Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

Kombáj­nosok H a lehet egyáltalán rangsorolni a mező- gazdaság őszi felada­tait, úgy a kukoricabetaka­rítás kezdetével az egyik legnagyobb munka kezdő­dött meg a megyében. A legfontosabb takarmány- növényt szinte azonos nagyságú területen termesz­tik az üzemek, mint az őszi kalászost. A megye terme­lőszövetkezeteiben 52 ezer hektár kukorica vár kom­bájnolásra. A gépeket az üzemek időben kijavították, átállf- tották, megszervezték a ter­més szállítását, tárolását. Nincs tehát technikai aka­dálya annak, hogy a külön­böző fajták érésének meg­felelően a munka gyors, fo­lyamatos legyen. Mondjuk, nincs akadály, ha csak nem szól közbe az időjárás. A kukorica betakarítóitól — és elsősorban a kombáj- nosoktól — most mindenütt azt várják, hogy mint tet­ték az aratásnál, úgy eb­ben a munkában is dereka­san helytálljanak. Serkenti ezt a kívánalmat a terme­lőszövetkezetek területi szövetsége által kezdemé­nyezett versenyfelhívás is, amely már valamennyi ter­melőszövetkezetbe eljutott. A kombájnosok kukorica­betakarító versenyét ezúttal négy kategóriában (géptí­pusban) hirdették meg. A négy kategória 24 helye­zettjét a verseny értékelése után, összesen 30 ezer fo­rinttal díjazzák. N em a versenydíj, de az eredményes és minő­ségileg jó munka a lényeges. A helyezésekkel járó forintok és az erkölcsi elismerés nem a legfonto­sabb része a betakarítás­nak, sokkal inkább mérv­adó a minden kombájnost átható felelősségérzet, a rendelkezésre álló eszközök fokozott hasznosítása. A ku­korica gyors, veszteség- mentes betakarításával nagymértékben enyhíthe­tünk azokon a károkon, amelyek a nyár folyamán érték az üzemeket. Ezért dolgozunk, ezért versenyez­nek a kombájnosok. Ehhez kívánunk sok sikert és ki­tartást a nehéz munkában. S. E. TÁRSADALMI MUNKA Együtt / Nyíregyházáért A hét végén több mint tíz­ezren dolgoztak a megyei pártbizottság felhívására, il­letve az Együtt Nyíregyházá­ért mozgalom keretében. A nyíregyházi üzemek, gyárak, intézmények kollektívái a közeli termelőszövetkezetek­ben segítették a betakarítást, s voltak, akik a saját mun­katerületükön végezték a társadalmi munkát. Az Agrober nyolcvanfős kollektívája a Nyírtassi Álla­mi Gazdaság gyümölcsösé­ben szedte az almát. A KE- MÉV-től százharmincán szedtek almát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaságban. Ebben a gazda­ságban segítették a betakarí­tást a vendéglátó vállalat és a Nyírkémia dolgozói is. A Fémmunkás Vállalat brigád­jai a balkányi Szabolcs Ter­melőszövetkezetben dolgoz­tak. A nyíregyházi Béke Ter­melőszövetkezetben szedtek almát az Universil dolgozói, míg a sütőipari vállalat kol­lektívája Tiszavasváriban dolgozott. A megyei pártbi­zottság munkatársai a Sza­mos menti Állami Tangazda­ságban segítették a, betakarí­tást, a városi tanács dolgozói pedig a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben. Több ipari szövetkezet — Elekter- fém, vas- és fémipari, házi­ipari — munkáskollektívája is dolgozott szombaton. Előretört az FDP — vereséget szenvedtek az uniópártok Befejeződött a MEDOSZ és a vegyipari szakszervezet kongresszusa Megvalósították a tisztségviselőket Vasárnap befejeződött a Vegyiipari Dolgozók Szak- szervezete és a • MEDOSZ kongresszusának kétnapos ta­nácskozása. Mindkettőn fon­tos kérdésekben döntöttek. Az előbbin sok felszólaló beszélt a gazdasági és szak- szervezeti munka fejlesztésé­nek tartalékairól: a kémiku­sok és más műszaki és tudo­mányos szakemberek alkotó szellemi energiáinak, hatéko­nyabb kibontakoztatásáról, a piaci változásokhoz rugalma­sabban alkalmazkodó terme­lésről, a bürokratikus beideg­ződésektől mentes munkastí­lus és versenyszervezés köve­telményeiről. Felszólalt a tanácskozáson Méhes Lajos, a Politikai Bi­zottság tagja, a budapesti pártbizottság első tikára és Simon Pál nehézipari minisz­ter is. A vita alapján a kong­resszus határozatot hozott, amelyben szorgalmazza, hogy elsősorban a vállalatoknál, a munkahelyeken erősítsék a szakszervezeti munkát. Aján­lásban foglalták össze azokat a javaslatokat, amelyeket az össz-szakszervezetek XXIV. kongresszusa elé terjesztenek, s a megoldáshoz a SZOT se­gítségét kérik.­A kongresszus végül meg­választotta a szakszervezet központi vezetőségét, elnök­ségét és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke ismét Takács Sándor, főtitkára Daj­ka Ferenc, titkára pedig Ge­ro Hezsőné és Molnár Károly lett. Vasárnap folytatta tanács­kozását a MEDOSZ XXV. kongresszusa is. A tanácsko­záson felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. Elmondta: a szakszervezet hatékonyan segíti a mezőgazdaság fejlesz­tését, korszerűsítését. A szak- szervezeti testületek — élve az önállósággal — kezdemé­nyezéseikkel, a gazdaságot ja­vító tevékenységükkel ered­ményesen járulnak hozzá a termelési színvonal növelé­séhez, a hozamok fokozásá­hoz. A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A kongresszusi határozat szerint — egyebek mellett — az eddiginél erőteljesebben kell támaszkodni a szocialis­ta brigádok kezdeményezései­re. Az üzemek szakszervezeti testületéinek elő kell segíte­niük, hogy a bérfejlesztés üteme összhangban legyen a vállalati nyereséggel, követ­kezetesebben kell érvényesí­teni a szocialista bérezés el­vét. A kongresszus megválasz­totta a MEDOSZ vezetőségét. A szakszervezet elnöke Hu- nya István, főtitkára Dobi Ferenc, titkárai Lachmann Gáborné, Micsuch László és Varga György. Aligha vitatható, hogy ki­emelkedő világpolitikai je­lentősége volt a nyugatnémet parlamenti választásoknak, amelyeknek eredményeit va­sárnap a késő esti órákban jelentették be a hírügynöksé­gek, rádió- és tévéállomások. Nyugat-Európa politikailag és gazdaságilag legerősebb országában ismét a szociál- liberális koalíció szerezte meg a szavazatok többségét. Ez a győzelem lehetővé teszi, hogy A szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció nyerte meg a vasárnapi nyugatnémet választásokat. Képünkön a győ­zelem hírét fogadó Helmut Schmidt kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter. (Kelet-Magyarország telefotó) a megalakuló nyugatnémet kormány Helmut Schmidt kancellár vezetésével folytas­sa az enyhülés vívmányainak megőrzését célzó politikáját, belpolitikai téren pedig azt jelzi, hogy a nyugatnémet választók többsége elégedett a kormánykoalíció eddigi gazdaságpolitikájával, s egy­általán a Schmidt-kabinet elmúlt négy évben végzett munkájával. A Német Szövetségi Köz­társaságban vasárnap több mint negyvenmillió polgárt vártak az urnákhoz, hogy döntsenek a Bundestag 496 képviselői helyéről. A man­dátumokra 15 párt mintegy 3000 jelöltje pályázott. A Bonnból érkezett — még nem végleges — eredmények sze­rint a szociáldemokraták (SPD) 1976-hoz képest 0,3 százalékkal gyarapítottak voksaik számát; a szavazatok 42,9 százalékát szerezték meg. Koalíciós partnerük, a sza­baddemokrata párt (FDP) 10,6 százalékot ért el, ami 2,7 százalékos javulást jelent az 1976-os eredményekhez ké­pest. Az ellenzéki úniópár- tok visszaestek: míg 1976-ban a szavazatok 48,6 százalékát kapták meg, most be kellett érniük a 44,5 százalékos ered­ménnyel. Bonnban várható­an szerdán teszik közzé a va­sárnapi választások hivata­los végeredményét. Az előzetes adatokból azon­ban már nyilvánvaló, hogy a választásokon a legnagyobb meglepetést a szabaddemok­rata párt okozta. Az FDP megfigyelők szerint annak kö­szönheti sikerét, hogy a sza­vazók el akarták kerülni egy esetleg kétpártira szűkülő parlament létrejöttét. Más­részt a liberális párt sikerrel (Folytatás a 4. oldalon) Az első látogatók a Mudrány Kellemes őszi kiránduló­időben keresték fel a megye különböző helységeiből érke­ző vendégek október 5-én Szabolcs községet, ahol mű­emlékek avatásával kezdődött meg a 19. múzeumi és mű­emléki hónap. Az újjáalakí­tott Mudrány-kúria udvarán tartották az ünnepséget, me­lyen ott voltak a párt-, taná­csi és tömegszervezetek me­gyei, járási és helyi képvise­lői. Részt vett az eseményen Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. Az ünnepség vendégeit, il­letve a község lakóit Weisz Géza, a Tímár-szabolcsi Közös Községi Tanács elnöke köszön­tötte, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se mondott beszédet. A múzeumi hónap, mely minden év októberében mú­zeumaink munkájára, a mű­emlékvédelemre irányítja a figyelmet, arra is alkalmat ad, hogy áttekintsük, mit tett megyénk történelmi értéke­ink, forradalmi hagyománya­ink megmentéséért, ápolásá­ért, megismertetéséért. Ezzel kapcsolatban a szónok hang­súlyozta: ez a folyamat gaz­dasági fejlődésünk ütemének megfelelően felgyorsult, s ha csak az utóbbi tervciklus eredményeit nézzük, új mú­zeumok átadásáról, megújult kiállításokról, eredményes műemlékvédelemről beszél­hetünk. Ennek egyik példá­ja Szabolcs község műemléki együttesének avatása is. — A Sóstói Múzeumfalu — folytatta Gyúró Imre — a szabolcs-szatmári parasztság életének, életmódjának való­sághű bemutatóhelye. A sza­bolcsi Mudrány-kúria pedig kúriában. (J. L. felvétele.) azt a nemesi világot mutatja be, melynek csak egyes tag­jai álltak a haladás szolgála­tában, a többség, éppen a szabolcsi dzsentri a korabeli Európa egyik legreakciósabb uralkodó osztályát alkotta. Pedagógusaink éljenek a le­hetőséggel — mondta végül — használják fel a történe­lem és irodalom oktatásában e történelmi falakat, idegen- forgalmi szakembereink bát­ran szervezzék ide túráikat, Szabolcs történelmi értékeit, hagyományait segítsék be­kapcsolni az országos vérke­ringésbe. A vendégek ezek után ár. Németh Péter megyei múze­umigazgató vezetésével meg­tekintették a község műem­lékeit, melyek Nyírbátor mel­lett megyénk második műem­léki együttesét alkotják. A földvárat, melyet Szabolcs ve­zér emeltetett erődítménynek, majd a közelmúltban hely­reállított, I. István-kori ba­zilikát, a Tiszántúl egyetlen, álló, XI. századi templomát, illetve a Mudrány-kúriát. A kastély a XVIII. század vé­gén épült, előbb köznemesi kúria, majd református paró­kia volt. Olyan nevezetes sze­mélyiség is vendége volt, mint Móricz Zsigmond, aki írásaiban megemlékezett a községről. Az újjáalakítás si­keresen őrzi az eredeti érté­keket. például a mennyezeti freskókat, melyek történel­münk dicső alakjait ábrázol­ják. Falai közt most nyílt ál­landó bútortörténeti kiállí­tás. melyet az érdeklődők hétfő kivételével naponta 10—18 óra között látogathat­nak. Jubilál az SZTK Hegemlékezés Nyíregyházán 1950. októbere óta — har­minc éve — tartozik a társa­dalombiztosítás a szakszerve­zetek irányítása alá. A jubi­leum alkalmából hétfőn a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságán ünnepi megemlékezést tar­tottak. Pétervári József, az SZMT titkára mondott be­szédet, melyben áttekintette e 30 év jelentős állomásait, a társadalombiztosítás, s az ez­zel járó munka fejlődését, a célokat, a feladatokat. Megyénkben 1950-ben 60 ezer fő volt a sajátjogú biz­tosítottak száma, ma 600 ez­ren jogosultak társadalom- biztosítási juttatásokra. Míg 1970-ben évente egy dolgozó­ra 6600 Ft társadalombiztosí­tási juttatás esett, ma közel 15 000,— Ft. (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi megemlékezés résztvevői. Parlamenti választások az NSZK-ban Szabolcsi műemlékek avatásával Megkezdődött a múzeumi hónap Schmidt: IGENf Strauss: NEM ■ II £ie<S 1 IHagyararszáfl XXXVII. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. október 7., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom