Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Kis­termelők M egyénk városait és falvait járva, -mind többször hallani pa­naszokat a kistermelők­től. Sorolják az ellátás gondjait. Mert azok, akik a ház körül növényt ter­mesztenek, állatot nevel­nek, sok mindent igényel­nek. Géptől a takarmá­nyig, szakkönyvtől a nö­vényvédő szerig száz és száz feltétele van annak, hogy ésszerűen, kifizető­dőén és a népgazdaság számára is hasznosan tud­janak dolgozni. Az utóbbi időben egyre többször vetik fel: kevés a kisgép, ritkán van ro­tációs kapa, a japán moto­ros permetező állandóan hiánycikk, nem rendsze­res az áruellátás a Terra kerti traktorokból, gond a permetezőadapter beszer­zése. De folytathatjuk a sort azzal, hogy a permet- szerek se az igénynek meg­felelően érkeznek. A nagy almással rendelkező terü­leteken sohasem akkor kapható a legfontosabb vegyszer, amikor kell, s míg más megyékben áll a raktárban, ide nem jut, mert területi elosztás van, s nem a növényi kultúrák­nak megfelelő árusítás. Panaszkodnak arra, hogy méregdrága a nyúlketrec, s minden olyan felszere­lés, ami a kisállattartás­hoz kell. Sérelmezik, hogy a tápár aránytalanul ma­gas, aminek hatását min­denfelé mérni lehet a ter­melési kedv csökkenésén. Csupán Fehérgyarmat környékén egy év alatt nyolcszázzal csökkent a háztájiból leadott sertések száma. A néhány, sajnos nem elszigetelt példa is mutat­ja, hogy sokkal több kö­rültekintés szükséges ak­kor, amikor a megyében a kistermelés szervezéséről történik intézkedés. Azok ugyanis, akik csupán mér­sékelt szükséglet miatt termelnek a ház körül, könnyen kedvüket vesz­tik, s hamar búcsút is tudnak mondani ennek a munkának. Megfigyelhető például, hogy a kiöregedők helyébe csak akkor lépnek fiatalok, ha korszerű tech­nika, kisgép segíti mun­kájukat, kíméli idejüket. Köztudott: a kisterme­lők munkájára még jó ideig szükség lesz. A me­gyei pártbizottság határo­zata is kitért erre, amikor hangsúlyozta: jobban ki kell használni-a kisgazda­ságokban rejlő lehetősége­ket. A kongresszusi hatá­rozat is így fogalmazott: „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését". Mindebből következik, hogy azokat a gátló té­nyezőket, amelyek létez­nek, fel kell számolni. Két­ségtelen, a gépbeszerzés és -gyártás feladata országos hatáskörű. De ezenkívül van olyan megyei lehető­ség, mely segíthetne ab­ban, hogy ütemes legyen az ellátás, hogy koordiná- lódjék az igény és a lehe­tőség. A kistermelők kedvé­nek fenntartása, nö­velése politikai és gazdasági feladat. Zökke­női nem egyes embereket sújtanak, hanem befolyá­solják az exportot és a belső ellátást is. Mindez pedig nem „háztáji” gond. B. L. || Kelet­Inagyarország ■eaaMHMHeenKieeaMnaMinnHHnDaBaBBnee H XXXVII. évfolyam, 274. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. november 22., szombat ,] Ül ■ m • ■ > - , ■„ M & Sarlós István Zala megyében Kádár János fogadta Hans Jürgen Wiscbnewskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Hans Jürgen Wischnewskit, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nökhelyettesét. A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről, valamint a két párt kap­csolatainak alakulásáról foly­tatott baráti légkörű véle­ménycsere során kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­ciáldemokrata Párt. a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közös Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Hans Jürgen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesét. (Kelet-Magyarország telefotó) érdekeltsége az enyhülési fo­lyamat eredményeinek meg­őrzésében és továbbfejleszté­sében, valamint elkötelezett­ségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítására. A ta­lálkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Hans Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának ve­zetője. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csü­törtökön és pénteken látoga­tást tett Zala megyében. Zalaegerszegen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztat­ta a megye politikai, gazdasá­gi és kulturális életéről. Sarlós István zalai látoga­tása során politikai, állam- igazgatási intézményeik, me­zőgazdasági és ipari üzemek vezetőivel találkozott, s foly­tatott eszmecserét időszerű kérdésekről. Csütörtökön dél­után felkereste a Zalaeger­szegi Városi Tanácsot, ahol a megyeszékhely dinamikus fejlődéséről kapott tájékozta­tást, majd megtekintett több új létesítményt. Az esti órák­ban a város 10. számú körzeti pártalapszervezetének tagjai­val találkozott. Ezt követően Sarlós István időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott áttekintést. Pénteken délelőtt a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem nyolcezer hektáros baki tangazdaságának termelésével ismerkedett. Zalai látogatásá­nak utolsó állomása a Zala­egerszegi Alumíniumipari Gépgyár volt. Sarlós István találkozott a gyár kommunis­Dokumentumok aláírásóval Befeiezfidtek a magyar-NDK gazdasági tárgyalások ta kollektívájával, s tájékoz­tatót tartott az időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. Vaskerekek. Záhonyban a Szovjetunióból érkező széles ten­gelyű kocsik alá normál nyomtávú tengelyeket szerelnek. (Elek Emil felv.) HIDAK, FELÜLJÁRÓ Jobb minőségű utak Szabolcsban Az Országházban pénteken a tárgyalások eredményeit összegező jegyzőkönyv aláírá­sával befejezte munkáját a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság 19. ülés­szaka. Az okmányt Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke és Wolfgang Rauchfuss, az NDK miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország párt- és kor­mányküldöttsége 1977. évi megállapodásainak megvaló­sításával további jelentős elő­rehaladást értek el a gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok szélesítésében. Az ülésszakon áttekintették a tervegyeztetés eredményeit, amelynek alapján a követke­ző ötéves időszakban a kétol­dalú árucsere-forgalom a je­lenlegi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 20 százalékkal növekedik. Tovább emelkedik — eléri a forgalom mintegy 30 százalékát — a szakosítás és kooperáció keretében gyár­tott termékek aránya. Wolfgang Rauchfuss pénte­ken megbeszéléseket folyta­tott Faluvégi Lajossal, a.kor­mány elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnöké­vel is. Az NDK küldöttsége pénte­ken elutazott Budapestről. Mintegy 200 millió forint értékű munkát végzett 1980- ban a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat a KPM Közúti Igazgatósága megbízásai alap­ján, de teljes árbevétele idén ennél jóval több, mintegy 350 millió forint lesz. A vállalat munkája nyo­mán számottevően javult útjaink állapota, korsze­rűsödött az úthálózat. Rész­ben kész a 4-es út nyír­egyházi átkelő szakasza, mű­ködik a felüljáró, befejező­dött a nagykörút keleti ré­szének építése. Ez a szakasz a Váci Mihály utcából a Kert utcán át, a Vöröshadsereg ut­cáig tart. A nagykörút 1981-es teljes befejezéséhez a közmű­építkezés már véget ért. Mindez azt jelenti, hogy a körút 1981 végére már a Marx térig fog húzódni. A felsorolt munkákra idén mintegy 50 millió forintot fordított a vál­lalat. Ugyancsak jól halad a má­sik nagyberuházás, a tunyog- matolcsi híd építése és az ottani útkorrekció. Az eddig felhasznált 55 millió forintból a folyót átívelő vasszerkezet kivételével elkészültek a vas­beton hidak és befejeződött a Fehérgyarmattól a hídig tar­tó út kiigazítása. A vasszer­kezetet, melyet szárazföldön szerelnek össze és vontatják majd a folyó fölé, a Ganz- MÁVAG gyártja és a tervek szerint a szerkezeti elemek már az év végén rendeltetési helyükre érkeznek. A szerelés és a helyrevontatás 1981 ele­jén esedékes, a forgalom pe­dig 1981 végén indulhat meg a hídon. A közúti építő vállalat az Agrober megbízásából 42 mil­lió forint értékben épített utakat: a tiszadobi termelő- szövetkezet, valamint a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság útjai befe­jezés előtt állnak. Jelentős munkát végeztek a tanácsok számára is: Nyíregyházán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán közművesítéssel együtt útkorszerűsítéseket hajtottak végre. Ezek értéke mintegy 50 millió forintra rú­gott. Hasonló összegért építet­tek, illetve korszerűsítettek utakat a Hungarofruct és az Érdért vállalatok részére. Munkájuk értékét növeli, hogy mindenhol időben let­tek készen és az ötéves terv előírásainak is rövidesen ele­get tesznek. A KPM Nyíregyházi Köz­úti Igazgatósága a nagyberu­házások finanszírozásán kívül (4-es út, Tunyogmatolcs), 62.7 kilométernyi utat látott el új aszfaltszőnyeggel. A már szeptember 30-án befejezett munkálatok során korszerűsí­tették a Nyíregyháza—Raka- maz közötti útvonalat, a Má­tészalka—Kocsord közti sza­kaszt, megépítették a kisvár- dai átkelési szakaszt, felújí­tották a 36-os út nyíregyházi részét (Bethlen Gábor utcai és elkészítették a Dankó-bo- kori bekötő utat. Az közúti igazgatóság egj/ik fő feladata az utak téli gtm- dozása. Az előkészületek már folynak, általában a tavalyi szinten marad minden, első­sorban pénzügyi okok miatt. A közeli napokban kerül sor Nyíregyházán és Kisvárdán a gépszemlékre, melyek során több mint 100 gépet, jármű­vet vizsgálnak meg a szak­emberek. Gondot okoz az IFA és a ZIL típusú tehergép­kocsik alkatrészellátása, a hó­fogó rácsok kihelyezését pedig a még mindig tartó mezőgaz­dasági munkák akadályoz­zák. S. Z. A kállósemjéni Űj Élet Termelőszövetkezetben hatszáz hektáron szárzúzóval aprítja a kukoricaszárat Páll Péter és Sipos Ferenc. (Jávor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom