Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

1980. szeptember 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kallódó gyerekek NEM IRIGYLEM a nyír­egyházi pedagógusokat. És azokat a szülőket sem, akik délutánonként a munkahe­lyükön gyakran pillantanak az órájukra, s a legszíve­sebben sürgetnék a muta­tót, mert közben hazagon­dolnak: vajon mit csinál otthon a gyerek? írja a lec­kéjét, mint ahogy reggel megbeszélték? Visszajött már a szakköri foglalko­zásról? Vagy társaival a lakótelepen csavarog? Mert utolért bennünket is a nagyvárosi betegség: a gyerekek „kinőtték” az iskolákat, Nyíregyházán eb­ben a tanévben az általá­nos iskolások csaknem fe­le nem részesül napközis ellátásban. A szeptember 1-én indult új tanévben a megyeszékhely 7 ezer egy­százhatvan napközis hely- lyel rendelkezett, nem sok­kal többel, mint amennyi­en az alsó tagozatokban ta­nulnak. A demográfiai hul­lámhegy az utóbbi években fokozatosan emelkedik, most léptek be az iskolák kapuin azok a gyerekek, akik 1974-ben születtek. Épültek a lakások, a csalá­dok vállalták a két gyere­ket, aláírták az OTP-nek a 30, vagy 60 ezer forintos kedvezményt, a lakótelepe­ken egyre több szép, egész­séges gyermeket látni, csak éppen az iskolaépítés tem­pója nem tartott ezzel lé­pést. Vagy fordítva? Több gyerek született, mint amennyi iskolát terveztek? Míríden nagyváros keresi a" választ ezekre a kérdések­re és mindenütt hasonló gondokkal küszködnek. Nem volt ilyen nehéz tanévünk az utóbbi időben — hallottuk az egyik isko­lában. A másikban meg így fogalmaztak: — Nem hit­tük volna, hogy két évvel az új tanterv bevezetése után még lesz ilyen nehéz évünk. Ismerős mondatok köszönnek vissza, akár­merre érdeklődünk. Mert igaz, az új tanterv beveze­tése sem volt zökkenőmen­tes, a kritikus pontokon azonban túl vannak az is­kolákban, legfeljebb a fo­lyamatos átállás jelent pe­dagógiai szempontból na­gyobb feladatot. A kinőtt iskolák gondja azonban en­nél is nagyobbnak bizo­nyult, olyan nevelési prob­lémának, amit egyedül sem a pedagógus, sem a szülő nem képes megoldani. MÉG CSAK EGY HETE kezdődött meg a tanév és délutánonként tétlenül csel­— Tudod-e, mit hoztam az unokámnak Turistvándiból? — kérdezte idősebb barátom, a köztiszteletben álló nyug­díjas tanár. Nehezen talál­tam volna ki, mit is hozott unokájának, de azt nem volt művészet kitalálni, hogy a műemlék vízimalommal le­het valamilyen kapcsolatban. Szabad a gazda... — Árpadarát. Egy nylon­zacskóban. írás is van róla, a molnártól. Látta, hogy meglepett a vá­lasza. Nem is annyira az ár­padara, mint ajándék, hanem az írás a molnártól. Ugyanis még hozzáfűzte, hogy szabá­lyos igazolás ez, amelyben az áll, hogy a zacskóban lé­vő árpadarát a turistvándi ví­zimalomban őrölték, ekkor és ekkor, aláírás ... — Tudod, ennek oka van — folytatta idős barátom. Nem is olyan régen szintén egy kis szatmári faluban vendégeskedtem. Az unokám is velem volt. Egy régi isko­latársamnál töltöttünk né­hány napot. A kisunokám nagyon megkedvelte a házi­lengő, csavargó, csapatok­ba verődő gyerekeket lát­ni a város különböző pont­jain, buszmegállóban üldö­gélve, vagy a lakótelepeken randalírozva. Nem tartoz­nak a délutáni órákban se­hová, sem az iskolához, sem az otthonukhoz. Üres lakásba mennek haza, a fi­gyelmeztető, a számonkérő, a gyengéd szülői szóra, egy jó kis beszélgetésre estig kell várniuk. Feltéve, ha akkor van ideje, kedve a fáradt szülőnek. Az iskolai órák végeztével az osztály­főnök, a kedves tanárok jó­indulatú figyelmeztetése sem tart sokáig. Nem rit­kaság, hogy a magukkal mihez kezdeni nem tudó gyerekek, főleg a nagyobb fiúk, erejüket a környeze­tet szépítő, törékeny kis fácskákon próbálják ki, mint azt például ezen a hé­ten a Jósavárosban is tet­ték. Vajon nem tudja a gyerek, hogy ezt nem sza­bad? Bizonyára tudja, de mivel nincs, aki ott, erre figyelmeztesse, a felügyelet­nélküliség a szabadság él­ményét úgy kínálja, hogy azt tehet, amit akar. Ma fákat tördelnek ki, holnap betörnek valahová. Az út vége nem egy eset­ben a társadalommal való összeütközés. Nem akarjuk feketébbre festeni a képet, mint amilyen, de ezt el­hallgatni, kerülgetni is fe­lelőtlenség volna. SZERENCSÉRE sok jó kezdeményezésről is halla­ni. Ilyen például, hogy a nyíregyházi. 9. számú isko­lában, ahol egyetlen felső tagozatos sem kap napkö­zis ellátást, mpgoldották az iskolán belüli étkeztetést ebédjeggyel az iskola saját konyháján. Több helyen összevont felsős napközivel kísérleteznek, ami pedagó­giai szempontból elavult ugyan, annál nagyobb vi­szont a nevelési haszna. Elsősorban a hátrányosabb helyzetű gyerekek jutnak be ide, akiknek felügyele­téről a szülők nehezebben tudnának gondoskodni. És megnyugtató hallani, hogy a korábbinál jóval több szakkör, csoport indítását tervezik az iskolákban, részben a tehetséggondozás miatt, részben pedig azzal a céllal, hogy a kallódó gyerekeknek értelmes el­foglaltságot kínáljanak. B. E. PP" • * y Óvatosság, á gazda kiskutyáját. A bará­tom, látva a gyermek érdek­lődését, azt mondta: „eladom neked a foxit.. Még mindig nem tudtam, milyen összefüggés lehet az árpadara és a kiskutya kö­zött, de a történet folytatása kisvártatva meghozta a ma­gyarázatot. A kutyavásár ugyanis — a szatmári kis fa­luban — szabályos adásvé­teli szerződéssel végződött, amelyben az állt: a mai na­pon egy ilyen és ilyen korú kutyát Z. B. (teljes névvel, lakcím stb.) általános iskolai tanulónak 2 forint ötven, azaz kettő forint ötven fillé­rért eladtam. Aláírás, lak­cím, személyi igazolvány- szám stb. Jópofa vicc, gondoltam, de idős barátom figyelmeztető ujja rosszallóan magasra emelkedett. Nem a játék, a Palántázás, fólia- és öntözőcső­fektetés egy menetben Sokat tudó munkagépet mutatott be a napokban az olasz COMECO-cég a nyíregy­házi Ságvári Tsz-ben. A gép két sorban palántáz, és egy tárolótekercsről fekete fóliát borít a talajra. Egy másik te­kercsről átlyukasztott fólia tömlőt fektet a borítás alá, amellyel öntözni lehet a pa­lántákat. Az ügyes gép tel­jesítménye napi két hektár. A fekete fóliás borítás hasz­na, hogy a lefedett talaj ha­marabb felmelegszik, a terü­let gyommentes marad, és a talajlakó kártevők elpusztul­nak. A gyomirtásra, talaj fer­tőtlenítésre használt drága vegyszerek így megtakarítha­tók. További előny, hogy a szamóca esetében a termés tisztán, sármentesen takarít­ható be. A fólia tömlős öntözés víz- takarékos és hatékony mód­szer. Mindezek együtt — az olasz szakember szerint — 30—40 százalékos terméstöbb­letet eredményeznek. A nagyüzemi fóliatakarásos növénytermesztést régebben is alkalmazták, de nagy kézi munkaerőigénye miatt nép­szerűtlen volt. A bemutatott gép megoldja a gondok nagy részét, ezért tervezi a vajai Nyírkert gyümölcstermeszté­si rendszer a megvásárlását. Irta és fényképezte: Esik Sándor Munkában a palántázógép A HEZÉP terveiből Iskola, Alakulása tízéves jubileu­mához érkezett ez az év a Nyír­egyházán székelő Mezőgazda- sági Építőipari Közös Válla­lat (MEZÉP) számára. Jelen­leg — főképp a megye északi felében — 48 termelőszövet­kezet a gazdája. Megalakítá­sának szükségszerűségét jól példázza aZ elftiúlt tíz év két számadata: első működési évében 48 milliós tervet telje­sített, míg a múlt évben 125 millió forint volt a terv. Az idei tervet pedig további 5 millióval növelte meg a kö­zös vállalat. Évtizedes tevé­kenysége alatt, ma már szin­ceremónia kedvéért született a kutyavásárlást megörökítő „hivatalos” írás. Hanem? — Amikor az iskolában az egyik alkalommal szóba ke­rült, hogy kinek van kutyá­ja, a kis unokám is felállt. Mindenki elmesélte a tanító néninek, kitől kapta, meny­nyiért vették. A kisunokám az élet nagy kérdéseihez és az igazsághoz méltó komoly­sággal kijelentette; ő a kis­kutyát 2 forint 50 fillérért vette. Égtelen kacagás tört ki, amit a tanító néni megro­vó szavai szakítottak félbe: „Már megint hazudsz, még- hogy 2 forint ötven ... !” Másnap a gyerek előke­reste az „igazolást”, a jogi követelményeknek tökélete­sen megfelelő adásvételi szerződést és megmutatta a tanító néninek. Becsületére legyen mondva, a tanítónő bocsánatot kért az osztály előtt a kisunokától. — Most már megérted, mi­ért hoztam igazolást az ár­padaráról ... Nem árt az óvatosság... Páll Géza lakás te felbecsülhetetlen gazdasá­gi építményekkel gazdagod­tak elsősorban a tagszövetke­zetek. Ez idő szerint csökkenő ten­denciájú a mezőgazdaság épí­tési beruházásainak üteme, így ezúttal csökkent a közös vállalat teljesen ilyen irányú tevékenysége is. Kapacitását egyéb területen igyekszik hasznosítani. Még az első fél évben átadta Tuzséron a HUNGAROFRUCT részére a 15 millió forint kivitelezésű targoncajavító és mérlegházi épületet. Folyamatban van Tiszavas- váriban kétszintes, 12 tanter­mes iskola építése. Tiszaber- celen szintén iskolát építettek. Kapacitásának maximális kihasználása érdekében, a mind sürgetőbb lakásépítési programból is kiveszi részét a vállalat. Nyíregyházán, a Ságvári részen 16, a városi Galamb utcában 4 lakás épí­tése van a vállalat által fo­lyamatban. S még nagyobb lendülettel épít lakásokat Kisvárdán, jelenleg 44-et, Nagyhalászban két hatlakásos tömbházat épít. A közös vállalat ez idő sze­rint 502 fizikai dolgozót fog­lalkoztat, akik csakis az épí­tési munkálatokból veszik ki részüket. 16 szocialista bri­gádnak csaknem kétszáz tag­ja van. Ezek mindenkor nagy előrelendítői és példamutatói a sikeres munkának. A további erősödést, gazda­sági szilárdulást jelenti, hogy az elmúlt évben is 5 millió forintot költött a közös válla­lat gépek vásárlására, a gép­park korszerűsítésére. Az ösz- szes közös állóeszköz értéke pedig kis híjával eléri az 50 millió forintot. A. B. Mi a véleménye? Az építőipar gépesítéséről „Fejleszteni kell az épí­tőipar műszaki bázisát.” (Az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatából.) HAJDÚ LAJOS, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Épí­tő- és Szerelő Vállalat gé­pészeti osztályvezetője: — Abból látszik legjob­ban, hogy mennyire fontos a gépesítés, ha elromlik egy gép, akkor máris telefonál­nak az építésvezetőségek­ről, hogy nem tudnak dol­gozni, nem hozzák a tervet. Ma már egyre kevésbé ha­gyományos az építőipar. Uj eljárások vannak, az egyes munkafolyamatokat kisgé­pek segítik. Nálunk például több, mint ötszázfajta gép van az esztergától a szögbe­lövőig, a modern darutól a kis betonkeverőig. — Szeretnénk tipizálni a gépparkunkat, de az az igaz­ság, hogy a beszerzési lehe­tőségek eléggé korlátozottak. Ezért ad nagy segítséget az az együttműködés, amely a Szabolcs és a Hajdú megyei építőipari vállalatok között létrejött. Egyeztetjük a kö­vetkező ötéves terv gépbe­szerzési tervét és szakosod­tunk a javításban is. Vagyis egyes típusokat mind az öt vállalatnak ugyanaz a kar­bantartó műhely javít. így gyorsabban megy a javítás, s kevesebb alkatrészt kell tartani raktáron. — Egyre inkább megnéz­zük, hogy milyen az építő­ipari gépek kihasználása. Nálunk a vezérgépekre, pél­dául a darukra fordítunk nagy gondot, mert ezektől függ a termelés. PÖCSI LÁSZLÓ karban­tartó lakatos: — Műhelykocsival járjuk a megyét, hogy az elromlott gépeket ne kelljen beszál­lítani, hanem minél előbb újra munkába álljanak. A hetvenes évek előtt a vál­lalatunknál csak néhány ha­gyományos gép volt, mint a betonkeverők, a szállítósza­lagok. Ahhoz képest jóval több dolga van a karbantar­tóknak. — Ahhoz, hogy az új gé­peket megismerjük, nekünk is tanulnunk kellett. Nem­egyszer még haza is vittük a rajzot, hogy jobban meg­ismerjük a működést. A vállalatnál üzemi akadé­miát szerveztek, elmentünk más vállalatokhoz tapasz­talatcserére. — Előfordul, hogy telefo­non javítunk. Pontosabban szólva már nem elég, hogy beszóljanak urh-rádión, hogy elromlott a gép, ha­nem a leírás alapján gyak­ran pontosan tudjuk, mi a hibája. A javító szerelők en­nek alapján mennek ki a helyszínre, hiszen sokszor órákon belül újra üzemelni kell a gépnek, mert miatta mások nem haladnak a munkával. A karbantartók munkáját segíti, hogy az utóbbi időben több olyan kisebb szerkezetet, szerszá­mot vett a vállalat, amely- lyel jóval könnyebb a sze­relés. BERECZ GYÖRGY daru­kezelő: — Most a legújabb típusú japán daruval dolgozom. A műszaki színvonalat azon is le lehet mérni, hogy meny­nyit változtak a daruk, ame­lyekkel dolgozunk. Tudni kell azt is, hogy a gépesí­téssel nemcsak könnyebbé válik a munka, hanem sok­szor olcsóbbá is. A darusnak ismernie kell az építési sor­rendet, tanácsot ad a műve­zetőnek is, hogyan rakodja­nak, hogy lehetőleg ne több emeléssel, nagyobb szállí­tással kerüljön például egy- egy gerenda a helyére. Az örök sláger az előkészítés és a szervezés nálunk, hi­szen a gépköltség is ezen múlik. — Szakmai szeretet is szükséges ahhoz, hogy egy darus jól végezze a munká­ját. Van, aki irigykedik, hogy tisztán járunk, nem vagyunk olajosak. Pedig ez azt mutatja, hogy rendben tartjuk a gépet, nincs javí­tanivaló rajta. Persze azt is tudni kell, hogy egy darus sokszor későn végez, többet utazik, járja a megyét. Né­ha bizony nehéz egyeztetni a családi és vállalati prog­ramot. — Ettől az évtől az egyes építésvezetőségeknek elszá­molják a gépköltségeket. Ez jó újítás volt, mert a nagy értékű berendezéseket min­denki igyekszik kihasználni, s továbbadja, ha nincs rá szükség. Így nemcsak a gé­pészek, hanem mindenki ér­dekelt abban, hogy ne le­gyen gépállás. Lányi Botond Ifjúmunkásnapok Szabolcs-Szatmár megyei ifjúmunkás- és szakmunkás­tanuló-napokat tartanak szombaton Tiszavasváriban, ahol a nehéziparban dolgozó fiatalok találkoznak. Dél­előtt tájékoztatót hallhatnak a résztvevők az Alkaloida Vegyészeti Gyárról, majd a szakszervezeti klubkönyv­tárban politikai műveltségi vetélkedőt rendeznek. Ezzel egy időben a környezetvéde­lem feladatairól tanácskoz­nak a fiatal műszaki-gazda­sági szakemberek. Ezt köve­tően megtekintik a gyárat, majd kiosztják a vetélkedő díjait. Vasárnap a könnyű­ipari ágazat fiataljai talál­koznak Mátészalkán, egy hét­tel később pedig — szeptem­ber 14-én — Kisvárdán, a kohó- és gépipari ágazatban dolgozó fiatalok tartanak if­júmunkásnapokat. Hajdú Lajos, Pócsi László, Berecz György

Next

/
Oldalképek
Tartalom