Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

1980. november 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdasági szerződések Jobban ösztönözni Kössön termékértékesítési szerződést! A szerződés biz­tonság ! Divatos felhívás, ilyenkor ősszel gyakran hall­juk, olvassuk. De milyen eredményei vannak? Hol ál­lunk a termékértékesítési szerződések megkötésével? Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetőjét ke­restük meg. — Nem divatról van szó. Inkább az aktualitás a he­lyes kifejezés. Október 31-ig célszerű, ha a termékértéke­sítési szerződéseket megkötik a gazdaságok a feldolgozó, il­letve forgalmazó vállalatok­kal. — Miért, az október 31-e bűvös fordulópont? — Nem fordulópontról van szó. Azonban a szerződéseket célszerű megkötni eddig az ideig, hiszen a megkötött szerződés az üzemi és nép- gazdasági tervezés szempont­jából nagyon fontos infor­máció. — Miután a naptár novem­bert mutat, mondhatja, hogy a nagyján túl vagyunk? Mi a véleménye, hogyan szolgál­ták az ön által említett célt a szerződések az idén? — összességében jól ál­lunk. A tervezésben • a szer­ződések orientálták a gazda­ságokat. A szükséges termé­kek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. — Például? — 6 millió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfi­ra a partnerek már szerződ­tek. Ez a mennyiség a bel­földi szükségletet és lényegé­ben az exportárualapot is fe­dezi. Tojásból az előirány­zott mennyiség 90 százaléká­ra már megkötötték a szer­ződéseket. A jövő évi cukor­ellátás is biztosított, sőt a cu­korrépa-termesztési szerző­dések alapján következtethe­tünk arra, hogy 15—20 ezer hektárral nő a vetésterület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyagszük­ségletének legnagyobb részét szintén már szerződéssel fe­dezte. Október 31-ig zöldség­ből például az igény 90 szá­zalékát, gyümölcsből pedig több mint 70 százalékát lekö­tötték. A bor- és a szőlőter­mésre is már megkötötték a szerződéseket. — A kistermelők termékei­nek a felvásárlása szintén szerződéses úton történik? — Jórészt igen. A termelő­üzemek, az áfészek nagy gonddal foglalkoznak a kis­termelőkkel való szerződések megkötésével. Sok" helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszo­nyítva kétségtelen előrelépés mutatkozik. Igen jó gyakor­lat az, amikor a szerződéses kapcsolatokat különféle szol­gáltatásokkal egészítik ki, te­hát vetőmagot, szaporítóanya­got adnak a kistermelőnek, vagy különböző eszközöket. Mindez elősegíti az egységes, jó minőségű és így piacképes termék termelését. — Tehát akkor azt mond­hatjuk, hogy az idei szerző­dések körül minden rendben van? — Nem! Sajnos ezt nem állíthatjuk. A friss fogyasz­tású kertészeti termékek szerződéskötésével a Zöldért- vállalatok alaposan lemarad­tak. — Mit jelent ez az elmara­dás arányaiban? — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szük­séglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. — Mi indokolja ezt? — Nem tudnék rá magya­rázatot. Megítélésem szerint ezt az elmaradást semmi sem indokolja. — Mégis milyen oka van az elmaradásnak? — A válasz igen rövid le­het. A vállalatok, mármint a Zöldért-vállalatok által fel­ajánlott szerződések feltételei sértik a termelők alapvető érdekeit, ezért nem elfogad­hatók. — Konkrétan megemlíthet­ne néhány ilyen feltételt? — A termelők elégedetle­nek voltak a göngyölegek használati díjával. Vitatott az áru válogatásával kapcsolato­san felmerülő költségek nagy­sága. A szerződéses garantált árak nem ösztönzőek. — Kifejtené részleteseb­ben? — Igen. A Zöldért szerző­déses garantált árai nem fe­dezik a termelési költségek növekedését. Ezt lényegében a Zöldért is elismeri, utólag az átvételnél megállapított konkrét árnál ígéri figye­lembe venni a termelési költ­ségek alakulását. Ilyen ala­pon — ígéretre — szerződést kötni nehéz dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a kevésbé igényes konzervipari áru szerződéses ára maga­sabb, mint a válogatott, friss fogyasztású termék ára. — Mi az ön véleménye er­ről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felül­vizsgálni. Nemcsak azért, mert a termelési kedvet ront­ja, hanem elsősorban azért, mert veszélyezteti a kiegyen­súlyozott belföldi ellátást is. Mivel a Zöldért-vállalatok által forgalomba hozott áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, így az árualap szű­külése az exportszállítások­ban is gondot okozhatnak. Keserű József Kedvezően változott a termékösszetétel Gazdálkodás a tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél A január elsején életbe lé­pett ár- és gazdasági szabá­lyozó változás befolyásolja a vállalatok, szövetkezetek nye­reségét is. Ugyancsak ennek az alapján kellett megállapí­tani az idei bérfejlesztéshez szükséges alapokat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében ugyanúgy, mint az országban, az év ele­jén tapasztalt bizonytalanság után általában tisztázódtak azok a problémák, amelyek elsősorban az árbevétel és az anyagköltség átárazása te­kintetében jelentkeztek — tá­jékoztatott Garay László, a Pénzügyminisztérium megyei bevételi hivatalának osztály- vezetője. A korrigált adatokat a III. negyedévi mérleg leadásával egyidejűleg kellett benyújta­ni a bevételi hivatalnak. így ez lehetőséget adott bizonyos mértékű következtetések le­vonására. Az első megállapí­tás — ami megegyezik az or­szágos elképzelésekkel —, hogy az ár- és gazdasági sza­bályozó változás hatására el­térő mértékben ugyan, de csökkent a nyereség mind a tanácsi, mind a szövetkezeti iparban és építőiparban. Az év eddig eltelt időszaká­nak gazdálkodási eredményei támpontot adnak annak fel­mérésére is, mi várható az év végéig, milyen következteté­sek vonhatók le a gazdálko­dást illetően. A megyében lé­vő gazdálkodóknak több, mint a fele az átárazás alapján a múlt évitől jobb nyereséget ért el, harmaduk annak meg­felelőt vár, s mindössze 15 százalékuknál gyengébbek az eredmények. Bár az átszámí­tás eleve csökkentett összegű nyereséget jelent, azonban feltehető, hogy néhány helyen az átárazás nem megfelelően történt. Aligha feltételezhető ugyanis, hogy a javuló ered­mények mind tényleges ha­tékonyságnövekedésből szár­maznak. Vannak kedvező irányzatok a megyében. így olyan tanácsi vállalatok és ipari szövetkeze­tek találhatók, amelyek nö­velték a nem rubel elszámo­lású exportjukat, fokozták a bérmunkát, kedvezően vál­toztatták a termékösszetételt. Azonban több helyen tovább­ra sem történtek megfelelő in­tézkedések az anyag-, munka­erő- és költséggazdálkodásnál a tartalékok feltárására. Elgondolkoztató, hogy a csökkenő összegű nyereség el­lenére a vállalatok és szövet­kezetek kisebb része tervez csak mérsékelt, 3 százaléknál nem nagyobb bérfejlesztést, de több helyen 7—9 százalé­kos emelést is terveznek. Az elmúlt évek tapasztalatai e vonatkozásban legalábbis óva­tosságra intenek. A Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyárában műszakonként 350 zakót készítenek. Ladányi Lászlóné fel­adata a zakók ujjbevarrása. Haturáliák B arátom, aki árgus sze­mekkel figyeli a vilá­got, a minap roppant izgalmas összefüggésekre hívta fel a figyelmem. — Tudod mi a naturália? — kérdezte sejtelmesen. Próbáltam magyarázni, amit erről a közgazdaság mond, de hevesen félbeszakított. — Ne is erőlködj! Csak figyelj! — Én egy áruházban dol­gozom, ahol pontosan tu­dom, másnap mit szállítanak le. Gondosan felmérem, mit óhajt a környezetem, a szomszédom, a szomszéd bolt vezetője. Ezt félrete­szem. Amikor másnap jön­nek, kapják az árut. Legá­lis, hiszen árleszállítás van. — Ezután megindul a kör. A gyermekruhás ad a sógor­nőmnek olyan tipegőt, ami­ből csak hat érkezett. A szomszédom, aki tüzépes, hajlandó a maszek fuvaros kocsijára is felrakni a jó szenet, amit az elvisz a ve­gyiboltoshoz. Annak van al­maszappanja, amit kérésem­re bőven elad a mellettem dolgozó elárusítónak, akinek a férje viszont a kenyérbolt­ban 'dolgozik, s mindennap eltesz két meleg krumplis­kenyeret, amit nem nyom­tak még össze szállításnál. Az egyik kenyér nekem kell, a másik mindig a cipőosztá­lyon dolgozó kollégámé, s így a leszállított árú, ex­portból visszamaradó cipő­ből négy párat félretesz. Ebből egy jut nekem, a má­sik három célirányosan megy el. A hőközpontos fe­lesége is részesül ebből, akinek a férje ennek fejé­ben nagyobb nyomással ad­ja a meleget, ami ilyenkor télen fontos. A másik há­romnak is megvan a helye. A henteslány a boltban kap egyet, ezért mi és a szom­szédomban lakó asztalos rendszeresen kapunk lábszá­rat szombaton. Az asztalos, aki különben vállalatnál dolgozik, biztosít ennek fe­jében villanyfúrót, s amit kell a sógorom házépítésé­hez. A sógorom nem hálát­lan, hiszen ő nemcsak ház­építő, hanem sörraktáros, aki folyamatosan’ biztosítja a másik húgom férje presz- szója számára a Kinizsit. Persze ez sem elég, mert a közelben építkezés folyik, így a sógorom mindig tud olyan brigádot toborozni szombatra, ami kisiparos barátja számára pontos és szakértő munkásgarnitúrát jelent a vállalt munkákon. Miután a sógorom barátja sok munkát tud viszonylag vállalni, előnybe részesíti azt a mezőgazdasági boltost, akinek az ő számára mindig van külföldi permetszere, s így képes arra, hogy csupa exportalmát termeljen. De hogy minden zavartalan le­gyen, a sörből házhoz szál­lítva kap az, akinek a ba­rátja az almaátvevő, s így soron kívül veszi meg a csupa exportalmát. Hogy a kapcsolat zavartalan legyen, az általam eltett pulóverek­ből is jut az átvevőnek, s így én is el tudom adni az anyósom pettyes almáit, jó áron. Ez lényeges, mert az apósom a termelőszövetke­zet tápraktárából időnként juttat a nagykemél dolgozó ismerősömnek, aki nem há­látlan, hanem mindig előny­ben részesíti az áruházun­kat akkor, amikor kurrens áru van, vagy amikor az ár- leszállítás közeledik. Mond­hatnám úgy is: ez a folya­mat népgazdasági érdek! K ifulladás nélkül adta elő. Jómagam már szédültem, amikor fel­tette a drámai kérdést: — Űj pakisztáni bugyogók érkeztek. Alig pár. Nem kell? Megborzadtam. Kellene, de hol illeszkedem majd eb­be a körbe? Nem, akkor in­kább maradok bugyogó nél­kül. Bürget Lajos Mi a véleménye? Nagy István Mátyás László Zagata Ferenc A termelés és a feldolgozás fejlesztéséről „Az élelmiszeripari fel­dolgozás, a tároló- és hűtő- kapacitás a mezőgazdasági termeléssel összehangoltab- ban fejlődjék.” (Az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozatából.) NAGY-ISTVÁN, a nyír- tassi Dózsa Termelőszövet­kezet párttitkára: — Mindig is foglalkozta- tatott bennünket a termelés és a feldolgozás kérdése. Ennek volt az első lépése több mint egy évtizede, amikor dohánysimítóból tartósítóüzemet alakítot­tunk ki. Abban az időben tormából közel félmillió fo­rint volt a termelési érté­künk. Az elsődleges cél azonban az volt, hogy a megtermelt termékekből félkész vagy készterméket állítsunk elő. Az nagyobb jövedelmet biztosít. Ezen túlmenően természetesen a foglalkoztatás megoldása is a célunk volt. Később mind többet termelt az üzem, új csarnok is épült, s egyre több növényt dolgoztunk fel. Jellemző a feldolgozás kapacitására, hogy a saját termelvényeken kívül a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban megszerveztük az uborkatermesztést, s ezen­kívül a járás nagyon sok termelőszövetkezetéből vá­sárolunk nyersanyagot. A szomszédos állami gazda­sággal is kooperálni szeret­nénk nyersanyag-biztosítás terén. Gondolkodunk egy társulásos alapon való előbbrelépésen is, ami a kö­zeljövőben meg is valósul­hat. Ezzel nagyot lépünk a termelés és feldolgozás te­rén. MÁTYÁS LÁSZLÓ főker­tész: — A feldolgozó üzemelte­tésekor elsődleges a saját nyersanyag biztosítása, hi­szen ez a legolcsóbb. A ter­melőszövetkezetben erre tö­rekszünk. Paradicsomból is ennek megfelelően két faj­tát termesztettünk az idén: az egyiket lének, a másikat pedig savanyúságnak. A paprikára most nem volt kedvező az időjárás, ezért a magasabb jövedelmet adó értékesítést választottuk. Ellenben jövőre jut majd a konzervüzemnek is. Az uborka nagy részét a háztá­jiban termeljük meg, s ezt is tovább bővítjük. A gyü­mölcs is a szövetkezetben terem meg, kivéve az alma többségét, amit vásárolunk. — A jövőt alapul véve van egy hosszabb távú el­képzelésünk. Szilvát és meggyet telepítünk, s ezt rá­zógéppel takarítjuk be. El­lenben úgy érzem, a terme­lés nehéz helyzetben van, mert egy telepítés 4—5 év múlva kezd teremni, s nem biztos, hogy akkor is kere­sett még az a termék. Ezért azt várnánk a konzervipar­tól, hogy hosszabb távra előre jelezze az igényeket, mert csak így lehet kielégí­tően biztosítani a megfelelő mennyiségű nyersanyagot. ZAGATA FERENC, a konzervüzem vezetője: — Ügy érzem, nálunk tel­jes összhangban van a tér«- melés és feldolgozás. Ezt példákkal is alá lehet tá­masztani. Elsősorban azzal, hogy a konzervüzemet a ter­melőszövetkezet látja el zöldséggel és gyümölccsel. Az is idetartozik,, hogy az * eredetileg 24 millió forintos termelési tervünket meg- toldjuk év végéig még 10 millió forinttal. Hogy ez mi­ért lényeges? Az elmúlt év­ben a szövetkezet termelési értékének 30 százalékát ad­ta az üzem, s hasonló arány­ban részesült a nyereségből is. Ez az év nem kedvezett a mezőgazdasági termelés­nek. Így a melléktevékeny­séggel egalizáljuk a ki­esést. — Ebben az évben me­gyei segítséggel rekonstruk­ciót végeztünk, ami szintén a termelés növelését ered­ményezte. Az köztudott, hogy az iparág nehézségek­kel küzd. Emelkedett a fel­dolgozás ára, az üveg-, az energia-, a nyersanyagárak, azonban még mindig biztos nyereséget produkál az üzem. Éppen ezért tovább szeretőnk növelni a terme­lésünket, hiszen a szövetke­zet gazdálkodása biztosítja a megfelelő nyersanyagot. Bővíteni akarjuk a vásárló­ink körét is. A Fűszért és a konzervgyár mellett már megkerestek bennünket az áéfészek is, a tszker, a Ke- lét-Szövker., s szóba jöhet a Hungarofruct is. Ez az egyre nagyobb termelésnek biztos piacot is jelentene. Sipos Béla Készülnek a jövő év bútorai Az ipar a kereslethez, a vásárlók igényéhez igazítja a termelést. Zala megye két nagy bútorgyára — a Zala és a Kanizsa — a vásárlói ész­revételei, s a kereslet alapján állította össze jövő évi ter­méklistáját. Ezek szerint a Kanizsa Bútorgyár 10 száza­lékkal növeli a rusztikus szekrénysorok gyártását, bú­torainak csaknem a fele ké­szül már ilyen kivitelben. Négy újabb szekrénysor gyár­tás-előkészítésén is dolgoz­nak: a Gamma, a Hanno­ver, az Omega és az Orsi szin­tén rusztikus stílusú, s már az év elején forgalomba kerül­nek. A Zala Bútorgyár is új ter­mékekkel készül az új évre. A Vértes családhoz tartozó három szekrénysora már a karácsonyi vásárra megjele­nik az áruházakban és a szak­üzletekben. Elkészült egy másik, a rusztikus vonalakat hordozó Zengő nevű új szek­rénysor is, amit az eddigi Freddy szekrénysorok felvál­tására szánnak. A funkcióban’ és esztétikai megjelenésben is új szekrénysorokhoz Zsolti és Tímea néven ugyancsak új tí­pusú kárpitozott garnitúrákat ajánlanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom