Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 10. KISIPAROSOK Uj adóztatás A z utóbbi években sor- ra-rendre jöttek a hí­rek: a szó valódi ér­telmében „kis ipart” űző em­berek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották ér­demesnek a műhelyük fenn­tartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szol­gáltatás szempontjából amúgy is fehér foltoknak mi­nősülő kis települések még inkább kifehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhe­lyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a szte­reóberendezés, és sok min­den más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, a kis és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) — aminek javítása, karbantartása gya­korlatilag megoldatlan: ha > elromlik egy tévékészülék, azt a legközelebbi városba kell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha „le­robban” a kerti traktor, oly­annyira, hogy mozdíthatat­lan, akkor vontatót kell sze­rezni, mert többnyire csak a városba behúzatva remélhe­tő a javítás. A kormány mostani dön­tése — amely szerint az ala­csonyabb jövedelmű kisipa­rosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működ­hetnek — nagy lépés a szol­gáltatásfejlesztéssel kapcso­latos korábbi határozat meg­valósítása irányában. E dön­tés értelmében az alacso­nyabb jövedelmű kisiparo­sok, több évre szólóan vál­tozatlan adó fizetésével te­hetnek eleget adózási kötele­zettségeiknek. Magyarul: ér­demes vállalkozni, s ha va­laki elszánja magát a vállal­kozásra, akkor lehetősége nyílik „bevezetni” az üzletet. Az adóhatóság lojális. Beszá­mítja a kezdeti nehézségeket, megértőén kezeli az első esz­tendők hullámzó üzletmene­tét, közvetve lehetőséget ad a műhely jobb felszerelésére, a vevő-, illetve megrendelő­kor kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügymi­niszter részletes vég­rehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegállapítás el­járási szabályait is egyszerű­síti. S ez nemcsak a kisiparo­sokat érinti majd, hanem például a magánkereskedő­ket is, akiknek léte, működé­se megint csak a kistelepülé­sek ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert nem biz­tos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagy­kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell mű­ködniük (mely egységek áru­ellátása olyan, amilyen, ad­minisztrációja viszont kímé­letlen következetességgel iga­zodik a „központ” előírásai­hoz; működésük már csak ezért is nehézkes.) Egy ma­gánzöldségbolt, egy magán- vegyeskereskedés, uram bo- csá’ egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugalma­sabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vál­lalkozás lehet. V. Cs. ff Idomított" lopótökök A zselici kertekben sze­désre érett a lopótök, amely­nek termesztése régi hagyo­mány ezen a tájon, s az idén különösen sok termett belő­le és szembetűnően nagyra nőttek. A fákról szedik a lo- pót, tavasszal ugyanis a gyü­mölcsfákra futtatták fel a növény hosszú indáit. Egzo­tikus látványt nyújtanak most ezek a fák az ágaikról lecsüngő, egy-másfél méter ÚJ MÓDSZER a vesekövek eltávolítására Egy olyan eljárást, amely- lyel bizonyos fajta veseköve­ket sebészi beavatkozás nél­kül, mechanikai lökéshullá­mokkal lehet összetörhi, pró­báltak ki most először bete­geken a münchen-grossha- derni urológiai klinikán. A homokszem nagyságú törme­lékdarabok említésre méltó panaszok nélkül, néhány na­pon belül, természetes úton, a vizelettel eltávoznak. Ennél a kezelésnél a beteg vízfürdő­ben van. A Dornier-cég által a sebé­szeti kutatóintézettel és az urológiai klinikával együtt kifejlesztett készülék lénye­gében egy elliptikus reflek­torból áll, amely a vízbe me­rül. Az egyik gyűjtőpontjában a rövid szikrakisülések által keltett lökéshullámokat a reflektor kötegekbe vonja és a vesekőre irányítja. A kő helvét ezt megelőzőleg rönt­genkészülék segítségével álla­pítják meg, és pontosan a lö­késhullámok céloozícióiába helvezik. Eddig 16 pácienst kezeltek sikerrel. Amennyi­ben az eljárás a kétéves ki­próbálási időtartam alatt be­válik, úgy a Dornier-cég egy ennek megfelelő készüléket akar piacra dobni. hosszú szárú és jókora gömb­ben végződő tökökkel. Sokan nem elégedtek meg a termé­szet adta formákkal, hanem egyéni ízlésüknek megfelelő­en „idomították”. Az egyik helyen például két deszkadarabot erősítet­tek a termésre és az úgy fej­lődött tovább, hogy két olda­la lapos maradt. Másutt ügyesen megcsavarták a lo­pó nyakát és ettől olyan lett, mint a vadászkürt. Némelyek pedig nehezéket függesztet­tek rá, ami által megnyúlt a termés szára. A kis zselici falvak mindenesetre festői látványt nyújtanak most a tornácokra száradás végett kiakasztott lopótökf üzér ék­től. A valaha borivásra hasz­nált lopót azonban az utóbbi időben szinte teljesen kiszo­rította a higiénikusabb üveg- hébér. A szép formájú és szí­nű termést ma már inkább a lakások, nyaralók, préshá­zak díszítésére alkalmazzák, s divatba jött a városokban is, ahol például az üzletek őszi kirakatait dekorálják vele. Versmondó szövetkezetiek Májusban József Attila vers- és prózamondó ver­senyt hirdettek Szabolcs- Szatmár ipari, mezőgazdasá­gi és fogyasztási szövetkeze­tei. Szövetkezeti dolgozók és tanulók egyként bejuthattak a november 8-i nyíregyházi megyei döntőbe. A dr. Kato­na Béla vezette zsűri a mű­sorválasztást, szövegtudást és előadásmódot értékelve: 500 —400—300 forintos díjakat osztott szövetkezeti ágaza­tonként. A K1SZÖV versenyzőinél a helyezések a következők: 1. Veress Andrásné, a baktaló- rántházi „Spartacus” szövet­kezeti irodalmi színpad tag­ja, 2. Horenszky Józsefné, a Nyírbátori Ruházati Szövet­A különleges könyvek, könyvészeti ritkaságok gyűj­tői a közeljövőben több új kötettel gyarapíthatják könyvtárukat az Akadémiai Kiadó és az Európa Könyv­kiadó Helikon szerkesztősége jóvoltából. Már az üzletekben van „Batsányi János, Poétikai Munkáji”-nak hasonmás ki­adása, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának becses értéke vált közkinccsé. A fakszimi­léhez járuló tanulmányban Keresztury Dezső akadémi­kus, Batsányi küzdelmes életútjának és munkásságá­nak avatott tollú ismerője rekonstruálja az 1834-ben ké­szült kézirat megmentésének, a kötet létrejöttének és ki­adásának kalandregénybe il­lő fordulatos-izgalmas törté­netét A hazai XV. századi kó­dexek közül mind' méretével, mind gyönyörű miniatúráival kitűnik az országos Széchényi Könyvtárban őrzött, úgyne­vezett Mátyás-graduale, amelynek fakszimile kiadása a napokban hagyja el a nyomdát. Eredete, miniatűr díszének keletkezéstörténete régóta izgatja a szakembere­ket. Soltész 2o]tánnénak a kötethez írt tanulmánya vá­laszt ad a kódexszel kap­csolatos tudományos kérdé­sekre. Újdonság lesz a Máj- muni-kódex is. A Magyar Tu­dományos Akadémia Kauf- mann-gyűjteményének egyik legszebb középkori héber kó­dexe, a négykötetes Misne tóra, amelyet a XIII. század végén Nyugat-Európában láttak el csodálatos miniatú- rákkal. A könyv a legszebb miniatúrákat és írásoldalakat mutatja be részletes magya­rázatokkal. kezet betanított munkása, 3. Varga Ferenc, a fehérgyar­mati „Szatmár” irodalmi színpad tagja, az asztalos- és vasipari szövetkezet szak­munkása. A MÉSZÖV versenyzőinél: 1. Fábián József, 2. Tóth Má­ria — mindketten a Csenge- ri ÁFÉSZ versenyzői, 3. Pi- tuk Gabriella, a Mátészalkai ÁFÉSZ versenyzője. A TESZÖV versenyzőinél: 1. Szilágyi Györgyné a nyír- madai, 2. Fodor Ágnes a nyír­karászi, 3. Frank József, a búji tsz versenyzői. A közel 40 versenyző min­degyike egy-egy József Atti- la-kötetet kapott emlékül, ok­levele mellé. Csodalatos miniatűréit Különleges hasonmások VOLT TANÚ... Halálos kocsikázás Egész nap ivott július I2-én a 40 éves geszterédi Rácz Sándor, aztán amikor alapo­san berúgott, ismerőseivel el- . indult kocsikázni. Először nem ő vezette a GAZ-t-, nem is bízták rá a sluszkulcsot, kötekedett is miatta, de le­fogták és csak akkor enged­ték el, amikor lecsillapodott A kocsit vezető ismerős az indítókulcsot odaadta az ital­bolt vezetőjének, de Rácz ad­dig rimánkodott, míg visz- sza nem kapta. Ráczék újból kocsiba ültek: maga mellé ültette Gulyás Pált, Papp László hátul ült. Indulás előtt felajánlotta Rácznak egy munkatársa, hogy hagyja ott a kocsit, busszal hazaviszi, de a részeg Rácz nem hallga­tott rá. Indított és elindult, a kocsi hol az út egyik, hol a másik oldalán haladt, s nemsokára be is következett a baleset. Geszteréd és Balkány kö­zött jártak, amikor Rácz új­ból áttért a bal oldalra és be­lehajtott egy szemben szabá­lyosan közlekedő kocsiba. Az összeütközéskor a Rácz mel­lett ülő Gulyás Pál kiesett a kocsiból és a helyszínen meg­halt. Papp László könnyű, a vétlen kocsi vezetője súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Rácz vérében 2,58 ezrelék alkoholt találtak. Bűnösségét csupán ittas járművezetésben ismerte el, azzal védekezett, hogy a mel­lette ülő Gulyás Pál kapko- dot a kormányhoz, az rántot­ta el kezét, s emiatt történt a baleset. A bíróság nem fo­gadta el Rácz védekezését, mert volt tanú, aki látta, hogy a Rácz által vezetett GAZ hosszú úton át többször is áttért az út másik oldalá­ra, s azt is látta, hogy a veze­tő melletti utas bóbiskol. Rácz Sándort halált okozó ittas járművezetés miatt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa 3 évi szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a jármű- vezetéstől. A szabadságvesz­tést börtönben kell letölteni. Az ítélet nem jogerős. Részletesebb egyedi kriti­ka helyett ezúttal inkább néhány megjegyzés az el­múlt műsorhét egyes pro­dukcióiról, időrendben. Kedden nem hangolt külö­nösebb szórakozásra az Ár­tatlan kék szemek svéd té­véfilmsorozat negyedik ré­sze, A bártulajdonos halála sem. A szokványosnál is gyengébb — s főleg zava­rosabb — krimifüzér híján van a műfaj alapkövetelmé­nyeinek teljesítésével is: a kellően összegubancolt, ám egyes részleteiben önmagá­ban logikus bűnügyi rejtély kibogozása fokról fokra iz­galmasabbá válásának, vagy a nyomozás zseniali­tásának, kollektív esetben kérlelhetetlen következetes­ségének, szigorú racionali­tásának bemutatásával és még sok minden mással. A Szép magyar tánc élvezetes adásai során látott Duda­tánc kapcsán fogalmazó­dott bennem meg az olyan elismerés, hogy a művészeti ismeretterjesztés egyik leg- hathatósabb televíziós for­mája éppen az ilyen rövid, „egynemű” produkciók fő­műsorok közötti „köztes” sugárzása. (Van rá más példa is, így a versötper- ceké.) A tévénézői hangulat emelkedését és az elálmoso- dás leküzdését két. produk­ció vitte sikerre ezen a na­pon. Az egyik a dupla aranylemezes Hofi Géza 1976-os rriűsorfelvételének az apropó alkalmából meg­ismételt sugárzása volt, el­lenállhatatlanul humoros hatást keltve. Az adás Hofi legjobb perceit, negyed-, félóráit idézte fel. Köszönet. A másik, a rendkívül érde­kes a Munkakópia, a Film a filmezésről c. műsor. Azon túl, hogy a műhely­munka bemutatása minden művészeti ágban a kulissza- titkok leleplezésének — ám a végeredményben megfejt­hetetlen megfejtésének — izgalmát ígéri és bizton tart érdeklődésre számot, esetünkben a filmkészítés technikai folyamataiba, a mesterség gyakorlásának sok erőfeszítést kívánó mozzanataiba való bepillan­tás nyújtása kiváló isme­retterjesztés volt, még a művészeti nevelés szem­pontjából is. (Bár ettől a művészi „ütök” persze to­vábbra is megmaradt.) A szerda—csütörtöki fő­műsorbeli reprizekről be­mutatásukkor emlékezett meg a kritika. Most inkább az első bemutatások némi hiányát kifogásolnám. Vi­szont pénteken egy nagyon szép, művészileg kidolgo­zott szovjet filmnek örül­hettünk. A Sebzett mada­rak forgatókönyve és ren­dezése Nyikolaj Gubenko érdeme. A filmnek az 1946-os időket idéző szív­szorító, mély mondanivaló- jú képsorai óhatatlanul a Valahol Európában-t jut­tathatták eszünkbe. Külön is meg kell emlékezni a remek szereplőkről, a gyer­mek es felnőtt Aljosát ját­szókról. A magyarra szink­ronizálok kiváló teljesítmé­nyét — sajnos — műszaki hibák zavarták. Végezetül kevés jót írhatok á Nagy Lajos regényéből készített (a kettes csatornán sugá­rozva bizonyára ún. „réteg­műsornak” szándékolt) iro­dalmi összeállításról, a Bu­dapest Nagykávéház-ról. A harmincas évek irodalmi világát, ennek metszetében megmutatkozó társadalmi törekvéseit bemutatni szán­dékozó műsor műfajilag el- hibázottnak hatott. A musi­calszerű betétek súlytalan­ná tették a gyilkosán ironi­kus, nagyon is komoly Nagy Lajos-i mondanivalót. Merkovszky Pál A Az élet nagy-íés. kis dotea igáiban egyaránt lehét pó­zolni és lehet feltűnés, ma- gamutagatás nélkül csele­kedni. Szergej Jeszin A ten­ger fölött című rádiójáté­kának hőse, Iván azok kö­zé tartozik, akik az élet nagy problémáiban is hét­köznapi, de nagyon igaz emberként döntenek, visel- •f. kednek. Sokszor nem a tet­tek rendkívülisége mutatja meg egy ember igazi arcát, jellemének valódi vonásait, hanem a cselekvések sora, főként pedig a bennük, ál­taluk megnyilatkozó követ­kezetesség, a szilárd erköl­csi nézetek, vagy éppen mindezeknek a fordítottja. Ivánnak a legtermészete­sebb volt mindaz, hogy Zina gyermekeit sajátjai­ként szerette, nevelte, mind pedig az, hogy a már felnőtt gyerekekért is úgy aggódott, és úgy segítette őket, mintha az ő vérei let­tek volna. Apjuk helyett apjuk volt, igazibb, mint a vér szerinti. Rendkívüli em­ber volt? Nem hiszem. Mindazt, amit ő megtett a családjáért sokan megtet­ték már, és még többen meg fogják tenni. Éppen az az érdekes ebben a hangjá­tékban, hogy képes az egye­diség érzetét kelteni a hall­gatóban, a pozitív jellem­vonások sűrítésével hang­súlyozva a figura jelentő­ségét. Ez egyben hibája is Szergej Jeszin rádiójátéká­nak, mármint az, hogy Iván alakja, jelleme árnyalatlan, csupa jó tulajdonságai van­nak. Kár érte, mert így, az összes jó tulajdonsága mel­lett sem igazi partnere — dramaturgiai értelemben — Zinának, pedig az életben igazi jó társa volt. Jeszin őszinte író. Arról is beszél, ami rossz, vagy egyszerűen csak megszüntetendő hiá­nyosság a társadalom, fő­ként a fiatalok életében. A november 7-i ünnep alkalmából tűzött műsorra a rádió egy régebbi felvé­telt: Valentin Katajev A kör négyszögesítése című komédiájának rádióválto­zatát. A mulatságos törté­net több olyan vadhajtást tesz nevetségessé, amelyek az emberi kapcsolatokra, a fiatalokra voltak jellemző­ek azokban a kezdeti évek­ben, amikor némelyek úgy hitték, azt tartották, hogy a párt- és az állami életben érvényes normatívákat a magánéletben mereven le­het és kell alkalmazni, amikor még a szerelmesek közti beszélgetésekbe is be­szivárgott a politikai bros- surák frazeológiája. Gál István rendező végig a len­dületes tempót tartva jut­tatta érvényre a darab iró­niáját. Újra örülhettünk a színészek (Fülöp Zsigmond, Dómján Edit, Bodrogi Gyu­la, Hacser Józsa, Bessenyei Ferenc) játékának, hallha- tólag szívesen élték a nekik adott szerepeket. Seregi István BképernyőBwi A képen: Horenszky Józsefné nyírbátori versmondó a rrnn mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom