Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 8. ■ ■ Ügyek M iről is ítélheti meg a tanács munkáját egy állampolgár? Alap­vetően arról, hogy hogyan, s mennyi idő alatt intézik el ügyét, ha valamilyen ok­ból bemegy a tanácsházára. Nem véletlen hát, hogy egyik leggyakoribb témája a testületi üléseknek: mi­lyen a hatósági ügyintézés, gyorsan és jól, az egyes ember és a település közös érdekeinek megfelelően dön- tenek-e a vitás kérdésekben a tanácsi apparátus ügyin­tézői. Ez volt a mérce, amikor a legutóbbi testületi ülésen a végrehajtó bizottság titkára számot adott az ügyintézés­ről és természetesen az is, hogy legyen bár ezer ügy­ből 999 időben és ponto­san elintézve, annak az egy embernek, akinek késve, netán rosszul jártak el ügyében, aligha tudják megmagyarázni, hogy az ügyintézés úgy általában jó. Nyírbátorban nemigen van szégyenkeznivaló, pe­dig ok éppen elég lett vol­na rá, hogy a beszámoló kedvezőtlenebb képet ad­jon a tanácsi testületnek a hatásági ügyintézésről. Elég csupán azt említeni, hogy ebben az évben 10 új ügy­intézőt neveztek ki, s gya­korlatlanságuk, tapaszta­latlanságuk miatt bizony elhúzódott volna egy-egy ügy elintézése, megnyugta­tó lezárása. És ez a dolognak csak egyik oldala, a másik, hogy míg 1978-ban 14 703 volt a tanács ügyiratforgalma, ad­dig tavaly meghaladta a 17 és fél ezret, de az idén, az első fél évben is 8600 el­intéznivalója akadt az ügy­intézőknek. Legnagyobb mértékben az egészségügyi osztály teendője nőtt: ta­valy háromszor annyi intéz­nivalójuk volt, mint egy évvel korábban, összefügg ez azzal is, hogy a város és a járás egészségügyének irányítása most már egy osztály dolga, de enélkül is több lett volna az egész­ségügyi, vagy szociálpoliti­kai témákkal tanácshoz fordulók száma. Nagyobb volt az ügyirat- forgalma a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálynak, az igazgatási, s a műszaki osztálynak, ám mindezek ellenére lényegesen keve­sebb olyan ügy akadt, ame­lyet nem intéztek el határ­időre. 1978-ban még 6.1 szá­zalék volt a 30 napon túl intézett ügyek száma, ta­valy 2,7, az idén pedig már csak 0,8 — a 8600-ból 10 — a határidőn túl nyúló intéz­kedések aránya. □ edig a személycserék, az átállás, a kellő helyi ismeret meg­szerzése, a begyakorlás ideje alatt kedvezőtlenül befolyásolják a hatósági munka színvonalát, s ameny- nyire fontos a szakképzett­ség megszerzése, annyira nehezíti a munkát a tanul­mánnyal járó szabadság ideje alatti helyettesítés is. A gondok ellenére a ta­nács testületé elismeréssel nyugtázta a hatósági ügy­intézésben elért jó eredmé­nyeket, s ez az elismerés a még gyorsabb és még jobb ügyintézést szolgálja majd. Hi van a körlevélben? Tisztább várost! Bárhogyan is igyekeznek a tanácsok a népfrorutbizottsá- gokkal együtt folyamatossá tenni a környezet védelméért, a település tisztaságáért szer­vezett társadalmi munkaak­ciókat, azért mégis van az évnek egy időszaka — az ősz —, amikor eredményesebben mozgósíthatók az emberek a közös munkára. Talán össze­függ ez azzal, hogy ősszel kezdődik a tanítás, s az isko­lák tanulóira ilyenkor mindig számítani lelhet, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ősz- szel, a betakarítás idején van a legnagyobb szükség a mező- gazdaságban a segítő kezekre, s ha összefogásról, segítség­nyújtásról van szó, nagyobb lelkesedéssel mozdulnak az emberiek. Körlevelet kapnak ezekben a napokban az üzemek, intéz­mények vezetői, amelyben konkrét célok megvalósításá­ra kéri a tanács és a népfront a segítségeit. A Vörösmarty, a Hunyadi úti és a Fáy-lakóte- lepi játszóterek környékének rendezése, a sportpályán épü­lő lelátó befejezése, az új bi­tumenes kézilabdapálya kör­nyékének rendezése, a köz­ponti piac területének rendibe hozása, % Váci Mihály út jár­dája melletti rész felásása és beültetése, az Ady Endre úti járdaépítés befejezése, a fásí­tási akció megkezdése, a mű­emlékek környékének takarí­tása és az illegális szemét- lerakó helyek felszámolása lesz a feladat, s megszervezik a környezetvédelmi őrséget is, hogy amit az üzemek, intéz­mények dolgozói, az iskolák tanulói közös erővel rendbe tettek, azt ne tehessék tönkre azok, akik az együtt végzett munkából is kihúzták magu­kat. Nincsenek még pontos ada­tok, mennyi társadalmi mun­kát végeztek az idén eddig a város lakói. Ám ha az őszi akció sikerrel jár, nem csak az elvégzett munka értéke lesz több a tavalyinál, de tisz­tább és rendezettebb is lesz Nyírbátor. •• Ünnepi tanácsülés A tanácsok megalakulásá­nak 30 éves évfordulójáról ünnepi tanácsülésen emlékez­nek meg városunkban. Az ok­tóber végén sorra kerülő ese­ményt ma készítik elő a vég­rehajtó bizottság tagjai, s ja­vasolják, hogy az ünnepi ta­nácsülésen hagyja jóvá a tes­tület a szervezeti és működési szabályzatot, s ekkor választ­ják majd meg a tanácsi bi­zottságokat Készüllidés a népfront- választásokra Városkörzeti tanácskozáso­kat szerveznek Nyírbátorban október 15. és november 15. között, ugyanebben az időben Nyírvasváriban falugyűlésre kerüli sor. Az eddigi fejlődés­ről és a város fejlesztésének terveiről szóló beszámolók mellett ezéken a fórumokon választják meg a körzeti, il­letve községi népfrontbizott­ságokat, amelyet november végén a városi népfrontbizott­ság megválasztása követ.- Továbbképzés tanácstagoknak A nyáron megválasztott új tanácstagok számára szervez­tek továbbképzést Nyírbátor­ban és a városkörnyéki köz­ségben, Nyírvasváriban. A 30 éven aluli tanácstagoknak a KISZ-bizottsággal, a 30 éven felülieknek a Hazafias Nép­front városi bizottságával közösen szervezte a tanács a továbbképzést, ahol a tanács­tagok jogairól és kötelességei­ről kaptak átfogó információt a testület tagjai. Választás a jogász­szövetségben Október 3-án délután tar­tották meg a Magyar Jogász Szövetség nyírbátori szerveze­tében a vezetőségválasztó tag­gyűlést. A szövetség városi szervezetének elnökévé ismét dr. Illés Bélát, a járásbíróság elnökét, titkárává dr. Süli Évát, a városi tanács vb tit­kárságvezetőjét választották. A szervezetnek a választások utáni első tevékenysége a ta­nácsok munkájának segítése leéz: a városi, valamint a já­rás községi tanácsainak ügy­intézői számára tartanak elő­adást a hagyatéki eljárásról. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Csatornázás, útépítés Befejezéséhez közeledik a Fürst Sándor, a Báthori, az Erzsébet és a Hunyadi utcák­ban az utak felújítása, s utol­só szakaszához érkezett a bel­vízcsatorna építése a Hunyadi és az Erzsébet utcákban. Év elején szerepelt a tanács ter­veiben a Vasvári Pál és a Martinovics utcák burkolatá­nak korszerűsítése is, a pénz is megvolt rá, ám év közben áremelések voltak, s az utak felújítására tervezett összeg­ből a hat helyett csak négy utca felújítására futotta. A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában naponta 100 futómű­vet készít a Zalka Máté Szocialista Brigád. (J. L. felvétele) Alagútzsalus technológiával Lakótelep a Rózsa Ferenc út mentén Jóváhagyta a tanács végre­hajtó bizottsága a keleti és nyugati lakókörzet részletes rendezési programját, amely a városiközponttól keletre, délre és nyugatra eső terület rende­zését foglalja magában. Meg­határozták azt is, hogy a VI. ötéves terviben hol épülnek majd több szintes lakások. Er­re a célra a Fáy- lakó telep melletti területet, a Rózsa Fe­renc út mentét jelöLték ki: ide épülnek majd a tanácsi és az OTP-lakások, itt lesz majd az új általános iskola és itt helyezik el a hőközpontot. El­határozták azt is, hogy az új lakások alagútzsalus techno­lógiával épülnek. Napi 15 forduló ■ I Összehangolt közlekedés műszakváltásra A Volán és a tanács egyez­tető tárgyalásainak eredmé­nyeként hétfőtől helyijáratú autóbusz áll a város lakóinak rendelkezésére. Az autóbusz a vasútállomástól indul az Ár­pád út (temető) felé és a Cse­pel Fúrógépgyár előtt van a végállomása. Naponta tizen­ötször fordul az autóbusz, a menetrendet úgy állították össze, hogy csúcsidőben gyak­rabban közlekedik a járat. A téli időszámítástól érvényes új menetrendhez igazították a munkakezdést a város üze­mei is: fél hatkor, fél kettő­kor és fél tízkor történnek a műszakváltások, így mind a vonattal, mind az autóbusszal utazóknak lényegesen keve­sebb időt kell eltölteni a vá­rakozással. Új ABC a vásártéren Régi gondját oldották meg a Petőfi tér, közismertebb ne­vén a vásártér lakóinak: október 2-án új ABC-áruházat és presszót avatott az ÁFÉSZ. Eddig gyakorlatilag ellátatlan volt ez a terület, most pedig az ABC-ben 1 millió kétszáz­ezer forint értékű árukészlet várja a vásárlókat. Az új bolt nemcsak bő választékot kínál, hanem más örömet is szer­zett a háziasszonyoknak: este hétig tart nyitva, s nemcsak hét közben, hanem szombaton is. (Elek Emil felvétele) Hit jelent kisvárosban élni ? Lokálpatrióták Nyírbátorban Veretesen csengő szó, nem is mindig gondolunk az igazi értelmére. Leggyakrabban a közügyekben buzgolkodó, fá­radhatatlan emberek jutnak eszünkbe, akik — ki tudja miért — különös vonzalmat éreznek településük iránt. Vajon milyenek a nyírbátori lokálpatrióták? Mit jelent kisvárosban élni? Erre keres­tük a választ a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori Fúrógépgyárában. Zöld út a gondolatnak Mező Árpád neve elválaszt­hatatlan a gyár fejlődésétől. Akkor kapta mérnöki diplo­máját, amikor a nyírbátori üzem életében a mélyreható változások megkezdődtek. Hamarosan gyártmányfejlesz­tési vezető lett, s mint fej­lesztő mérnök, szinte korlát­lan lehetőségeket kapott el­képzelései valóra váltásához. — Minden fiatal szakem­bernek az az álma, hogy ön­állóan dolgozhasson — véle­kedik Mező Árpád. — Most a legutóbbi, közel 250 millió fo­rintos beruházás tervezésé­ben és kivitelezésében is részt vehettem. Akkor ehhez a fel­adathoz felnőtt mindenki. A földben ezernyi vezeték húzó­dott, a gépek nem mindig ha­ladhattak saját tempójuk szerint. Számtalanszor társa­dalmi munkában segítettük ki az építőket. De ne úgy ír­ja, hogy ez csak az én érde­mem, benne vagyunk a boly­ban, s az egész kollektíva igyekszik mind többet felmu­tatni. A gyár fejlődése elképzel­hetetlen lett volna Nyírbátor támogatása nélkül. Fordítva is igaz: Mező Árpád például zsűritag volt a városrendezé­si terv vitájában. A sportpá­lyán lelátót, a gyárral szem­ben sport- és pihenőparkot, tekepályát tervezett, a fürdő­nél kerítést épített. A város iránti mozgalma a társadal­mi munkákon látszik. — Ügy érzem, itt a jó el­képzelések zöld utat kapnak. Ugyanakkor kisebb közösség­ben érzem jól magam, ahol minden egyes emberre figyel­nek, számon tartják az ered­ményét. Hogy ezt lokálpatri­otizmusnak hívják? Legyen az. Vasas szakma, a családban Szerszámköszörűs szakmát választott Dulai Károlyné. A nem éppen.nőnek való fog­lalkozásról másképp véleke­dik az érdekelt. — Először az anyagkiadó­ban dolgoztam. Elnéztem a formás darabokat, s az volt a vágyam, hogy egyszer én is esztergálhassak valódi szer­számokat az igen pontos mű­veletekhez. A fiúk biztattak, érdemes letenni a szakmun­kásvizsgát. A férjem is itt esztergályos, a fiúnk most jön ide szerszámkészítőnek tanul­ni. Kis falu és nagy város vonzásában egyaránt élt Du- lainé. Tiszalúcról jártak be Miskolcra dolgozni, de haza­vágytak a szülővárosba, Nyír­bátorba. Itt építkeztek, a gyárban az egész család meg­találta a helyét. Itthon van­nak. Szabó Miklós művezető hu­mán és reál pálya között vá­laszthatott. Pesten öt évig műszerészként kereste a ke­nyerét, majd három évig igazgatta a nyírbátori műve­lődési házat. Egyik elindítója az ország határain túl is el­ismert zenei napoknak, a szo­lidaritási napokat még min­dig ő szervezi Nyírbátorban. Pártalapszervi titkár az üzem­ben. Az éneklő párttitkár — A kézzelfogható ered­ményeket felmutató szakma vonzott, ezért jöttem ide. Ter­mészetesen nem tudtam egyik napról a másikra elszakadni a városi ügyektől, nem is akartam. Most a nehéz aratás előtt például felajánlottuk a járás téeszeinek, hogy bármi­lyen pótalkatrészt adunk ne­kik, amivel folytathatják a kombájnolást. Ez különösen a drága vagy a nehezen be­szerezhető pótalkatrészeknél jelentős segítség. A kombáj­nokra úgynevezett távtartó­kat készítettünk, amely újabb két kerék felszerelését tette lehetővé, s fgy azok nem süly- lyedtek el az ingoványos ta­lajon. * A termelőszövetkezeteknek felajánlott önzetlen segítség is a lokálpatriotizmus szép példája. Szabó Miklós emellett a város kulturális életétől sem szakadt el: az ÁFÉSZ- kórus tagja, nemrégiben a Duna menti népek fesztivál­ján Bulgáriában ők képvi­selték hazánkat. — Szeretek az emberekkel foglalkozni. A műhelyben is, az alapszervezetben is. Ügy érzem, sem a szakmai, sem a politikai munka nem zárha­tó a gyárkapu mögé. Városi méretben kell gondolkozni. Tóth Kornélia AimS NYÍRBÁTORBAN SSÜSiiiSim l^^^^^ImiiKÜüimHiMiiutMiiMiiiiMiiiiin» ........................................................................................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom