Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Ki fizessen? Levélírónk — Ficsor Mi­hály, Gávavencsellő, Rá­kóczi utca 41. szám alatti lakos — 1979 májusában a Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalattól 3186,— Ft víz- díjról szóló számlát ka­pott, amelyet méltánytala­nul magasnak tartott. A helybeli telepvezetőhöz fordult, aki a vizsgálat so­rán a vízmérő órát pontos­nak találta, a panaszt pe­dig megalapozatlannak. Ficsor Mihály ezt köve­tően a vállalat központjá­tól kért vizsgálatot, ahol a számla 10 napon belüli rendezésére szólították fel „a peresítéssel együtt járó többletköltség elkerülése érdekében”. Közben panaszosunk 3282,— Ft-ról szóló végre­hajtási értesítést kapott. Ficsorék pedig újra csak a kivizsgálást sürgették. Ké­sőbb ez meg is történt. De már 1980. februárját ír­ták, amikor lakásukon a végrehajtó megjelent, és két hét haladékot adott még Ficsoréknak a számla rendezésére. Ezzel párhuzamosan még folyt a központi vizsgálat, a vízórát lecserélték, majd március 7-én fordulat állt elő. A vállalat elnézést kérő levelében közölte, hogy a számlázások meg- tévesztőek voltak, hogy ők tévedtek. Az történt ugyanis (ami­re levélírónk már koráb­ban is hivatkozott), hogy amikor a vízóra 1016 m’-t mutatott, elhagyták az ezer köbmétert és csak 16- ot vettek figyelembe. A következő leolvasásnál vi­szont hozzáolvasták a már kifizetett — és előbb el­hagyott — ezer köbmétert, .és így lett a számla 324,— Ft helyett 3186,—, majd később 3282,— forint. Az ügy ezzel le is zárult volna, végeredményben a levélírónk számára kedve­zően. Csakhogy munkabé­réből 300,— Ft-ot a bíró­sági végrehajtó irodá le- tiltqjt, végrehajtási illeték címén. Ficsor Mihály ez ellen ágál: miért vele fi­zettetik meg a végrehajtás költségeit, amikor a válla­lat tévedéséből állt elő ez a kényelmetlen helyzet? Amikor a vállalatnál mi is érdeklődtünk, az volt a vélemény, hogy Ficsor Mi­hálynak mindenképpen fi­zetnie kellett volna a víz­díjat, ő is hónapokig el­mulasztotta ezt. Szó ami szó, állampol­gári kötelességünk, hogy az igénybe vett szolgáltatá­sokért fizessünk, mégpe­dig időben, felszólítás nél­kül. Helyes, hogy a válla­lat megfelelő szigorral, eréllyel lép fel, és ha kell bírósági úton szerez ér­vényt követelésének. Hi­szen a befolyt vízdíjaknak fontos, hasznos helyük van. Levélírónk esetében azonban a vállalat téve­dett, így a végrehajtói iro­da által jogosan felszámí­tott összeg (ők ugyanis a végrehajtáskérésnek ele­get tettek) Ficsor Mihály fizetéséből történő levoná­sa méltánytalan. Ezt a költséget annak kell vál­lalnia, aki tévedett. Soltész Ágnes VÍZ—SZÚNYOG—ZAJ Akár fürdőmedencének is használhatnak a bátrabbak az ingatlankezelő vállalat Ószőlő utca 109. szám alatti hőközpont-épületének tetejét, ahonnan esőzéskor nem fo­lyik le a víz. A hetekig, hó­napokig bűzlő víz valóságos paradicsom a szúnyogoknak, ahonnan zuhanórepülésekkel indulnak ezerszámra a közeli lakásokba. Furcsa, hogy az ingatlankezelő szakemberei nem érzékelik az épületre is káros helyzetet. De ha már ez hidegen hagyja őket, szün­tessék meg a hibát a szú­nyoginvázió miatt. Az már nem függ össze az épület víztükrével, hogy a hőköz­pontban lévő villanymotorok zajszintje magas, nyitott ab­laknál lehetetlen elviselni a monoton zajt. Kérjük az in­gatlankezelő vállalat illeté­keseit, vizsgálják meg a hő­központ tetején és — ha már erről van szó — a motorok körüli állapotokat is. Két tíz­emeletes lakóház szenved miattuk. Az Ószőlő utca 107. és 109. sz. ház lakói „HALACSKA” A gyermeki feledékenység egy apróságnak már megint szomorúságot okozhatott. A nálam lévő „halacska” for­májú pénztárcáról (és a ben­ne lévő apró értékekből) sej­tem, amit október 22-én este fél hatkor a 8-as autóbuszon találtam. Örömmel vissza­juttatnám a tulajdonosának, ha a címét tudnám, ennek hiányában más megoldás nincs, minthogy engem ke­ressen meg a bizonyára szo- morkodó apróság az alábbi címen: Balogh Gyuláné Nyíregyháza, Ungvár sétány 17. szám 1/3. A VÍZNEK NINCS ÚTJA Községünk központjában évekkel ezelőtt épült' az élel­miszerbolt, a presszó. E mun­kálatok idején a vízelvezető árkot betemették, a víz útjá­ról nem gondoskodtak. En­nek én vagyok a kárvallottja, mert az épület tetejéről, ud­varáról lefolyó víz az úttesten keresztül az én lakóházam előtti árkot mossa, majd az udvaromat önti el. Többször kértem már a tanács, és az ÁFÉSZ intézkedését, sajnos, eredménytelenül. Pedig közös érdek volna az, hogy a község központjában, a középületek előtt rendezett viszonyok le­gyenek. G. Nagy Lajos Berkesz, Rákóczi utca 96. sz. NÉHÁNY PERCEN MÚLIK Október 12-én a 17,52-kor induló vonattal mentem Nyír­bátorba, majd onnan autó­busszal kellett volna tovább utaznom Mérkvállajra. Saj­nos, három percet késett a vonat, s így a 18,50-kor induló autóbuszt már nem értem el. Kénytelen voltam az éjsza­kát a városban tölteni, mert csak reggel volt legközelebb autóbuszjárat. Többen így jártak, és mint említették, sajnos ez máskor is előfor­dul. Néhány percet igazán várhatna az autóbusz, amikor a vonat késik, mert a közvet­len csatlakozás csak így biz­tosított Mérkvállaj és kör­nyéke lakóinak. Szalontai István Mérkvállaj, Temető utca 32. szám ZSÚFOLT AUTÓBUSZMEGÁLLÓ — Csak nyugodtan és türelme­sen. (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán a Bethlen Gábor utca 6. szám előtt lé­vő autóbuszmegálló — a leg­utóbbi forgalomelterelés óta — rendkívül zsúfolt. A város kulcsfontosságú autóbuszjá­ratainak a megállóhelye van itt. Különösen óriási a tömeg négy és öt óra között, ilyen­kor a járdán szinte nem is lehet közlekedni, a várako­zók, a le- és felszállók el­zárják az utat. E körülményt az is előidézi, hogy ugyané helyen két megállóhelyet is jelez a tábla, de az autóbu­szok gyakorlatilag mindig az első táblánál állnak még, így ide tömörülnek az emberek. Ha az eredeti elképzelésnek megfelelően, s az elhelyezett tábla szerint is — úgymond — „széthúznák” a járatok megállóhelyeit (mivelhogy ehhez a hely is megvan), va­lamelyest csökkenne itt a zsúfoltság. F. J. nyíregyházi lakos SZENNYVÍZ AZ UTCÁN A Guszev lakótelepen a Kállai Éva utca 12. és 16. számú házak közötti térséget a szennyvíz immár egy hete elöntötte, és egyre inkább ve­szélyezteti á környéket, mert nincs aki megállítsa. A jár­dát, az úttestet elöntötte, ke­rülővel lehet mar csak közle­kedni, zavarja az Amfora nagykereskedelmi vállalat munkáját is. Nem beszélve arról, hogy mennyire egész­ségtelen, milyen fertőzésve­szélyt rejt magában ez a körülmény, amelyen sürgősen változtatni kell. özv. Papp Gézáné Nyíregyháza, Kállai Éva utca 12. sz. TILTSÁK MEG Sokszor szó esett már ar­ról, hogy a városban a mag­árusítást meg kell szüntetni. Egy-egy következetesen vég­rehajtott intézkedés eredmé­nyeként ez sikerül is, de az­tán kezdődik minden elölről. Nyíregyházán például a Ta­nácsköztársaság tér egyik ló­cája szinte törzshelye a mag­árusoknak. Ezt sokan látják, bizonyára azok is, akik e kö­rülmény megszüntetésére il­letékesek is, mégsem tesznek semmit. Így aztán adják-ve- szik a napraforgómagot, a vá­ros pedig komoly összegeket költhet az utcák, terek taka­rítására. K. A. nyíregyházi lakos BŐVÍTSÉK A SZOLGÁLTATÁST Rohamosan fejlődő váro­sunkban a nggyargnyú lakás­építkezések velejárója, öröm­teli gondja a családok költöz­ködése, otthonváltoztatása. A költözködés nem kis gond, a szállítóeszközök és a segéderő előteremtése miatt. A Volán vállalat és a Tempó szövet­kezet ugyan gépkocsit tud ad­ni, de egyikük sem tud a ra­kodáshoz embereket biztosí­tani. Pedig jó lenne, ha e cé­gek, vagy mások is ez irány­ban is kiterjesztenék szolgál­tatásaikat, hiszen mennyivel egyszerűbb lenne a dolog, ha a bútorokat megfelelő eszköz­zel rendelkező és hozzáértő személyek segítenék át egyik lakásból a másikba. B. J. nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kiss János varsánygyü- rei, Kovács Lászlóné en- csencsi, Balogh István tor- nyospálcai, özv. Apáti Ber­talanná nagyszekeresi, Tóth István nyíregyházi, Cserepes Jánosné ófehér­tói, Kujbus Imre nyírbá­tori, Gagna Ferenc nyír­egyházi, Tar Józsefné ra- kamazi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Ujfalusi Árpádné tibor- szállási, Bukta Ferencné kállósemjéni, Nagy Mik- lósné kótaji, Kolonics Fe­rencné kisvárdai, ifi. Kó­nya Miklós mátészalkai, Erős Gábor vállaji, Sza­bados János kisvárdai, Ge­ro Zoltánná vásárosnamé- nyi, Tarosa Károlyné nagyecsedi, Szaniszló Jó­zsef vajai, Németh Fe­rencné mátészalkai, Kiss Béláné encsencsi, Debrece­ni Erzsébet nyíregyházi, Galló András nyíregyházi, Kocsis György ibrányi, Rausz Mihály nyíregyházi, Kiss Istvánná és Szabolcsi Jánosné apagyi, Szanyi Andrásné vásárosnamé- nyi, Márton Gyuláné nyír­egyházi, Gerda Mihály nyíregyházi, Csorba Béla nyíregyházi, Mészáros Ba­lázs kékesei, Szabó István­ná kisvárdai, özv. Lehócz- ki Györgyné győrtelekí, Brátovics Péter tiszavas- vári, Pusztai Jánosné mérki, özv. Bécsi Józsefné encsencsi, Vass Miklósné nyíregyházi, Kovács József vajai, Varjasi Árpádné csengerúj falui, Mándi Ár­pád mátészalkai és Ba­logh Sándor tiszavidi le­vélírónk ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Tóth Miklós bátorligeti, Várhalmi Istvánná kótaji és Bálint Jánosné csenge- ri olvasóink kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Veres Miklósné tisza- szalkai levélírónk pana­szát orvosolták. A hibás hűtőgépet kicserélték. Petrényi Jánosné nyír- kátai lakost a termelőszö­vetkezet határozatban ér­tesítette. Az illetékes válaszol MARAD A VÉGÁLLOMÁS „Sóstóhegyiek kérése” cím­mel az október 15-én megje­lent cikkre az alábbi választ adjuk. A 14-es autóbuszvonal át- . szerv(^zes£rfepa Jjjkai téri au- tóbuszállomás kapacitásának nagymértékű csökkenése kényszerítette vállalatunkat. A kiskörút építése érinti az autóbuszállomást, ami azt je­lenti, hogy a rendelkezésre álló álláshelyek száma csök­ken. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a helyközi, vala­mint a helyi járatokat lebo­nyolító autóbuszoknál elég nagyarányú fejlesztésre, illet­ve csuklós típusváltásra ke­rült sor. Ez azzal járt, hogy szinte elviselhetetlenné vált az autóbuszállomás zsúfolt­sága. Ennek enyhítésére tör­tént az az intézkedés — a szakhatóságokkal, valamint a felettes szervünkkel történt egyeztetést követően —, hogy néhány helyi járati autóbusz végállomását a Jókai térről kitelepítettük (5, 11, 14, 16-os járatokat). A 14-es autóbusz végállomásának áthelyezésé­re széles körű utazási igény felmérése után került sor. Az adatokat á vállalatok, "uzé- ' mek, iskolák, intézmények szolgáltatták a Közúti Közle­kedési Tudományos Intézet­nek Nyíregyháza fejlesztési tervének elkészítéséhez. Az adatokból megállapítottuk, hogy a sóstóhegyi lakosok 80%-a a Jókai térről további átszállással jutott el eredeti úticéljához. Az átszállás a Tölgyes csárdánál most is biztosítva van, több járat ál­tal is. Tekintve, hogy az autó­buszállomás kapacitása a jö­vőben tovább fog csökkenni, így a 14-es autóbuszjárat vég­állomásán nem kívánunk vál­toztatni.-ix­Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza _ CUiU -> li.. — : °"'T" 1 Mit jelent a haszonélvezeti jog? — A tartozás behajtásáról — A jogerős bírói ítéletről — A vagyonközösség megosztá­sáról — A bírói letétbe helyezésről özv. Kertész Mihályné kótaji levélírónk férje meghalt. Közös tulajdonukat képezte egy lakóház és ebből a férje részét a fia örökölte, míg olvasónk haszonélvezeti jogot örökölt. Levélírónk panaszolja, hogy a fia bent lakik a la­kásban, onnan nem hajlandó kiköltözni, de lakbért sem hajlandó fizetni, arra hivatkozással, hogy a feleség semmit sem örökölt. Valóban így van ez? — kérdezi levélírónk. Levélírónk az ingatlannak fele részben tulajdonosa, te­hát már ezen a jogcímen is jogában áll birtokba venni a lakást, a másik fele részére özvegyi haszonélvezeti joga van, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, ki az ingatlan másik fele részének a tulajdonosa, levélírónk rendelkezik a házzal, azt jogosult használni. Az pedig a legkevesebb, hogy a fia az ott lakásért fizessen és nem lakbért, hanem használati díjat, mert egyben tulajdonostársak is, a hasz­nálati díj ugyanis magasabb, mint a lakbér. Ha önként nem hajlandó a fia fizetni, pert kell ellene indítani a já­rásbíróság előtt. Kovács Mihályné nyíregyházi lakos kölcsönadott isme­rősének hétszáz forintot négy napra. Ismerőse a kölcsönt nem fizette vissza. Olvasónk szeretné tudni, hogy miként hajthatja be ezt az összeget? Ebben az esetben is egyetlen járható út: a bíróság. Az adós ellen az eljárást levélírónk megindíthatja úgy is, hogy szerdai napon, félfogadás alkalmával megjelenik a bíróságon, ahol panaszát jegyzőkönyvbe veszik és megte­szik a szükséges intézkedéseket. Balogh István kisvárdai lakos írja, nem érti, mit jelent az, hogy a „bíróság ítélete nem jogerős”? Egy ítéletet jogerősnek akkor mondunk, hogy ha az ellen tovább már semmiféle fellebbezésnek (jogorvoslat­nak) nincs helye. A törvényalkotó abból indul ki, hogy az igazságszolgáltatást emberek gyakorolják, éppen ezért té­vedhetnek is, és hogy minden döntés a lehetőség határain belül megnyugtató legyen; ezért minden egyes első fokú ítélet ellen fellebbezni lehet. Fellebbezés esetén a másod­fokú hatóság bírálja el az ügyet, most már véglegesen. A fellebbezési jogból senkit nem lehet kizárni. Minden első fokú ítélet nem jogerős ítélet mindaddig, míg a fellebbezé­si határidő le nem telt, vagy a felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról, avagy fellebbezés esetén a másodfo­kú hatóság meg nem hozta a végső döntést. Kállai Imréné levélírónk ez év januárjában jogerősen elvált. A házassági bontóper alkalmával a vagyoni vitát nem rendezte a bíróság. Most volt férje azzal zaklatja, hogy indítsa meg a pert, mert az a törvény, hogy ha a há­zasságot felbontották, akkor a vagyoni dolgokat is el kell rendezni. Olvasónk kérdezi, hogy valóban kötelező-e va­gyoni vitát rendezni és ha igen, a pert kinek kell megin­dítani ? A vagyoni kérdések rendezése egyáltalán nem kötelező, de feltétlenül ajánlatos, hiszen arra előbb-útóbb sor fog kerülni. A per megindítására egyik fél sem fényszerítheti a másikat, sőt a felek bírósági ítélet nélkül is megegyez­hetnek a vagyoni kérdésekben. Ha mégis perre kerül a sor, annak kell indítania, akinek követelni való ja van a másik féllel szemben és nem kötelezheti a másik felet, hogy ő indítson pert. A perindítástól rendszerint azért félnek, mert az komoly kiadásokkal jár, és azt mindig a pert meg­indító személynek kell előlegezni. Póti Endre csengeri olvasónk írja, hogy az általa örökölt ingatlant kisajátították. A kisajátítási kártalanításként ka­pott összeget az állami közjegyzőnél letétbe helyezték, és azt szeretné tudni, hogyan veheti fel az őt megillető részt? A kisajátító a felajánlott vagy megítélt kártalanítási összeget akkor helyezi bírói letétbe (és nem közjegyzői le­tétbe), amikor egyértelműen nem tisztázható, hogy kit illet meg az összeg. Leggyakoribb eset, amikor az ingatlan tu­lajdonosa elhal, de a hagyatéki eljárást még nem folytat­ták le. A hagyatéki eljárás során az állami közjegyző, a hagyatékátadó végzéssel állapítja meg, hogy kik az örökö­sök, és az örökség milyen arányban illeti meg őt. Ameny- nyiben a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződött, kérel­met kell levélírónknak benyújtania a bírósághoz, arra a számra hivatkozással, amit levelében közölt, és ki fogják utalni az olvasónkat megillető részt. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom