Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 22. Propagandistáknak Magánélet, közélet, politika Hasznos és tanulságos írásokkal jelent meg a Propagandista legújabb, 4. száma. A kötet első írása a pártoktatás középtávú tervét ismerteti, melyet az MSZMP Politikai Bizottsága 1980. július 22-i ülésén fogadott el. Szirtes I. János A kulturális kapcsolatok és az ideológia tőkés szemmel címmel írt érdekes tanulmányt, amelyben többek között a funkcionalizmus koncepcióját elemzi. Rámutat: ez olyan szemlélet, amely szerint az ideológiától függetlenül szükség van az értelmiségi rétegek kulturális egységének visszaállítására. Leleplezi e hamis nézetet, valamint a nemzetek feletti társadalompolitikát. Hasznos olvasmány Raj- csányi Péter írása is a tudományos technikai forradalomról. Napjainkban fontos és sokszor vitatott kérdés az életmód. Neves filozófusok, szociológusok, közgazdászok foglalkoztak vele az elmúlt évtizedekben, s legalább másfél száz definícióját határozták meg. Most Rajnai Vilmos tollából olvashatunk e témával kapcsolatban ismereteinket bővítő tanulmányt Érdekes írás Gombár Csabáé, mely a magánélet, a közélet és politika kapcsolatát elemzi, s egyebek közt arra válaszol, ki a közéleti ember, azonos-e a közélet és a politikai élet? Hasznos írásokat közöl a módszertan rovat. Vonsik Gyula Az ideológiai nevelőmunka komplexitását elemzi, Farkas Endre a szocialista erkölcsről ír, G. Havas Katalin Lenin Filozófiai füzetek című munkája alapján szól a klasszikus művek eredeti tanulmányozásának fontosságáról. E számban nyíregyházi szerzőpáros : Kiss Ilona és Kuczi Tibor, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola adjunktusai közös tanulmányukban arról írnak, hogy miként lehet a szépirodalmat felhasználni az etikai oktatásban, s adnak hasznos útravalót mind az irodalom mind az etika művelőinek. (F. K.) A tizenegy éve alakult METRIPOND-gyár Fehér- gyarmaton az egyik legnépszerűbb üzem. Dolgozói és maga a vállalat is mindent megtesz annak érdekében, hogy a település városiasodása gyorsabb ütemű legyen. Két évvel ezelőtt elsőnek kapták meg a társadalmi munka elismerésére alapított plakettet és oklevelet. A közéletben való részvételük azóta sem csökkent. Egy most keltezett hír arról tudósít, hogy a gyár 600 ezer forintot adott az óvodaépítéshez. Űjabb támogatást is kilátásba helyeztek. A METRI- POND vezérigazgatója, Fótos József legutóbb a városban együttműködési megállapodást írt alá a művelődési otthonnal, s megígérte a helyi sportkör támogatását is. Döntés született arról, hogy a műszaki szakemberek letelepítését meggyorsítják, s ezzel bővítik a város értelmiségét is. A hivatalos segítségen kívül a gyár dolgozói a mindennapok során is aktív munkálói a város szellemi és közéletének. A munkások és alkalmazottak részt vesznek a különböző öntevékeny együttesekben, segítik az iskolákat, igénybe veszik a művelődés megannyi formáját. Kétszázezer forintos társadalmi munkával segítették a gyermekintézményeket. Az iskolák rendezvényein is rendszeresen részt vesznek, s mint patronálókra számíthatnak, legyen szó munkáról vagy Büntetés magánvád alapján Megverte a nagymamát Gyermekjáték miatt került a bíróság elé Kocsány István 44 éves ófehértói lakos. Kocsány és szomszédja, P. Erzsébet lakása között egy üres telek van, amelyen Kocsány különböző növényeket termel. Munkáját nem, de annak eredményét sokszor megzavarta, hogy P. Erzsébet hét unokája át-átment a telekre és ott kárt okozott Kocsány Istvánnak. A férfi többször is figyelmeztette a gyerekek anyját, hogy ne engedje tönkretenni munkája gyümölcsét, de semmi sem változott. Kocsány írásban fordult a nyírbátori járási hivatal gyámügyi előadójához,; hasson oda, hogy a szülő megfelelő felügyeletet gyakoroljon- gyermekei felett, ám a helyzet ezután sem változott. Június 26-án már odáig fajult a dolog, hogy az egyik gyermek kaszával fenyegette meg a Kocsány család egyik tagját, s amikor ezt másnap reggel a munkából hazatérő családfő megtudta, átment a szomszédba, hogy nyomatékosan figyelmeztesse a gyermekek anyját: vigyázzon jobban családjára. A szomszédban csak a nagymama volt otthon. Kocsány neki is elmondta, miért jött, s ebből veszekedés lett. Szóváltás közben Kocsány megmarkolta P. Erzsébet nyakát, aztán leköpte, majd belerúgott, s miután kidühöngte magát, hazament. P. Erzsébet nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, s magánvádlóként pert indított Kocsány István ellen. Kocsány a bíróság előtt tagadta, hogy rátámadt P. Erzsébetre, de a magánvádló és egy tanú bizonyította, hogy a bűncselekményt elkövette; A Nyírbátori Járásbíróság könnyű testi sértés miatt Kocsány Istvánt 3200 forintra büntette, de a büntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A magánvádló súlyosabb büntetés kiszabásáért, Kocsány felmentésért fellebbezett. A megyei bíróság helyben hagyta a járásbíróság ítéletét, de a pénz- büntetés végrehajtásának felfüggesztését mellőzte, így a 3200 forintot meg kell fizetni. Az ítélet jogerős. A METRIPOND Vörösmarty szocialista brigádja, amely megnyerte az Igaz ez a szép vetélkedőjét, Fehérgyarmat számára is dicsőséget szerzett. (Fotó: M. K.) gyermekek részére tartott ünnepségről. Fontos szerepet töltenek be a pályaválasztási tanácsadással is. Nyílt napokat szerveznek, amikor fogadják az iskolásokat, akik közül nem egy kapott kedvet a gyári munkához, s lett a szakmunkás- képző tanulója. A szocialista brigádok még a nehezen nevelhető gyermekek segítését, „megfogását” is vállalták. A METRIPOND jó példája másokat is serkenthet. Különösen a kisvárosokban van az ilyen együttműködésnek nagy jelentősége, ahol a szervezett üzemi közösségek köz- szereplése az egész demokratikus közélet befolyásolója lehet. Döntött a bizottság Hegyei lapok írják TERMÖFÖLDJAVÍTAS PERLITTEL A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyárában két évvel ezelőtt kezdték meg a kerékpárok szerelését. Az idén százhatezer darab különböző kerékpárt hoznak forgalomba. (MTI fotó: Fehér József) A METRIPOND PÉLDÁJA Egy üzem — a városéit Penészleké a három és fél millió Ismét egy jelentős társadalmi összefogás értékelésére kerülhetett sor megyénkben november közepén. A társadalmi és tanácsi szervek vezetőiből alakult bizottság értékelte a Sziklai Sándor brigád felhívására indított kongresszusi felajánlások teljesítését. A megyei tanács számláján összegyűlt kis híján 3,5 millió forintot a bizottság egy tételbén a penészlekiek- nek ítélte oda. Emlékezetes, hogy év elején a csepeli Sziklai Sándor nevét viselő szocialista brigád a XII. pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt hirdetett. A felhívás nyomán Szabolcs-Szatmár megyében is tapasztalhattuk az összefogás szép példáját. Egy előre meg nem határozott, de közös és fontos célért áldozták fel szabad idejük egy részét a kisebb-nagyobb kollektívák. A kommunista műszakokban, hét végi társadalmi munkákban csaknem 40 ezren vettek részt. A sikeres akcióra a pártszervezetek és a vállalati szb-k mozgósítottak, de az egyéni kezdeményezéseknek is tanúi lehettünk az elmúlt hónapokban. Helyesen döntött a bizottság. A milliókat az egyik legjobban rászoruló szabolcsi község kapja. Penészleken az általános iskolát idén újították fel, az itteni gyerekek kulturáltabb körülmények között tanulhatnak, de sportolásra — főleg télen — nincs lehetőségük. A hamarosan átutalásra kerülő pénz egy részéből tornatermet építenek a felújított általános iskola mellé. A pénz többi részéből klubkönyvtárat építenek a községben. Az utóbbi létesítményre is égetően szükség van, hiszen Penészleken még nem épült művelődési létesítmény. Megyénkben 159 üzem kollektívái gyűjtötték össze az említett három és fél millió forintot. A teljesség igénye nélkül azokat az üzemeket említjük, amelyek elsők közt csatlakoztak a felhíváshoz, vagy nagyobb összeget fizettek be a számlára. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai gyűjtöttek legtöbbet, kereken 370 ezer forintot. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat 184 ezer, az 5. sz. Volán Vállalat 175 ezer forintot utalt át a számlára. a ZÖLDÉRT vállalat brigádjai 129 ezer, a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói 99 ezer forinttal járultak hozzá az akció sikeréhez. A Kisvár- dai Szeszipari Vállalat 58 ezer, a nyírbátori növényolaj gyár 59 ezer, az ÉRDÉRT vállalat mátészalkai telepe 34 ezer, a Szabolcs megyei Építő és Szerelő Vállalat 89 ezer. a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyára 69 ezer forintot fizetett be a számlára. Az újfehértói Lenin Tsz 11 ezer, a mátészalkai vasutaskollektíva 9 ezer forinttal segítette elő a penészlekiek fejlődését. (n. 1.) Az országban sok helyütt perlittel javítják a termőföldet. A kísérletek tanúsága szerint a nehezen művelhető agyagos, márgás, kötött földek a perlitezéssel fellazulnak, s a levegőssé vált talajban a tápanyagok folyamatosabban jutnak el a növényekhez és jobban is értékesülnek. A sűrű, tömött talajrétegek vízáteresztővé, a laza homoktalajok pedig víztartóssá válnak. A perlit anyaga a hazánkban bőséggel fellelhető vulkáni kőzet, aprítás és megfelelő hőfokon történő duzzasztás után. A pálházi üzemben gyártják, ahol ebben az évben a termelés megközelíti a 100 ezer tonnát. A fokozódó érdeklődés és a piaci kereslet növekedése nyomán a már meglevő berendezéseket felújítják és újabb gyártósort is építenek mintegy 60 millió forintos költséggel. (Észak-Magyaror- szág.) A PIROGRÁNIT RENESZÁNSZA Közel egy évszázada kezdte el ennek a kiváló burkolóanyagnak a gyártását Pécsett Zsolnai Vilmos. A hatvanas években ismét gyártani kezdte a Pécsi Porcelángyár. Azóta egyre több lakóházon, középületen jelenik meg: mázas vagy natúr kivitelben, tető- cserépként vagy falburkolóként. Igaz, hogy többszörösébe kerül, mint a hagyományos tetőcserép, ám fantáziagazdag forma- és színvilága üdítőleg hat az utcaképre, időtlen időkig ellenáll minden viszontagságnak. Ma már mintegy nyolcvanezer négyzetméter pirogránit alapanyagú mázas kivitelű, sajtolt és hasított lap hagyja el a porcelángyár alagútkemencéit. Gyártanak még padlóburkoló és csúszás- mentes fagyálló „piskótala- pok”-at is. (Dunántúli Napló.) BŐVÍTIK a szilvásvaradi ERDEI MÚZEUMOT A szilvásváradi Szalajka- völgy erdei múzeuma — a hajdani erdei munka megmentett értékeivel, muzeuális emlékeivel Heves megye múzeumi egységei között a leglátogatottabb létesítmény. A látogatók között ott vannak szinte valamennyi földrész szakemberei, képviselői is. Közel húsz országból tettek ígéretet az erdészeti szakemberek, hogy a hazájukra jellemző fő fafajokból egy-egy korongot — bütümetszetet — küldenek, s eljuttatnak erdő- gazdálkodásukra jellemző termelési eszközeikből, erdei termékeikből, gyártmányaikból is. Jó úton tartanak tehát afelé, hogy ez a létesítmény — amely hazánk első és eddig egyetlen erdei szabadtéri múzeuma — nemzetközi erdei múzeummá fejlődjön. A Sza- lajka-völgyi alsó tónál levő épületben helyezik el a Bükk térségében előkerült kövületek gyűjteményét, az erdő- gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat. (Népújság, Heves megye.) BŐVÍTIK A DEBRECENI TÁVFŰTÉS ERŐMÜVÉT Végleges döntés szerint mintegy 700 millió forintos beruházási program keretében a VI. ötéves terv végéig körülbelül 4—500 millió forintot fordítanak az erőmű kapacitásának a megnövelésére. Ebből a pénzből mindenekelőtt két kazán: egy gőz- és egy forróvízkazán épül. mindkettőt a Szovjetunió szállítja. A beruházás fővállalkozója a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat, átvette a munkaterületet s megkezdte a kivitelezés előkészítését. (Hajdú-Bihari Napló.) „TÄBLÄS HAZAK” BÉKÉSCSABÁN Megbecsülik a múlt örökségeit Békés megye székhelyén. Nemrég vették számba ugyanis Békéscsaba és az öt város- környéki település műemléki és műemlékvédelmi helyzetét. Októberben a város 21 védett épületére helyezték el a megkülönböztető, a legfontosabb adatokat tartalmazó, süttői kemény « mészkőből készült táblákat. A következő feladat: a védett épületek megfelelő hasznosítása. (Békés megyei Népújság.) GONDTALANABB ÖREGSÉG A mezőhéki Táncsics Tsz nyolc, szoba-konyhás lakrészt alakított ki, mely alkalmas idős, elhagyott, főleg tanyán élő emberek elhelyezésére. Ezeket ingyenesen bocsátják a rászorultak rendelkezésére. Akiknek közülük tanyája van külterületen, azt tőlük megvásárolja, egy összegben kifizeti a tsz. Ez a jól bevált gyakorlat az idős embereket nem szakítja el a faluközösségtől úgy, mintha például szociális otthonba kerülnének. A lakrészeket elhagyott épületek felújításával alakították ki, szerény költségekkel. Hatszáznál több a gazdaság nyugdíjasainak száma, akik közül mintegy ötven olyan idős embert talált a szociális bizottság. akikkel tartási szerződést köthet a tsz. (Szolnok megyei Néplap.)
