművezetés miatt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa 3 évi szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a jármű- vezetéstől. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. Az ítélet nem jogerős. Részletesebb egyedi kritika helyett ezúttal inkább néhány megjegyzés az elmúlt műsorhét egyes produkcióiról, időrendben. Kedden nem hangolt különösebb szórakozásra az Ártatlan kék szemek svéd tévéfilmsorozat negyedik része, A bártulajdonos halála sem. A szokványosnál is gyengébb — s főleg zavarosabb — krimifüzér híján van a műfaj alapkövetelményeinek teljesítésével is: a kellően összegubancolt, ám egyes részleteiben önmagában logikus bűnügyi rejtély kibogozása fokról fokra izgalmasabbá válásának, vagy a nyomozás zsenialitásának, kollektív esetben kérlelhetetlen következetességének, szigorú racionalitásának bemutatásával és még sok minden mással. A Szép magyar tánc élvezetes adásai során látott Dudatánc kapcsán fogalmazódott bennem meg az olyan elismerés, hogy a művészeti ismeretterjesztés egyik leg- hathatósabb televíziós formája éppen az ilyen rövid, „egynemű” produkciók főműsorok közötti „köztes” sugárzása. (Van rá más példa is, így a versötper- ceké.) A tévénézői hangulat emelkedését és az elálmoso- dás leküzdését két. produkció vitte sikerre ezen a napon. Az egyik a dupla aranylemezes Hofi Géza 1976-os rriűsorfelvételének az apropó alkalmából megismételt sugárzása volt, ellenállhatatlanul humoros hatást keltve. Az adás Hofi legjobb perceit, negyed-, félóráit idézte fel. Köszönet. A másik, a rendkívül érdekes a Munkakópia, a Film a filmezésről c. műsor. Azon túl, hogy a műhelymunka bemutatása minden művészeti ágban a kulissza- titkok leleplezésének — ám a végeredményben megfejthetetlen megfejtésének — izgalmát ígéri és bizton tart érdeklődésre számot, esetünkben a filmkészítés technikai folyamataiba, a mesterség gyakorlásának sok erőfeszítést kívánó mozzanataiba való bepillantás nyújtása kiváló ismeretterjesztés volt, még a művészeti nevelés szempontjából is. (Bár ettől a művészi „ütök” persze továbbra is megmaradt.) A szerda—csütörtöki főműsorbeli reprizekről bemutatásukkor emlékezett meg a kritika. Most inkább az első bemutatások némi hiányát kifogásolnám. Viszont pénteken egy nagyon szép, művészileg kidolgozott szovjet filmnek örülhettünk. A Sebzett madarak forgatókönyve és rendezése Nyikolaj Gubenko érdeme. A filmnek az 1946-os időket idéző szívszorító, mély mondanivaló- jú képsorai óhatatlanul a Valahol Európában-t juttathatták eszünkbe. Külön is meg kell emlékezni a remek szereplőkről, a gyermek es felnőtt Aljosát játszókról. A magyarra szinkronizálok kiváló teljesítményét — sajnos — műszaki hibák zavarták. Végezetül kevés jót írhatok á Nagy Lajos regényéből készített (a kettes csatornán sugározva bizonyára ún. „rétegműsornak” szándékolt) irodalmi összeállításról, a Budapest Nagykávéház-ról. A harmincas évek irodalmi világát, ennek metszetében megmutatkozó társadalmi törekvéseit bemutatni szándékozó műsor műfajilag el- hibázottnak hatott. A musicalszerű betétek súlytalanná tették a gyilkosán ironikus, nagyon is komoly Nagy Lajos-i mondanivalót. Merkovszky Pál A Az élet nagy-íés. kis dotea igáiban egyaránt lehét pózolni és lehet feltűnés, ma- gamutagatás nélkül cselekedni. Szergej Jeszin A tenger fölött című rádiójátékának hőse, Iván azok közé tartozik, akik az élet nagy problémáiban is hétköznapi, de nagyon igaz emberként döntenek, visel- •f. kednek. Sokszor nem a tettek rendkívülisége mutatja meg egy ember igazi arcát, jellemének valódi vonásait, hanem a cselekvések sora, főként pedig a bennük, általuk megnyilatkozó következetesség, a szilárd erkölcsi nézetek, vagy éppen mindezeknek a fordítottja. Ivánnak a legtermészetesebb volt mindaz, hogy Zina gyermekeit sajátjaiként szerette, nevelte, mind pedig az, hogy a már felnőtt gyerekekért is úgy aggódott, és úgy segítette őket, mintha az ő vérei lettek volna. Apjuk helyett apjuk volt, igazibb, mint a vér szerinti. Rendkívüli ember volt? Nem hiszem. Mindazt, amit ő megtett a családjáért sokan megtették már, és még többen meg fogják tenni. Éppen az az érdekes ebben a hangjátékban, hogy képes az egyediség érzetét kelteni a hallgatóban, a pozitív jellemvonások sűrítésével hangsúlyozva a figura jelentőségét. Ez egyben hibája is Szergej Jeszin rádiójátékának, mármint az, hogy Iván alakja, jelleme árnyalatlan, csupa jó tulajdonságai vannak. Kár érte, mert így, az összes jó tulajdonsága mellett sem igazi partnere — dramaturgiai értelemben — Zinának, pedig az életben igazi jó társa volt. Jeszin őszinte író. Arról is beszél, ami rossz, vagy egyszerűen csak megszüntetendő hiányosság a társadalom, főként a fiatalok életében. A november 7-i ünnep alkalmából tűzött műsorra a rádió egy régebbi felvételt: Valentin Katajev A kör négyszögesítése című komédiájának rádióváltozatát. A mulatságos történet több olyan vadhajtást tesz nevetségessé, amelyek az emberi kapcsolatokra, a fiatalokra voltak jellemzőek azokban a kezdeti években, amikor némelyek úgy hitték, azt tartották, hogy a párt- és az állami életben érvényes normatívákat a magánéletben mereven lehet és kell alkalmazni, amikor még a szerelmesek közti beszélgetésekbe is beszivárgott a politikai bros- surák frazeológiája. Gál István rendező végig a lendületes tempót tartva juttatta érvényre a darab iróniáját. Újra örülhettünk a színészek (Fülöp Zsigmond, Dómján Edit, Bodrogi Gyula, Hacser Józsa, Bessenyei Ferenc) játékának, hallha- tólag szívesen élték a nekik adott szerepeket. Seregi István BképernyőBwi A képen: Horenszky Józsefné nyírbátori versmondó a rrnn mellett
