Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
1980. november 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdasági szerződések Jobban ösztönözni Kössön termékértékesítési szerződést! A szerződés biztonság ! Divatos felhívás, ilyenkor ősszel gyakran halljuk, olvassuk. De milyen eredményei vannak? Hol állunk a termékértékesítési szerződések megkötésével? Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetőjét kerestük meg. — Nem divatról van szó. Inkább az aktualitás a helyes kifejezés. Október 31-ig célszerű, ha a termékértékesítési szerződéseket megkötik a gazdaságok a feldolgozó, illetve forgalmazó vállalatokkal. — Miért, az október 31-e bűvös fordulópont? — Nem fordulópontról van szó. Azonban a szerződéseket célszerű megkötni eddig az ideig, hiszen a megkötött szerződés az üzemi és nép- gazdasági tervezés szempontjából nagyon fontos információ. — Miután a naptár novembert mutat, mondhatja, hogy a nagyján túl vagyunk? Mi a véleménye, hogyan szolgálták az ön által említett célt a szerződések az idén? — összességében jól állunk. A tervezésben • a szerződések orientálták a gazdaságokat. A szükséges termékek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. — Például? — 6 millió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfira a partnerek már szerződtek. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet és lényegében az exportárualapot is fedezi. Tojásból az előirányzott mennyiség 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket. A jövő évi cukorellátás is biztosított, sőt a cukorrépa-termesztési szerződések alapján következtethetünk arra, hogy 15—20 ezer hektárral nő a vetésterület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyagszükségletének legnagyobb részét szintén már szerződéssel fedezte. Október 31-ig zöldségből például az igény 90 százalékát, gyümölcsből pedig több mint 70 százalékát lekötötték. A bor- és a szőlőtermésre is már megkötötték a szerződéseket. — A kistermelők termékeinek a felvásárlása szintén szerződéses úton történik? — Jórészt igen. A termelőüzemek, az áfészek nagy gonddal foglalkoznak a kistermelőkkel való szerződések megkötésével. Sok" helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszonyítva kétségtelen előrelépés mutatkozik. Igen jó gyakorlat az, amikor a szerződéses kapcsolatokat különféle szolgáltatásokkal egészítik ki, tehát vetőmagot, szaporítóanyagot adnak a kistermelőnek, vagy különböző eszközöket. Mindez elősegíti az egységes, jó minőségű és így piacképes termék termelését. — Tehát akkor azt mondhatjuk, hogy az idei szerződések körül minden rendben van? — Nem! Sajnos ezt nem állíthatjuk. A friss fogyasztású kertészeti termékek szerződéskötésével a Zöldért- vállalatok alaposan lemaradtak. — Mit jelent ez az elmaradás arányaiban? — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szükséglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. — Mi indokolja ezt? — Nem tudnék rá magyarázatot. Megítélésem szerint ezt az elmaradást semmi sem indokolja. — Mégis milyen oka van az elmaradásnak? — A válasz igen rövid lehet. A vállalatok, mármint a Zöldért-vállalatok által felajánlott szerződések feltételei sértik a termelők alapvető érdekeit, ezért nem elfogadhatók. — Konkrétan megemlíthetne néhány ilyen feltételt? — A termelők elégedetlenek voltak a göngyölegek használati díjával. Vitatott az áru válogatásával kapcsolatosan felmerülő költségek nagysága. A szerződéses garantált árak nem ösztönzőek. — Kifejtené részletesebben? — Igen. A Zöldért szerződéses garantált árai nem fedezik a termelési költségek növekedését. Ezt lényegében a Zöldért is elismeri, utólag az átvételnél megállapított konkrét árnál ígéri figyelembe venni a termelési költségek alakulását. Ilyen alapon — ígéretre — szerződést kötni nehéz dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a kevésbé igényes konzervipari áru szerződéses ára magasabb, mint a válogatott, friss fogyasztású termék ára. — Mi az ön véleménye erről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felülvizsgálni. Nemcsak azért, mert a termelési kedvet rontja, hanem elsősorban azért, mert veszélyezteti a kiegyensúlyozott belföldi ellátást is. Mivel a Zöldért-vállalatok által forgalomba hozott áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, így az árualap szűkülése az exportszállításokban is gondot okozhatnak. Keserű József Kedvezően változott a termékösszetétel Gazdálkodás a tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél A január elsején életbe lépett ár- és gazdasági szabályozó változás befolyásolja a vállalatok, szövetkezetek nyereségét is. Ugyancsak ennek az alapján kellett megállapítani az idei bérfejlesztéshez szükséges alapokat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében ugyanúgy, mint az országban, az év elején tapasztalt bizonytalanság után általában tisztázódtak azok a problémák, amelyek elsősorban az árbevétel és az anyagköltség átárazása tekintetében jelentkeztek — tájékoztatott Garay László, a Pénzügyminisztérium megyei bevételi hivatalának osztály- vezetője. A korrigált adatokat a III. negyedévi mérleg leadásával egyidejűleg kellett benyújtani a bevételi hivatalnak. így ez lehetőséget adott bizonyos mértékű következtetések levonására. Az első megállapítás — ami megegyezik az országos elképzelésekkel —, hogy az ár- és gazdasági szabályozó változás hatására eltérő mértékben ugyan, de csökkent a nyereség mind a tanácsi, mind a szövetkezeti iparban és építőiparban. Az év eddig eltelt időszakának gazdálkodási eredményei támpontot adnak annak felmérésére is, mi várható az év végéig, milyen következtetések vonhatók le a gazdálkodást illetően. A megyében lévő gazdálkodóknak több, mint a fele az átárazás alapján a múlt évitől jobb nyereséget ért el, harmaduk annak megfelelőt vár, s mindössze 15 százalékuknál gyengébbek az eredmények. Bár az átszámítás eleve csökkentett összegű nyereséget jelent, azonban feltehető, hogy néhány helyen az átárazás nem megfelelően történt. Aligha feltételezhető ugyanis, hogy a javuló eredmények mind tényleges hatékonyságnövekedésből származnak. Vannak kedvező irányzatok a megyében. így olyan tanácsi vállalatok és ipari szövetkezetek találhatók, amelyek növelték a nem rubel elszámolású exportjukat, fokozták a bérmunkát, kedvezően változtatták a termékösszetételt. Azonban több helyen továbbra sem történtek megfelelő intézkedések az anyag-, munkaerő- és költséggazdálkodásnál a tartalékok feltárására. Elgondolkoztató, hogy a csökkenő összegű nyereség ellenére a vállalatok és szövetkezetek kisebb része tervez csak mérsékelt, 3 százaléknál nem nagyobb bérfejlesztést, de több helyen 7—9 százalékos emelést is terveznek. Az elmúlt évek tapasztalatai e vonatkozásban legalábbis óvatosságra intenek. A Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyárában műszakonként 350 zakót készítenek. Ladányi Lászlóné feladata a zakók ujjbevarrása. Haturáliák B arátom, aki árgus szemekkel figyeli a világot, a minap roppant izgalmas összefüggésekre hívta fel a figyelmem. — Tudod mi a naturália? — kérdezte sejtelmesen. Próbáltam magyarázni, amit erről a közgazdaság mond, de hevesen félbeszakított. — Ne is erőlködj! Csak figyelj! — Én egy áruházban dolgozom, ahol pontosan tudom, másnap mit szállítanak le. Gondosan felmérem, mit óhajt a környezetem, a szomszédom, a szomszéd bolt vezetője. Ezt félreteszem. Amikor másnap jönnek, kapják az árut. Legális, hiszen árleszállítás van. — Ezután megindul a kör. A gyermekruhás ad a sógornőmnek olyan tipegőt, amiből csak hat érkezett. A szomszédom, aki tüzépes, hajlandó a maszek fuvaros kocsijára is felrakni a jó szenet, amit az elvisz a vegyiboltoshoz. Annak van almaszappanja, amit kérésemre bőven elad a mellettem dolgozó elárusítónak, akinek a férje viszont a kenyérboltban 'dolgozik, s mindennap eltesz két meleg krumpliskenyeret, amit nem nyomtak még össze szállításnál. Az egyik kenyér nekem kell, a másik mindig a cipőosztályon dolgozó kollégámé, s így a leszállított árú, exportból visszamaradó cipőből négy párat félretesz. Ebből egy jut nekem, a másik három célirányosan megy el. A hőközpontos felesége is részesül ebből, akinek a férje ennek fejében nagyobb nyomással adja a meleget, ami ilyenkor télen fontos. A másik háromnak is megvan a helye. A henteslány a boltban kap egyet, ezért mi és a szomszédomban lakó asztalos rendszeresen kapunk lábszárat szombaton. Az asztalos, aki különben vállalatnál dolgozik, biztosít ennek fejében villanyfúrót, s amit kell a sógorom házépítéséhez. A sógorom nem hálátlan, hiszen ő nemcsak házépítő, hanem sörraktáros, aki folyamatosan’ biztosítja a másik húgom férje presz- szója számára a Kinizsit. Persze ez sem elég, mert a közelben építkezés folyik, így a sógorom mindig tud olyan brigádot toborozni szombatra, ami kisiparos barátja számára pontos és szakértő munkásgarnitúrát jelent a vállalt munkákon. Miután a sógorom barátja sok munkát tud viszonylag vállalni, előnybe részesíti azt a mezőgazdasági boltost, akinek az ő számára mindig van külföldi permetszere, s így képes arra, hogy csupa exportalmát termeljen. De hogy minden zavartalan legyen, a sörből házhoz szállítva kap az, akinek a barátja az almaátvevő, s így soron kívül veszi meg a csupa exportalmát. Hogy a kapcsolat zavartalan legyen, az általam eltett pulóverekből is jut az átvevőnek, s így én is el tudom adni az anyósom pettyes almáit, jó áron. Ez lényeges, mert az apósom a termelőszövetkezet tápraktárából időnként juttat a nagykemél dolgozó ismerősömnek, aki nem hálátlan, hanem mindig előnyben részesíti az áruházunkat akkor, amikor kurrens áru van, vagy amikor az ár- leszállítás közeledik. Mondhatnám úgy is: ez a folyamat népgazdasági érdek! K ifulladás nélkül adta elő. Jómagam már szédültem, amikor feltette a drámai kérdést: — Űj pakisztáni bugyogók érkeztek. Alig pár. Nem kell? Megborzadtam. Kellene, de hol illeszkedem majd ebbe a körbe? Nem, akkor inkább maradok bugyogó nélkül. Bürget Lajos Mi a véleménye? Nagy István Mátyás László Zagata Ferenc A termelés és a feldolgozás fejlesztéséről „Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtő- kapacitás a mezőgazdasági termeléssel összehangoltab- ban fejlődjék.” (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) NAGY-ISTVÁN, a nyír- tassi Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára: — Mindig is foglalkozta- tatott bennünket a termelés és a feldolgozás kérdése. Ennek volt az első lépése több mint egy évtizede, amikor dohánysimítóból tartósítóüzemet alakítottunk ki. Abban az időben tormából közel félmillió forint volt a termelési értékünk. Az elsődleges cél azonban az volt, hogy a megtermelt termékekből félkész vagy készterméket állítsunk elő. Az nagyobb jövedelmet biztosít. Ezen túlmenően természetesen a foglalkoztatás megoldása is a célunk volt. Később mind többet termelt az üzem, új csarnok is épült, s egyre több növényt dolgoztunk fel. Jellemző a feldolgozás kapacitására, hogy a saját termelvényeken kívül a háztáji és kisegítő gazdaságokban megszerveztük az uborkatermesztést, s ezenkívül a járás nagyon sok termelőszövetkezetéből vásárolunk nyersanyagot. A szomszédos állami gazdasággal is kooperálni szeretnénk nyersanyag-biztosítás terén. Gondolkodunk egy társulásos alapon való előbbrelépésen is, ami a közeljövőben meg is valósulhat. Ezzel nagyot lépünk a termelés és feldolgozás terén. MÁTYÁS LÁSZLÓ főkertész: — A feldolgozó üzemeltetésekor elsődleges a saját nyersanyag biztosítása, hiszen ez a legolcsóbb. A termelőszövetkezetben erre törekszünk. Paradicsomból is ennek megfelelően két fajtát termesztettünk az idén: az egyiket lének, a másikat pedig savanyúságnak. A paprikára most nem volt kedvező az időjárás, ezért a magasabb jövedelmet adó értékesítést választottuk. Ellenben jövőre jut majd a konzervüzemnek is. Az uborka nagy részét a háztájiban termeljük meg, s ezt is tovább bővítjük. A gyümölcs is a szövetkezetben terem meg, kivéve az alma többségét, amit vásárolunk. — A jövőt alapul véve van egy hosszabb távú elképzelésünk. Szilvát és meggyet telepítünk, s ezt rázógéppel takarítjuk be. Ellenben úgy érzem, a termelés nehéz helyzetben van, mert egy telepítés 4—5 év múlva kezd teremni, s nem biztos, hogy akkor is keresett még az a termék. Ezért azt várnánk a konzervipartól, hogy hosszabb távra előre jelezze az igényeket, mert csak így lehet kielégítően biztosítani a megfelelő mennyiségű nyersanyagot. ZAGATA FERENC, a konzervüzem vezetője: — Ügy érzem, nálunk teljes összhangban van a tér«- melés és feldolgozás. Ezt példákkal is alá lehet támasztani. Elsősorban azzal, hogy a konzervüzemet a termelőszövetkezet látja el zöldséggel és gyümölccsel. Az is idetartozik,, hogy az * eredetileg 24 millió forintos termelési tervünket meg- toldjuk év végéig még 10 millió forinttal. Hogy ez miért lényeges? Az elmúlt évben a szövetkezet termelési értékének 30 százalékát adta az üzem, s hasonló arányban részesült a nyereségből is. Ez az év nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Így a melléktevékenységgel egalizáljuk a kiesést. — Ebben az évben megyei segítséggel rekonstrukciót végeztünk, ami szintén a termelés növelését eredményezte. Az köztudott, hogy az iparág nehézségekkel küzd. Emelkedett a feldolgozás ára, az üveg-, az energia-, a nyersanyagárak, azonban még mindig biztos nyereséget produkál az üzem. Éppen ezért tovább szeretőnk növelni a termelésünket, hiszen a szövetkezet gazdálkodása biztosítja a megfelelő nyersanyagot. Bővíteni akarjuk a vásárlóink körét is. A Fűszért és a konzervgyár mellett már megkerestek bennünket az áéfészek is, a tszker, a Ke- lét-Szövker., s szóba jöhet a Hungarofruct is. Ez az egyre nagyobb termelésnek biztos piacot is jelentene. Sipos Béla Készülnek a jövő év bútorai Az ipar a kereslethez, a vásárlók igényéhez igazítja a termelést. Zala megye két nagy bútorgyára — a Zala és a Kanizsa — a vásárlói észrevételei, s a kereslet alapján állította össze jövő évi terméklistáját. Ezek szerint a Kanizsa Bútorgyár 10 százalékkal növeli a rusztikus szekrénysorok gyártását, bútorainak csaknem a fele készül már ilyen kivitelben. Négy újabb szekrénysor gyártás-előkészítésén is dolgoznak: a Gamma, a Hannover, az Omega és az Orsi szintén rusztikus stílusú, s már az év elején forgalomba kerülnek. A Zala Bútorgyár is új termékekkel készül az új évre. A Vértes családhoz tartozó három szekrénysora már a karácsonyi vásárra megjelenik az áruházakban és a szaküzletekben. Elkészült egy másik, a rusztikus vonalakat hordozó Zengő nevű új szekrénysor is, amit az eddigi Freddy szekrénysorok felváltására szánnak. A funkcióban’ és esztétikai megjelenésben is új szekrénysorokhoz Zsolti és Tímea néven ugyancsak új típusú kárpitozott garnitúrákat ajánlanak.
