Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

i­2 KELET-MÁGYARORSZÁG 1980. szeptember 7. -------------------------------— A mátészalkai Szatmár Bútorgyár felületkezelő üzemében készítik a lakkozott bútorla­pokat. (E. E. felv.) AZ ÉSZAKI ALKÖZPONTBAN Miért késik a meleg víz? Szüntessék meg a tervszerűtlen közműfektetéstI A megyeszékhely lakói kö­zül kevesen emlékeznek már rá, hogy valamikor a nyáron majdnem két hétig nem volt melegvíz-szolgáltatás, mert ekkor végezték el az ingat­lankezelő és szolgáltató vál­lalat dolgozói a szokásos évi karbantartást. Annál inkább maradandó dátuma lett és lesz június 23. a Nyíregyháza Északi alközpontjában la­kóknak, mert ők azóta sem kapták vissza a meleg vizet. Tudomásul vették, hogy azon a részen'-nemcsak karbantar­tásra van szükség, hanem ge­rincvezetéket is kell Cserélni, de a beígért határidő — szeptember 8.----közeledtén egyre kevesebben bíznak benne, hogy a szemmel lát­hatóan lassan haladó munkát elvégzik határidőre. Mi hát az igazság a meleg víz körül? A gondok első szálai tulajdonképpen az Északi alközpont közművei­nek lerakása idejére nyúlnak vissza, amikor gyenge minő­ségű acélcsövet fektettek le, olyan vezetéket, amely a mai magasabb hőfokú vizet kép­telen hosszú ideig meghibá­sodás nélkül szállítani. Ko­rábban nemigen érezték ezt meg az Északi alközpont la­kói, tavaly télen azonban két alkalommal is zavar támadt a távfűtésben, s ez nem en­gedte tovább halogatni a ge­rincvezeték cseréjét. Az IKSZV szakemberei tu­lajdonképpen már előbb is ismerték a gondot, így ta­valy ősszel megrendelték a Nyírtervnél a tervet. A ren­delés nemcsak a cső minőségi cseréjére vonatkozott, hanem nagyobb átmérőjű cső fekte­tésére is, mert így akartak egy kicsit „besegíteni” Jósa- város fűtésébe. A terv készült, ám közben az NYVSSC már-már biztos NB Il-es bajnoknak látszott, így napirendre került a Vá­rosi Stadion bővítésének le­hetősége is. Hogy ilyen mun­kát végezhessenek, ehhez a stadion magas vezetésű veze­tékeit a föld alá kellett he­lyezni, így aztán módosítani kellett a már-már elkészült terveken. Késtek a tervek, új határ­idő született a kivitelezés megkezdésére, de amikor már. folyt a munka,-a föld újabb gondokat takart: több közmű nem oda épült, ahol a város közműtérképén szere­pel, így a közmű-keresztező­désekben csak tapogatózva haladhattak, nehogy elvágják például a gázvezetéket. Talán ennyi elég is a gon­dok érzékeltetéséből, tény, hogy a kivitelezést vállaló KEMÉV a gerincvezeték cse­réjének befejezését október 15-re, a fűtési szezon meg­kezdésére vállalta, s a né­hány nappal ezelőtti egyezte­tő tárgyalásokon megerősí­tették: addigra át is adják a munkát. Ez nem azt jeienti, hogy az Északi alközpont egész területen nem lesz me­legvíz, tóért'^vy^vájfi Pál rí utcai tbrohypazgjl^n és a Stadion út néhafty házában már ma este észreveszik a la­kók, hogy nem hideg víz fo­lyik a piros csapokból. A nyomáspróbát már elvégez­ték, hétfőtől tehát 375 csa­ládnak már lesz meleg vize. De nem lesz — pontosab­ban csak október 15-től lesz — 276 család otthonában, s Őket nem vigasztalja a mun­ka egy részének korábbi be­fejezése, sőt az sem, hogy mind a tervezést, mind a ki­vitelezést komoly okok hát­ráltatták. Mert mindkettő az előrelátás hiányát, a közmű­építésekben még most is fel­lelhető fegyelmezetlenséget jelzi. Nem jelent vigaszt, hogy a kivitelezőnek a közmű-ke­reszteződések megváltozása miatt egyedi darabokat kel­lett gyártani és ez tovább tartott, mint eredetileg gon­dolták, mert ma, amikor köz­művek tucatjait építik be a föld alá, tűrhetetlen, hogy bárki is önkényesen eltérjen az eredetileg kijelölt helytől. Ez nemcsak egy esetleges közműcsere elvégzését hát­ráltatja, de komoly károkat is okozhat, ha másutt van a telefonkábel, vagy másutt megy a gáz, mint ahol a tér­képen szerepel. Talán egy példás büntetést is megérdemelne, aki eltért a tervektől — hogy ezután ez ne fordulhasson elő! Balogh József ■5B2 HANG A Kelet-Magyarország 1979, október 21-i és az 1980. au­gusztus 17-i számaiban cik­kek jelentek meg a Tempó tűzoltókészülék-karbantartó részlegéről. Kétségtelen, hogy történtek szabálytalanságok. Az is igaz, hogy nem minden esetben tartották be a részlegnél a technológiai előírásokat. Ez­zel kárt okoztak, az azonban, hogy milyen mértékű a kár­okozás — de főleg, hogy eb­ben milyen mértékű a sze­mélyes felelősség — rövidesen eldől, hiszen ez ügyben a bí­róság nemsokára döntést hoz. Szükségesnek tartjuk el­mondani, hogy az új elnök és az új vezetőség 1979. de­cember l-től van funkcióban. Ez időtől csupán ennél a részlegnél 16 jelentős szerve­zeti és személyi intézkedés történt. Sok hiányosságot megszüntettünk, s ma már a jogos i lamációk száma mi­nimális. A garanciában elvég­zett utójavítások száma a gazdálkodási folyamatban megengedhető értékét nem haladja meg. A cikk a*továbbiakban ese­ményeket rak időbeli sor­rendbe, amelyek bár tények, de szerintünk nincs közöttük okozati összefüggés. Rácz Ottó valóban eljuttatott egv levelet december 22-én az új elnöknek, ebben arról ír, hogy miért Vannak még min­dig funkcióban a részleg ve- zetoi és különböző sértő hangnemű nyilatkozatokat tesz az egyéb ott dolgozó vezetőkre. Úgy véljük, nem a bejelentő dolga eljárni az igazságszolgáltatás helyett, il­letve azt megítélni, hogy ki meddig maradhat különböző funkcióban. Csak megjegyez­ni kívánjuk, hogy a rágal- mazási per szünetel, tehát nincs benne döntés. Kétség­telenül igaz, hogy ez év áp­rilisában mind a 17 tűzoltó- keszíilék-ellenőr bérét módo­sítottuk. Ez sem valamilyen megtorló válasz a szövetke­zet részéről Rácz Ottóval szemben. Véleményünk szerint az az intézkedés, mely szerint, nyíregyházi ellenőrök hetente 3 alkalommal kötelesek a munkát a telephelyen kezde­ni, azt a célt szolgálja, hogy javuljon a munkafegyelem, nagyobb lehetőség legyen a koordináló munkára, esetleg a végzett munka ellenőrzésé­nek színvonala is ezáltal ja­vul. Mi tehát erre gondoltunk és nem másra. A cikk további részében szerepel, hogy az elnök se­gédmunkásnak a részleghez helyezte Ráczot. Csakhogy a tűzoltókészülék-ellenőr nem szakma. Tehát aki ilyent te­vékenységet végez, az nem szakmunkás. Rácznak van szakmája, mégpedig épület- elem-betonozó szakmunkás. A szövetkezet a Jég utcai be­ruházást saját maga építi. Né­hány szakmában azonban célszerűtlen lenne felvenni dolgozókat főfoglalkozásban azért, hogy a munka befeje­zése után felmondjunk ne­kik. Mivel Rácznak ilyen te- vékenységben van jártassága, ésszerű volt, hogy ídeüfene- sen kirendeljük az építke­zésre szakmunkásnak, ez azonban a törvények szerint legfeljebb 3 hónapig tarthat. Megemlítjük, hogy ugyaneb­ben az időben legalább 15 dolgozó került ugyanilyen in­dokok alapján kirendeléssel átirányítva e munkaterület­re. Ebben van gépkocsiveze­tő, aki kőművesként dolgo­zik, van villanyszerelő, aki segédmunkásként. Soha nem volt szándékunk, a jövőben sem lesz szándé­kunkban, hogy valakit is megtörjünk. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ren­det szeretnénk csinálni, ahol erre szükség van. így akar­juk kijavítani a szövetkeze­tünknél korábban kétségtele­nül meglévő hibákat és hely­reállítani a közvélemény előtt megtépázott hírnevünket is. A nyíregyházi Tempó szövetkezet vezetősége Őszi Express-kedvezmény fiataloknak Magas-Tátra, Berlin, Leningrad Városnézésre és hegyi tú­rára megy legszívesebben az utas ősszel. No és tanulmá­nyi kirándulásra. Ez derül ki az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda idei őszi prog­ramjainak összeállításából. Egyetlen fővel sem csökken az utazni vágyók száma a főszezont követően. Ilyenkor ugyanis olyan kedvezmé­nyekhez jut az utas, hogy a drágább út is kifizetődőbb­nek tűnik. Olcsóbban jut a szálláshoz, kevesebb pénzért étkezhet és utazhat. S me­lyik turista ne örülne a meg­takarított összegnek? Külö­nösen a lapos diákpénztárca tulajdonosa kap ilyenkor az alkalmon. Igen nagy forgalmat bo­nyolít le az iroda a csehszlo­vákiai Magas-Tátrába. Az 1 1980-as év „slúgerországa” az NDK, Nem Véletlenül: már 1600 forintért elmehet egy hatnapos útra Szász-Svájcba a látogató. De ha nem szeret vonatozni, a repülős út is kijön kétezerből. Drezda, Meissen, valamint Berlin, Potsdam a legkedveltebb a Szabolcs megyei turisták számára. Leningrádba is érdemesebb ősszel menni: októbertől de­cemberig indítanak csoportot a megyéből észak Velencéjé- be, általában húsz százalék­kal, de körülbelül 4—500 fo­rinttal olcsóbb a részvételi jegy az utószezonban. No­vemberben most is megy ba­rátságvonat Kijev—Lenin­grad—Moszkva útvonalon, negyven szabolcsi, fiatallal. Az idén elsősorban a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok részvételére számítanak. A hazai programok közül a tanulmányi kirándulók al­kotják az utasok többségét a nyíregyházi irodánál. Har­minc százalékkal kevesebbet kell fizetni a szállásért az Express nemzetközi üdülői­ben, Verőcemaroson, Bala- tonföldváron és Kilián-tele- pen, valamint a kőszegi Ex­press Panoráma is húsz szá­zalékkal kevesebbért állítja ki a szállodai számlát az utó­szezonban. A másik jelentős kedvez­mény az utazásnál jelentke­zik. Eddig is 33 százalékkal volt olcsóbb a csoportos uta­zás, most viszont újabb 25 százalékkal kevesebb pénzt kémek az autóbusz-kilométe­rért. Eddig 12 forint, most 9 forint az autóbusz kilométere a 18 éven aluliakból álló cso­portnak, tíz forint a KISZ- eseknek és 10—15 százalékos kedvezményt adnak a dolgo­zó fiataloknak. A fővárosba és a Dunán­túlra utazókat érinti, hogy az étkezésnél is minden negye­dik forintot megtakaríthat­ják a turisták. A Pestbudai Vendéglátóipari Vállalat és a Bakony-vidéki Vendéglátó­ipari Vállalat 25 százalékot elenged az ételek árából. Az őszi szezon kedvezmé­nyeit figyelembe véve, a me- gyéből még várhatóan ötszá­zan utaznak külföldre az Express-szel és több ezer fi­atalnak állítanak össze hazai útiprogramot a szervezők. T. K. ■ ■ * ^ * * * *‘-U - - ' - ' ^ • ( ' - r Felhívás múzeumi helytörténeti vetélkedőre Megyénk és Nyíregyháza felszabadulásának közelgő 36. évfordulójára készülve a nyíregyházi Jósa András Mú­zeum történeti-helytörténeti vetélkedőt szervez a megye- székhely dolgozóinak, hetedi­kes, nyolcadikos tanulóinak, valamint a Tájak — korok — múzeumok akció nyíregyházi aranyjelvényeseinek. A két­fordulós vetélkedő anyaga el­sősorban a múzeum állandó várostörténeti és a „Szabolcs- Szatmár megye fejlődésének 35 éve ” című kiállításra épül, amely kiállításokat kérésre tárlatvezetésen bemutatják a jelentkezőknek a múzeumi szakemberek. Az elődöntő kérdéseit az érdeklődők pos­tán kapják meg, a válaszokat 1980. szeptember 25-ig kell írásban beküldeni. A legtöbb pontot elérő versenyzőkből áll össze a döntő mezőnye. Hat egyéni és hat három-há­rom fős csoport között Nyír­egyházán a Jósa András Mú­zeumiban öktóber 4-én dél­előtt dől majd el a helyezé­sek sorsa. Gázolás viccből Halál a Hajnal utcában A járművezetők többsége egy kortyot sem iszik, ha vezetni akar. Vannak azon­ban bátor emberek is, akik bíznak szerencséjükben, s nemcsak azt remélik, hogy elkerülik a balesetet, hanem, hogy rendőrrel sem találkoz­nak. Egy ilyen „bátor ember” volt a 32 éves vásárosnamé- nyi Tóth István, aki aligha­nem egész életében bánni fogja, hogy ittasan ült a vo­lán mögé. ★ 1979. április 6-át írtak, amikor Tóth először fenn­akadt egy ellenőrzésen. Ittas­sága miatt 2000 forint pénz- büntetést szabtak ki rá, s három hónapra bevonták jár­művezetői engedélyét. Mivel többszöri idézésre sem volt hajlandó bemenni a rendőr­ségre, 800 forint pénzbírsá­got ezért is kapott, s jogosít­ványát csak ez év június 12- én tudták elvenni tőle. Ez év június 28-án Tóth már délelőtt ivott, ebéd előtt pedig egy kis pálinkával csi­nált étvágyat magának. Dél­után még jócskán érezte az ital hatását, de azért kocsi­ba ült, jogosítványa úgy sem volt, gondolta: így nincs mit elvenni tőle. Tóth az állomásra indult, s útja a keskeny és gödrös Hajnal utcán vezetett. Az egyik ház előtt állt a TI- TÁSZ javítókocsija, mellette három férfi várakozott. Ami­kor Tóth közelükbe ért, egyikük, Kosa Tibor viccből kitette a lábát Tóth kocsija elé. A kocsi gazdája rálépett a fékre, s néhány centire Kosa lábától megállt. Kosa — aki szintén ittas volt — to­vábbra is mókás kedvében maradt: ráült Tóth kocsijá­nak motorháztetejére. Az új autóját féltő Tóth mérgében hirtelen gázt adott, a kocsi kerekei megpördültek és el­indult a gödrös utcában. A motorháztetőn ülő Kosa megijedt, kiabálni kezdett Tóthnak, hogy álljon meg, de az ittas vezető tovább gyor­sított, Kosa néhány métert a szélvédőre tapadva ült a mo­torház tetején, de mivel nem tudott semmibe kapaszkodni, egyre lejjebb csúszott. Egy gödörnél elvesztette egyensú­lyát, s fejjel a kocsi alá for­dult. Elefántcsontot az elsősöknek! Tegnap megemeltem egy harmadikos kisdiák táskáját, a degeszre tömött tarisznya legalább négy kilót nyomott. Még minden benne sem volt! Hiszen a tisztasági csomag, a tornafelszerelés, a segédesz­közök további fél kilókkal gyarapítják a cipelnivalót. S ha hozzászámítjuk, amit egy elsős tanító néni kér, hatéves gyerek legyen a talpán, aki elbírja. Azzal az ötlettel állt elő a pedagógus, hogy evőeszköztar­tót is hordjanak magukkal a gyerekek. No, nem a menzá­hoz, hanem a hurkapálcákhoz, korongokhoz, golyókhoz. Po­tom 56 forintért már lehet is kapni a műanyag dobozt. Elő­írásszerűén ugyan megkérdez­te a tanítónő kinek jelent gon­dot a beszerzése, de ki az a szülő, aki ilyenkor jelentke­zik?! Volna egy jobb ötletem ehhez. Sokkal mutatósabb az a csekély 760 forintért már megvásárolható, elefántcsont­tal díszített, bársonybevona­tú evőeszköztartó, amiből ki lehetne dobálni az ezüstesz- cájgot (ne váljunk meg tőle véglegesen, hátha negyedik­ben még szükség lesz rá!), s belerakhatnák a gyerekek a matematika összes kellékét. Gondolom, egységesen meg­venné mindenki, mert melyik szülő az, aki bármi ellen is tiltakozna? Ha esetleg hiánycikknek bi­zonyulna az említett étkész­lettartó a tömeges kereslet miatt, négy forintért műszaki rajzlapból’ vagy r kartonpapítf-* bői egy félóra- alatt hajtogat­hatunk dobozt. Valószínű, a gyerek még nem tűd különb­séget tenni a műanyag és a papír között. Azt viszont ér­zi, melyiket könnyebb horda­ni iaz iskolába. S az sem mel­lékes, hogy mennyi plusz és felesleges kiadással terhelik ilyenkor a szülők pénztárcá­ját. Nyár végén a kedvezmé­nyesen áruit füzetcsomagon cirka 5 forintot lehet megta­karítani. Arról viszont nem készül statisztika, hogy meny­nyit vesztegetünk el szükség­telenül a szeptemberi licittel. (t. k.) Tóth, amikor észrevette, hogy baj van, nyomban fé­kezett, megállt, kiszedték Ko­sát a kocsi alól, kórházba szállították, de olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két nap múlva meghalt. Tóth nem tagadta, hogy ittasan vezetett, azt is belát­ta, hogy veszélyeztette Kosa életét, ám a bűnösségét nem ismerte el. Azzal védekezett, hogy amikor megállt, a mo­tort sebességben hagyta, s amikor Kosa ráült a motor­házra, megijedt, lecsúszott a lába a kuplungról, így a kocsi szándéka ellenére Indult el. A tanúk másképp vallot­tak: a sportos, gyors indítás nem véletlenül történt, azt is hallania kellett Tóthnak: Kosa könyörög neki, hogy álljon meg, hiszen le volt húzva az ablaka, s véletlenül nem tett volna meg 53 mé­tert a felülés színhelyétől a baleset helyéig. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Péli-Toóth Sándor ta­nácsa halált okozó közúti ve­szélyeztetés bűntettében és ittas vezetés vétségében mondta ki bűnösnek Tóthot, s 3 év 6 hónapi börtönre ítélte, 2 évre eltiltotta a köz­ügyektől és 5 évre elvették a jogosítványát. Az ítélet nem jogerős. (balogh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom