Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

Együtt Wlem véletlen, hogy 8^1 manapság annyit hallunk, olvasunk az oktatásügyet körülvevő vitákról, kezdve az általá­nos iskolákon és végezve az egyetemeken, főiskolá­kon. A cél, ami a vitatko­zókat hajtja az a felisme­rés, hogy a jövő feladatait kizárólagosan jól képzett szakemberekkel oldhat­juk meg. Minderről vitáz­ni persze nem elég, tenni is kell érte. Talán merész lenne azt állítani, hogy a METRI- POND fehérgyarmati gyá­rában megépített, napo­kon belül már tanulókat fogadó tanműhely ■ példa lehet arra, hogy összefo­gással sokat lehet tenni a nagy oktatáspolitikai -és természetesen népgazda­sági feladatok érdekében. Hárman fogtak össze. Az építtető mérleggyár, a ki­vitelező, a Fehérgyarmati Építőipari Szövetkezet, és a műszaki ellenőrzést el­látó AGROBER. A meg­rendelő, ha kellett, saját kapcsolatait vetette latba, hogy az építők által be- szerezhetetlennek látszó anyagok is meglegyenek. A kivitelezők májustól novemberig felhúzták a hatszáz négyzetméteres korszerű épületet. Már ez sem lebecsülendő teljesít­mény, de ha hozzátesszük, hogy a hiányokat regiszt­ráló jegyzőkönyv teljesen üres maradt, vagyis egyet­len műszaki hiba sem volt fellelhető az átvétel­kor, még nagyobb lesz az érdem. Végül tegyük még hozzá: a fehérgyarmati építők életükben először találkoztak az UNIVÁZ- elemekkel, amiből a tan­műhely épült. Az AGRO­BER pedig, a jelek sze­rint. hibátlanul töltötte be műszaki ellenőr szerepét. L áttam a régi tanmű­helyt, néhány sötét és kicsi helyiséget. Elég néhány pillantás a régire és a december 10- én átadandó újra, hogy biztos lehessen a látoga­tó: az évfolyamonként harminc szakmunkásje­löltből a korábbinál sok­kal több lesz a jó forgá­csoló, lakatos, hegesztő és mechanikai műszerész. Javulni fog a környék szakember-utánpótlása, gazdagabb lesz ezáltal képzett emberekben egy fejlődő iparral rendelkező terület és az ország. S. Z. Közös nyilatkozat kiadásával Befejeződtek a magyar—kambodzsai tárgyalások Szombaton elutazott Buda­pestről Heng Samrin elnök vezetésével a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egy­ségfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács kül­döttsége, amely Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Heng Samrin elnökkel együtt elutazott a kíséretében levő Hun Sen külügyminiszter, Chan Ven közoktatási miniszter, Chea Sotb tervezési és külgazdasá­gi miniszter, Men Chhan me­zőgazdasági miniszter, Thong Chán kül- és belkereskedelmi miniszterhelyettes, Chheng Phon tájékoztatási, kulturális és sajtóugyi miniszterhelyet­tes és Nuth Savoeun egész­ségügyi miniszterhelyettes. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatáson megjelent Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnö­ke, továbbá politikai életünk több más vezető személyisége. A tanácskozásokról közös nyilatkozatot adtak ki. A Taurus gumigyár ibrányi üzemében 350 főt, nagy többségükben nőket foglalkoztat­nak. Legtöbben az ágybetétgyártó szalagon dolgoznak. (Elek Emil felv.) FÖLDRENGÉS SÚJTOTTA TERÜLETRE Nyíregyházi alagútzsalu Algériának A Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyára eddig csak belföldre készített Peva típu­sú alagútzsalut. Algériai meg­rendelésre most két' készlet Peva alagútzsalut készítenek. Ezzel két emeletes lakás épí­tését segítik elő a földrengés sújtotta területen. A szállít­mányt december elején kül­dik az észak-afrikai állam­ba. Átszervezés, új termékek, korszerűsödés Növekvő termelékenység megyénk üzemeiben Ésszerű átszervezéssel, a termelésirányítás hatéko­nyabbá tételével mintegy 6— 8 százalékos termelékenység­növekedést várnak a VAGÉP- autószervizben. A még tavaly született elképzelés alapján 1980-ban bizonyos vezetői funkciókat megszüntettek. A műszakok élére műszakveze­tőket állítottak, akik egy sze­mélyben felelősek a munka elosztásáért, szerelőpárokra Megkezdődtek Szabolcsban a népfront városi-járási küldöttértekezletei Kisvárda: a munkások közéletisége Szombaton megkezdődtek megyénkben a népfront vá­rosi-járási küldöttértekezle­tek, ahol számot adnak az utóbbi öt év munkájáról és kijelölik a feladatokat. Kisvárdán délelőtt 9 órakor kezdődött a küldöttértekez­let a Bessenyei György Gim­názium dísztermében. A vá­rosi-járási küldöttértekezle­ten Tóth László, a városi ta­nács elnöke töltötte be az el­nöki tisztet. A küldöttek az írásos jelentést vitatták meg, melyet Molnár Lajos, a vá­rosi népfrontbizottság titkára egészítette ki szóban. Foglal­kozott a városkörzeti tanács­kozások és falugyűlések ta­pasztalataival is. Az öt év munkájáról szól­va elmondta többek között, hogy növekedett a munkások részvétele a népfront külön­böző testületéiben. A városi népfronttestületek tagjai kö­zött 26 százalékos a munká­sok aránya, amely jól tükrö­zi a lakosság összetételében végbement változásokat, a munkássá válás folyamatát. A népfront városi vezetői rend­szeresen tájékoztatják a nép­frontmozgalomban dolgozó munkásokat az időszerű ten­nivalókról, segítik őket köz­életi szereplésük gyakorlásá­ban. Megfelelő súllyal foglal­koznak a bejáró dolgozók helyzetével, problémáival is. A továbbiakban a beszá­moló kiemelte, örvendetes eredmény, hogy a város és a járás területén élő agrárér­telmiség mind nagyobb szám­ban és aktivitással vesz részt a népfronttestületek munká­jában, agrárpolitikánk idő­szerű kérdéseinek magyará­zásában. A városban nyolc­száz értelmiségi dolgozik, egyébként, akik közül több mint 250 vesz részt a népfront választott testületéinek mun­kájában. Egyre több műszaki értelmiségi is részt vállal a közös feladatokból. Tevé­kenyen kiveszik részüket a társadalmi munkából a kis­iparosok is. Nem kerülte el a népfrontbizottság figyelmét a cigánylakossággal való fog­lalkozás sem, valamint az idős emberekkel, a nőkkel, az állami gondozott gyermekek­kel való törődés. Eredményesen segítik a vá­rosban, a járás községeiben a népfrontbizottságok az ál­lampolgári fegyelem, a mun­kafegyelem erősítését, a jo­gok és kötelességek helyes értelmezését. Ebben tevéke­nyen közreműködnek a'járá­si jogi bizottság tagjai, akik üzemi fórumokon, „Kérdezz — felelek” rendezvényeken; folyamatos jogi tanácsadás­sal, ismeretterjesztő előadá­sokkal veszik ki részüket az állampolgárok tájékoztatásá­ból. A küldöttértekezlet a vitát követően feladattervet foga­dott el, majd állást foglalt a Hazafias Népfront VII. kong­resszusa elé kerülő tervezet vitaanyagáról, amely a szo­cialista demokrácia, a lakó­helyi közélet, a népfront gaz­daságpolitikai tevékenységé­vel, a művelődéspolitikával, a kulturális neveléssel és az életmód kérdéseivel foglal­kozik. Ezután a küldöttértekezlet ötvenhét tagú városi-járási bizottságot és tíz küldöttet választott a megyei küldött- értekezletre. A küldöttérte­A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben befejezték az őszi szántást. Képünkön: utolsó barázdákat szántják a traktorok. (Jávor L. felv.) az kezletet követően a megvá­lasztott bizottság alakuló ' —*•'** — a il tagú elnökséget, a “bi­zottság elnökét, két alelnökét, titkárát, valamint a’ hét tár­sadalmi munkabizottság ve­zetőjét. A városi-járási nép- frontbizottság titkárává ismét Molnár Lajost választották. Nyírbátorban a növényolaj- gyár kultúrtermében került sor szombaton délelőtt 9 óra­kor a városi-járási népfront küldöttértekezletre, melyen Pap Gyula iskolaigazgató el­nökölt. Az ötéves munkát összefoglaló írásos jelentés­hez Medgyesi Zsigmond, a népfront városi-járási titká­ra mondott szóbeli kiegészí­tést, utalva a közelmúltban lezajlott városkörzeti és falu­gyűlések legfontosabb tapasz­talataira, amelyeket a to­vábbiakban figyelembe kell venni. Az öt év munkájának egyik jellemzője, hogy a nép­frontmozgalom eszközeinek felhasználásával tovább erő­södött a munkás-paraszt szö­vetség a városban, a járás községeiben. A népfrontbi­zottság hozzájárult tevékeny­ségével, hogy a városban rendszeressé váltak a mun­kás-paraszt találkozók, ame­lyeken a közös politikai, gaz­dasági feladatokat vitatták meg. Külön elismeréssel szólt a népfrontbizottság beszá­molója a Csepel Szerszám- gépgyár nyírbátori Fúrógép­gyára, a MEZŐGÉP vállalat nyírbátori gyára kollektívái­nak törekvéseiről, amelyek műszaki-technikai segítséget jelenteitek a helyi termelő- szövetkezeteknek. Sok irányú munkásságuk mellett a népfrontbizottság fontosnak tartotta a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének segítését is. Fo­lyamatosan vizsgálták a má­sodlagos gazdálkodás helyze­tét, az értékesítés lehetősé­geit, a fejlesztés forrásait Szorgalmazták a hét végi hobbikertek használatba vé­telét. Jelentős eredményeket értek el a várost körülvevő elhagyott, műveletlen parlag­földek hasznosításában. Egy­re többen ismerték fel a kis­kertek megművelésének egyé­ni és társadalmi fontosságát (Folytatás a 4. oldalon) való lebontásáért, a norma­idő utalványozásáért. Ugyancsak változtattak a munkaátvételben is. Ma már minden szakterületnek a ka­rosszériajavítástól a szerelé­sig megvan a felelős átvevő­je, akinek kötelessége a mun­ka minden fázisát ellenőriz­ni. ő'próbálja ki a kocsit, nemcsak átvesz, de át is ad. Sikeresnek bizonyult ez a módosítás is, igaz, közép- és felsőfokú végzettségű szak­emberek látják el ezt a fel­adatot. A kísérleti év, 1980 biztató volt, így az 1981-ben induló, új, két és félszeres teljesít­meiiyű álcTvÍMjtiTlí) az ira- nyitásnak, munkaszervezés­nek ezt a módját alkalmaz­zák. A felkészülést szolgálja a már említett szerelőpárok kialakítása is, mert régi be­vált szakemberekkel párban dolgozó fiatalok az így meg­szerzett tapasztalatokkal kez­dik majd a munkát az ország egyik legnagyobb személy­autó-szervizében. A Ganz Műszerművek nyírbélteki gyárában átszer­vezésre szükség még nem le­hetett, hiszen a kis gyárban a szervezetek kialakítása most van folyamatban. Azonban á termékskála bővülése, az új létesítmények beindulása a termelékenység növelését is elősegítik. A január 1-én munkába lépő felújított csar­nok ugyanis lehetővé teszi, hogy az itt gyártott műszerek egy részéhez házon belül ál­líthassák elő az alkatrésze­ket. Az új munkákhoz, a Fiat- műszerfalak mérőrészének gyártásához, a lágyvasrend- szerű mérőeszközök körének bővítéséhez, a január 1-én kezdődő újfajta generátorok gyártásához a technikát a budapesti törzsgyártól kap­ják. Az idei változások a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a termelé­kenység növelését segítették elő. A korszerűbbé tett felü- letkikészítő, ahol a munka az év ♦ utolsó negye­dében indult, mintegy 28 százalékos termelékenység­növekedést eredményez. Ezt segíti elő az is, hogy a dara­bolóműhelyt a raktárra tele­pítették, hiszen így többek között a szállítási utak lerö­vidülése hat kedvezően. Bővítették a forgácsolómű­helyt, és a Szerszámipari Mű­vekkel együttműködve a jövő év elejétől hozzáláthatnak a forgácsológépek felújításához. Végül a technikai korszerűsí­tést és a hatékonyabb mun­kát szolgálja az a két ponthe­gesztő gép is, amivel 1980- ban a radiátorüzem gépállo­mánya gazdagodott. S. Z. II |gíet-fm Wagyarország XXXVII, évfolyam, 281.^szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. november 30., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom