Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 30. A nyíregyházi húsipari vállalatnál naponta tizenöt mázsa disznósajtot készít Horváth László, Kovács Mihályné és Bánok Istvánné. Ünnep előtti előkészületek a postán Megerősített szolgálat, expressz kézbesítés Az ünnepi előkészület fél­reismerhetetlen jelei már megjelentek nemcsak az áru­házak kirakataiban, hanem a postán is, ha nem is nagy­mértékben, de megkezdődött a képeslapok „válogatása”, elindultak az első, külföldre szánt, „közönséges” levélként feladott üdvözletek, csoma­gok. Változatos képeslapok Az idén a nyíregyházi egyes posta például 46 000 karácso­nyi és 16 000 újévi képesla­pot hoz forgalomba, önzésén húszezerrel xoobet, tnafö 7ia~ valy. Bővül a választék is, hiszen az egyhúszastól a há­romötvenesig válogathat a vevő, mintegy háromnegyed rész a legkeresettebb kétfo­rintosból van. A várhatóan nagyobb forgalom lebonyolí­tására december lö-től a fel­vételnél már egy ablakkal több. lesz nyitva; összesen négy helyen vásárolhat pos­tai cikket a feladó. Ezenkí­vül a szocialista brigádok tag­jai is vállaltak árusítást. A csomagfelvétel is kap erősí­tést; külön „csomagost” állí­tanak be és értékcikkeket is lehet vásárolni. Segítenek a nyugdíjasok A forgalomra jellemző, hogy a szokásos 18—20 zsák levél helyett, az ünnepi for­galomban napi 40 zsák levél érkezésére kell számítani, ami 50—60 eZer kézbesítést jelent. Ezt a rendkívülien megnövekedett forgalmat — 50—60 ezer levélről van szó — a már évek óta jól bevált szer­ikires. A ■‘r»o,i.7r*o eleve úgy irányították, hog?c lehetőleg mindenki a nyári hónapokban vegye igény­be. A sok közönséges mellett rengeteg ilyenkor a kis aján­dékcsomag, a külföldi külde­mény és a dísztávirat is. Ép­pen ezért — ez egyébként az ifjúsági és szocialista brigá­dok szokásos vállalása — az ünnepek előtti napokban már egy órával a munkakezdés előtt teljes létszám áll mun­kában a reggeli küldemény­feldolgozásban. Szokás sze­rint ilyenkor igénybe veszik a belső munkáknál a nyugdí­jasok segítségét is. Az idén korábban, már december 11- én megkezdik a postások a decemberi nyugdíjak kikéz­besítését és 19-én be is feje­zik. Csomag az ünnepre Erőseit az ünnepek előtti csúcsra a nyíregyházi kettes posta is. A csomagok,ftézbe- sítéséhéz plusz két gépkocsit állítanak be, növelik - lét­számot is. Az idcn napi 1600 Cír”~ \í ex .:ezésére számíta- j>'ez duplája a szokásos- ,\<W Csupán egy kérésük van; mivel az ünnepek előtt nincs úgynevezett tiszta, azaz teljes hét, igyekezzen min­denki idejekorán feladni az ünnepre szánt csomagot. Ex­pressz kézbesítés az ünnepek alatt szokás szerint most is lesz. A posta az ünnep előtti napon teljes szolgálatot tart, ami azt jelenti, hogy az utal­ványt és az ajánlott külde­ményeket kikézbesítik, (tóth) LAKÁT ALATT a gyermekkínzók A felháborodást csak az enyhítheti, hogy — az elme­orvos szakértői vélemény szerint — mind a három el­követő kis mértékben korlá­tozva volt abban, hogy cse­lekménye társadalmi veszé­lyességét felismerje és annak megfelelő magatartást tanú­sítson. Egyébként az ilyen értelmi képességgel is fel kell fogni az elkövetett cselek­mény nagy súlyát, és annak várható következményeit. A hétéves R. Etelka ez év október 25-én a tanítás be­fejezése után találkozott Nyíregyházán, a Kossuth ut­cában csavargó gyermekkorú K. Zsófiával, a fiatalkorú K. Zsuzsannával és a huszonkét éves Horváth Évával. Vala­mennyien nyíregyházi lako­sok, és ismerősként köszön­tötték egymást. Rövid beszél­getés után a fiatalkorú K. Zsuzsanna meghívta Etelkát, hogy tartson velük, sőt még tortát is ígért, hogy vesz neki a Márkában. A tortavásárlás­ból csak nem lett semmi, ám felajánlották neki a sóstói te­raszt, amelyet az utóbbi idő­ben Horváth Éva és a fiatal­korú K. Zsuzsanna rendsze­resen látogatott. Ütjük mégsem a rövidebb úton vezetett Sóstóra, hanem a temető felé indultak el. K. Zsófia útközben elvette a gyermekkorú R. Etelka bőrkabátját. -Később ezt a fiatalkorú K. Zsuzsannának adta át, és közben el is dön­tötték, hogy megtartják ma­guknak. Azonban arra is gondoltak, hogy mi lesz, ha a rendőrség felelősségre von­ja őket a kabát elvétele miatt, ezért elhatározták, hogy megelőzik a feljelen­tést, és a kis ártatlan Etelkát megölik... A beszélgetésből á kis sér­tett megértette, hogy mire készülnek és menekülni akart. Egy ismeretlen nénitől és egy katonától kért volna segítséget, de az utcán leját­szódó ügyet komolytalan do­lognak tartották, és így nem is törődtek segítségkérésével. így vihették el a 4-es útvo­nal mentén a Család utcán is túl egy kukoricás területre, ahol megkezdték rettenetes tervük végrehajtását. Először levetkőztették és melegítőjének alsó szárával próbáltál?; megfojtani. Az eredménytelen kísérlet után Horváth Éva kihúzta a ruha­darabban lévő gumipertlit és a gyermekkorú. K. Zsófiával azt a védtelen gyermek nya­kára csavarták. Közben a gyermek sírt, és könyörgött, hogy ne öljék meg, Horváth Éva azonban — akinek gyer­meke 6 hónapos korában rö­viddel ezelőtt halt meg — kijelentette, hogy az ő gyer­meke is így szenvedett, hadd szenvedjen más is. Ezután Etelka korábban el­vett kabátjának öve került bántalmazó! kezébe, illetve a gyerek nyaka köré, és azzal fojtogatták tovább. A gyermek, akit a bántal­mazás már teljesen elgyengí­tett, elájult, s úgy látták, hogy meghalt. Mivel ekkorra már teljesen mezítelen volt, bedobták az egyik tócsába. A hideg víztől R. Etelka magához tért, Horváth Éváék pedig újabb kegyetlenséggel kínozták tovább. Kezét össze­kötözték, fejét tűsarkú cipő­vel ütögették, majd a több sebből vérző, összekötözött kezű, mezítelen lányt a po­csolyában ismét magára hagyták. Több mint két óra is el­telt már a magára hagyás után, amikor a közelben la­kók a hosszas kutyaugatásra felfigyeltek és lementek a kert végébe. Ekkor találtak rá a gyermekre, aki orvosi vélemény szerint — az akko­ri időjárási viszonyokat fi­gyelembe véve — néhány órán belül meghalt volna. A gyermek sérülései egyéb­ként külön-külön nyolc na­pon belül gyógyulóak voltak, de a megkínzott gyermek esetében ezek csak 3—4 hé­ten belül gyógyultak. Az alig 14 éves K. Zsu­zsanna és Horváth Éva elő­zetes letartóztatásban várja a megyei bíróság ítéletét, a gyermekkorú K. Zsófiának pedig folyamatban van a kü­lönleges intézetben való elhe­lyezése. Dr. Toronicza Gyula csak Ígérnek? Bútort kerestek a népi ellenőrök Talál-e ’ ízlésének és pénz­tárcájának megfelelő bútort a vásárló, ha betér a boltba, s ha nem, annak mi az oka? Értől adott számot a héten a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak Szabolcs-Szatmár megye legnagyobb kiskeres­kedelmi vállalata, az ipar­cikk-kisker. Egy mondatban úgy lehet­ne sűríteni a választ, hogy nem mindig talál, s nem csak azért, mert nem biztos, hogy megegyezik ízlése a kereske­delmi vállalat beszerzéseit intéző dolgozóéval, hanem azért is, mert a Vállalat sem mindig kapja meg az ipartól, amit megrendel. Az idén pél­dául az év első felében a nyíregyházi bolt áruigényé­nek már az egyeztető tárgya­láson is csak 60 százalékára tettek ígéretet, a mátészalkai és a kisvárdai boltok igényeit sem fogadták el csak 90 szá­zalékban. Hasonló arányokat tükröz, olykor még kedvezőtlenebb a kép a megrendelések vissza­igazolásánál: az Agria Bútor­gyár a stilizált bútorokból szinte semmit, a BUBIV, a Szék- és Kárpitipari Vállalat plüss és hagyományos garni­túrákból igen keveset, a Zala és Kanizsa Bútorgyár ugyan­csak keveset vállalt a szabol­csi vállalat igényeinek kielé­gítéséből. Hogy valamit ' pótoljon a vállalat, tízmilliót meghaladó értékű bútort rendelt kisebb vállalatoktól és szövetkeze­tektől, a raktárakban ma­radt termékekből viszont azt a következtetést vonhatták le, hogy a vevő inkább vár, el­halasztja a vásárlást, míg meg nem találja, esetleg más megyében szerzi be a neki tetsző bútorfajtát. A felhal­mozódott készlet értékesíté­sére az idén két alkalommal is szerveztek 20—30 százalé­kos árengedményes vásárt, ám a várt eredményt, a la­kosság vásárlókedvének nö­vekedését ez sem hozta meg. Az ellátási gondok ellenére a vállalat évente mintegy 200 millió forintos bútorforgal­mat bonyolít le meglehetősen szűkös körülmények között. Nyíregyházán a bemutatóter­men kívül á raktárház is el­adótérré változott, Mátészal­kán korszerűtlen, bérelt rak­tárakban kénytelenek tárolni a bútort, egyedül Kisvárdán felelnek meg tavaly óta a kö-J rülmények mind az értékesí­tés, mind a raktározás köve­telményeinek. Nyíregyházán egy önálló bútorház felépítése jelenthet­ne lényeges javulást a búto­rok bemutatásában és érté­kesítésében. A tanulmány- terv már 1978-ban elkészült, megvalósítása azonban csak a Szatmár Bútorgyárral és a Bútorértékesítő Vállalattal közösén látszik reálisnak. us Tejes siker Penészleken Lehet szeszmentesen Rendhagyó nap volt no­vember 20-án Penészleken. A meghívó, amit küldtek a .-kocsmába invitált, a házigaz­da szerepére a Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ vállalkozott. Papp Lajos,'az ÁFÉSZ ke­reskedelmi főosztályának ve­zetője: — A penészleki szeszmen­tes nap rendezésében segített a Nyírkémia Vállalat üdítő italok, a sütő- és a tejipar péksütemények és tejből ké­szült termékek bemutatásá­val. És természetesen partne­rünk a község lakossága. A HUNNIACOOP baromfibelső­séget és -húst adott. Dr. Kiss Tibor körzeti or­vos: — Csak megköszönni lehet a szövetkezetnek, hogy erre vállalkozik, pénzt és energiát áldoz érte. Ma a testkultúrá­ról, testápolásról és a táplál­kozáskultúráról hangzott el előadás. Örülök, mert sokan jöttek el, és mert felnőttek is sokan jöttek. — Mint orvos mit vár egy ilyen programtól? — Nem arra gondolok, hogy megváltjuk vele a vi­lágot, de ha öt-tíz emberre hatunk, ha elérjük, hogy né­hány gyerek ne egy az egy­ben kövesse a szülő táplálko­zási, italfogyasztási szokása­it, ha itt élő asszonyoknak adhatunk néhány kozmetikai tanácsot, akkor azzal már tet­tünk valamit. Az, hogy száz­ötven-kétszáz fogkefe fogyott el, és nem tudom, hogy meny­nyi fogkrém, egyéb, a helyes testápoláshoz szükséges cikk, akkor is eredmény, ha nem használnak minden fogkefét. Papp Lajos: — A lebonyolítással nem volt gondunk, az emberek megértették, hogy ilyen is van, talán azt is, hogy ilyen is kell. A kóstolónak sikere volt. — Mennyibe került mindez az ÁFÉSZ-nek? \ — Néhány ezer forintba, de azt hiszem, hogy nem ez a fontos. A kulturált kereske­delem egyik feltétele a vá­lasztani, válogatni tudó, igé­nyes fogyasztó. Egy nap ital­forgalma természetesen ki­esett, de én hiszek az orvos­előadónknak: megtérül ez egészségben... A meghívó a kocsmába, az 5-ös számú büfébe invitált. Almási László, a büfé ve­zetője: — Boldog vagyok, hogy így sikerült. A gyerekeket látni külön élmény volt. Az pedig, hogy televíziós reklám szö­vegét idézzem, hogy az ital­boltban tejes siker volt tel­jes siker ... A szeszmentes nap szerve­zőinek, munkásainak, dr. Nyers János, a tanács elnöke mondott rövid köszönetét: „Viszontlátásra 81-ben”. (bartha) Vevőmadár A rendszeres baromfi­vásárló pontosan meg tud­ja különböztetni egymás­tól a normális bontott csirkét és a grillcsirkét. Több ismérv van. Az első belsejében ott lapul a máj, zúza, nyak. Ára negyvenkét forint kilón­ként. A másikból hiányzik a kis zacskó, tehát szegé­nyesebb, s az ára negy­vennyolc forint. * Nem kétséges, hogy az elsőt keresik többen, már csak azért is, mert elenyé­sző azok száma, akik ott­hon grillsütőben készítik az ebédet. Természetesen az árkülönbség sem mel­lékes. Az utóbbi hetekben a kereskedelem és a barom­fiipar kellemetlenül lepte meg a vevőt. A boltokban időnként eltűnt, vagy leg­alábbis elenyésző mennyi­ségűvé zsugorodott a ha­gyományos bontott csirke, míg a grill fúlásig volt. N egy venny olcért. Az biztos, hogy az egyik éppúgy madár, mint a má­sik. De a vevő nem az. Ezt jó lenne, ha az ipar és a kereskedelem is tud­ná. (bürget) VISSZHANG Almaügyben A Kelet-Magyarország • október 11-i számában cií?ir jelent meg „Alma az ég alatt” címmel. A téma népgazdasági fontosságát figyelembe vé­ve, s tekintettel arra, hogy közérdeklődésre számot tartó írásról volt szó, a SZÖVOSZ elnöke részletes helyzetfelmérést rendelt el. A szerzett tapasztala­tokról tájékoztatta Lázár György elvtársat, a Mi­nisztertanács elnökét. Meg­köszönöm a cikk szerzőjé­nek jóindulatú intelmeit, s azt, hogy ráirányította a figyelmet erre a szövetke­zeti kereskedelem számá­ra is sok gondot jelentő problémára. Kérem a Kelet-Magyar­ország szerkesztőségét, to­vábbra is kísérje figye­lemmel a fogyasztási szö­vetkezetek sokrétű mun­káját és arról tájékoztas­sa Szabolcs-Szatmár me­gye lakosságát. Bőle Dezső, a SZÖVOSZ osztályvezetője A VOR vásárosnaményi üzemében műszakonként 250 darab férfinadrágot készítenek. Pájka Erzsébet a zse­bek bevarrását végzi. (Jávor L. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom