Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 28. Események címszavakban HÉTFŐ: Irak és Irán között mind súlyosabbá válnak a harcok, tüzszüneti felhívás hangzik el a Biztonsági Tanács részéről, több közvetítési kísérletre kerül sor a hét folyamán — tJjabb terrorcselekmények Salvadorban KEDD: Szófiában megkezdi tanácskozását a „Népek világparlamentje a békéért” — UNESCO közgyűlés a jugoszláv fővárosban — Nemzetbiztonsági rendeletet hirdetnek ki Indiában — Űjabb izraeli támadások Dél-Libanonban SZERDA: Az olasz parlamentben egy szavazaton múlik a Cossiga-kormány „túlélése”, sztrájkok a FIAT elbocsátási tervei miatt — A brit miniszterelnökasszony Belgrádban, a francia kormányfő Bécsben tárgyal CSÜTÖRTÖK: Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó New Yorkban, miután mindkét politikus beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésszakán: Moszkva és Washington megállapodik, hogy október közepén előkészítő megbeszéléseket kezdenek az európai rakétaproblémáról — A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 22. fordulójának nyitánya PÉNTEK: Hanoiban bírálják a kínai álláspontot, amely visszautasítja a kétoldalú eszmecsere újrakezdésére tett vietnami javaslatot — Bombamerénylet Münchenben SZOMBAT: Losonczi Pál hazaérkezik afrikai körútjáról, amelynek során felkereste Etiópiát, Tanzániát, Mozambikot, Zambiát és hivatalos tárgyalásokat folytatott vezetőikkel A hét három kérdése O Milyen eredményekkel járt a Gromiko—Mus- kie találkozó? A most záruló héten különösképpen megélénkült a nemzetközi diplomácia, a kelet—nyugati s ezen belül a szovjet—amerikai párbeszéd. Az ENSZ- közgyűlés általános vitája lehetővé tette, hogy beszédében mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter összegezze kormányának álláspontját, csütörtökön pedig egy szokatlanul hosszú csaknem négyórás Gromiko— Muskie találkozóra került sor. Figyelembe véve Washington immár jóideje folytatott feszültségkeltő politikáját, amelyet tovább terhel az elnökválasztási kampány finise, aligha lehetett csodát, vagy alapvető fordulatot várni egy mégoly hosszan tartó eszmecserétől sem. Ezért mindenképpen pozitív visszhangot váltott ki a bejelentés, hogy október közepén szovjet—amerikai tárgyalások kezdődnek Genfben az eurorakéták problematikájáról. Pontosabban fogalmazva: előkészítő vita várható, amin rögzitik a későbbi tárgyalások témáját. Amerikai A bolgár fővárosban tanácskozott a „Népek világparlamentje a békéért”. Képünkön: Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke beszél. (Fotó: BT A — MTI) laszt vár azokra a kezdeményezésekre is, amelyek Gromiko ENSZ-beli beszédében hangzottak el, kezdve attól, hogy „létszámstoppot” rendeljenek el a katonai szövetségekben egészen addig, hogy ne növeljék tovább a hadseregek adott szintjét a különböző országokban. Olyan reális indítványok ezek, amelyek ugyan nem vezetnének azonAz ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán a héten megkezdődött a politikai vita. részről ugyanis a szárazföldi indítású, közép-hatótávolságú rakétákra szeretnék korlátozni a megbeszélést, míg szovjet oldalról logikusan felvetik: az „előretolt stratégia” keretében működő USA légibázisok és atomtengeralattjárók ugyanúgy nukleáris veszélyt jelentenek. Genfben először tehát arról fognak tanácskozni, hogy a fegyverek milyen körére terjedjenek ki az érdemi tárgyalások. Mindez mutatja a nehézségeket, de a világ az utóbbi időben nem volt annyira elkényeztetve a fegyverkorlátozási megállapodások terén, hogy ne köszöntötte volna e szerény részeredményt. S a nemzetközi közvélemény vánali leszereléshez, de fékeznék a fegyverkezési hajszát, s elősegítenék a veszélyes irányzatok visszafordítását. Az enyhülés témaköréhez tartozik az is, hogy a spanyol fővárosban a novemberi madridi találkozó napirendjét készítik elő, a bécsi haderőcsökkentési értekezleten pedig megkezdődött a 22. forduló. (Egyelőre maratoni jelleget öltött a nyolcadik évébe lépő konferencia, s az osztrák fővárosban azt szokták mondogatni: míg másutt szállodai szobákat bérelnek, Bécsben öröklakásokat vásárolhatnak a küldöttségek). A fórumok adottak, de a tárgyalások haladása azon múlik: van-e kölcsönös megegyezési készség. Ha már fórumokról esett szó, a bolgár fővárosban tanácskozott a „Népek világparlamentje” az utóbbi esztendők legjelentősebb békefóruma. A konferencia ismét bebizonyította, milyen nagy erőt képvisel a nemzetközi közvélemény, a világ békeszerető erőinek mozgalma. O Mi a jelentősége Losonczi Pál afrikai kőrútjának? Húszezer kilométert tett meg az Elnöki Tanács elnökének különgépe — ez még a sugárhajtású diplomácia korszakában is figyelemreméltó teljesítmény. Losonczi Pál négy afrikai országban (Etiópia, Tanzánia, Mozambik és Zambia) tett hivatalos, baráti látogatást, négy másik fővárosban pedig rövid megállóra került sor útközben. A magyar államfő olyan országokban járt, amelyek hosszabb-rövidebb idővel ezelőtt még gyarmati sorban sínylődtek, de kivívták függetlenségüket, s ma már új úton járnak. Nehézségeik persze nem tűntek el, hiszen Afrika szarva és a kontinens déli része gyakran kénytelen szembenézni imperialista kihívásokkal. A szocialista országok, s köztük hazánk nagyra értékelik ezeknek az afrikai országoknak haladó, neokolonialista politikáját, s lehetőségeinkhez képest segítjük fejlődésüket. Kapcsolataink nem egyirányú utcát jelentenek: az új Afrika fontos tényezője a világ átformálódott erőviszonyainak. Losonczi Pál a körút során államközi szerződéseket, együttműködési programokat írt alá, lerakva egy még dinamikusabb, kölcsönösen előnyös fejlődési folyamatot. O Hogyan alakul Irak és Irán viszálya? Hadijelentések érkeznek a nyugtalan Közép-Keletről. A jelentések ugyan sokszor ellentmondóak, de annyi megállapítható, hogy súlyos harcok folynak Irak és Irán határkörzeteiben, sőt kisebb légitámadások érték a fővárosokat, Bagdadot és Teheránt is. Nem titok, hogy a két ország között már hosszabb ideje növekszik a feszültség. A korábbi egyezmények nem bizonyultak időtállónak, a közvetítők kísérletei csak átmeneti enyhülést hoztak a viszálykodásban. A háborús helyzet mindig aggodalomra adhat okot, bárhol legyen a világon. Az iraki-iráni konfliktusnak azonban van két különösen jellegzetes sajátossága. Az első, hogy mindkét ország alapjában véve antiimperialista vonalat követ, s — jóllehet sok mindenben nem lehet közös nevezőre hozni politikájukat — egymás gyengítése végső soron csak az imperializmus malmára hajtja a vizet. A második, hogy az összeütközések földünk egyik legérzékenyebb térségében következtek be. (A Perzsa-öböl körül egy 1200 kilométer hosszú és 600 kilométer széles sávban 60 számottevő olajlelőhely, 2800 olajkút, 20 finomító, 24 olajkikötő és 20 ezer kilométernyi csővezeték található.) Külön figyelmet érdemel, hogy Washingtonban már egy közös nyugati hadiflotta felállítását s az öböl térségébe való küldését mérlegelik. Ezért olyan lényeges, hogy a háborús tüzet kioltsák, méghozzá minden külső beavatkozás nélkül, Irak és Irán kölcsönösen elfogadható megállapodása alapján. Őszintén reméljük, hogy a diplomáciai erőfeszítések eredménnyel járnak, s a tüzszüneti felhívásoknak foganatja lesz. Réti Ervin Á szervezett dolgozók alkotó részesei eredményeinknek (Folytatás az 1. oldalról) bírálják el az újításokat, s lényegesen hamarabb is bevezethetnék a már elfogadottakat. A dolgozók élet- és munkakörülményeiről, az érdek- védelemről, érdekképviseletről is részletesen szóltak a beszámolók. A munkavédelemről megállapították: magasabb követelményeket támasztottak, növelték és javították a társadalmi ellenőrzést, a propaganda- és felvilágosító munkát. Intézkedéseket tettek a nehéz, a veszélyes és az egészségre ártalmas munkafolyamatok felszámolására, az ártalmak csökkentésére, a szociális ellátás javítására. Azonban gondok is vannak: a munkakörülmények, a szociális ellátás fejlesztésében (részben anyagi, másrészt szemléleti okok miatt) nincs kellő előrehaladás egyes tanácsi vállalatoknál, a régebbi kereskedelmi egységekben, az oktatási, egészségügyi intézményekben és a termelőszövetkezetek egy részében. Előfordul, hogy nem érvényesül kellően a biztonságtechnikai fegyelem, nem minden esetben történik meg a veszélyforrások gyors felszámolása. Számos helyen nem tárják fel a — Az SZMT jelentése, a szóbeli referátum eredményes munkáról, jelentős fejlődésről, a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeinek, műveltségének, aktivitásának gyarappdá§§i;pl, , a szakszervezeti mozgalom fellendüléséről ad számot. Nagyra értékeljük, hogy az eredmények mellett feltárják a munka gyengeségeit, a meglevő fogyatékosságokat és a párt politikájának, a szak- szervezeti mozgalom sajátosságainak, a dolgozó emberek érdekeinek megfelelően jelölik meg a feladatokat — mondotta beszéde bevezető részében a megyei pártbizottság első titkára és átadta a szakszervezetek megyei küldöttértekezletének a megyei pártbizottság jókívánságait. A továbbiakban az MSZMP XII. kongresszusának határozatából adódó feladatokról beszélt, s hangsúlyozta: a pártkongresszus, a megyei pártértekezlet kedvező légkört biztosított a munka értékeléséhez, a feladatok reális megjelöléséhez, a politikai, közéleti aktivitás növeléséhez, a munkaverseny fellendítéséhez, céljaink teljesítéséhez. A megye eredményeiről és terveiről beszélt a továbbiakban dr. Tar Imre, s kiemelte: a nehezebb gazdasági helyzetben különösen szükség van a dolgozó emberek véleményére, megnyerésére, a demokratikus, a politikai eszközök alkalmazására, s gondoskodnunk kell arról, hogy a dolgozók minél szélesebb körei vegyenek részt a közéletben, hogy a szocialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasán működjenek. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: a szocialista demokrácia egyidejűleg jelent fegyelmet és rendet, a kötelességek és a jogok összhangját, megfontolt beleszólást a közügyekbe, részvételt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelősségvállalást. Az ötödik ötéves terv eredményeiről, a hatodik ötéves terv céljairól szólt ezután, majd a szakszervezetekről beszélt a megyei pártbizottság első titkára. Kiemelte: a megyében működő szakszervezetek, a szervezett dolgozók alkotó részesei az elért eredményeknek és a feladatok megvalósításának. balesetek valódi okát, s átfogó intézkedéseket sem tesznek hasonló balesetek elkerülésére. A kollektív szerződéseket eredményesnek ítélte meg az SZMT beszámolója, s kiemelte: a jelenleg érvényben lévő kollektív szerződések jó alapot nyújtanak a VI. ötéves tervidőszakra szólók megkötéséhez. Részletesen szóltak a beszámolók a szakszervezetek nevelő, tudatformáló szerepéről, tevékenységéről, a szak- szervezeti oktatásról. Elemzőén értékelték az SZMT vezető, irányító munkáját, a szervezeti életet. Egyebek között megállapították: a szak- szervezeti demokrácia fejlődött, az együttes ülések, a taggyűlések a szakszervezeti munka elemző fórumaivá váltak. A szakszervezeti bizalmiak munkája különösen sokat fejlődött. Az SZMT beszámolója részletesen foglalkozott a szakszervezeti ifjúságpolitikai munkával, a nők helyzetének alakulásával és a számban is gyarapodó nyugdíjasok gondjaival. A szakszervezetek megyei küldöttértekezletén felszólalt dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára is. Felszólalásából az alábbiakban részleteket közlünk. — A szakszervezetek önállóan, nagy felelősséggel és eredményesen dolgoznak a megye szervezett munkásainak érdekében, a párt politikájának megvalóSólyom Ferenc, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára a SZOT elnöksége nevében köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit, majd hozzászólásában a szak- szervezeti munka időszerű feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a SZOT jónak értékeli a Sza- bolcs-Szatmár megyében folyó sza'kszervezeti munkát. 1977 óta különösen sokat fejlődött a szakszervezeti mozgalom a megyében. Hozzászólásában a továbbiakban a SZOT titkára elmondta, hogy a tavasztól zajló szakszervezeti választások munkájában csaknem négymillió szakszervezeti tag vett részt, egymillióan véleményüknek is hangot adtak. Hazánkban a szákszervezeti mozgalom elismert társadalmi tényezővé vált. Az érdekvédelem igen fontos területe a mozgalmi munkának. Alapvető gondok nincsenek az érdekvédelmi feladatok ellátásában, azonban a továbbiakban fokozott gondot kell fordítani az egyéni és a csoportérdekek összehangolására; a társadalmi érdek mellett az egyéni érdekek kielégítése is fontos a mozgalom számára. Az elmúlt években nőtt a bizalmiak jog- és hatásköre. Ez önmagában is fejlesztette az üzemi demokráciát. A szakszervezeti mozgalom a jövőben sokat vár a bizalmiak megnövekedett hatáskörétől. Feladat, hogy az üzemi demokrácia járuljon hozzá a munkafegyelem megszilárdításához, a dolgozók aktivitásának növeléséhez. A mun- kaverseny-mozgalom hazánkban nagy tömegeket mozgósított, nőtt a brigádok aktivitása, figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az alapszervezetek munkájának megerősítése szintén a fontos feladatok közé tartozik. Az SZMT-k Is tekintsék sításáért — mondta a továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára. — Helyzetünket elemezve úgy ítéljük meg, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között növekszik a szakszervezetek felelőssége és érdekvédelmi szerepe. Megítélésünk szerint a szervezett dolgozók alapvető érdeke a népgazdaság egyensúlyának megjavítása, a gazdálkodás intenzív fejlesztése, a tervek teljesítése, a munkafegyelem és a munkaerkölcs erősítése, az elért élet- színvonal megtartása, az élet- körülmények javítása. — Fontos szakszervezeti feladat — folytatta dr. Tar Imre — a dolgozók törvényben biztosított jogainak érvényesítése. Szükség van arra, hogy állást foglaljanak a dolgozók élet- és munkakörülményeivel összefüggő minden kérdésben. Különösen fontos ez itt, Szabolcs-Szat- már megyében, ahol azonos teljesítmény eseten is alacsonyabbak a munkabérek, több üzem és intézmény nem használja fel teljes mértékben a rendelkezésre álló bérfejlesztéseket; a munkásszállítás hiányosságai sok szabad időt vonnak el a dolgozóktól. Az indokoltnál több a baleset, a táppénzes dolgozók száma és még mindig kevesen jutnak el szakszervezeti üdülőkbe. A kommunisták, a szakszervezeti aktívák kezdeményezzenek többet, dolgozzanak ki megvalósítható javaslatokat a területfejlesztésre, a munkaverseny folyamatosságára és lendületének fokozására — mondta a megyei pártbizottság első titkára, majd kiemelte: a párt szervezetei, a párttagok megtisztelő és fontos feladatuknak tekintik a szakszervezet munkájának segítését, a szakszervezetben végzett tevékenységet. Ferenc: feladatuknak az alapszervezeti és a területpolitikai munka javítását. A szakmai szakszervezetek további erősítése is a közeljövő teendői közé tartozik. Felszólalt még Rákóczi András, Seres Miklós, Pet- róczki Mária, Gáspár Béla, Hahner Lajos, dr. Káposz- tássy Attila, Szepesi Emil, Szabóné dr. Csiszár Gabriella, Petrikovics Mária, Juhász Endre, Oláh Gábor, Berecz András, Tárnái Sándorné, Varga András. A vitát Alexa László foglalta össze, majd a résztvevők elfogadták a küldöttértekezlet dokumentumait. Választásokkal folytatódott a tanácskozás. Megválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, amely 65 tagú, valamint a számvizsgáló bizottságot. Az SZMT megtartotta első ülését is, és megválasztotta a tisztségviselőket. Az SZMT elnökévé ismét dr. Fekszi Istvánt, vezető titkárrá Alexa Lászlót, titkárokká Pétervári Józsefet és Tóth Gézát választották. Az elnökség további tagjainak: Buzsáki Lászlót, Farkas Gézát, Földvári Lajost, Gégény Istvánt, Kellnerné Pádár Ilonát, Lencsés Jánost, Medve Jánost, Oláh Gábort, Perecsényi Jenönét, Petróczki Máriát, Szepesi Emilt, Szloboda Gézá- nét, Szoboszlai Lászlónét, Ho- vánszki Jánost, Varga János- nét. Az SZMT kinevezte az osztályvezetőket, akik a következők : szervezési és káderosztály: Szikszai József, kulturális, agitációs és propagandaosztály: Bézi László, közgazdasági és szociálpolitikai osztály: Halinda Tibor, munkavédelmi osztály: Ben- kei László. A pénzügyi és gazdasági osztály vezetésével megbízta Baraksó Jánosnét. A társadalombiztosítási tanács elnöke Tulipán László lett. Dr. Tar Imre: Szükség van a dolgozók véleményére Sólyom Á szakszervezeti mozgalom elismert társadalmi tényező Í*J ff -JTl |T#’ P ^ ■ F A V I ■ M I T 1 1 __A A