Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 19. * Meggyőzés, intézkedés, bírság Tisztasági szemle Kisvárdán Egy szemle tanulságait ösz- szegezték Kisvárdán a közelmúltban a város környezet- védelmében és tisztaságában hatósági jogkörrel is rendelkező szervek. Nem véletlen, hogy az egyik napi gond, sok embert zavaró probléma évek óta a szemétszállítás, amelynek javítására korábban már tettek intézkedéseket a tanácsi szervek. A város rendezési terve alapján az Attila úton jelölték ki a szeméttároló állandó helyét. Előírták a naponként kiszállított szemét elföldelését, melyet a kisebb hiányosságok mellett a tanács költségvetési üzeme végez el. A következő lépés az, hogy állandó nappali őrt állítanak a szeméttelep rendjének biztosítása érdekében, aki ellenőrzi a szemétlerakást és -földelést. Ezen kívül a köztisztasági és környezetvédelmi bizottság azt is megállapította: jó szolgálatot tett a költségvetési üzem által vásárolt és elhelyezett 30 szeméttartó konténer és a speciális gépkocsi. Ennek ellenére csak részben megoldott a lakótelepek és a szemétszállításba „bekapcsolt” utcák tisztán tartása. A műszaki osztály ezért feladatul kapta, hogy segítse a költségvetési üzem korszerűsítési munkáját. Az üzemek és intézmények sem tartják meg a köztisztaságra, környezetvédelemre vonatkozó tanácsi rendeleteket. Ezért felszólítást kellett küldeni az Egyesült Izzó, a MÉH, a MÁV, a gabonafelvásárló és -feldolgozó vállalat, az Öntödei Vállalat vezetőinek területük rendben- tartása ügyében. A városban eddig a műszaki osztály 200 felszólítást küldött ki 15—30 napos határidők megjelölésével, hogy hozzák rendbe a lakásuk előtti átereszeket, árkokat. További határozatok megküldése indokolt a Rudas L., a Simonja, a Dolgozók útja és a Szabad nép utca lakástulajdonosainak. A költségvetési üzem feladatul kapta, hogy a Dimitrov, Árpád, Szabolcs vezér utak mentén a gyomtalanítást sürgősen végeztessék el. Külön is foglalkozott a bizottság a lakótelepek rendjével, környezetével. Megállapították, hogy a Gyár úti lakótelep általában gondozott, kivéve a szolgáltatóház előtti részt, amelyet a tervezett felüljáró miatt nem alakítottak ki véglegesen. Miután a felüljáró építésére a közeljövőben nem kerül sor, ezért* szükségessé válik minél előbb elkészíteni a terület rendezési tervét és ez év őszén a közlekedés biztosításával együtt, a terület rendezését elvégezni. A Felszabadulás lakótelepen már rendezett és parkosított területen, több helyen a gépkocsi-tulajdonosok önkényesen a zöld területen közlekednek. Lánckorláttal kell megakadályozni a parkrongálást és gyakrabban kell ellenőrizni a szabálytalanul parkoló, a parkot, zöldfoltokat rongáló gépkocsivezetőket és lakókat. Kiemelten vizsgálták a vár és környékének hely-, zetét, ■ Évek óta - kevés az előbbrehaladás, a környezetnek rendezettebbnek, szebbnek kellene lenni. -Elhatározták, hogy a költségvetési üzem négyórás munkaidővel, a vár előtti külterjes park gondozására egy dolgozót állít munkába. Próbasütés Mátészalkán A Mátészalkai Sütőipari zsemlét és kiflit is sütnek Vállalat új üzemet épített a majd a két kemencében, A városban. Az úgynevezett me- városban és környékén egyre leg próbát és a próbasütést nagyabb az igény az egy kg- október 18-án kezdték. Az os kenyerek iránt. Ezért a üzem avatására november vállalat az egy kg-os kenye- 7-én kerül sor. rék gyártására rendezkedik Az új sütőüzem 18 millió be. November 7-e után há- forintba került. Az épület ramíéle kilós kenyeret gyér- kivitelezője a helyi TÖVÁL tarnak: hagyományosat, alfölvolt. A gépészeti és teahnoló- dit és burgonyást. A vállalat giai szerelést a sütőipari vál- nyírcsaholyi üzemében 2 kg- lalat szakemberei végezték. os kenyereket gyártanak így A két csehszlovák gyártmá- . , .... ... nyú alagútkemencében órán- a varosbarl « kornyékén nőként egy tonna kenyeret le- vemlbertől jelentősen javul hét sütni. Természetesen majd az ellátás. November 7-e tiszteletére határidő előtt két hónappal átadják Gávaven- csellőn az új tanácsházát. A helyi költségvetési üzem kivitelezésében, a létesítményben a tanács mellett a párt- és a KISZ- irodák is helyet kapnak, valamint a községi házasságkötő terem. (Elek Emil felvétele) Megjegyzések nyíregyházi épületrekonstrukciókról volodjék el az embertől a városépítés mechanizmusa, s ahol indokolt és lehet, a hivatalos gazdasági szemléletbe is kerüljön egy kis lokálpatriotizmus. Mert legtöbbször az sem hiheti komolyan, aki „cége” képviselőjeként hivatalosan hangoztatja: nincs Nyíregyházán olyan szakember, aki az eredetit idéző terveket készítene, olyan most pedig különösen nincs, aki azt meg is tudná csinálni. Mindkettő van: ha akarják. Példa rá múzeumfalunk és néhány műMarik Sándor KÉTSZINTES, FŰTHETŐ ÉS HÜTHETŐ Középen az őstermelők Épül a piaccsarnok Télre készíti elő a nyíregyházi piaccsarnok építkezését a kivitelező Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A nyíregyházi városi tanács 1979-es tervjóváhagyása után megindult piád csarnok építése az év végére félidejéhez érkezik. Az 57,6 millió forintos költséggel létesítendő csarnokba decemberig 23,2 millió forintot építenek be. A jól szervezett beruházáshoz minden technikai feltétel adott, így az építők és építtetők ígérik: az 1981. december 31-re tervezett műszaki átadás határideje nem lesz veszélyeztetve. A 4300 négyzetméter alapterületű, kétszintes csarnokban a zöldség-gyümölcs, hal- és húsfélék, húskészítmények, melegáru, pecsenyesütő, kenyér, péksütemény, virág, háztartási cikkek árusítására szolgáló zárt pavilonokban helyet kap néhány magán- kereskedő is. Az igényeknek megfelelően fűthető-hűthető csarnok földszintjét középen az őstermelők árusítóhelyei, s egy bisztró foglalja majd el. Az emeleten étterem lesz. A külön konyhával rendelkező vendéglátó-ipari egység a városközpontban dolgozók déli gyorsétkeztetését javítja majd. Az emeleten kapnak helyet a piaci irodák és a csarnokot kiszolgáló egyéb szociális helyiségek is. (csendes) Megfosztották díszeitől AkLpiDst, megnézi -a Bethlen Gábor és a Bercsényi utca sarkán lévő jellegtelen, csúnya épületet, aligha jut eszébe, hogy ez az a görög katolikus püspöki palota, amely a századfordulót követő években épült, s mint „érett szecessziós alkotást” jegyezték a művészettörténészek. A felújítás során megfosztották díszeitől, s olyan uniformisba öltöztették, ami nem méltó szép hagyományaihoz. Sajnos, nem az egyetlen példa. Nem ennyire kirívó, de ugyancsak sajnálható, hogy a Zrínyi Ilona utcán, a volt Hitelbank épületének felújítása során (amikor a házasságkötő termet alakították ki benne), a homlokzat ornamentális díszítéseit nagyon leegyszerűsítették, meg sem közelíti az eredeti összképet. A Kossuth tér, Zrínyi Ilona utca sarkán álló épüSorolhatnánk még hasonló példákat, amelyek azt a távlatot vetítik elénk; ha nem vigyázunk, legszebb épületeinket veszíthetjük el. A kérdés ezek után önkéntelenül adódik: kin múlik, hogy egy felújítás során előnyös új ruhát, vagy gúnyát kap (azonos pénzért) egy-egy nyíregyházi épület? Káros engedékenység A legutóbbi példa, a püspöki palota esetében, a hivatalos iratokból nyomon kő-1' vöfftétÖpriíím ÍWedftezteíPrrreg' arról, hogy városképileg ’ jelentős épületről van szó. Csak éppen egy sor megalkuvás, engedékenység, erélytelenség játszott közre. A felújítás indításakor még szó sem volt a „vetkőztetésről”. Aztán nehezen kerültek elő az eredeti tervek, majd a kivitelező, az ÉPSZER nem vállalkozott az eredeti, munkaigényes díszítések elkészítésére. Mindez csűrés-csavarással járt. Engedett a megrendelő, a tervező, a tanács műszaki osztályán pedig kiadták az engedélyt arra a tervre, ami 15 —20 éves büntetést jelent az épületnek, a városképnek (mert a mostani huzavonák eredményeként a következő felújításnál talán újra az eredetihez hasonló külsőt kap majd az épület). Az egész viszont jószerével a kivitelező kívánságára történt, ahol nem találtak módot, lehetőséget egy kedvezőbb megoldásra. Áz utolsó pillanatban Az üvegipari Művek Vásárosnaményi Gyárában egy csomagolja a csiszolt poharakat. (Elek Emil felvétele) munkacsoport tisztítja és Nem egyedi gondról van szó, ezt támasztja alá, hogy még a sok vitát megért másik felújítás, a régi Koronaszálló eredeti homlokzatának megmentése is csak az utolsó pillanatban sikerült (legalábbis a tervek szintjén sikerült; a kivitelezés még tart). Rohamosan fejlődik Nyíregyháza — ez közismert. Nem árt azonban kicsit odafigyelni, hogy közben ne táElsikkasztották a dohányt A „kámforrá vált“ rakomány „Leérett11 szecesszió? Az egyik bűnbánó arccal, a másik meglepődve, a harmadik ártatlan képpel nézett a bírónőre, amikor a tárgyalás az utolsó felvonásához érkezett, s elhangzott az első mondat: „A Népköz- társaság nevében kihirdetem a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletét.” Néhány másodperc múlva a meglepődött arcú férfi színe változott legtöbbet: sehogysem értette: miért kapott ő nagyobb büntetést, mint az elsőrendű vádlott, aki a bűncselekmény legsúlyosabb részét követte el. 1979. december eleje volt. A nagykállói dohánybeváltó beküldte a tőlük beszállított dohány szállítóleveleit a nyíregyházi dohányfermentálóba, ahol az egyez- , kidertüt, hogy egy 30 rnázsás .j^kojnány nem érkezett meg, „kámforrá” vált. Újból egyeztetéshez láttak, hátha valahol elnéztek valamit, ám az eredmény ugyanaz volt. Menetlevelek, mérlegelési jegyzőkönyvek, átvéteU okmányok, porta- napló, kapunyilvántartó könyvek kerültek elő, s megállapították, hogy a szállítmányt november 9-én indították útnak Nagy- kállóból. de a 33 éves Remete Tibor által vezetett kocsi ezen a napon üresen érkezett a nyíregyházi fermentálóba, s a menetlevél érkezési rovatában is más időpont szerepelt, mint amennyit a kapus az érkezéskor bejegyzett. A vállalat Igazgatója nyomban feljelentést tett, Remetét letartóztatták, s tulajdonképpen ekkor ismerték meg a bűncselekmény igazi szellemi atyját, a tárgyaláson is meglepetten ülő 35 éves Kovács Mátyás nyíregyházi lakost. Kovács 1973 óta volt a nyíregyházi dohányfermentáló sofőrje, de közben többször is bevonták' a jogosítványát ittas vezetés miatt. Ilyenkor rakodó- munkásként dolgozott, többször Remete Tibor rakodójaként, ök ketten közel is laktak egymáshoz, néha együtt söröztek. így Kovács bátran látott hozzá, hogy cimboráját rászedje egy súlyos bűncselekmény elkövetésére. Remete és rakodómunkása gyakran megfordult a nagykállói beváltó üzemben, s tavaly októberben Kovács megismerkedett Brátán György biri egyéni gazdálkodóval. Néhány közömbös mondat után rögtön a lényegre tértek: Kovács megtudta, hogy ha dohányt tudna szerezni a vállalattól, akkor Brátán megvásárolná, s később ismét eladná a dohánybeváltónak. Kovács nyomban előleget is kért, igaz nem ez volt a 10 ezer forint kölcsön ürügye, hanem, hogy pénzzavarban van, mert amióta nincs jogosítványa, kevesebbet keres és büntetést is kell fizetnie. Brátán odaadott 10 ezer forintot. Néhány nap múlva Kovács megtudta, hogy november 9-én Nagykállóból hoznak egy szállítmányt, s ekkor kereste meg Remetét, hogy rászedje a dohány elsikkasztására. Remete átvette a 30 mázsa dohányt, be is hozta Nyíregyházára, de nem a fermentálóba, hanem Kovács lakására ment vele. Sötétedés után együtt indultak el Blribe, lepakolták Brátán udvarán, s 15 ezer forintot kaptak előlegként. Abban is megegyeztek, hogy Brátán folyamatosan adja majd le a dohányt, s mázsánként 2000—2500 forintot fizet érte. A teherautó üresen jött vissza Nyíregyházára. Kovács hazament, Remete pedig bevitte a kocsit a fermentálóba. A portán bejegyezték az érkezési időt, s azt is, hogy a kocsi üresen jött be a telepre, ám Remete nem a helyére, hanem a trepp mellett megrakott kocsik mellé állt, mert azt a látszatot akarta kelteni, hogy ő is rakottan érkezett. A szállítólevelet nem adta le, másnap megszerezte a művezető bélyegzőjét, a másodpéldányt lepecsételte, s úgy adta le, mintha a szállítmányt át is vették volna tőle. Telt az idő, Kovács pedig Remete tudta nélkül Ismét kiment Biribe, s kapott is 6000 forintot. Januárban együtt indultak el, ekkor 44 ezer forintot vettek át, de Remete csak 17 ezret mert hazavinni, a többit Kovácsnál hagyta, s később akarta elkérni tőle. Azt nem is sejtették: a vállalatnál már kiderült, hogy hiányzik a dohány, s csak idő kérdése volt felderíteni: ki tüntette el a szállítmányt. Közben Brátán különböző nevekre leadta a dohányt, s több, mint 140 ezer forintot vett fel érte. (Eredetileg majdnem 165 ezer forint értékű volt a dohány, az apadás miatt fizettek Brátánnak kevesebbet érte.) A hasznon igencsak eltérően osztoztak: Brátánnak 65 ezer maradt belőle, a Kovácsnak adott 75 ezerből pedig Remete csak 17 ezret kapott. Ugyanilyen egyenlőtlen volt a visszafizetés is: Brátán 122 ezret fizetett, 12 ezernél többet Kovács helyett, Remete 37 500 forinttal járult a kár megtérítéséhez, az értelmi szerző Kovácstól mindössze 5000 forintot sikerült lefoglalni. A vállalatnak összességében véve a kár megtérült. Remete az első perctől az utolsóig mindent beismert, Kovács" kezdettől az ítélethirdetésig végig hazudott, Brátán először csak azért érezte bűnösnek magát, amiért nem jelentette fel Remetééket, amikor megtudta, hogy lopott dohányt vett, később azonban beismerő vallomást tett, csak saját szerepét igyekezett szépíteni. A. Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Remete Tibort jelentős értékre elkövetett sikkasztásért és magánokirat-hamisításért 1 évi, Kovács Mátyást, a felbujtót 1 év 4 hónapi, Brátán Györgyöt, az orgazdát 1 év és 6 hónapi börtönre ítélte, s mivel cselekményét haszonszerzés miatt követte el, 4000 forint pénz mellékbüntetést is fizetnie kell. A bíróság 2—2 évre mindhármukat eltiltotta a íözügyektől. Az ítélet nem jogerős. Csiszolt pohár Seregből
