Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

1980. október 22.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

Jól halad a SZA£V kivitelezésében a Szamuely téri lakóépületek szerelése. A Il-es ütemben három, egyenként 10 emeletes lakóházat építenek fel az év végéig. (Jávor L.)

ALMÁSLÁDÁK ÚJFEHÉRTÓRÓL

A

z újfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet fafeldolgozó telepén készülnek a Szabolcs típusú almásládák.

Első képünkön: Fűrészgépekkel méretre darabolják a ládákhoz szükséges léceket. Második képünkön: NSZK exportra darabol szerszámnyelet Szabó András. (Jávor László felv.)

Otthon tett a szálló

Nem

nyilvánosház, nem zárda

Leányszálló. Kilencven nő egy épületben. Éppen csak kipattant rózsabimbók, a mama szeme fényei, s a szabadságtól, önállóságtól megrészegült kíváncsiak. Fiatalok, szépek, vonzók, vagányok és félénkek.

Kezdetben rossz hírek, pletykák keringtek a BFK mátészalkai szállója körül. Lopás, csavargás, kimaradás, rendőrségi ügy, fegyelmi — hogy csak néhányat említsünk. A szülők féltették leánygyermeküket: mi lesz velük a „nyilvánosházban”. Ma már fölösleges volna visszamenőleg a szálló korábbi vezetőinek módszereit, esetleges gyengeségét firtatni. Most már az a lényeg, hogy rend van.

„Nem bántam meg..."

— Nem szeretnék túl sokat beszélni s kezdetekről — mondja Láng Margit matematika—műszaki szakos tanárnő, aki néhány hónapja a szálló főállású vezetője. — Két fegyelmivel vettem át a szállót, s azt is tudtam, hogy lesznek fejfájós napjaim. Elvállaltam. Végül is pedagógiai tapasztalataimra itt is szükség van. Mert vannak konfliktusaink. Napi olvasmányom Makarenko műve a Gorkij-telep lakóiról. Mert vannak itt a tanulók között sérült személyiségek, akik nehezen alkalmazkodnak. Esetenként a családlátogatások is megerősítenék: jó néhány fiatal lánynak szüksége van barátnőre, bizalmasra, tanácsadóra. Hogy meddig vállaltam? Még nem tudok erre választ adni. Annyi biztos: nem bántam meg. A vállalat vezetősége a 'maximális támogatást nyújtja, nem tudunk olyat kérni, amit ne teljesítenének. Cserébe csak rendet, fegyelmet várnak.

Jelenleg negyvenöt kötőhurkoló konfekciós szakmunkástanuló lakik a szállón, valamint negyvenkét dolgozó nő. Már a belépés pillanatában meglátszik, hogy nők a lakók. Mindenütt kézimunkák serege, saját készítésű,

jó ízlésre valló hímzések. A szobák otthonosak, rendezettek, ragyognak a tisztaságtól a közös helyiségek: a vasaló- szoba, a varroda, a tévés-társalgó, a mosdó, az élelmiszer- tároló szekrények. A diákok 45, a dolgozók 85 forintot fizetnék havonta.

Először látott zuhanyzót

Szűcs Erzsébet, másodéves tanuló meséli: — Tanyán lakunk, a Nyírkáta melletti Jé- key-tanyán. Nem is tudom, hogy járnék be, ha nem volna ez a szálló. Mi hárman vagyunk egy szobában, velem lakik a legjobb barátnőm, Gyöngyi. Volt itt olyan lány, aki életében először most látott zuhanyozót. Nem tudta kinyitni a vízcsapot, melyik a hideg, melyik a meleg. Nekem nagyon tetszik minden, én itt nagyon jól érzem magam.

(Felirat a faliújságon: Aki az élelmiszeres szekrényekben a más ennivalóját megdézsmálja, sürgősen szokjon le erről! Gondoljon saját magára: mi lenne, ha az ő vacsorája tűnne el!)

Nevezzük A-nak. Árnyékosra festett szem, hosszú köröm, ápolt, jól öltözött.

— Egyelőre nincs kimenőm. Elvették. Hogy miért? Mert volt egy alkalom, amikor nem jöttem vissza kapuzárásra. Másnap reggelig maradtam ki. Nem, nem otthon voltam...

A többi az ő titka. Addig tart a szobafogság, míg újra nem bizonyít magatartásával, tanulmányi eredményével.

Á házirend

Részlet a szálló házirendjéből: lakószobában mosni,

szárítani, vasalni nem szabad. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad a dolgozóknak. A szobában ételt tárolni tilos. Étkezni csak az étkezőhelyiségben szabad. Kulcsot elvinni nem szabad. Látogatókat a földszinti társalgóhelyiségben lehet fogadni. Látogatási idő 8—18 óráig lehet. A leányszállón a kapuzárás 22 árakor történik.

(Őt pedig nevezzük B-nek: — Megszokni soha nem fogom. Mert nem lehet megszokni. Tisztára egy zárda. Csak el lehet viselni.)

Mi

a perspektíva?

És most kopogjunk be egy szobába, ahol dolgozó nők laknak. Urából jött Tihorán Teréz és Dálnoki Mária, Szatmári Mária pedig Csengerúj- faluból. A szobán meglátszik a három igényes nő otthont teremtő szándéka, láthatóan jól érzik itt magukat, kivált, ha összehasonlítják megelőző több esztendős albérleti korszakukkal. Ezt a sajátjuknak érzik. Műszak előtt vagy után sok az idő. Olvasásra, kéziimunkázásra, tanulásra használják. Dálnoki Marika munka mellett szerzett szak- munkás-bizonyítványt, Szatmári Marika a szakmunkások középiskoláját végzi. A polcon Lenin élete. Dálnoki Marika mondja, hogy nem csak dekoráció, ő például már kétszer olvasta. A többi könyvet is közösen forgatják, legutóbb az Antigonét, az egyik tananyagot. Hogy meddig .tart ez így? Mi a perspektíva? Ha nem mennek el a gyáriból — és miért is mennének —, akkor majd egyszer a férjhez menés. Itt a szállón még egy kis pénzt is felre lehet tenni.

(Nevezzük C-nek: — Fiatalok vagyunk, mégis csak szeretnénk szórakozni. Ha egyik-másik fiú meghallja, hogy a szállón lakunk, mindjárt azt gondolja, hogy győzelem csata nélkül. Az ilyentől a legjobb gyorsan megszabadulni.)

Pénteken diszkó

Rendszeresen bejárnak Debrecenbe színházlátogatásra, ami nagy élmény volt valahányszor. Sokan először voltak színháziban. Bábszakkör működik a szállón, gyakoriak a TIT-szaibadegyetemi előadások, a vállalati énekkarnak 28 szóllólakó a tagja. Tartottak előadást orvosi témakörben, az ifjúsági bűnözésről, minden pénteken a diszkóban táncolhatnak, ahová fiatalemberek is bejöhetnek, sportolási lehetőségük adott, moziba, egyéb programokra kijárhatnak: Voltak

kirándulni Ausztriában, né- hányan részt vettek a tiva- dairi olvasótáborban, a könyvtár, a művelődési ház programjai elérhetőek. Kialakultak a kis baráti közösségek. A leányszálló otthon lett.

Baraksó Erzsébet

Paplantakaró a betonnak

Húsz munkahelyet téliesít az ÉPSZER

Elkészült a téliesítési terv a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalatnál. A vállalat célja az idén is, hogy lehetőleg senkit ne kelljen' fagy- szabadságra küldeni. Ennek érdekében húsz munkaihelyet téliesítenek. Többek között megteremtik a téli munka feltételeit a nyíregyházi Kossuth Gimnázium főépületének belső felúj ításánáL Téliesítik a színház, az IKSZV szociális épületének belső munkáit, folytatják a VAGÉP kettes csarnokának belső szerelését. Mátészalkán egy 56 lakásos épületet té- liesátenek, s ha az idő engedd, még további egy 13 és egy 84 lakásos épületnél a szerkezeti rész öntését is folytatják. Mindenképpen szeretnék tető alá hozni a napokban megkezdett 16 tantermes iskolát.

A terv végrehajtására a felkészülés már megkezdődött. Tizennégy nagy- és tíz kisebb kapacitású hőlégfúvó, három gőzfejlesztő berendezés van készenlétben. A rendelkezésre álló hetven mázsa fóliával tölbb, mint húszezer négyzetméter felületet tudnak védeni. Elegendő tüzelőanyag, 250 mázsa kötésgyorsító anyag van raktáron. Az idén új technikát is alkalmaznak a hideg ellen: a thenizolt. Ez egy három centiméter vastag, hajlékony, paplanszerű szigetelőanyag, amelyből kétezer négyzetmétert vásároltak.

Az igényeknek megfelelően látják el a dolgozókat. A terv külön is foglalkozik a téli munkavédelemmel, a szociális ellátással kapcsolatos teendőkkel. Kijelölték a melegedőhelyiségeket, gondoskodtak az öltözők, fürdők, ebédlők fűtéséről, megszervezték a teáztatást.

HARMINC ÍVE TÖRTÉNT

A nép küldöttei

E

mlékezetes nap a szocialista államépítés történetében 1950. október 22.: ekkor választó uuk meg első ízben hazánkban a helyi és területi tanácsokat. Gyökeresen új közigazgatási szervezetek jöttek létre az ország minden településén, s történelmünkben első alkalommal választottak a falvak, a városok lakói visszahívható, a népnek felelős küldöttekből álló tanácsokat, amelyek az államigazgatás, az államhatalom egységes rendszerének alapjai lettek.

Ünnep volt ma 30 éve Sza- bolcs-Szatmárban is a tanácsválasztás: a 331 344 szavazásra jogosult felnőttből 322 261-en járultak az urnák elé, s 97,4 százalékuk a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Néhány nap múlva a megyei tanácson kívül tizenegy járási tanács, egy városi tanács és 223 községi tanács tarthatta meg alakuló ülését.

Az elmúlt 30 év jelentős változásokat hozott tanácsaink életében. Az élet, a gazdasági fejlődés sürgette például, hogy az állampolgároknak még közvetlenebb beleszólási lehetőségük legyen a közügyek intézésébe, lakóhelyük alakításába. Az első lehetőséget az 1950-es tanács- törvényt módosító törvény- erejű szabályozás hozta 1954- ben, amely többek között előírta, hogy a tanács tagjait ezentúl választókerületenként kell megválasztani, korábban ugyanis a lakosság küldötteit csoportosan, lajstromokkal hagyták jóvá, s mivel a választók az összes tanácstaggal voltak kapcsolatban, nem alakulhatott ki a közvetlen érdekképviselet.

Az 1971-es tanácstörvény megalkotása után Szabolcs- Szatmár tanácshálózatában is lényeges változás következett be: hivatalokká szervezték a járási tanácsokat, egymás után alakultak a közös, a nagyközségi, az utóbbi években a városkörnyéki tanácsok, s ezzel nemcsak a népképviseleti szerep, hanem az önkormányzati jelleg is erősödött. Az államigazgatási munka egyszerűsítésének és korszerűsítésének eredménye, hogy a 30 évvel ezelőtti 224 tanács helyett ma 116 tanács intézi szakképzett apparátussal helyben a lakosság ügyeit.

Ahogy múltak az évek, s ahogy növekedtek a tanácsokkal szemben támasztott követelmények, úgy változott a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai és politikai képzettsége. Tíz éve 229 tanácsi dolgozónak volt egyetemi, főiskolai végzettsége, ma 613-nak van, s köztük épp úgy megtalálható a jogi végzettségű, mint a pedagógus, a közgazdász, a pénzügyi szakember, vagy az agrármérnök, s rendszeressé vált a szakmai továbbképzés is.

A magasabb képzettség, a jelentős hatáskörrendezés a tanácsi munka színvonalának emelkedésével párosult. A községi, nagyközségi taná■ csők egyre eredményesebben

■ birkóznak meg a nemrég ka■ pott hatósági jogkörrel: bizonyítja ezt, hogy a községekben hozott határozatoknak csak mindössze 0,6 százalékát fellebbezik meg. Pedig egy év alatt mintegy 530 ezer ügyirattal kell foglalkozniuk, s ha a tájékoztatást, az információt kérőket is figyelembe vesszük, évente 1,2—1,3 millió ember fordul meg a tanácsokon.

Nem választható el tanácsaink munkája attól a dinamikus fejlődéstől, amelyet Szabolcs-Szatmár megye az utóbbi 30 esztendőben elért, hiszen a tanácsok szervező, koordináló tevékenységének kiemelkedő szerepe van a lakosság életmódjának, életkörülményeinek javításában, a lakosság igényeinek kielégítésében. Ha csak azt említjük, hogy 30 év alatt több mint 65 ezer lakás épült, vagy hogy a megye 226 települése közül az év végére 85 településnek — a lakosság 52 százalékának — lesz egészséges ivóvize, máris jól érzékelhető a fejlődés.

Pedig ez csak egy része a tanácsok tevékenységének. Mert mint területük gazdái, jelentős szerepet vállaltak az iparfejlesztésben, a foglalkoztatottság megoldásában, a kommunális szolgáltatások biztosításában, a kereskedelmi ellátás javításában, de egyre eredményesebb összehangoló munkájuk az ipari, mezőgazdasági üzemekkel, intézményekkel a település fejlődéséért, a lakosság ellátásának és életkörülményeinek javításáért, a gyermekintézmények közös erőforrásból való koncentrált létrehozásáért. Ennek eredménye, hogy ma 18 ezer óvodai hellyel, közel 1000 általános és 228 középiskolai tanteremmel rendelkezünk, közel 4000 a kórházi ágyak száma, s a 30 évvel ezelőtti 276 helyett 838 orvos dolgozik megyénkben.

Most, amikor a tanácsok megalakulásának 30. évfordulójára emlékezünk, szólni kell a tanácsok tagjainak, a nép küldötteinek munkájáról, akik önzetlenül vállalták megtisztelő, de sokszor nehéz és sok szabad időt követelő megbízatásukat, hogy képviseljék választóik érdekeit 'és tolmácsolják javaslataikat. Megbecsülésüket, munkájuk elismerését jelenti, hogy ma is 300 olyan tanácstag dolgozik, akit először^ 30_éve, s azóta újra meg újra megválasztanak.

A

z évforduló jó alkalom a számvetésre, de nem ünneprontás ilyenkor megemlíteni a feladatokat sem. Mert az élet nem áll meg, s az egyre növekvő feladatokat csak a népképviseleti szerep, az önkormányzati jelleg erősítésével, a hatáskörükbe tartozó szervek irányítási színvonalának javításával, az állampolgárok ügyeinek gyorsabb és egyszerűbb intézésével lehet köz- megelégedésre végezni.

R T